A nyelvi, kulturális szempontból vegyes lakosságú területeken folyamatosan zajlik a szimbolikus térfoglalás. Ez elsősorban a köztéri szobrok, templomok emelésében nyilvánul meg, de ennek része az emléktáblák, utcanév-táblák elhelyezése, az utcák megnevezése, a települések nevének az ott lakó kisebbségek nyelvén való feltüntetése, esetünkben a különböző hivatalok magyar nyelvű megnevezésének megjelenítése is.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Polükratész gyűrűje
Az Európai intézményekben – szinte már párhuzamosan – két meghatározó jelentőségű kampány zajlik. Egyik Románia, a másik Magyarország ellen. Románia esetében a tét Laura Codruța Kövesi (újabban Kovesi) európai főügyésszé való kinevezése, Magyarország esetében a FIDESZ-KDNP-nek az Európai Néppárti Szekcióból való kizárása.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Családi népszavazás
Egy ismerősöm meséli, hogy 75 éves apjuk a születésnapi ünnepségen, orvosi leletetek halmazával a tarsolyában (súlyos érelmeszesedés, cukorbaj, veseelégtelenség) leszavaztatta az ünneplő rokonságot, hogy mit szeretnének jobban, azt -e, hogy még kb. öt évig maradjon az, ami, azaz élje megszokott életét munkástól, vörösborostól, töltött káposztástól, szórványos szexestől és elmaradhatatlan hobbistól.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Köd és hamu
A múlt hét végén az RMDSZ kongresszus elvonta a figyelmet arról a belső lázadásról – nevezhetjük palota- vagy inkább udvarházforradalomnak, mert a Székelyföldön kevés a palota – amely a Székely Nemzeti Tanácsban kitört. Még a kongresszus előtt néhány nappal Bardóc-Miklósvár-, Csík-, Gyergyó-, Kézdi- és Udvarhelyszék széki elnökei eljuttattak a sajtóhoz egy nyílt levelet, amelyben aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az SZNT letért eredeti útjáról, diktatórikussá, úgymond kézi vezérlésűvé vált.
(tovább…) Continue ReadingSzékedi Ferenc: Vivat Academia?
Azt hiszem, nem újdonság, a Bukaresti Rádió magyar adásának hallgatói többször is hallottak róla: Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia körül, immár hetek óta dúl a kíméletlen harc. Voltaképpen arról van szó, hogy a kormány el akarja venni az intézmény önálló költségvetését, le akarja róla választani a különböző kutatóintézeteket, néhányat – különösképpen a társadalomtudományok területéről – esetleg meg is szüntetne, majd pályázati rendszerben osztaná ki a pénzeket, megszabva azokat a kutatási célokat, amelyekre egyáltalán pályázni lehet más, egyetemi vagy a kormány alapította kutatóintézetek társaságában.
(tovább…) Continue ReadingÁgoston Hugó: Európai pragmatizmus és gyakorlatias erdélyiség
Kelemen Hunor szövetségi elnök újraválasztása kongresszusán ott helyben példát is mutatott erdélyi gyakorlatiasságból, pragmatikus transzilvanizmusból: kijelentette, hogy az RMDSZ-nek nincs…
Continue ReadingÁgoston Hugó: Előretolt kampányláz
Május végén európai parlamenti választások lesznek, év végén pedig Romániában államelnök-választás. Az Unió is, országunk is jó ideje kampánylázban ég. Mint mindig – vagy mint soha eddig? – felfokozott indulatok, acsarkodás, betartások kísérik. Romániában az államelnök példátlan módon szabotálja újraválasztási kampányában a kormányt, annak munkáját. Nem nevez ki minisztereket, törvényeket halaszt, nem kommunikál senkivel.
(tovább…) Continue ReadingZsehránszky István: Ez a templom eladó
Konstanca megyében nagy üzlet a vallás. Az egyik ortodox parókia személyzet és tevékenység nélküli vállalatot alapított, amely hatalmas pénzeket vesz fel épületfelújítási munkálatok végzésére. Aztán nem tesz semmit. Jobb nem látni, hogy milyenek az általa felújított épületek.
(tovább…) Continue ReadingSarány István: Brassai szemével
„…a fényképezést kezdettől fogva olyan eszköznek tekintettem, amely hozzásegít, hogy feltárjam és minél átfogóbban rögzítsem az engem körülvevő világot…” Ezt Halász Gyula – aki Brassai művésznevén tett szert világhírnévre – írta a két világháború között, Berlinből és Párizsból hazaírt leveleit tartalmazó kötet előszavában. A könyv Előhívás címen jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában, Horváth Andor szerkesztésében.
(tovább…) Continue ReadingZsehránszky István: Hová jutunk?
Újra színen van Az ember tragédiája. És jellemző, hogy kik vállalják ma Madách művét. Hát, a fiatalok. A bukaresti színisek – akik államvizsga-előadást alkotnak belőle. És társuk a Ion Caramitru által vezetett Bukaresti Nemzeti Színház, amely otthont ad a színisek produkciójának. Havonta kétszer is eljátszhatják ott Madách művét, a Kisteremben. El is játsszák, és teltházzal. Az előadás pedig egy óra és húsz percet tart, szünet nélkül.
(tovább…) Continue ReadingSarány István: Ördögi kör
A székelyföldi munkavállalók arra panaszkodnak, hogy nincs munka a térségben, ezért kénytelenek máshol munkát és megélhetést keresni. Ezzel szemben a munkáltatók azt teszik szóvá, hogy nincs, aki dolgozzon. Bizonyára, mindkét félnek igaza van a maga szemszögéből nézve. Egyrészt nem annyira a munkalehetőség hiánycikk a térségben, mint inkább a jól fizető, a közszférához viszonyítva versenyképes bért biztosító álláslehetőség; másrészt nem annyira a munkaerő a hiánycikk, mint inkább a képzett, szakmájában gyakorlattal és tapasztalattal rendelkező munkavállaló. Aki jó a szakmájában, az többnyire máshol keresi a kenyerét, itthon azok maradtak, akik vagy nem rendelkeznek megfelelő szakképesítéssel, vagy megelégszenek az otthon közelsége mellett az alacsony bérekkel is.
(tovább…) Continue ReadingBíró Béla: Kövesiből Kovesi
Brüsszelben tovább folytatódik a Laura Codruța Kövesi európai főügyésszé való kinevezése körüli huzavona. Minderről a nyugati sajtó legfeljebb szordínóval tudósít. Az eset sehol nem szerepel a hírügynökségek fő hírei közt, kommentár sincs sehol. Csupán az Adevărulból szerezhetünk némi tudomást a fejleményekről.
(tovább…) Continue Reading