Lemondott Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök vasárnap, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson el az október 25-i előrehozott parlamenti választáson.
Vučić a lemondás bejelentésekor összegezte az utóbbi évek eredményeit. Arról beszélt, hogy büszke rá, hogy elnökségének ideje alatt jelentősen nőtt a GDP, és fejlődött az úthálózat. Elmondta, hogy a gazdaságfejlesztés a következő időszakban is kiemelt jelentőséggel bír majd, és Szerbiának a jövőben is az európai integráció útján kell maradnia, de nem szakíthatja meg a kapcsolatokat hagyományos, keleti partnereivel sem.
A 2024-es, 16 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta folyamatosak a Vučić- és kormányellenes tüntetések, a tiltakozók szerint a mindent átszövő korrupció vezetett a tragédiához.
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól.Ő az első szerbiai politikus, aki pályafutása során a három legmagasabb közjogi tisztséget - a miniszterelnöki, a parlamenti elnöki és az államfői posztot - is betöltötte. A parlament elnöke az új köztársasági elnök megválasztásáig, az alkotmány értelmében legfeljebb három hónapig látja el az államfői teendőket.
Folytatódik az M49-es gyorsforgalmi út építése a román határig, így kétszer kétsávos út kötheti össze Magyarországot Szatmárnémetivel – jelentette be Facebook-oldalán Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter.
Posztjában kiemelte: ez a 45 kilométeres, kétszer kétsávos szakasz teremti majd meg a közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot az M3-as autópályáról Mátészalka alatt elhaladva Csenger majd, Szatmárnémeti felé. A projekt részeként új határátlépési lehetőség is létesül – számol be az MTI.
Az M3-astól Ököritófülpösig tartó szakasz idén ősszel készül el, míg a román határig tartó folytatást 2029-re kell befejezni – írta Vitézy Dávid. A posztban kiemeli, hogy ennek a munkának azért is van jelentősége, mert Románia közben halad a saját oldalán: a Szatmárnémeti és Óvár közötti csatlakozó gyorsforgalmi út kivitelezési szerződését már aláírták, és a tervek szerint 2029 tavaszára elkészül. A két beruházás együtt hozza létre a várt gyorsforgalmi kapcsolatot Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Észak-Erdély között.
Október elsejétől új úthasználati díjrendszer lép életbe, amely a járművek környezetvédelmi besorolását és szén-dioxid-kibocsátását is figyelembe veszi.
Az egyéves rovinieta az elektromos és Euro 6-os személyautók esetében mintegy 254 lejbe kerül. Az Euro 4-es és Euro 5-ös járművek éves díja körülbelül 292 lej lesz, míg a Euro 3-as vagy annál régebbi, illetve nem Euro-besorolású autók után 330 lejt kell fizetni. A különbségek a rövidebb időszakokra váltott úthasználati matricák esetében is érvényesek: az egynapos útdíj Euro 6-os autóknál mintegy 22 lej, a nem E
A standard benzin literenkénti ára egyes töltőállomásokon eléri a 10 lej 13 banit, miközben a gázolaj ára helyenként már csak egy banira van a lélektani 11 lejes határtól. Az üzemanyagárak emelkedését a magas nemzetközi olajárak is befolyásolják. Románia az Európai Unióban a 12. helyen áll a legolcsóbb benzin, és a 13. helyen a legolcsóbb gázolaj tekintetében.
Lemondott Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök vasárnap, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson el az október 25-i előrehozott parlamenti választáson.
Vučić a lemondás bejelentésekor összegezte az utóbbi évek eredményeit. Arról beszélt, hogy büszke rá, hogy elnökségének ideje alatt jelentősen nőtt a GDP, és fejlődött az úthálózat. Elmondta, hogy a gazdaságfejlesztés a következő időszakban is kiemelt jelentőséggel bír majd, és Szerbiának a jövőben is az európai integráció útján kell maradnia, de nem szakíthatja meg a kapcsolatokat hagyományos, keleti partnereivel sem.
A 2024-es, 16 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta folyamatosak a Vučić- és kormányellenes tüntetések, a tiltakozók szerint a mindent átszövő korrupció vezetett a tragédiához.
