Az RMDSZ akár bizalmatlansági indítványt is benyújthat, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a területi-közigazgatási reformot – jelentette ki hétfőn az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond.
A parlamentben nyilatkozó politikus elmondta, hogy az RMDSZ nem ellenzi a közigazgatási reformot és a települések összevonását, de elfogadhatatlannak tartja, hogy az átszervezést kizárólag a lakosságszám alapján hajtsák végre.
‘Először 1500 lakosról beszéltek a PSD-s kollégáink, aztán 3000-ről, majd 5000-ről és 10.000-ről. Már nem is tudtuk követni, minden nap más szám hangzott el’ – jelentette ki. Hozzátette: az RMDSZ szerint a történelmi, földrajzi és etnikai sajátosságokat is figyelembe kell venni.
Csoma emlékeztetett arra, hogy Románia ratifikálta az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményét. Rámutatott: az egyezmény 16. cikke szerint egy település területi- közigazgatási határait nem lehet úgy megváltoztatni, hogy csökkenjen az adott településen élő etnikai közösség aránya.
‘Egy több mint egymilliós magyar közösség nevében beszélek. Ezeket a szempontokat is figyelembe kell venni’ – mondta az RMDSZ politikusa.
Csoma szerint az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtassa el a reformot. Szerinte a pártok és szakértők bevonásával kell kidolgozni, majd a parlamentben kell megvitatni a tervezetet.
‘Románia közigazgatási rendszere elavult, hiszen 1968-ban, Ceaușescu idején alakították ki. Nem azt mondjuk tehát, hogy semmit sem kell változtatni’ – jegyezte meg. Szerinte azonban térségenként külön kell megvizsgálni a történelmi, földrajzi és társadalmi sajátosságokat, és a reform előkészítésébe szociológusokat, a Román Akadémia szakértőit és más szakembereket is be kell vonni.
Az RMDSZ frakcióvezetője szerint a kérdés nem arról szól, hogy egy-egy település polgármestere vagy alpolgármestere megtarthatja-e tisztségét. ‘Nem a polgármesteri tisztség a fontos, hanem a közösség helyzete’ – szögezte le.
Csoma szerint az összevonások következtében a magyar közösség sok olyan térségben kisebbségbe kerülhetne, ahol jelenleg többségben van. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ elsősorban ennek következményeiről akar egyeztetni.
Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ bizalmatlansági indítványt kezdeményezne-e, ha a kormány parlamenti felelősségvállalással fogadtatná el a reformot, Csoma azt válaszolta, hogy ezt a lehetőséget is mérlegelik.
‘Minden rendelkezésünkre álló parlamenti eszközt igénybe fogunk venni, beleértve azt is, hogy más pártokkal közösen bizalmatlansági indítványt nyújtsunk be. Az AUR-ral azonban semmilyen politikai együttműködést nem szeretnénk’ – nyilatkozta a politikus.
