Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Szankciókat jelentett be a brit kormány nyolc izraeli építőipari vállalattal szemben, amelyek a megszállt Ciszjordániában vesznek részt zsidó telepek építésében és fejlesztésében. Az intézkedések vagyonbefagyasztást és a vállalatvezetők eltiltását is magukban foglalják, írja a Reuters.
A brit kormány szerint a lépés időzítése összefügg az úgynevezett E1 településfejlesztési projekttel, amely kettévágná a megszállt Ciszjordániát, és elválasztaná Kelet-Jeruzsálemtől a palesztinok által leendő államuk központjának tekintett területeket.
A brit külügyminiszter, Ed Miliband közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány közel-keleti politikájának alapja a kétállami megoldás megőrzése. Felszólította a vállalatokat, hogy ne profitáljanak olyan beruházásokból, amelyek veszélyeztetik az izraeli-palesztin békerendezés lehetőségét.
A brit kormány emellett szankciókat vezetett be a Tzav 9 nevű aktivista csoport ellen, amely rendszeresen akadályozza a humanitárius segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe.
Két, a Dnyeper felett átívelő hidat is találat ért keddre virradó éjjel Kijevben. A város polgármestere, Vitalij Klicsko szerint az orosz légicsapások a főváros északi és déli hídját érték, emellett más infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak. A támadások részben a metróközlekedést is érintették, több helyen víz- és áramszünetet, valamint forgalomkorlátozásokat okoztak.
A támadások előzménye, hogy Ukrajna hétfőn csapást mért egy stratégiai jelentőségű hídra, amely összeköti a Krím-félszigetet a szárazfölddel, és olajfinomítókat vett célba Oroszország területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint ez volt a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői egyszerű indítványt nyújtanak be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter ellen, elsősorban a gyógyszerhiány miatt - jelentette be hétfőn Diana Stoica.
Az USR képviselőházi frakcióvezetője felidézte: egy újságíró arról számolt be, hogy egész Bukarestben hiába keresett egy daganatos betegek kezeléséhez szükséges gyógyszert. Stoica szerint Rogobete ahelyett, hogy megoldást keresett volna a problémára, hazugsággal vádolta az újságírót.
'A daganatos betegek sokszor kerültek már abba a méltatlan helyzetbe, hogy nem jutottak hozzá a szükséges kezeléshez' - fogalmazott az USR politikusa.
A PNL képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Rogobete előző miniszteri mandátuma kudarc volt. Felrótta neki, hogy több kórház megépítését ígérte, miközben a gyógyszerhiány továbbra is gondot okoz.
Andronache közölte, hogy az egyszerű indítvány középpontjában a gyógyszerellátás helyzete áll majd.
Egészségügyi miniszter: javítják a gyógyszerellátást
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
'Belátom, hogy a gyógyszerkészletekkel kapcsolatos bürokratikus megközelítésem empátiahiánynak tűnhetett. Egyáltalán nem ez volt a szándékom' - írta a miniszter a Facebook-oldalán.
Rogobete elismerte: attól még, hogy egy gyógyszerből országos szinten van készlet, az nem feltétlenül kapható az összes patikában. Szerinte a betegek aggodalma jogos, az egyenetlen elosztást pedig meg kell szüntetni.
A miniszter hétfőn a gyógyszerforgalmazók, a gyógyszertárak és az illetékes állami intézmények képviselőivel egyeztetett a Lyrica és az azonos hatóanyagú, pregabalint tartalmazó készítmények beszerezhetőségéről.
Az egyeztetés után elrendelte a készletek felmérését és szükség szerinti átcsoportosítását. Emellett miniszteri rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a következő időszakban több mint 77 ezer doboz pregabalintartalmú készítménnyel bővítsék a gyógyszertári készleteket.
'A betegeknek világos válaszokra és konkrét megoldásokra van szükségük. A politikai viták várhatnak' - írta bejegyzésében Rogobete.
Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Sürgősségi rendeletettel módosíthatja a választási törvényt a kormány. Erről Klaus Johannis államfő beszélt csütörtöki esti sajtótájékoztatóján. Szavai szerint „biztos forrásokból tudja”, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosítani készül a helyhatósági választási törvényt annak érdekében, hogy visszaállítsa a kétfordulós polgármester-választást.
