Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Szankciókat jelentett be a brit kormány nyolc izraeli építőipari vállalattal szemben, amelyek a megszállt Ciszjordániában vesznek részt zsidó telepek építésében és fejlesztésében. Az intézkedések vagyonbefagyasztást és a vállalatvezetők eltiltását is magukban foglalják, írja a Reuters.
A brit kormány szerint a lépés időzítése összefügg az úgynevezett E1 településfejlesztési projekttel, amely kettévágná a megszállt Ciszjordániát, és elválasztaná Kelet-Jeruzsálemtől a palesztinok által leendő államuk központjának tekintett területeket.
A brit külügyminiszter, Ed Miliband közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány közel-keleti politikájának alapja a kétállami megoldás megőrzése. Felszólította a vállalatokat, hogy ne profitáljanak olyan beruházásokból, amelyek veszélyeztetik az izraeli-palesztin békerendezés lehetőségét.
A brit kormány emellett szankciókat vezetett be a Tzav 9 nevű aktivista csoport ellen, amely rendszeresen akadályozza a humanitárius segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe.
Két, a Dnyeper felett átívelő hidat is találat ért keddre virradó éjjel Kijevben. A város polgármestere, Vitalij Klicsko szerint az orosz légicsapások a főváros északi és déli hídját érték, emellett más infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak. A támadások részben a metróközlekedést is érintették, több helyen víz- és áramszünetet, valamint forgalomkorlátozásokat okoztak.
A támadások előzménye, hogy Ukrajna hétfőn csapást mért egy stratégiai jelentőségű hídra, amely összeköti a Krím-félszigetet a szárazfölddel, és olajfinomítókat vett célba Oroszország területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint ez volt a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői egyszerű indítványt nyújtanak be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter ellen, elsősorban a gyógyszerhiány miatt - jelentette be hétfőn Diana Stoica.
Az USR képviselőházi frakcióvezetője felidézte: egy újságíró arról számolt be, hogy egész Bukarestben hiába keresett egy daganatos betegek kezeléséhez szükséges gyógyszert. Stoica szerint Rogobete ahelyett, hogy megoldást keresett volna a problémára, hazugsággal vádolta az újságírót.
'A daganatos betegek sokszor kerültek már abba a méltatlan helyzetbe, hogy nem jutottak hozzá a szükséges kezeléshez' - fogalmazott az USR politikusa.
A PNL képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Rogobete előző miniszteri mandátuma kudarc volt. Felrótta neki, hogy több kórház megépítését ígérte, miközben a gyógyszerhiány továbbra is gondot okoz.
Andronache közölte, hogy az egyszerű indítvány középpontjában a gyógyszerellátás helyzete áll majd.
Egészségügyi miniszter: javítják a gyógyszerellátást
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
'Belátom, hogy a gyógyszerkészletekkel kapcsolatos bürokratikus megközelítésem empátiahiánynak tűnhetett. Egyáltalán nem ez volt a szándékom' - írta a miniszter a Facebook-oldalán.
Rogobete elismerte: attól még, hogy egy gyógyszerből országos szinten van készlet, az nem feltétlenül kapható az összes patikában. Szerinte a betegek aggodalma jogos, az egyenetlen elosztást pedig meg kell szüntetni.
A miniszter hétfőn a gyógyszerforgalmazók, a gyógyszertárak és az illetékes állami intézmények képviselőivel egyeztetett a Lyrica és az azonos hatóanyagú, pregabalint tartalmazó készítmények beszerezhetőségéről.
Az egyeztetés után elrendelte a készletek felmérését és szükség szerinti átcsoportosítását. Emellett miniszteri rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a következő időszakban több mint 77 ezer doboz pregabalintartalmú készítménnyel bővítsék a gyógyszertári készleteket.
'A betegeknek világos válaszokra és konkrét megoldásokra van szükségük. A politikai viták várhatnak' - írta bejegyzésében Rogobete.
Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
A miniszterelnök hozzátette: a kormánynak az a célja, hogy „észszerű határidőn belül” véglegesítse a költségvetés tervezetét, a Parlament pedig év végéig fogadja el a törvényt, „hogy mindenki tudhassa, mire számíthat 2020-ban”.
A Képviselőház tegnapi ülésen a medvék kilövési kvótáját szabályzó törvénytervezetbe beemelték azt az előírást, amely szerint a Környezetvédelmi Minisztérium köteles…
Módosította tegnap a kormány az adótörvénykönyvet és január 1-jei hatállyal eltörölte az üzemanyagra kivetett többletadót, valamint a részmunkaidős dolgozókra kivetett többlet társadalombiztosítási járulékot.
