A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
Kiterjedt globális üzemzavar sújtja a Microsoft platformjait, köztük az Outlookot, a Teamst és a Copilotot. A felhasználók világszerte csatlakozási hibákat tapasztaltak a Microsoft 365 felhőalapú szolgáltatásainak elérésekor.
A technológiai óriás közlése szerint a fennakadást az infrastruktúra több régiót érintő, megnövekedett terhelése okozta.
Péntek hajnalban a vállalat jelezte, hogy a helyreállításra tett lépések nem a várakozásoknak megfelelően működnek, ezért alternatív megoldásokon dolgoznak a kapacitás növelése érdekében. Ennek részeként a Microsoft leállította az új fejlesztések élesítését, átirányítja az adatforgalmat a túlterhelt rendszerekről, és újraindítja az érintett szervereket.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
A román külügyminisztérium aggodalommal értesült a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójában a közelmúltban történt incidensekről, amelyek körülményei egyelőre tisztázatlanok. A…
Adásunkban a marosvásárhelyi Lector kiadó és a Berndáy György Közművelődési Alapítvány gondozásában megjelent Szemben ülünk, beszélgetünk című interjúkötetről beszélget Szuszámi…
A legutóbbi jelentés óta 237 koronavírus-fertőzött páciens vesztette életét Romániában. Ez új rekordnak számít. Eddig a legtöbb, 213 páciens tavaly december 8-án hunyt el. Az áldozatok többsége idős, és egyéb betegségekben is szenvedett.
Csíkszeredában kedd reggel 8 órakor lezárták a vasúti felüljárót. Az újjáépítés várhatóan a jövő évre is átnyúlik, és érinti az áthaladó forgalmat is. A részleteket Bíró István mondja el.
Mintegy 13 millió (74 év alatti) felnőtt használta már életében az internetet, de több mint tízmillió nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel – mutatott rá a digitális kirekesztettségről szóló elemzésében az economedia.ro gazdasági portál.
A román külügyminisztérium aggodalommal értesült a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójában a közelmúltban történt incidensekről, amelyek körülményei egyelőre tisztázatlanok. A külügyi tárca közleményében leszögezi, hogy a helyzet “visszafogott és óvatos” megközelítésére van szükség, tisztázni kell a körülményeket, és kerülni kell az esetleges provokációkat.
A szaktárca hozzáteszi: a román külügyminisztérium továbbra is a politikai megoldást támogatja a Dnyeszteren túli helyzet megoldására, a Moldovai Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása mellett, nemzetközileg elismert határain belül és Európa-párti orientációjának sérelme nélkül.
Az országos rendőr-főkapitányság jelentése szerint az elmúlt 24 órában több mint 4000 bírságot szabtak ki a hatóságok 855.695 lej értékben a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megfékezését célzó óvintézkedések áthágása miatt.
A vírus terjedésének megfékezésére irányuló intézkedések tiszteletben tartását rendőrökből, csendőrökből, határőrökből, tűzoltókból, élelmiszer-biztonsági ellenőrökből, fogyasztóvédelmi ellenőrökből, valamint az egészségügyi, a munkaügyi és a szállításügyi minisztérium alkalmazottaiból és a helyi hatóságok képviselőiből álló csoportok ellenőrizték 790 akció keretében. A belügyi alkalmazottak összesen 73.473 ellenőrzést végeztek országszerte, melyek nyomán 4192 bírságot róttak ki.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) eredetileg december végére ígérte a népszámlálás előzetes eredményeinek közlését, ám ez végül hó végi dátumra változott. A maszol.ro online lap munkatársai Barna Gergő szociológustól, a népszámlálás.ro kampánykoordinátorától megtudták, hogy a részleges népszámlálási eredményekről csütörtökön december 29-én közölnek adatokat.
A szenátus plénuma elé várják ma délelőtt 11 órára a pénzügyminisztert. Adrian Câciu A kormány órája elnevezésű meghallgatáson vesz részt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) kérésére. A megbeszélésen a vásárlóerő, az államháztartás és Románia makrogazdasági egyensúlyának romlási kilátásairól less szó - olvasható a felsőház honlapján.
Több mint 5100 cég szűnt meg Romániában az év első két hónapjában. Idén januárban és februárban 5155 vállalatot töröltek a cégjegyzékből, azaz csaknem 25 százalékkal többet, mint 2021 azonos időszakában - közölte ma az országos cégbíróság. A legtöbb vállalkozás (934 cég) Bukarestben szűnt meg. A fővárost Konstanca (261), Temes (241), Ilfov (223) és Kolozs (216) megye követi. Tevékenységi terület szerinti lebontásban a legtöbb megszűnt cég nagybani és kiskereskedelemmel, illetve járműjavítással foglalkozott, de sok vállalkozást számoltak fel az építő- és a feldolgozóiparban is.
Valeriu Gheorghiţă, az oltáskampány koordinátora szerint első körben 14 megyében kezdődik el az immunizálásnak ez a módja, majd további megyéket is bevonnak. Egyelőre Arad, Bákó, Konstanca, Ilfov, Máramaros, Mehedinţi és Szeben megyében működnek mobil oltóközpontok, további hét megyében pedig mobil oltócsapatok segítik az immunizálást erre a célra kialakított helyiségekben. A mobil oltóközpontoknál egyelőre a Moderna koronavírus elleni vakcinájával oltanak, ezt ugyanis 30 napon át lehet 2-8 Celsius-fokos hőmérsékleten tárolni – tette hozzá a szakember.
A közíró számára állandó feszültséget jelent, hogy valamit akkor is meg kell írni, ha senki nem ért egyet vele, mert az a véleménye – vallja a Bukaresti Rádió mai adásának vendége.