Amennyiben a bírák és ügyészek szakmai képviseletei azon a véleményen lesznek, hogy fel kell számolni az említett ügyészségi részleget, a Szociáldemokrata Párt annak megfelelően fog szavazni – jelentette ki a párt ügyvivő elnöke.
Matei Luput tegnap hatósági felügyelet alá helyezték, és megtiltották neki, hogy elhagyja az országot. Marcel Vela belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány pénteki ülésén mindenképpen leváltották volna a Krassó-Szörény megyei prefektust.
A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályba lépésétől számítva keddig közel 23 ezer elítéltet helyeztek szabadlábra a jogszabály alapján – közölte az Országos Börtönigazgatóság (ANP). A tájékoztatás értelmében 2017. október 19-étől kezdődően 22.939 fogvatartottat engedtek ki a börtönből, akik közül 4060 letöltötte a büntetését, 18.879-et pedig feltételesen helyeztek szabadlábra.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke, Tóth Bertalan arra reagált, hogy
végszavazásra került Titus Corlățean, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora
által kidolgozott tervezet, amely nemzeti ünneppé nyilvánítaná a trianoni
békeszerződés aláírásának évfordulóját.
A műsor témái: A hét legfontosabb külpolitikai eseménye a londoni NATO-csúcstalálkozó volt. Teljes a patthelyzet Izraelben. Lemondott a finn kormányfő.
Az amerikai képviselőház elnöke arra kérte az
igazságügyi bizottság elnökét, hogy állítsa össze a vádiratot, amelynek alapján
megindíthatják az alkotmányos felelősségre vonási eljárást Donald Trump elnök
ellen.
Folytatódik a nyugdíjreform elleni közlekedési
sztrájk Franciaországban, ahol tegnap a szakszervezetek szerint csaknem másfél
millióan, a rendőrség szerint több mint 800 ezren tiltakoztak az utcákon a
kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Párizsban incidensek is kísérték a tüntetést.
Orosz számítógépes hackerek ellen emeltek
vádat a pennsylvaniai Pittsburghben – jelentette be csütörtökön az amerikai
igazságügyi minisztérium. A vádirat szerint Makszim Jakubec és Igor Turasev
egy, az Ördög céhe nevű számítógépes bűnözői csoport vezetőjeként 2011 óta
legalább 11 amerikai tagállamban tört fel számítógépes rendszereket.
A 34 éves brit Audrey Mash-t a férjével meglepte
egy hóvihar a katalán Pireneusokban. Mire a mentőcsapatok megtalálták őket, a
nő eszméletét vesztette és megállt a szíve. Mentőhelikopterrel szállították
kórházba, ahol testen kívüli szívmotorral kezdték meg a kezelését. Ez oxigénnel
telíti a kivezetett vért, amelyet aztán csövek segítségével visszavezetnek a
beteg artériáiba.
Ezúttal a
magyarossággal foglalkozunk. A nyelvművelő szótár szerint „a magyarosság követelménye legáltalánosabban azt jelenti, hogy
közlésünk legyen összhangban a magyar nyelv törvényeivel. Nyilvánvaló, hogy a
fölösleges szavak sértik ezt az összhangot”. Ennek értelmében a szóképeink,
szólásaink, kifejezéseink is magyar szemléletet kell tükrözzenek.
Sürgősségi rendeletettel módosíthatja a választási törvényt a kormány. Erről Klaus Johannis államfő beszélt csütörtöki esti sajtótájékoztatóján. Szavai szerint „biztos forrásokból tudja”, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosítani készül a helyhatósági választási törvényt annak érdekében, hogy visszaállítsa a kétfordulós polgármester-választást.
„A kormány dönti el, hogy sürgősségi rendelettel, felelősségvállalással vagy a parlamenti úton teszi meg ezt a lépést, bármilyen megoldás lehetséges” – jelentette ki Johannis. Az elnök nem részletezte, hogy melyik módszert találná helyénvalónak, ám a második elnökválasztási forduló előtt még azt nyilatkozta: nem tartaná szerencsésnek, ha a kormány a sürgősségi rendelet eszközéhez folyamodna.
Mint ismert, az RMDSZ többek között azzal a
feltétellel szavazta meg az Orban-kabinetet, hogy a kormány sem sürgősségi
rendelettel, sem parlament előtti felelősségvállalással nem próbálja meg bevezetni
a kétfordulós polgármester-választást. Korodi Attila képviselőházi
frakcióvezető a Maszolnak kijelentette: az RMDSZ kész hozzájárulni a kormány
megbuktatásához, ha parlamenti felelősségvállalással próbálkozik.
