Ágoston Hugó: Szomorú világnap

A legaggasztóbb fejlemény az, hogy ? amint Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke alkalmi üzenetében megfogalmazta ? napjainkban az újságírókat nem csupán tekintélyuralmi rendszerekben, de demokratikusnak tartott országokban is egyre gyakrabban megfélemlítik, hátrányos intézkedésekkel sújtják.

Kedves hallgatóim, tegnap, május harmadikán ?ünnepeltük? a Sajtószabadság világnapját. (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Köd és hamu

A múlt hét végén az RMDSZ kongresszus elvonta a figyelmet arról a belső lázadásról – nevezhetjük palota- vagy inkább udvarházforradalomnak, mert a Székelyföldön kevés a palota –  amely a Székely Nemzeti Tanácsban kitört. Még a kongresszus előtt néhány nappal Bardóc-Miklósvár-, Csík-, Gyergyó-, Kézdi- és Udvarhelyszék széki elnökei eljuttattak a sajtóhoz egy nyílt levelet, amelyben aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az SZNT letért eredeti útjáról, diktatórikussá,  úgymond kézi vezérlésűvé vált.

(tovább…) Continue Reading

Székedi Ferenc: Vivat Academia?

Azt hiszem, nem újdonság, a Bukaresti Rádió magyar adásának hallgatói többször is hallottak róla: Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia körül, immár hetek óta dúl a kíméletlen harc. Voltaképpen arról van szó, hogy a kormány el akarja venni az intézmény önálló költségvetését, le akarja róla választani a különböző kutatóintézeteket, néhányat – különösképpen a társadalomtudományok területéről – esetleg meg is szüntetne, majd pályázati rendszerben osztaná ki a pénzeket, megszabva azokat a kutatási célokat, amelyekre egyáltalán pályázni lehet más, egyetemi vagy a kormány alapította kutatóintézetek társaságában.

(tovább…) Continue Reading

Zsehránszky István: A krízis észhez térít

Meggondolkoztató ez, a világszínház legújabb produkciója: márciusban Brexitet hirdettek Angliában ? vagyis kivonulást, távozást Európából -, ugyanakkor a Vatikánban pedig az anglikán egyházfő misézett, vagyis az angol nemzeti egyház visszabújt a Vatikán keblére. Ki érti ezt? Ferenc pápától tudjuk, hogy a krízis ? önmagában véve ? nem valami negatív jelenség, hanem jót tesz. (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Előretolt kampányláz

Május végén európai parlamenti választások lesznek, év végén pedig Romániában államelnök-választás. Az Unió is, országunk is jó ideje kampánylázban ég. Mint mindig – vagy mint soha eddig? – felfokozott indulatok, acsarkodás, betartások kísérik. Romániában az államelnök példátlan módon szabotálja újraválasztási kampányában a kormányt, annak munkáját. Nem nevez ki minisztereket, törvényeket halaszt, nem kommunikál senkivel.

(tovább…) Continue Reading

Magyari Nándor László: Tele van-e már a pohár?

Az a jó, illetve a másik oldalról, az a rossz a politikában, hogy az agytrösztök (think tank), bár rengeteg dolgot ki tudnak következtetni, ami a politikai cselekedetek közvetlen következményeit illeti, valamit nagyon nem tudnak. Mégpedig azt nem, amit köznapi nyelven úgy mondanánk, hogy ?mikor telik be a pohár??, vagy ?mikor pattan el a húr??. (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: Csak az a taps?

?Miközben halálos ideggázt vetett be, Assad gyámoltalan férfiak, nők és gyerekek életét oltotta ki. Hosszú és brutális halál volt ez sokak számára. Ez a rendkívül barbár támadás gyönyörűszép csecsemőket is meggyilkolt. Brutálisan. Isten egyetlen gyermekének sem szabad valaha is effélét elszenvednie.? Ezekkel a szavakkal indokolta az Amerikai Egyesült Államok elnöke, (tovább…)

Continue Reading

Sarány István: Brassai szemével

„…a fényképezést kezdettől fogva olyan eszköznek tekintettem, amely hozzásegít, hogy feltárjam és minél átfogóbban rögzítsem az engem körülvevő világot…” Ezt Halász Gyula – aki Brassai művésznevén tett szert világhírnévre – írta a két világháború között, Berlinből és Párizsból hazaírt leveleit tartalmazó kötet előszavában. A könyv Előhívás címen jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, Horváth Andor szerkesztésében.

(tovább…) Continue Reading

Magyari Nándor László: Majális

A munkásosztály ma nem piacos, aki odatartozik annak a számára sem jelent sokat, és főként nem jelent identitását meghatározó tényezőt, egyáltalán nem valami olyasmi, amihez tartozni öntudat, sőt  akár büszkeség kérdése lenne. Az öntudatos munkásosztály társadalmi terét mára kitöltő prekariátus (az egyik-napról a másikra tengődő, bizonytalan állasú és sorsú kiszolgáltatott nagy többség), szervezetlen és képtelen társadalmi mozgalmak elindítására és fönntartására, néma és nem tud, pontosabban, nem is tudhat föllépni saját érdekében. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Hová jutunk?

Újra színen van Az ember tragédiája. És jellemző, hogy kik vállalják ma Madách művét. Hát, a fiatalok. A bukaresti színisek – akik államvizsga-előadást alkotnak belőle. És társuk a Ion Caramitru által vezetett Bukaresti Nemzeti Színház, amely otthont ad a színisek produkciójának. Havonta kétszer is eljátszhatják ott Madách művét, a Kisteremben. El is játsszák, és teltházzal. Az előadás pedig egy óra és húsz percet tart, szünet nélkül.

(tovább…) Continue Reading