A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
Kiterjedt globális üzemzavar sújtja a Microsoft platformjait, köztük az Outlookot, a Teamst és a Copilotot. A felhasználók világszerte csatlakozási hibákat tapasztaltak a Microsoft 365 felhőalapú szolgáltatásainak elérésekor.
A technológiai óriás közlése szerint a fennakadást az infrastruktúra több régiót érintő, megnövekedett terhelése okozta.
Péntek hajnalban a vállalat jelezte, hogy a helyreállításra tett lépések nem a várakozásoknak megfelelően működnek, ezért alternatív megoldásokon dolgoznak a kapacitás növelése érdekében. Ennek részeként a Microsoft leállította az új fejlesztések élesítését, átirányítja az adatforgalmat a túlterhelt rendszerekről, és újraindítja az érintett szervereket.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Gyulafehérváron találkoznak május 21-én, a Magyar Református Egység Napja alkalmából a Kárpát-medence református püspökei, esperesei, egyházkerületi és egyházmegyei gondnokai – jelentette be keddi gyulafehérvári sajtótájékoztatóján Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában fogadja Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, de szakértők szerint csekély esély van az előrelépésre az ukrajnai konfliktus megoldásában.
A Fidesz európa tanácsi delegációja csatlakozott a konzervatív frakcióhoz – tájékoztatta az MTI-t Németh Zsolt. Az magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: a csatlakozás fontos lépést jelent az európai jobboldalon belüli együttműködés kialakításának irányába az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén belül.
A Mozaik egyórás különkiadásával jelentkezünk, amelyben hallgatóink kérésére, megismételjük a Zsigmond Aranka képzőművésszel és Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar…
Több robbanás rázta meg a tegnap esti és a ma reggeli órákban a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot. A hírek szerint személyi sérülés nem történt, viszont aknatalálat érte a tiraszpoli belbiztonsági minisztériumot, illetve megsemmisült két rádióantenna, amely a helyi sajtó szerint főként Oroszországba sugárzott adást.
Észak-Korea felgyorsítja nukleáris arzenáljának fejlesztését – jelentette be a kommunista ország vezetője, Kim Dzsong Un, miután részt vet egy hatalmas katonai parádén, amelyen interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) és más fegyvereket mutattak be az állami média keddi híradása szerint.
Az oltási előjegyzés megváltoztatásán gondolkodnak az illetékesek, miután rádöbbentek, hogy a vidéki lakosság egy része számára nem megoldás az internetes platform. Erről az oltáskampányt koordináló bizottság elnöke, Valeriu Gheorghiţă nyilatkozott a Digi FM-nek.
Az elmúlt 24 órában 4412 ukrán állampolgár lépett be Romániába, amit 38,3 százalékos növekedést jelent az előző napon jegyzetthez képest – tájékoztatott a határrendészet kedden.
Moszkva azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Ukrajna felfegyverzésével proxy-harcot folytat Oroszország ellen, és figyelmeztetett, hogy ez a nukleáris háború „komoly és valós” kockázatát hordozza magában, írja a Reuters.
Az Európai Unió teljes támogatásól és szolidaritásáról biztosította Csehországot, amiért cseh diplomáciai lépésekre válaszul Oroszország 16 cseh diplomatát és négy követségi alkalmazottat nyilvánított nemkívánatos személynek – közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) kedden.
A december 19-25. közötti héten 2320 személy kapta meg Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna vagy a Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcináját - derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központjának kedden közzétett adataiból.
1971 személy a Pfizernek az omikron új vírustörzséhez igazított szérumával oltatta be magát. Ezt a típusú vakcinát november 28-a óta lehet kérni Romániában.A beadott oltások száma Romániában a mai adatok szerint: 16.903.644. Az oltási kampány kezdetétől 8.129.452 személyt teljeskörűen beoltottak, 2.630.216-an a harmadik, 22.120-an a negyeik dózist is megkapták.Az oltáskampány kezdetétől összesen 20.077 esetben jegyeztek mellékhatást a koronavírus elleni vakcina beadása után, ezek közül 2243 lokális, 17.834 általános jellegű volt.