Az egyfordulós választási rendszert amúgy 2011-ben
vezette be a Demokrata-Liberális Párt, amelynek fúziójával létrejött később a mai
Nemzeti Liberális Párt.
Amennyiben a bírák és ügyészek szakmai képviseletei azon a véleményen lesznek, hogy fel kell számolni az említett ügyészségi részleget, a Szociáldemokrata Párt annak megfelelően fog szavazni – jelentette ki a párt ügyvivő elnöke.
Marcel Ciolacu hozzátette, hogy a döntés előtt tudni akarja a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács, valamint a bírák és az ügyészek nagyon világos álláspontját az ügyben.
A Romániai Bírák Fóruma által összesített
adatok szerint a megkérdezett bírák és ügyészek több mint 80 százaléka azon a
véleményen van, hogy fel kell számolni a részleget.
Matei Luput tegnap hatósági felügyelet alá helyezték, és megtiltották neki, hogy elhagyja az országot. Marcel Vela belügyminiszter kijelentette, hogy a kormány pénteki ülésén mindenképpen leváltották volna a Krassó-Szörény megyei prefektust.
Szerdán több rendőr otthonában házkutatást
tartott a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT), miután
felmerült a gyanú, hogy csúszópénz ellenében fegyvertartási engedélyt adtak
több olyan személynek, aki nem vett részt a törvény által ilyen esetekre előírt
képzésen.
Emellett az ügyészek szerint a gyanúsítottak megpróbálták eltussolni az ügyet, és a nyomozás akadályozásával mentesíteni próbáltak a büntetőjogi felelősségre vonás alól fontos tisztséget betöltő személyeket. Tíz személyt kísértek be kihallgatásra az ügyben, köztük a megyei rendőr-főkapitányság fegyverekkel és lőszerekkel foglalkozó szolgálatának vezetőjét, valamint Matei Lupu prefektust is.
A büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályba lépésétől számítva keddig közel 23 ezer elítéltet helyeztek szabadlábra a jogszabály alapján – közölte az Országos Börtönigazgatóság (ANP). A tájékoztatás értelmében 2017. október 19-étől kezdődően 22.939 fogvatartottat engedtek ki a börtönből, akik közül 4060 letöltötte a büntetését, 18.879-et pedig feltételesen helyeztek szabadlábra.
A jelzett időszakban ugyanakkor a szabadultak
közül 2335-en visszakerültek a börtönbe, de a kimutatás szerint ezeknek csupán
egy része követett el újabb bűncselekményt a szabadulása után, többek esetében már
a börtönbüntetése idején zajló büntetőperben született jogerős ítélet. A
kimutatás nem tér ki arra, hogy milyen arányban vannak a tényleges visszaesők a
rács mögé visszakerült elítéltek között.
Mint ismert, a képviselőház szerdán hatályon
kívül helyezte a 2017/169-es törvényt, amelynek értelmében minden, nem
megfelelő fogva tartási körülmények között letöltött egy hónapban 6 nappal
lerövidül a foglyok büntetése.
A Magyar Szocialista Párt (MSZP) elnöke, Tóth Bertalan arra reagált, hogy
végszavazásra került Titus Corlățean, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátora
által kidolgozott tervezet, amely nemzeti ünneppé nyilvánítaná a trianoni
békeszerződés aláírásának évfordulóját.
„A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint
Trianon traumáját az Európai Unión belüli valós nemzetegyesítéssel, a határok
jelképessé tételével, légiesítésével lehet meghaladni. Emellett szükség van a
szomszédos országok pozitív kisebbségpolitikájára és hazánk részéről pedig
aktív magyarságpolitikára” – írta Facebook-oldalán Tóth Bertalan, aki szerint
pártja kiemelt figyelemmel kísér minden olyan fejleményt, amely a határokon
kívül élő magyarság életét befolyásolja. „Szövetségesünkkel, az RMDSZ-szel
egyetértve úgy gondoljuk, Románia akkor tud erős lenni, ha minden állampolgárára
tekintettel van, továbbá képes megtalálni azt az ünnepet, amely nem éket ver az
együtt élő nemzetiségek közé, hanem megteremti a feltételeket az egymás
elfogadására és tiszteletben tartására” – szögezte le a magyar politikus.