Demény Péter költő, író, műfordító, publicista, egyetemi oktató, a Látó szépirodalmi folyóirat esszérovatának a szerkesztője, augusztus óta Bukarestben él, ahol a januárban induló Matca című román nyelvű kulturális folyóirat főszerkesztője.
A nemzedéke egyik legsokoldalúbb képviselőjeként számon tartott Demény Péter rendszeresen publikál románul is: cikkeket, blogokat, illetve három könyvét is ezen a nyelven írta.
A két kultúra közötti közvetítőként is foglalkoztatja a nyilvánosság(ok) működése, és lesújtónak tartja az értelmiségi körökben is egyre gyakrabban megnyilvánuló egysíkúságot és humorérzék-deficitet.
Adásunkban a marosvásárhelyi Lector kiadó és a Berndáy György Közművelődési Alapítvány gondozásában megjelent Szemben ülünk, beszélgetünk című interjúkötetről beszélget Szuszámi Zsuzsa a szerzővel, Nagy Miklós Kund újságíróval. Ezt követően Mărcuțiu-Rácz Dóra a Helikon, Kemenes Henriette az Újvárad folyóirat áprilisi lapszámát ismerteti.
A legutóbbi jelentés óta 237 koronavírus-fertőzött páciens vesztette életét Romániában. Ez új rekordnak számít. Eddig a legtöbb, 213 páciens tavaly december 8-án hunyt el. Az áldozatok többsége idős, és egyéb betegségekben is szenvedett.
A kórházakban 12 113 Covid-19 beteget ápolnak, közülük 1432 intenzív terápiára szorul.
Az elmúlt 24 órában 23 388 PCR- és 12 358 gyorsteszt eredményét dolgozták fel.
Január elsejéig országszerte enyhül az idő, majd fokozatosan csökkenni fog a hőmérséklet; csapadékra december 27-e és 31-e között, majd január 4-e után lehet számítani - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) következő két hétre szóló előrejelzéséből. Erdélyben és Máramarosban a hét elején lehűl az idő, a nappali csúcsértékek 3 Celsius-fok körül alakulnak, éjszaka mínusz 3, mínusz 5 fokig is csökkenhet a hőmérséklet. Ezután január 1-jéig enyhülés várható, a nappali csúcsértékek átlaga eléri a 9-10 fokot. 2023 január 1-je utánismét lehűlés veszi kezdetét és elszórtan esőre, havasesőre is számítani lehet Erdélyben, illetve Máramarosban.
Csíkszeredában kedd reggel 8 órakor lezárták a vasúti felüljárót. Az újjáépítés várhatóan a jövő évre is átnyúlik, és érinti az áthaladó forgalmat is. A részleteket Bíró István mondja el.
Mintegy 13 millió (74 év alatti) felnőtt használta már életében az internetet, de több mint tízmillió nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel – mutatott rá a digitális kirekesztettségről szóló elemzésében az economedia.ro gazdasági portál.
Bár a statisztikai intézet 2021-es adatai szerint a települések 96 százalékában van vezetékes internetszolgáltatás, és a háztartások 80,8 százalékában van internet – amivel Románia a tizedik helyen áll az európai uniós rangsorban –, az ország mégis sereghajtó a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő DESI-mutató tekintetében. Ez főleg a digitális készségek alacsony szintjének tudható be – amiben Románia utolsó előtti –, illetve a digitális közszolgáltatások fejletlenségének tulajdonítható – ez utóbbi mutatót tekintve Románia az utolsó helyen áll az EU-ban.
A lap az európai uniós összehasonlításokban szereplő 16-74 éves korosztály internethasználatát részletezve egy sor statisztikai adattal példázza, miben nyilvánul meg Romániában a digitális kirekesztettség.
Az internetfelhasználók kevesebb mint 17 százaléka használta a világhálót a hatóságokkal vagy közszolgáltatókkal kapcsolatos ügyintézésre. Alig 18,5 százalékuk használja az internetes banki szolgáltatásokat, 35,5 százalékuk veszi igénybe az internetet álláskeresésre, és kevesebb mint 39 százalékuk használja a világhálót arra, hogy termékekről vagy szolgáltatásokról tájékozódjon, vagy a gyanús információk valóságtartalmát ellenőrizze.
A felhasználók 50,7 százaléka használja kapcsolattartásra az elektronikus levelezést, 76,3 százalékuk pedig használta már hang- vagy videóhívás lebonyolítására az internetet.
Az utóbbi időben folyamatosan erősödő online kereskedelem a 2020-as 58,2 százalékos csúcs után tavaly valamelyest visszaesett: 2021-ben a romániai internetezők 57,3 százaléka rendelt illetve vásárolt árut és szolgáltatásokat a világhálón. Az interneten vásárlók 68,6 százaléka a 16-34 éves korosztályhoz tartozott, a nyugdíjas internethasználók 71,4 százaléka sosem vásárolt ezen a módon.
A román külügyminisztérium aggodalommal értesült a Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójában a közelmúltban történt incidensekről, amelyek körülményei egyelőre tisztázatlanok. A külügyi tárca közleményében leszögezi, hogy a helyzet “visszafogott és óvatos” megközelítésére van szükség, tisztázni kell a körülményeket, és kerülni kell az esetleges provokációkat.
A szaktárca hozzáteszi: a román külügyminisztérium továbbra is a politikai megoldást támogatja a Dnyeszteren túli helyzet megoldására, a Moldovai Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása mellett, nemzetközileg elismert határain belül és Európa-párti orientációjának sérelme nélkül.
