Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Szankciókat jelentett be a brit kormány nyolc izraeli építőipari vállalattal szemben, amelyek a megszállt Ciszjordániában vesznek részt zsidó telepek építésében és fejlesztésében. Az intézkedések vagyonbefagyasztást és a vállalatvezetők eltiltását is magukban foglalják, írja a Reuters.
A brit kormány szerint a lépés időzítése összefügg az úgynevezett E1 településfejlesztési projekttel, amely kettévágná a megszállt Ciszjordániát, és elválasztaná Kelet-Jeruzsálemtől a palesztinok által leendő államuk központjának tekintett területeket.
A brit külügyminiszter, Ed Miliband közleményében hangsúlyozta, hogy a kormány közel-keleti politikájának alapja a kétállami megoldás megőrzése. Felszólította a vállalatokat, hogy ne profitáljanak olyan beruházásokból, amelyek veszélyeztetik az izraeli-palesztin békerendezés lehetőségét.
A brit kormány emellett szankciókat vezetett be a Tzav 9 nevű aktivista csoport ellen, amely rendszeresen akadályozza a humanitárius segélyszállítmányok bejutását a Gázai övezetbe.
Két, a Dnyeper felett átívelő hidat is találat ért keddre virradó éjjel Kijevben. A város polgármestere, Vitalij Klicsko szerint az orosz légicsapások a főváros északi és déli hídját érték, emellett más infrastrukturális létesítmények is megrongálódtak. A támadások részben a metróközlekedést is érintették, több helyen víz- és áramszünetet, valamint forgalomkorlátozásokat okoztak.
A támadások előzménye, hogy Ukrajna hétfőn csapást mért egy stratégiai jelentőségű hídra, amely összeköti a Krím-félszigetet a szárazfölddel, és olajfinomítókat vett célba Oroszország területén. Az orosz védelmi minisztérium szerint ez volt a háború kezdete óta a legnagyobb ukrán dróntámadás.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői egyszerű indítványt nyújtanak be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter ellen, elsősorban a gyógyszerhiány miatt - jelentette be hétfőn Diana Stoica.
Az USR képviselőházi frakcióvezetője felidézte: egy újságíró arról számolt be, hogy egész Bukarestben hiába keresett egy daganatos betegek kezeléséhez szükséges gyógyszert. Stoica szerint Rogobete ahelyett, hogy megoldást keresett volna a problémára, hazugsággal vádolta az újságírót.
'A daganatos betegek sokszor kerültek már abba a méltatlan helyzetbe, hogy nem jutottak hozzá a szükséges kezeléshez' - fogalmazott az USR politikusa.
A PNL képviselőházi frakcióvezetője, Gabriel Andronache szerint Rogobete előző miniszteri mandátuma kudarc volt. Felrótta neki, hogy több kórház megépítését ígérte, miközben a gyógyszerhiány továbbra is gondot okoz.
Andronache közölte, hogy az egyszerű indítvány középpontjában a gyógyszerellátás helyzete áll majd.
Egészségügyi miniszter: javítják a gyógyszerellátást
Bocsánatot kért hétfőn Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a daganatos betegektől, amiért kezelésük mellett egyes gyógyszerek beszerzése miatt is aggódniuk kell, és közölte, hogy intézkedett a készletek egyenletesebb elosztásáról.
'Belátom, hogy a gyógyszerkészletekkel kapcsolatos bürokratikus megközelítésem empátiahiánynak tűnhetett. Egyáltalán nem ez volt a szándékom' - írta a miniszter a Facebook-oldalán.
Rogobete elismerte: attól még, hogy egy gyógyszerből országos szinten van készlet, az nem feltétlenül kapható az összes patikában. Szerinte a betegek aggodalma jogos, az egyenetlen elosztást pedig meg kell szüntetni.