Egy megújított óvodát, egy új játszóteret és egy – a helyi római katolikus templom közelében található – Szent Borbála-szobrot avattak tegnap Petrozsényben.
Matei Lupu Krassó-Szörény megyei prefektus ma lemondott tisztségéről, miután egy korrupciós ügyben tegnap hatósági felügyelet alá helyezték, és megtiltották neki, hogy elhagyja az országot.
Határozatlan idejű sztrájk kezdődött ma Franciaországban a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, országszerte csaknem 250 helyen lesznek tiltakozó felvonulások.
Kalózok fogságába esett Nigéria partjainak közelében egy nyersolajat szállító tartályhajó tizenkilenc tengerésze – közölte ma a hajót működtető görög vállalat.
Donald Trump amerikai elnökkel egyeztetett Klaus Johannis államfő tegnap Londonban, a Buckingham-palotában adott fogadáson – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A román elnök ma és holnap részt vesz a NATO megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón. Johannis a mai munkaülés előtt azt nyilatkozta, hogy indokolt elkezdeni gondolkodni és egyeztetni a NATO jövőjéről, de Jens Stoltenberg főtitkár vezetésével.
A miniszterelnök hozzátette: a kormánynak az a célja, hogy "észszerű határidőn belül" véglegesítse a költségvetés tervezetét, a Parlament pedig év végéig fogadja el a törvényt, "hogy mindenki tudhassa, mire számíthat 2020-ban".
Arra az újságírói kérdésre, amely a jövő évi költségvetés felelősségvállalással való elfogadásának lehetőségét firtatta, Orban úgy válaszolt, erről egyelőre csak a média tárgyal.
Az 5G-technológia kérdését nemcsak a nemzetbiztonság szempontjából kell megközelíteni, hanem a NATO biztonsága szempontjából is – véli Klaus Johannis.
Az államelnök a tegnapi NATO-csúcsot követően úgy nyilatkozott, hogy „Ez egy olyan folyamat, amelyet még nem zárt le döntés, de maga a tény, hogy a téma újra és újra felmerül, azt bizonyítja, hogy létező és reális a kérdéssel kapcsolatos aggodalom”.
Az államfő arról is beszámolt, hogy a találkozón hangsúlyozta a Fekete-tenger térségének jelentőségét, és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete továbbra is dolgozik a Fekete-tenger régióját illető stratégiáján. Az Oroszországgal szembeni viszonyulás változatlan - tette még hozzá Johannis.
'Nem látjuk okát, miért kellene változtatnunk a hozzáállásunkon. Igaz, egyesek azt hangsúlyozták, hogy jobban kellene kommunikálni Oroszországgal, de a NATO álláspontja ugyanaz, mint eddig: a keleti szárny megerősítése' – mutatott rá az elnök.
Nem módosul az építőipari minimálbér - szögezte le tegnap este a kormányfő.
Ludovic Orban miniszterelnök azt mondta, bár meglátásuk szerint az alkotmány értelmében a minimálbérnek egységesnek kell lennie, most nem módosul sem az építőiparban alkalmazott ágazati minimálbér, sem a diplomás minimálbér. Hozzátette: az építőipari szektorra vonatkozó adókedvezmények akkor is megmaradnak, ha módosítják a 114-es sürgősségi kormányrendeletet, ezek megszüntetése ugyanis ellehetetlenítené az építkezési vállalatok nagy részét, amelyek új munkaszerződéseket kötöttek az alkalmazottakkal a 114-es rendelet előírásai alapján.
A Képviselőház
tegnapi ülésen a medvék kilövési kvótáját szabályzó törvénytervezetbe beemelték
azt az előírást, amely szerint a Környezetvédelmi Minisztérium köteles lesz
visszatérni a 2016 előtti megelőző kilövési kvóta kibocsátásának
procedúrájához. Továbbá a szaktárcának minden év május 15-ig el kell fogadnia a
következő vadászidényre a megelőző kilövési kvótákat.
Korodi Attila képviselőházi frakcióvezetőt hallják:
A szakbizottsági ülésen nem fogadták el az RMDSZ-nek azt a javaslatát, amely megszüntette volna a medvék szigorúan védett státusát, a Szövetség képviselői a plénumban is fenntartják ezt a módosító javaslatot.
A Környezetvédelmi Minisztérium tegnap kétmillió lejt utalt a gazdáknak a vadkárok megtérítésére.