Az amerikai képviselőház elnöke arra kérte az
igazságügyi bizottság elnökét, hogy állítsa össze a vádiratot, amelynek alapján
megindíthatják az alkotmányos felelősségre vonási eljárást Donald Trump elnök
ellen.
Nancy Pelosi alsóházi elnök úgy fogalmazott: Trump
személyes politikai céljai érdekében, a nemzetbiztonság rovására visszaélt
hatalmával, tetteivel súlyosan megsértette az alkotmányt.
Az amerikai elnök a Twitteren reagált a
bejelentésre. Donald Trump azt írta: ha meg akarják indítani az
impeachment-eljárást, akkor tegyék meg gyorsan, így tisztességes per lehet a
szenátusban, és az ország minél előbb visszatérhet a normális kerékvágásba.
Mint ismert, Donald Trump a Volodimir
Zelenszkij ukrán elnökkel júliusban folytatott telefonbeszélgetésekor arra
kérte ukrán partnerét: indítson korrupciós vizsgálatot Joe Biden demokrata
elnökjelölt-aspiráns és volt alelnök, valamint a fia, Hunter Biden ukrajnai
üzleti ügyeiben.
Folytatódik a nyugdíjreform elleni közlekedési
sztrájk Franciaországban, ahol tegnap a szakszervezetek szerint csaknem másfél
millióan, a rendőrség szerint több mint 800 ezren tiltakoztak az utcákon a
kormány tervezett nyugdíjreformja ellen. Párizsban incidensek is kísérték a tüntetést.
A tömegközlekedésben jelentős fennakadások
voltak: a szuperexpresszeknek 10, a regionális vonatoknak 30 százaléka
közlekedett, a pályaudvarok országszerte kihaltak voltak, míg a 14 párizsi
metróvonalból tíz zárva tart, s a többi vonalon is csak a reggeli és az esti
csúcsforgalmi időkben indulnak el a szerelvények.
A megmozdulás jövő heti folytatásáról a
szakszervezetek napközben egyeztetnek, miközben a kormányzat is bejelentéseket
ígér az esetleges engedményekről a reform részleteit illetően.
Orosz számítógépes hackerek ellen emeltek
vádat a pennsylvaniai Pittsburghben - jelentette be csütörtökön az amerikai
igazságügyi minisztérium. A vádirat szerint Makszim Jakubec és Igor Turasev
egy, az Ördög céhe nevű számítógépes bűnözői csoport vezetőjeként 2011 óta
legalább 11 amerikai tagállamban tört fel számítógépes rendszereket.
A két bűnöző - az ügyészségi dokumentumok
szerint - különböző vállalatok és társaságok nevében küldött hamis e-mailekkel
rosszindulatú szoftvereket helyezett el. Bankok, vállalatok, oktatási
intézmények számítógépes rendszereit törték fel. Több tízmillió dolláros kárt
okoztak, és mintegy hárommillió dollárt loptak el így.
A 34 éves brit Audrey Mash-t a férjével meglepte
egy hóvihar a katalán Pireneusokban. Mire a mentőcsapatok megtalálták őket, a
nő eszméletét vesztette és megállt a szíve. Mentőhelikopterrel szállították
kórházba, ahol testen kívüli szívmotorral kezdték meg a kezelését. Ez oxigénnel
telíti a kivezetett vért, amelyet aztán csövek segítségével visszavezetnek a
beteg artériáiba.
A kezelőorvos szerint az eljárás sikere azon
múlt, hogy a nő erősen kihűlt, teste mindössze 18 fokos volt, amikor
rátaláltak. Ha normális testhőmérséklettel szállították volna kórházba, már nem
tudták volna megmenteni.
Audrey Mash újságíróknak nyilatkozva arról
beszélt, hogy valóságos csoda, ami vele történt. Spanyolországban ez az első
olyan dokumentált eset, amikor ilyen hosszú szívmegállás után valaki életben
marad és felépül.
Fókuszcsoportos beszélgetések sorozatát kezdeményezi a Háromszéki Kistérségek Kezdeményezés a 2021-2027-es uniós finanszírozási ciklusban folyósítandó mezőgazdasági alapokról.
A szakmai konzultáció kezdeményezőjével, Dénes Istvánnal, a Háromszéki Kistérségek Kezdeményezés programigazgatójával beszélgetünk a következő percekben a tanácskozásról és tágabb értelemben az uniós támogatások lehetőségeiről.