A miniszter hétfőn a gyógyszerforgalmazók, a gyógyszertárak és az illetékes állami intézmények képviselőivel egyeztetett a Lyrica és az azonos hatóanyagú, pregabalint tartalmazó készítmények beszerezhetőségéről.
Az egyeztetés után elrendelte a készletek felmérését és szükség szerinti átcsoportosítását. Emellett miniszteri rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi, hogy a következő időszakban több mint 77 ezer doboz pregabalintartalmú készítménnyel bővítsék a gyógyszertári készleteket.
'A betegeknek világos válaszokra és konkrét megoldásokra van szükségük. A politikai viták várhatnak' - írta bejegyzésében Rogobete.
Adásunkban két zongoristával, a magyarországi Fejes Krisztinával és a nagyváradi születésű, de Bécsben tanuló Ilisz Dominikkal hallhatnak beszélgetést. Előbbi november 8-án a bukaresti Liszt Intézetben mutatta be a Rózsa Miklós zongoraéletművét összefoglaló szólóalbumát, utóbbi pedig november 11-én a Román Rádió koncerttermében játszotta Mozart 23., A-dúr zongoraversenyét.
Nem az egyéni teljesítményt tükrözik a PISA-tesztek, és a felmérésben részt vevő tanulók nem teljesítettek legjobb tudásuk szerint, mert a tesztnek nem volt tétje – jelentette ki Monica Anisie tanügyminiszter a tegnap közzétett PISA-eredményekről, amelyek szerint a tíz évvel ezelőtti szintre zuhant vissza a romániai oktatás színvonala. Az eredmények láttán a miniszter első reakciója egyébként az volt, hogy nem kell aggódni a lesújtó teljesítmény miatt, mert a felmérés nem a diákok tudását méri, hanem azt, hogy mindezt hogyan tudják a mindennapokban alkalmazni.
Elfogadta ma a képviselőház – döntőkamaraként – a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályon kívül helyezését. A Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség tervezetét 272 képviselő támogatta, öten tartózkodtak a voksoláskor. A törvényhozók elfogadták az igazságügyi miniszter azon módosító javaslatát is, amely fenntartja a jogszabály hatályát azok számára, akiket 2012. július 24-e és a jelen törvény hatályba lépése közötti időszakban ítéltek vagy ítélnek el.
Első fokon harminc év börtönbüntetésre ítélte a törvényszék azt a 21 éves fiatalembert, aki tavaly terrortámadást hajtott végre egy brăilai bevásárlóközpontnál, tíz személy sebesítve meg. Marius Valentin Parfenie három rendbéli gyilkossági kísérlet, rablás, ittas vezetés, a baleset helyszínének elhagyása és közrendháborítás bűntette miatt kapta a büntetést. Az ítélet nem jogerős.
Már csak egy szavazáson múlik, hogy június 4-ét, a Trianon-évfordulóját hivatalos ünnepnappá nyilvánítsák Romániában. A képviselőház közigazgatási bizottsága ugyanis elfogadta tegnap – a Szociáldemokrata Párt és a Népi Mozgalom Pártja szavazataival – Titus Corlățean PSD-s politikus, volt külügyminiszter erre vonatkozó törvénytervezetét. Így már csak a plénumnak kell megszavaznia a jogszabályt ahhoz, hogy az államfő kihirdesse és hatályba lépjen.
Ötezer lejes pénzbírságot rótt ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács Csomortányi István EMNP-elnökre amiatt, hogy egy fényképfelvétel tanúsága szerint még évekkel ezelőtt náci karlendítést mutatott be. A diszkriminációs tanács ugyanakkor arra is kötelezte Csomortányit, hogy harminc napon belül tegye közzé a testület döntésének szövegét az Erdélyi Magyar Néppárt honlapján magyar és román nyelven egyaránt.
Az alkotmánybíróság épülete előtt tiltakozott ma délelőtt az Országos Szakszervezeti Tömb a társadalombiztosítás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházásáról is rendelkező sürgősségi kormányrendelet miatt. A sztrájkőrséget állók a jogszabállyal kapcsolatos kifogások megvitatását, illetve a döntéshozatalt sürgetik.