Módosította tegnap a kormány az adótörvénykönyvet és január 1-jei hatállyal eltörölte az üzemanyagra kivetett többletadót, valamint a részmunkaidős dolgozókra kivetett többlet társadalombiztosítási járulékot.
Az üzemanyag jövedéki adójára kivetett 7 eurócentes többletadót 2014-ben vezette be a Victor Ponta miniszterelnök vezette szociáldemokrata kormány. Az ideiglenes intézkedést 2016-ban nem hosszabbította meg a Dacian Ciolos által vezetett kabinet, ezért 2017-ben a szociáldemokrata Mihai Tudose vezette kormány megerősítette az előző szociáldemokrata kabinet döntését, így lényegében a jövedéki adó ugyanazon a szinten maradt. Most a 7 eurocentnek megfelelő 32 banival csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját. A tervezetet a novemberben kormányra került liberálisok kezdeményezték, akik azt várják az intézkedéstől, hogy csökkenjen az üzemanyag ára.
A liberálisok igazságtalannak tartották a 2017-től hatályban lévő, a részmunkaidős dolgozókat és az őket alkalmazó vállalatokat sújtó többlet tb-járulékot, hiszen minimálbér utáni járulékot voltak kénytelenek fizetni azok is, akik a minimálbérnél kevesebbet kerestek. Ez megnehezítette a részmunkaidős dolgozók alkalmazását.
Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető szerint a a rendelkezés diszkriminatív volt, és a jóhiszemű vállalkozásokat és alkalmazottakat büntette.
Ismét helyszíni szemlét végzett az A3-as Erdélyi Autópálya Aranyosgyéres és Radnót közötti két épülő szakaszán a Pro Infrastructura Egyesület.
Mint kiderült, az Aranyosgyéres-Maroskece közötti csaknem 16 km-es szakasz idén alig 10%-ot haladt, így a jelenlegi ütem mellett csak 2021 végére lehet szó átadásról. A Maroskece-Radnót pályaszakasz nagyjából 85%-ban elkészült, a kis híján 18 km nagy részén már aszfaltoztak, jövő év júliusára-augusztusára mindennel elkészülhet a kivitelező – állítják az egyesület szakemberei.
Egy megújított óvodát, egy új játszóteret és egy - a helyi római katolikus templom közelében található - Szent Borbála-szobrot avattak tegnap Petrozsényben.
Soltész Miklós, a magyar Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára az MTI-nek elmondta: ennek a szoboravató ünnepségnek egyik üzenete, hogy a kis számban élő ottani magyarságot a városvezetés tiszteletben tartja, elfogadja a törekvéseit. A magyar kormány 6,5 millió forinttal támogatta, a talapzatot és a szobor környezetének kialakítását Petrozsény önkormányzata állta. A petrozsényi szoboravatón jelen volt Miguel Maury Buendía pápai nuncius, illetve Pál József Csaba temesvári megyéspüspök is. Az államtitkár elmondta, hogy a Szent Borbála templomot, plébániát és közösségi házat az elmúlt években összesen 21 millió forinttal támogatta a kormány.
A helyi magyar
óvoda csoportjaiba 15-16 gyermek jár.
Matei Lupu Krassó-Szörény megyei prefektus ma lemondott tisztségéről, miután egy korrupciós ügyben tegnap hatósági felügyelet alá helyezték, és megtiltották neki, hogy elhagyja az országot.
Marcel Vela belügyminiszter közölte: holnapi ülésén mindenképpen leváltotta volna a kormány a Krassó-Szörény megyei prefektust, hiszen szerepelt azoknak a prefektusoknak a listáján, akiket pénteki ülésen meneszt a kormány.
Határozatlan idejű sztrájk kezdődött ma Franciaországban a kormány tervezett nyugdíjreformja ellen, országszerte csaknem 250 helyen lesznek tiltakozó felvonulások.
Párizs legfőbb turistalátványossága, az Eiffel-torony sem nyitott ki ma, miután a dolgozók csatlakoztak az utóbbi évek várhatóan legjelentősebb szociális megmozdulásához. A franciák jelentős része nem is próbált meg ma munkába vagy iskolába indulni, az emberek otthonról dolgoznak vagy szabadságot vettek ki. A 14 párizsi metróvonalból ma csak három működött, a vasúti vonalakon pedig a vonatoknak alig tíz százaléka közlekedett. Párizsban a legjelentősebb a részvétel a sztrájkban. A több mint hatszáz párizsi általános iskolából csak háromban volt tanítás. A szakszervezetek azt remélik, hogy az emberek utcára hívásával a legérzékenyebb reformot illetően csatát nyerhetnek a kormánnyal szemben.