Ezúttal a
magyarossággal foglalkozunk. A nyelvművelő szótár szerint „a magyarosság követelménye legáltalánosabban azt jelenti, hogy
közlésünk legyen összhangban a magyar nyelv törvényeivel. Nyilvánvaló, hogy a
fölösleges szavak sértik ezt az összhangot”. Ennek értelmében a szóképeink,
szólásaink, kifejezéseink is magyar szemléletet kell tükrözzenek.
Ott van például az osztja valakinek a véleményét
szókapcsolat, amely helyett az osztozik
valakinek a véleményében javasolt, ugyanis a szakértők szerint a magyar nem
oszt, nem szoroz véleményt. Sőt a súlyt
helyez valamire is helyettesíthető a gondot
fordít rá, igen fontosnak tartja
szókapcsolatokkal. Nem maradhat ki a magyaros dúl-fúl, a füle botját se
mozdítja és a szörnyethal; ezek
közül egyik sem fordítható le más nyelvre. „Használjuk tehát saját fordulatainkat,
szóképeinket, szólásainkat, de mértéktartással. Különben magyarkodásba csaphat
át a magyarosságunk” – olvasható a Nyelvművelő kéziszótárban.
Szeretném
megemlíteni az indoeurópai nyelveket, amelyeknek nincs birtokos
személyjelzésük, legfeljebb birtokos névmásaik vannak. Ha személytelen
mondataikat fordítanánk magyarra, birtokos személyjeles alakokra lenne
szükségünk. Idegenszerű például a kérem
az inget levetni, helyette használjuk a kérem,
vesse vagy vegye le az ingét felszólítást. Ugyancsak zavaró a kérem az iratokat mellékelni, amely
helyett a kérem, mellékelje az iratokat
változat ajánlott.
Most pedig
megemlítenék egy könyvcímet, amely így hangzik: Ha fáj a szív… Magyarul mindig valakinek
a szíve fáj – pl. szívem, szíved
–, nem pedig általában a szív.
Ugyancsak idegenszerű az ilyen és az ehhez hasonló
mondat: Elütötte a villamos X. Y.
gyalogost, akit a mentők kórházba szállítottak. Hogyan hangzana jobban? Elütötte a villamos X. Y. gyalogost. A mentők kórházba szállították. Miközben
ezt a két mondatot olvastam, elgondolkodtam azon, hogy kit vagy mit
szállítottak kórházba? A Nyelvművelő szótár szerint, akit aggaszt, hogy a
példamondatokat félre lehet érteni, másként is fogalmazhat. Például így: Elütötte a villamos X. Y.-t. Az elütött gyalogost (vagy a sérültet)
kórházba szállították.
Sürgősségi rendeletettel módosíthatja a választási törvényt a kormány. Erről Klaus Johannis államfő beszélt csütörtöki esti sajtótájékoztatóján. Szavai szerint „biztos forrásokból tudja”, hogy a Nemzeti Liberális Párt (PNL) módosítani készül a helyhatósági választási törvényt annak érdekében, hogy visszaállítsa a kétfordulós polgármester-választást.
„A kormány dönti el, hogy sürgősségi rendelettel, felelősségvállalással vagy a parlamenti úton teszi meg ezt a lépést, bármilyen megoldás lehetséges” – jelentette ki Johannis. Az elnök nem részletezte, hogy melyik módszert találná helyénvalónak, ám a második elnökválasztási forduló előtt még azt nyilatkozta: nem tartaná szerencsésnek, ha a kormány a sürgősségi rendelet eszközéhez folyamodna.
Mint ismert, az RMDSZ többek között azzal a
feltétellel szavazta meg az Orban-kabinetet, hogy a kormány sem sürgősségi
rendelettel, sem parlament előtti felelősségvállalással nem próbálja meg bevezetni
a kétfordulós polgármester-választást. Korodi Attila képviselőházi
frakcióvezető a Maszolnak kijelentette: az RMDSZ kész hozzájárulni a kormány
megbuktatásához, ha parlamenti felelősségvállalással próbálkozik.
Az egyfordulós választási rendszert amúgy 2011-ben
vezette be a Demokrata-Liberális Párt, amelynek fúziójával létrejött később a mai
Nemzeti Liberális Párt.