A Magyar Polgári Párt belső ellenzéke és a pártból kizárt politikusok létrehozták az Erdélyi Polgári Mozgalmat. Az MPP-én belüli viták és sorozatos kizárások miatt mozgalomba tömörülők leszögezték: nem kívánnak indulni a választásokon a mozgalom színeiben és nem is akarnak párttá alakulni. Céljuk: helyreállítani a törvényességet a párton belül.
Csaknem egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO – közölte ma, a szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón a brit miniszterelnök. Boris Johnson a 29 tagország állam- és kormányfőinek évfordulós rendezvényére kiadott nyilatkozatában leszögezte: az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező egyszerű tétel erejét: mindaddig, amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani.
Mától hatályba lép az uniós külső határok hatékonyabb védelmét is biztosító Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet, amelynek következtében körülbelül 10 ezer főre duzzasztják a Frontex létszámát. Ez egy több évig tartó folyamat lesz – nyilatkozta ma a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2020-ban világszerte 64 országban 59 millió gyermeknek nyújt életmentő segítséget, amelyhez 4,2 milliárd dollár támogatásra lesz szüksége. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekeket segítő humanitárius szervezete, amely azonban még soha nem igényelt ilyen nagy összeget a vészhelyzetben lévő gyermekek számára.
Adásunkban Pataky Lehel Zsolt Juhász Béla közíróval, az Aradi személyiségek című interjúkötet-sorozat szerzőjével beszélget, majd Molnár Krisztina hangképes összeállítását hallhatják…
Nem az egyéni teljesítményt tükrözik a PISA-tesztek, és a felmérésben részt vevő tanulók nem teljesítettek legjobb tudásuk szerint, mert a tesztnek nem volt tétje – jelentette ki Monica Anisie tanügyminiszter a tegnap közzétett PISA-eredményekről, amelyek szerint a tíz évvel ezelőtti szintre zuhant vissza a romániai oktatás színvonala. Az eredmények láttán a miniszter első reakciója egyébként az volt, hogy nem kell aggódni a lesújtó teljesítmény miatt, mert a felmérés nem a diákok tudását méri, hanem azt, hogy mindezt hogyan tudják a mindennapokban alkalmazni.
A polgári foglalkozása szerint romántanár tárcavezető fel fogja szólítani a tanárokat, hogy ne kérjék a diákoktól a műelemzések bemagolását. Elmondta: ő mindig arra törekedett, hogy diákjaiban kialakuljon a kritikus gondolkodás képessége. A miniszter véleménye szerint a PISA-eredmények arra is rávezethetik a tanárokat, hogy hogyan kellene felépíteni az országos felmérő vizsgák tételsorát, és hogy milyen készségeknek kell kifejlődniük a diákokban.
A romániai iskolások 2012 óta mért leggyengébb eredménye született a tavalyi PISA teszten. A diákok alig több mint fele képes a mindennapi életben hasznosítani az iskolában szerzett ismereteket. A funkcionális analfabetizmus kiterjedt. A romániai iskolások 44%-a nem érti, mit olvas.
Három évre szóló, több mint 5 millió eurós értékű uniós projektet mutatott be tegnap Bukarestben Borbély László államtanácsos. A fenntartható fejlődést célzó Agenda 2030 akcióterv gyakorlatba ültetését elősegítő projektről Hermann Endre kérdezte a kormányhivatalt koordináló Borbély Lászlót:
Elfogadta ma a képviselőház – döntőkamaraként - a büntetés-végrehajtási jogorvoslat törvényének hatályon kívül helyezését. A Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség tervezetét 272 képviselő támogatta, öten tartózkodtak a voksoláskor. A törvényhozók elfogadták az igazságügyi miniszter azon módosító javaslatát is, amely fenntartja a jogszabály hatályát azok számára, akiket 2012. július 24-e és a jelen törvény hatályba lépése közötti időszakban ítéltek vagy ítélnek el.
