Néhány nap választ el az egyik legrégibb magyar ünnepnaptól, Szent István király napjától, a magyar államalapítás, illetve az állam több mint ezeréves folytonosságának emléknapjától. Szokás szerint idén is Budapesten lesz a központi megemlékezés, a kapcsolódó rendezvényeket pedig egyebek között így harangozták be a programturizmus.hu nevű honlapon: „Ismét eljött az idő, mikor együtt ünnepeljük Szent István királyunkat és az államalapítást. A Szent István-napi eseménysorozatot 2023-ban augusztus 18–20. között rendezik meg.
A három napon át tartó fesztiválon mindenki, idősek, fiatalok, gyerekes családok és baráti társaságok egyaránt megtalálhatják a kedvükre való programokat. Az eseményeknek Budapest számos ikonikus helyszíne ad otthont, többek közt a budai Várnegyed, a dunai rakpartok, vagy a város történelmi központja.”
Egyébként akár augusztus 15-én is ünnepelhettünk volna, mivel Szent István király Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ugyanakkor erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén pedig ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban szintén aznap hunyt el. Magyarország Koppenhágai Nagykövetségének a honlapján ez olvasható a következő fontosabb mozzanatról: „Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.”
Most pedig egészen 1938-ig ugrom előre az időben, ugyanis abban az évben, a király halálának 900. évfordulóján megtartották a Szent István-emlékévet, és ugyanekkor emelték a szent király napját nemzeti ünneppé.
A következő megállónk az időben az 1991-es esztendő, amikor az Országgyűlés hivatalos állami ünneppé nyilvánította, amelyet a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvény is megerősített.
Szent István napját egyébként az új kenyér ünnepeként is emlegetik, amelynek előzményeiről a többi között ezt írták a Rubicon nevű történelmi magazin egyik cikkében: „Bár az aratás kezdetét hagyományosan június végére, Péter-Pál-napra (június 29.), a végét pedig július közepére (az apostolok oszlása, július 15.) tették, az aratás végéről és az új kenyérről megemlékező aratóünnep mégis – részben kormányzati támogatással – kezdett augusztus 20-ához kötődni.”
A mai rész vége felé szeretnék kitérni egy-két helyesírási kérdésre. A Szent István-nap és a Szent István-napi szókapcsolatokban a nap, illetve a napi szavakat kötőjellel kapcsoljuk az előttük álló névhez. De ha megjelenik a birtokos személyjel, a szókapcsolat tagjait különírjuk egymástól, azaz Szent István napja.