"Ambiciózus programot képviselek, nem fogok belőle engedni" - mondta november végén Emmanuel Macron a nyugdíjreformról. Franciaországban sokan attól tartanak, hogy megismétlődhet az 1995-ös általános sztrájkhullám, amikor is a Jacques Chirac akkori államfő nyugdíjreformja elleni megmozdulás egy hónapra lebénította az országot.
A francia államfő elképzelése szerint a nyugdíjreform tervezete jövő év elején kerül a parlament elé, s 2025-ben egységesítené az eddig vállalatonként, illetve ágazatonként működő, 42-féle nyugdíjrendszert annak érdekében, hogy "minden befizetett euró után mindenkit ugyanolyan jogok illessenek meg".
Kalózok fogságába esett Nigéria partjainak közelében egy nyersolajat szállító tartályhajó tizenkilenc tengerésze - közölte ma a hajót működtető görög vállalat.
A Nave Constellation elnevezésű, hongkongi zászló alatt közlekedő tankert kedden támadták meg a kalózok Bonny szigetétől nagyjából 140 kilométerre. A fedélzetről magukkal hurcoltak tizennyolc indiai és egy török állampolgárságú tengerészt. A legénység további hét tagját a hajón hagyták, és a rakományban nem tettek kárt a támadók. A tartályhajót működtető Navios Tankers Management közölte: mindent megtesznek annak érdekében, hogy az elrabolt tengerészek épségben visszanyerjék szabadságukat.
Az utóbbi hónapokban egyre veszélyesebbé vált a hajóközlekedés Nyugat-Afrika partjainál, különösen Nigéria környékén az emberrablásból élő kalózbandák miatt. (MTI)
Az adventi naptár eredeti jelentősége az volt, hogy elvezesse a felnőtteket
és a gyermekeket a karácsonyhoz. Minden egyes ablaka mögött a karácsonyi
ünnepkörre utaló gondolat rejlett. Az ipar és a kereskedelem egyszerűen decemberi
naptárt gyártott belőle, amelynek minden egyes napját, lapját csokoládé vagy
marcipán édesíti meg.
Bajzáth Mária pedagógus, neveléstudományi bölcsész szerint ahogy telnek-múlnak az évek, a mesék is elmaradhatatlan részévé válnak a karácsonyi készülődésnek. Ennek előmozdítására, a 24 ünnepváró napra, egy ajándékot készített, és elindította a „mesÉLJÜK együtt az ünnepet! - Advent 2019” elnevezésű programot.
Mária sokféle szerepben és helyzetben, naponta tapasztalja a népmese, a dal, a játék, a tánc felemelő és megtartó erejét. Hiszi, hogy segítségükkel hidat lehet építeni, múlt és jelen, fönn és lenn, ember és ember között. Mintegy 30 éve mond meséket, és tapasztalja, hogy a mesélésben, mesehallgatásban nincs korhatár. Az általa megalkotott Népmesekincstár mesepedagógiai módszert immár akkreditált képzésként, többnyire műhelymunkákon, szakmai napok keretében tanítja. Időnként Erdélyben is.
A budapesti szakembert legújabb
válógatáskötetéről is, a Pont pont
vesszőcske című, piciknek szóló, magyar mondóka- és meseválogatásról is faggatjuk a mai félórában, akárcsak
arról a lapozóról, amelyet 9 éves kisfiával együtt írt az ünnepvárásról.
Donald Trump amerikai elnökkel egyeztetett Klaus Johannis államfő tegnap Londonban, a Buckingham-palotában adott fogadáson – tájékoztat az Agerpres hírügynökség. A román elnök ma és holnap részt vesz a NATO megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón. Johannis a mai munkaülés előtt azt nyilatkozta, hogy indokolt elkezdeni gondolkodni és egyeztetni a NATO jövőjéről, de Jens Stoltenberg főtitkár vezetésével.
Közlése szerint két fontos téma áll az egyeztetések középpontjában: az egyik a tagállamoknak a védelmi kiadásokhoz való hozzájárulása, a másik az észak-atlanti szövetség jövőjét illető közép- vagy hosszú távú stratégia.
A miniszterelnök hozzátette: a kormánynak az a célja, hogy "észszerű határidőn belül" véglegesítse a költségvetés tervezetét, a Parlament pedig év végéig fogadja el a törvényt, "hogy mindenki tudhassa, mire számíthat 2020-ban".
Arra az újságírói kérdésre, amely a jövő évi költségvetés felelősségvállalással való elfogadásának lehetőségét firtatta, Orban úgy válaszolt, erről egyelőre csak a média tárgyal.