Tegnap a képviselőház jogi bizottsága egyhangúlag elfogadta a kormány és az őt támogató pártok tervezetét, amely megszüntetné azt a lehetőséget, hogy a rossz fogva tartási körülmények miatt jóváírják az elítéltek büntetésének egyötödét.
A korábbi szociáldemokrata kormány az Emberi Jogok Európai Bíróságának sorozatos elmarasztalására hivatkozva vezetett be kárpótlási rendszert az emberi jogaik megsértésére panaszkodó elítéltek számára.
A hazai média szerint tavaly nyár óta a törvény alapján 21 ezer elítélt szabadult korábban a börtönből, és közülük több mint 1.800-an újabb bűncselekményt követtek el. A visszaesők közül 500 ellen erőszakos bűncselekmények – gyilkosság, nemi erőszak, rablás – miatt indult újabb büntetőeljárás.
Első fokon harminc év börtönbüntetésre ítélte a törvényszék azt a 21 éves fiatalembert, aki tavaly terrortámadást hajtott végre egy brăilai bevásárlóközpontnál, tíz személy sebesítve meg. Marius Valentin Parfenie három rendbéli gyilkossági kísérlet, rablás, ittas vezetés, a baleset helyszínének elhagyása és közrendháborítás bűntette miatt kapta a büntetést. Az ítélet nem jogerős.
A férfi 2018. november 11-én megsebesített tíz személyt - köztük egy 11 és egy 13 éves gyereket -, amikor egy lopott autóval nekihajtott az egyik brăilai bevásárlóközpont bejáratának, miután korábban a város körgyűrűjén megkéselt egy férfit és elütött két gyalogost. A nyomozást irányító Mircea Ciutac ügyész szerint Parfenie "ítélőképessége tudatában volt" a tettek elkövetésekor, amint azt a Mina Minovici igazságügyi orvostani intézet pszichiátriai szakértői vizsgálata is igazolta.
A feltételezés szerint Marius Valentin Parfenie terve az volt, hogy minél több embert megöljön, majd öngyilkosságot kövessen el - tájékoztatott a brăilai törvényszék sajtóirodája, amely akkor azt is közölte: a fiatalember azért akart minél több román polgárt kivégezni, mert azok meglátása szerint nem felelnek meg az emberi minőségről általa alkotott elképzelésnek, annak, ahogyan például a svéd embereket látta. A fiatalember saját nyilatkozatai szerint Svédországban dolgozott egy ideig.
Már csak egy szavazáson múlik, hogy június 4-ét, a Trianon-évfordulóját hivatalos ünnepnappá nyilvánítsák Romániában. A képviselőház közigazgatási bizottsága ugyanis elfogadta tegnap – a Szociáldemokrata Párt és a Népi Mozgalom Pártja szavazataival – Titus Corlățean PSD-s politikus, volt külügyminiszter erre vonatkozó törvénytervezetét. Így már csak a plénumnak kell megszavaznia a jogszabályt ahhoz, hogy az államfő kihirdesse és hatályba lépjen.
Az RMDSZ frakcióvezetője, Korodi Attila Facebook-oldalán arról írt, hogy a kezdeményezés a román–magyar ellentéteket szítja ahelyett, hogy az előterjesztők a történelmi megbékélést és a közös jövőtervezést tartanák szem előtt. A Hargita megyei politikus szerint ebben az ülésszakban valószínűleg nem kerül szavazásra plénum elé a tervezet, de amikor eljön az ideje, „nagy eséllyel” megszavazzák azt. A törvénytervezet a szenátuson hallgatólagosan átment, így került a képviselőházba, amely a döntő ház ez esetben. Az RMDSZ határozottan ellenzi a kezdeményezést, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt a tervezetet leszavazza a parlament – fogalmazott Korodi Attila.