Gyulafehérváron találkoznak május 21-én, a Magyar Református Egység Napja alkalmából a Kárpát-medence református püspökei, esperesei, egyházkerületi és egyházmegyei gondnokai - jelentette be keddi gyulafehérvári sajtótájékoztatóján Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) püspöke.
Kató Béla elmondta: 2009 óta ünneplik – általában május utolsó hétvégén – a Magyar Református Egység Napját. Az elmúlt két évben azonban a járvány miatt nem sikerült megszervezni a nagyszabású rendezvényt. Hozzátette: azért választották a gyulafehérvári helyszínt az ünneplésre, mert a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 400 éve itt alapított Collegium Academicumra is emlékezni kívánnak a rendezvény keretében. A kollégiumot később Apafi Mihály fejedelem Nagyenyedre költöztette.
A rendezvénysorozat keretében a tíz Kárpát-medencei református püspök egy-egy dél-Erdélyben felújított református templomot szentel újra, Gyulafehérváron ülésezik a Generális Konvent, és az egykori kollégium közelében felavatják Bethlen Gábor egész alakos köztéri szobrát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden Moszkvában fogadja Antonio Guterres ENSZ-főtitkárt, de szakértők szerint csekély esély van az előrelépésre az ukrajnai konfliktus megoldásában.
Putyin és Guterres találkozóján az egyik fontos kérdés várhatóan Mariupol városa lesz majd, ahol az orosz hadseregnek a két hete tartó ostrom ellenére sem sikerült elfoglalnia az Azovsztal vas- és acélművet.
Az ukrán védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy Oroszország továbbra is blokád alatt tartja az üzem területén és alagsorában tartózkodó ukrán védőket. Ukrajna arra kérte Guterrest, hogy gondoskodjon egy humanitárius folyosó kialakításáról az Azovsztal területén menedéket kereső civilek kimenekítésére.
Az ENSZ főtitkára várhatóan csütörtökön Kijevbe utazik tovább, ahol Volodomir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozik.
A Fidesz európa tanácsi delegációja csatlakozott a konzervatív frakcióhoz - tájékoztatta az MTI-t Németh Zsolt. Az magyar országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: a csatlakozás fontos lépést jelent az európai jobboldalon belüli együttműködés kialakításának irányába az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén belül.
Mint ismert, a Fidesz évekig tartó viszály után március 3-án kilépett az Európai Néppártból. A hétfői döntés alapján valószínűsíthető, hogy a Fidesz az uniós törvényhozásban is a konzervatív frakcióhoz csatlakozik.
A csoportot eredetileg a brit konzervatívok alapították, de mára a lengyel kormánypárt adja a legnagyobb nemzeti delegációt. A Jog és Igazságosság Párt (PiS) 24 képviselője mellett, 12 törvényhozóval a Fidesz lehetne a második erő a frakcióban, amelynek tagjai továbbá olasz és spanyol szélsőjobboldali pártok is.
A Mozaik egyórás különkiadásával jelentkezünk, amelyben hallgatóink kérésére, megismételjük a Zsigmond Aranka képzőművésszel és Petrás Mária Prima Primissima- és Magyar Örökség díjas népdalénekesel, keramikussal készült beszélgetéseinket, majd a mai nap szentjéhez, János apostolhoz és evangélistához kötődő szokásokról hallhatnak. Adásunk végén Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon folyóirat, Kemenes Henriette az Újvárad decemberi lapszámát ismerteti.
Több robbanás rázta meg a tegnap esti és a ma reggeli órákban a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot. A hírek szerint személyi sérülés nem történt, viszont aknatalálat érte a tiraszpoli belbiztonsági minisztériumot, illetve megsemmisült két rádióantenna, amely a helyi sajtó szerint főként Oroszországba sugárzott adást.
