Bíró Béla: Jobb és szélsőjobb

Különös dolgok zajlanak manapság az európai demokrácia zászlóshajójának számító Németországban. Amint azt nemrégen a volt német államelnök, a Kelet-Németországból származó Joachim Gauch is figyelmeztetett rá, a mai Németországban a hivatalos politika a szélsőjobboldalt gyakorta mossa össze a jobboldallal.

Continue Reading

Székedi Ferenc: Kölcsönkiállítások

A csíkszeredai Free Camp Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábort 2005-ben az a megfontolást hívta életre, hogy egyrészt a Székelyföldről is be lehessen pillantani, hová, merre tart a huszonegyedik században a világ képzőművészete, másrészt pedig kimondottan érdemesnek és érdekesnek tűnt felfedezni azt is, miként látnak minket más országok képzőművészei, mit vesznek észre mindabból a természetes és épített, társadalmi, közösségi és emberi környezetből, ami számunkra otthonos, megszokott.

Continue Reading

Ágoston Hugó: Kánikula

Nézzük csak, Románia belpolitikai életét már nem az első számú közellenség, Liviu Dragnea uralja – ő egy ideje a fogdából irányítja a kormányt –, hanem a jobbodali szavazókért folyó elkeseredett harc Iohannis úgynevezett liberális pártja és a Ciolos-Barna-féle új képződmény között.

Continue Reading

Sarány István: Maradékok

„Nem szeretem a szórvány kifejezést, mert minket nem szórt ide senki. Mi itt maradtunk. Maradékok vagyunk.” Ezeket a szavakat egy nyugalmazott magyartanárnő mondta a dévai Téglás Gábor Középiskola aulájában tartott szombati többes ünnepségen. Gondot okoz valóban a kifejezés, s mint a nyugalomba vonult pedagógus is önérzetesen kijelentette, nem fedi a valóságot, csupán körülírja azt.

(tovább…) Continue Reading

Zsehránszky István: Sorina – a használati tárgy

Olténiában egy román család hét évig nevelt egy elhagyott kis cigány leányt. Románok a cigányt! – hát ezt fel kell jegyezni valahová, mert nagyon szép dolog. Legközelebb talán egy magyar kislányt is befogadnak a románok…

         S ami ugyancsak érdekes: Sorinát, ezt az olténiai cigány kislányt törvényesen örökbe fogadta egy Amerikában élő román család, amely nem szenved gyermekhiányban, hiszen két saját csemetéje van… És sok pénzt fizetett azért, hogy az örökbefogadáshoz szükséges határozatot megszerezze. Vajon miért tette? Emberszeretetből?

(tovább…) Continue Reading

Bíró Béla: Az olasz hídfő

Többször is esett már szó ezeken a hasábokon, hogy Európa mai gazdasági problémáinak fő oka a német gazdaságpolitika. Az egyik legjelentősebb német közgazdász Heiner Flassbeck a válságokat azzal magyarázza, hogy a német gazdaságpolitika  a munkabéreknek – a német termelékenységhez mérten igen jelentékeny – visszafogásával olyan versenyelőnyt teremtett önmaga számára a nemzetközi, de főként az európai piacokon, hogy európai partnereit is kiszolgáltatott helyzetbe hozta.

(tovább…) Continue Reading

Székedi Ferenc: Egy kávé

Nem vagyok túlságosan nagy kávés, nem ismerem különösképpen sem a kávé fajtákat, sem a márkákat, és szinte bizonyos, hogy nem tudnám megkülönböztetni sem a pörkölés, sem a keverék alapján, melyik az ideális. Mint ahogyan soha nem merültem el annak a megismerésében sem, hogy a különböző földrészeken, a világ országaiban mi a jellegzetessége az éppen ott elfogyasztott barna vagy fekete italnak, és még azt sem tudom, hogy miért jobb tejjel vagy tej nélkül, barna vagy fekete cukorral vagy egyáltalán cukor nélkül.

(tovább…) Continue Reading

Sarány István: Többség-kisebbség

Többségben van-e a székelyföldi magyarság vagy pedig kisebbségben? Ez a kérdés gyakran felvetődik, főleg amikor tömbmagyarságról vagy szórványról beszélünk, vagy amikor a román-magyar viszony kerül terítékre. De mit fed a kisebbség, illetve a többség fogalma? Értelmező szótárunk szerint a kisebbség „Az embereknek olyan csoportja, amely számban kisebb egy másiknál”. Megjegyzem, hogy ez a szó másodlagos jelentése, az elsődleges jelentés: „Vkinek, vminek másnál kisebb volta”, illetve „Az az állapot, amelyben vki úgy érzi, hogy másoknál alacsonyabb rendű, értéktelenebb”. Ezzel szemben a többség jelentése: „Vmely mennyiség, tömeg, közösség, csoport (tagjainak) nagyobbik része <a kisebbel ellentétben>; vkiknek, vmiknek nagyobb száma, mennyisége”. Többségben lenni pedig nem jelent mást, mint azt, hogy „<vmely csoport> számban, tömegben nagyobb a másiknál v. többi(ek)nél, többen tartoznak hozzá, mint más csoport(ok)hoz”.

(tovább…) Continue Reading

Bíró Béla: Pánikrohamok és happeningek

A klímaváltozás egyre inkább a politikát is pánikba ejti. Elsősorban azért, mert az európai uniós választásokon és az azokat követő közvélemény-kutatásokban a környezetvédelemnek elkötelezett zöldek Európa három legnagyobb államában: Angliában, Franciaországban és Németországban a hagyományos pártokat látszanak felváltani.

Continue Reading

Ágoston Hugó: Felfüggesztve – az is jó?

Az Európai Néppárt alig több mint két hónappal a parlamenti választások – elvben egy új korszakba lépés – előtt két olyan ügyben volt kénytelen kényszerű rövid élesítési kampányszünetet tartani, amelyben érdekelt a romániai magyar közösség is. Két magyar név forog fenn legtöbbet ezekben a napokban: szerdán Kövesi és Orbán volt a főszereplő. Laura Codruța Kövesiről egyelőre annyit, hogy európai főügyésszé történő kinevezéséről tegnap nem sikerült dönteniük az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa tárgyalóinak, újabb fordulók következnek;

(tovább…) Continue Reading

Zsehránszky István: Közönségesek között

Öröm látni, hogy a székelyudvarhelyi színház továbbra is lelkiismeretesen megszervezi a drámapályázatot. És így évente születik – legalább egy! – figyelemre méltó új magyar dráma a Kárpát-medencében. Jelenleg 83 darabbal neveztek be a kezdő drámaírók pályázatára, és Oláh—Horváth Sári nyerte meg a versenyt a Gyerekjáték című darabjával. De milyen jó az, hogy az udvarhelyiek nincsenek egyedül! Hozzájuk csatlakozott a nagyváradi Szigligeti Színház magyar társulata, és évente pályázatot ír ki kezdő rendezők és rendező szakos diákok számára a nyertes mű bemutatására. A Gyerekjáték bemutatójára 2019 május 2 és 5 között kerül sor Nagyváradon a HolnapUtán Fesztivál VII. kiadásán.

(tovább…) Continue Reading