A helyesírást is ünnepeljük

A mai rész ünnepi hangulatban fog telni, ugyanis kevéssel több mint tizenegy éve, 2012. július 20-án született meg hivatalosan a Szövegkovács. A gyökerei a 2003 és 2007 közé eső időszakba nyúlnak vissza: akkoriban beszélgettem Csíkszenttamáson, a már korrektorként dolgozó első unokatestvéremmel, Kósa Erikával arról, hogy milyen jó volna egy szöveggondozásra szakosodott vállalkozást elindítani. A székelykapu árnyékában felsorolt ötleteket a vélt üzleti akadályok miatt szinte azonnal elvetettük, és csak néhány év múlva, 2012-ben kerültek elő újra.

(tovább…) Continue Reading

A bénultság ódiuma

A pénteki magyarországi Békemenet voltaképpen válasz volt azoknak az állami intézményekben és a magyar Országgyűlésben rendezett gyakorta egyenesen groteszk, sőt ostoba politikai mutatványoknak a sorozatára, melyet az ellenzék hosszú hónapok óta alig titkolt provokatív szándékkal inszcenírozott.

Continue Reading

Fel a hakni spirálján

Van egy találós kérdésem. Ki mondta kiről: „Különben szomorúan szemlélem azt, hogy egy jelentős személyiségünk egyre feljebb szalad a nagyotmondás spirálján és nem tud magának megálljt parancsolni”.

Continue Reading

Bűnök és erények

Világunk, társadalmunk mai állapotát tekintve, elmondhatjuk, hogy a főbaj az, hogy a bűnöket kényelmesebb elkövetnünk, később magunkat feloldoznunk, mint az erények kedvéért feláldoznunk magunkat.

Continue Reading

Időjárás

Mire ezek a sorok, gondolatok elhangzanak, bizonyára kiderül, hogy igazuk volt-e az időjósoknak vagy kissé melléfogtak a mai előrejelzés tekintetében. Kiderül, hogy a meleg miatt kell-e zsörtölődnünk vagy az időjósok melléfogása miatt kell bosszankodjunk.

Continue Reading

Szenvedéskrónika jelennek, jövőnek

Időközben a magyarul is egyre jobban megtanuló Jan, akit jómagam Jobbágytelkén ismertem meg, nyugdíjba vonult és a vírusjárvány hullámai között eszébe jutott a kézirat, amelynek szövegét el kezdte begépelni a Mac Book-jába, majd e-mail-en átküldte nekem, azzal a megjegyzéssel, hogy nézzem át, mert úgy gondolja, hogy nagyon érdekes.

Continue Reading

Nagyító alatt a kitüntetések és díjak

Ma a kitüntetések és díjak nevének helyesírásáról lesz szó, ugyanis számos példa van a helytelen írásmódra. Az ötletet egy, a mai naphoz köthető évforduló adta: 1833. október 21-én született Alfred Nobel svéd kémikus, vegyészmérnök, a dinamit feltalálója, a Nobel-díj alapítója. 1896. december 10-én hunyt el, a halála után pedig sokakat meglepett, amikor a végrendeletéből kiderült, hogy azt szeretné, ha a hagyatékát a fizikai, a kémiai, az élettan és orvostudományi, az irodalmi és a békedíjhoz használnák fel. Kifejezett kérése volt, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem. 1968-ban a Svéd Nemzeti Bank a Nobel-díjak kiegészítéseként megalapította a közgazdasági Nobel-emlékdíjat, amelynek célja a közgazdasági tudományok terén elért eredmények elismerése volt.

(tovább…) Continue Reading