A Moldovai Köztársaság kormánya szerint valakik szándékosan feszültséget keltenek, amelyet aztán ürügyként használnának fel. Az incidens célja, “hogy megingassa a biztonsági helyzetet a transznisztriai régióban, amelyet nem ellenőriznek alkotmányos hatóságok” – írta a chişinăui kormány, egyúttal nyugalomra szólítva fel mindenkit.
Már meg is jelent az első hivatkozás a transznisztriai incidensre. Az Oroszország által önállóként elismert “Donyecki Népköztársaság” vezetője, Dmitrij Pusilin szerint az oroszoknak nem csak a szakadár állam teljes területét kell megszerezniük, hanem tovább kell folytatniuk a támadást egészen a Moszkvához hű Dnyeszter Menti Köztársaság felé, ahol “nemrég ismeretlen eredetű robbanások voltak”.
Maia Sandu moldovai elnöke összehívta az ország védelmi tanácsát a tiraszpoli incidens miatt.
Észak-Korea felgyorsítja nukleáris arzenáljának fejlesztését – jelentette be a kommunista ország vezetője, Kim Dzsong Un, miután részt vet egy hatalmas katonai parádén, amelyen interkontinentális ballisztikus rakétákat (ICBM) és más fegyvereket mutattak be az állami média keddi híradása szerint.
A parádét hétfő este tartották az észak-koreai fegyveres erők alapításának évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében – közölte a KCNA állami hírügynökség.
A Reuters emlékeztet, hogy Phenjan fokozta a fegyverteszteket és a katonai erődemonstrációkat, miután elakadtak az Egyesült Államokkal folytatott denuklearizációs tárgyalások, és Dél-Koreában hivatalba lépett a konzervatív kormányzat.
Amerikai és dél-koreai tisztviselők szerint új építkezések jelei mutatkoznak Észak-Korea egyetlen ismert nukleáris kísérleti telepén, amelyet 2018 óta hivatalosan lezártak, ami arra utal, hogy Phenjan esetleg a nukleáris fegyverek tesztelésének folytatására készül.
"Köztársaságunk nukleáris erőinek teljes mértékben készen kell állniuk arra, hogy teljesítsék felelősségteljes küldetésüket, és bármikor mozgásba hozzák egyedülálló elrettentő erejüket" – mondta a KCNA által idézett észak-koreai vezető.
Az oltási előjegyzés megváltoztatásán gondolkodnak az illetékesek, miután rádöbbentek, hogy a vidéki lakosság egy része számára nem megoldás az internetes platform. Erről az oltáskampányt koordináló bizottság elnöke, Valeriu Gheorghiţă nyilatkozott a Digi FM-nek.
Hangsúlyozta: figyelembe kell venni, hogy az ország lakosságának körülbelül 50 százaléka falun él, ezért más módokat is kell találni az oltási előjegyzésre az interneten kívül, például a családorvosokon keresztül, mobil oltóközpontok révén, illetve a fix oltóközpontokban zajló immunizáláshoz való hozzáférés megkönnyítésével.
Fontolgatják, hogy lehetővé teszik a vidéki oltóközpontnál a közvetlen jelentkezést, személyesen vagy telefonon.
Pascal GUYOT / AFP
A katonaorvos arról is beszámolt, hogy április végén nyílnak az első autós (drive thru) oltóközpontok, illetve hogy a közvélemény-kutatások szerint nő a lakosság oltakozási kedve.
Valójában egyre több jel utal arra az oltási kampány kifulladására, miközben a lakosság alig 15 százaléka kapott legalább egy dózist valamelyik vakcinából. Az oltóközpontok kapacitását két hete 115 ezer főre növelték, viszont következetesen naponta mindössze 70-80 ezerre tehető a beoltottak száma.
Az elmúlt 24 órában 4412 ukrán állampolgár lépett be Romániába, amit 38,3 százalékos növekedést jelent az előző napon jegyzetthez képest – tájékoztatott a határrendészet kedden.