Titus Corlățean azt követően nyújtotta be törvénytervezetét, hogy a magyar Országgyűlés 2020-at, a trianoni diktátum századik évfordulóját a nemzeti összetartozás évének nyilvánította.
Ötezer lejes pénzbírságot rótt ki az Országos Diszkriminációellenes Tanács Csomortányi István EMNP-elnökre amiatt, hogy egy fényképfelvétel tanúsága szerint még évekkel ezelőtt náci karlendítést mutatott be. A diszkriminációs tanács ugyanakkor arra is kötelezte Csomortányit, hogy harminc napon belül tegye közzé a testület döntésének szövegét az Erdélyi Magyar Néppárt honlapján magyar és román nyelven egyaránt.
Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke a G4Media hírportálnak elmondta: úgy ítélték meg, hogy a náci karlendítés – függetlenül attól, hogy mennyire régen készült az ezt megörökítő fénykép – meghaladja a szólásszabadság kereteit, sérti egy kisebbségnek és a náci rezsim rémtetteit elszenvedőknek az emberi méltóságát.
Csomortányi István az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy „ez egy politikai megrendelésre született döntés, nincs mit kezdeni vele”. Hozzátette: a döntést nem fogadja el, de nincs meggyőződve arról, hogy érdemes a román bíróságokon pereskednie az igazáért. Az EMNP elnöke elmondta: az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz eljuttatott írásos álláspontjában azt közölte, hogy kétes hitelességű fotók alapján jelentették fel, amelyeket nem ő hozott nyilvánosságra, ezért a diszkrimináció alanya kérdéses.
Az alkotmánybíróság épülete előtt tiltakozott ma délelőtt az Országos Szakszervezeti Tömb a társadalombiztosítás terhének a munkáltatóról az alkalmazottra való átruházásáról is rendelkező sürgősségi kormányrendelet miatt. A sztrájkőrséget állók a jogszabállyal kapcsolatos kifogások megvitatását, illetve a döntéshozatalt sürgetik.
Az Országos Szakszervezeti Tömb arra kéri az alkotmánybíróságot, hogy tartsa be az intézmény működéséről szóló törvény előírásait, a Nép Ügyvédjétől, a kormánytól, a képviselőháztól és a szenátustól pedig azt követeli, hogy mielőbb küldjék el hivatalos álláspontjukat a téma kapcsán a taláros testületnek, ugyanakkor felszólítja Románia elnökét is, hogy foglaljon állást az ügyben.
A tiltakozók holnap délelőtt is sztrájkőrséget állnak az alkotmánybíróság épületének főbejárata előtt.
A Magyar Polgári Párt belső ellenzéke és a pártból kizárt politikusok létrehozták az Erdélyi Polgári Mozgalmat. Az MPP-én belüli viták és sorozatos kizárások miatt mozgalomba tömörülők leszögezték: nem kívánnak indulni a választásokon a mozgalom színeiben és nem is akarnak párttá alakulni. Céljuk: helyreállítani a törvényességet a párton belül.
Az Erdélyi Polgári Mozgalom kezdeményezői Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt parlamenti képviselők, Csáki Attila az MPP Kovászna megyei elnöke, Nagy Gábor Levente a párt sepsiszentgyörgyi elnöke, Pethő István leváltott választmányi elnök, Csomortáni Gál László az MPP leváltott Hargita megyei elnökségi tagja, Salamon Zoltán az MPP egykori ügyvezető elnöke és Rákossy Botond leváltott és a pártból is kizárt Hargita megyei elnök, akik szerint már mások is jelezték, hogy csatlakoznak a mozgalomhoz, amely nyitott minden politikai párt, civil szervezet és egyház tagsága számára.