Közleményük szerint az ukrán-román határátkelőknél 2135, a Moldovai Köztársasággal közös határátkelőknél pedig 865 ukrán állampolgár lépett be az országba. A háború kezdetétől hétfő éjfélig 786.086 ukrán állampolgár érkezett Romániába. A nagy többség továbbutazott Nyugat-Európa felé.
Moszkva azzal vádolta meg a NATO-t, hogy Ukrajna felfegyverzésével proxy-harcot folytat Oroszország ellen, és figyelmeztetett, hogy ez a nukleáris háború „komoly és valós” kockázatát hordozza magában, írja a Reuters.
Szergej Lavrov külügyminiszter az orosz állami televízióban – ahol arról kérdezték, mennyire fontos a harmadik világháború elkerülése, és mennyiben hasonlít a jelenlegi helyzet az 1962-es kubai rakétaválsághoz – úgy fogalmazott: „nem szabad alulbecsülnünk” a nukleáris háború kockázatát. Majd hozzátette: nem akarja szítani mesterségesen a feszültséget, “noha sokan szeretnék”, viszont “a NATO tulajdonképpen háborút folytat Oroszország ellen egy proxy révén és egy proxy felfegyverzésével”. “A háború, az háború” – szögezte le az orosz külügyminiszter a Reuters szerint, amely “az orosz retorika érezhető fokozódásaként” értékeli a kijelentéseket.
A hírügynökség emlékeztet, hogy Lavrov nyilatkozatával egy időben, egy német légibázison 40 ország képviselőjével tárgyalt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter az Ukrajnának nyújtandó újabb katonai segélyről annak érdekében, hogy Kijev felvehesse a harcot az orzság keleti felére összpontosító orosz támadásokkal szemben.
Az Európai Unió teljes támogatásól és szolidaritásáról biztosította Csehországot, amiért cseh diplomáciai lépésekre válaszul Oroszország 16 cseh diplomatát és négy követségi alkalmazottat nyilvánított nemkívánatos személynek - közölte az Európai Unió külügyi szolgálata (EEAS) kedden.
A prágai kormány szombaton 18 orosz diplomatát utasított ki az országból, akik a helyi hatóságok szerint az orosz titkosszolgálatoknak dolgoztak. Válaszul Prága lépésére Moszkva 16 cseh diplomatát és négy követségi alkalmazottat nyilvánított nemkívánatos személynek.
Andrej Babis kormányfő a 18 orosz diplomata szombati kiutasításával kapcsolatban azt mondta: megalapozott a gyanú, hogy egy csehországi lőszeraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz köze volt az orosz katonai felderítés két tisztjének. Alekszandr Miskin és Anatolij Csepiga mérgezhette meg egyébként Nagy-Britanniában, 2018-ban Szergej Szkripal átállt orosz katonai hírszerzőt és lányát.
Korábban a visegrádi csoportot (V4) alkotó országok külügyminiszterei is szolidaritásukat fejezték ki az orosz diplomatákat kiutasító Csehországgal.
A december 19-25. közötti héten 2320 személy kapta meg Romániában a Pfizer-BioNTech, a Moderna vagy a Johnson&Johnson koronavírus elleni vakcináját - derül ki az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) Fertőző Betegségeket Ellenőrző és Felügyelő Országos Központjának kedden közzétett adataiból.
1971 személy a Pfizernek az omikron új vírustörzséhez igazított szérumával oltatta be magát. Ezt a típusú vakcinát november 28-a óta lehet kérni Romániában.A beadott oltások száma Romániában a mai adatok szerint: 16.903.644. Az oltási kampány kezdetétől 8.129.452 személyt teljeskörűen beoltottak, 2.630.216-an a harmadik, 22.120-an a negyeik dózist is megkapták.Az oltáskampány kezdetétől összesen 20.077 esetben jegyeztek mellékhatást a koronavírus elleni vakcina beadása után, ezek közül 2243 lokális, 17.834 általános jellegű volt.