Csaknem egymilliárd ember biztonságán őrködik a NATO – közölte ma, a szövetség megalakulásának 70. évfordulójára összehívott londoni csúcstalálkozón a brit miniszterelnök. Boris Johnson a 29 tagország állam- és kormányfőinek évfordulós rendezvényére kiadott nyilatkozatában leszögezte: az a tény, hogy a szövetség tagjai ma békében és szabadságban élhetnek, mutatja a NATO alapját képező egyszerű tétel erejét: mindaddig, amíg a szövetség összetart, senki nem remélheti, hogy vereséget mérhet rá, így senki nem fog háborút kirobbantani.
A brit miniszterelnök szerint ugyanakkor a NATO-nak nem szabad visszariadnia „az új realitások” megvitatásától, különös tekintettel az olyan újonnan megjelenő fenyegetésekre, mint a hibrid hadviselés, valamint a világűrben és a kibertérben alkalmazott, ártó célú technológiák.
Mától hatályba lép az uniós külső határok hatékonyabb védelmét is biztosító Európai Határ- és Parti Őrségről szóló rendelet, amelynek következtében körülbelül 10 ezer főre duzzasztják a Frontex létszámát. Ez egy több évig tartó folyamat lesz – nyilatkozta ma a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.
Bakondi György az M1 tévécsatornán elmondta: a migráció kérdésében a magyar álláspont nem változott. Budapest semmiféle kötelező kvótát nem támogat, a külső határok biztosítását és a jogellenesen Európában tartózkodók kiszállítását képviseli.
Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) 2020-ban világszerte 64 országban 59 millió gyermeknek nyújt életmentő segítséget, amelyhez 4,2 milliárd dollár támogatásra lesz szüksége. Az UNICEF a világ legnagyobb gyermekeket segítő humanitárius szervezete, amely azonban még soha nem igényelt ilyen nagy összeget a vészhelyzetben lévő gyermekek számára.
Az UNICEF gyermekekért indított humanitárius kezdeményezésének 2020-ban a felnőtteket is beleértve mintegy 95 millió embert kell elérnie, hogy konfliktuszónákban és katasztrófa sújtotta területeken vizet, táplálékot, oktatást és egészségügyi támogatást biztosítson a rászorulóknak.
Adásunkban Pataky Lehel Zsolt Juhász Béla közíróval, az Aradi személyiségek című interjúkötet-sorozat szerzőjével beszélget, majd Molnár Krisztina hangképes összeállítását hallhatják a novemberben Marosvásárhelyen megszervezett Tanár, diák, szülő vs. Rendszer című beszélgetésről.
Nem az egyéni teljesítményt tükrözik a PISA-tesztek, és a felmérésben részt vevő tanulók nem teljesítettek legjobb tudásuk szerint, mert a tesztnek nem volt tétje – jelentette ki Monica Anisie tanügyminiszter a tegnap közzétett PISA-eredményekről, amelyek szerint a tíz évvel ezelőtti szintre zuhant vissza a romániai oktatás színvonala. Az eredmények láttán a miniszter első reakciója egyébként az volt, hogy nem kell aggódni a lesújtó teljesítmény miatt, mert a felmérés nem a diákok tudását méri, hanem azt, hogy mindezt hogyan tudják a mindennapokban alkalmazni.
A polgári foglalkozása szerint romántanár tárcavezető fel fogja szólítani a tanárokat, hogy ne kérjék a diákoktól a műelemzések bemagolását. Elmondta: ő mindig arra törekedett, hogy diákjaiban kialakuljon a kritikus gondolkodás képessége. A miniszter véleménye szerint a PISA-eredmények arra is rávezethetik a tanárokat, hogy hogyan kellene felépíteni az országos felmérő vizsgák tételsorát, és hogy milyen készségeknek kell kifejlődniük a diákokban.
A romániai iskolások 2012 óta mért leggyengébb eredménye született a tavalyi PISA teszten. A diákok alig több mint fele képes a mindennapi életben hasznosítani az iskolában szerzett ismereteket. A funkcionális analfabetizmus kiterjedt. A romániai iskolások 44%-a nem érti, mit olvas.