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól.Ő az első szerbiai politikus, aki pályafutása során a három legmagasabb közjogi tisztséget - a miniszterelnöki, a parlamenti elnöki és az államfői posztot - is betöltötte. A parlament elnöke az új köztársasági elnök megválasztásáig, az alkotmány értelmében legfeljebb három hónapig látja el az államfői teendőket.
Kitüntetésre terjesztik fel Costel-Alexandru Pavelescu katonai pilótát, aki Észtország légterében lelőtt egy drónt – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi…
Május elején vetítették Bukarestben, a 30. Európai Filmek Fesztiválján a Kurtág-töredékek című életrajzi portréfilmet, amely a százéves Kurtág György zeneszerző…
Constantin Brâncuși Pogány Margit festőművésznőt ábrázoló Danaida című bronzszobra 93 millió dolláros áron talált gazdára a Christie’s aukciós ház New…
Elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) azt a törvénytervezetét, amely szigorítaná a civil szervezetek finanszírozását. A jogszabályjavaslat…
A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottsága hétfőn elfogadta a pénzügyminisztérium módosító indítványát, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól…
Az Európai Bizottság 14,3 millió eurós támogatást javasol Romániának az Európai Szolidaritási Alapból a tavalyi árvizek okozta károk helyreállítására. A…
A Román Nemzeti Bank felfele módosította az idei inflációs prognózisát. Az év végén 5,5 százalékos éves fogyasztói árindexre számítanak, miután korábban 3,9 százalékot prognosztizáltak. 2027 végére 2,9 százalékos fogyasztói árindexet valószínűsítettek. A növekedést az idézte elő, hogy az olajválság következtében jelentősen megnőtt az üzemanyag ára, ez felgyorsította az inflációt, amely áprilisban 10,7 százalékra emelkedett a márciusi 9,8 százalékról. A következő hónapokban sem lehet csökkenésre számítani, a jegybank becslése szerint júliusig az éves infláció el fogja érni a 11 százalékot, majd ősszel 6 százalékra mérséklődhet.
Kitüntetésre terjesztik fel Costel-Alexandru Pavelescu katonai pilótát, aki Észtország légterében lelőtt egy drónt – jelentette be Radu Miruță ügyvivő védelmi miniszter. A tárcavezető közölte, hogy Hanno Pevkur észt védelmi miniszter gratulált Romániának az akcióhoz. Emlékeztetett arra, hogy a NATO légirendészeti missziójában részt vevő román F-16-os vadászgépet irányító pilóta sikeresen befogta, üldözőbe vette és megsemmisítette az észt légtérbe behatoló drónt.
Május elején vetítették Bukarestben, a 30. Európai Filmek Fesztiválján a Kurtág-töredékek című életrajzi portréfilmet, amely a százéves Kurtág György zeneszerző életét és mindennapjait mutatja be. A Liszt Intézet által szervezett eseményen részt vett Nagy Dénes, Ezüst Medve-díjas filmrendező és forgatókönyvíró is, akit Borbély Tamás kérdezett a film készítésének körülményeiről, a forgatás tapasztalatairól, valamint a bánsági születésű világhírű alkotó különleges személyiségéről. Erről hallhatnak adásunkban, amelyet Kurtág György zenéjével illusztráltunk.
Bukaresti Liszt Intézet
A Kurtág György 100. születésnapja alkalmából bemutatott dokumentumfilm érzékeny, poétikus megközelítésben villantja fel a Lugoson született zeneszerző mindennapjait. Bemutatja, hogyan él és dolgozik idős kora ellenére ma is rendkívüli intenzitással a kortárs zene egyik fontos központjának számító Budapest Music Centerben, ahol nap mint nap zenészeket fogad, és órákon át magyarázza számukra, miként lehet műveit a lehető leghitelesebben megszólaltatni. A filmben több művész is beszél arról, miért meghatározó számukra a zeneszerzővel való együttműködés, miközben Kurtág György személyes emlékeket idéz fel a Romániában töltött éveiből is.
Nagy Dénes filmrendező, forgatókönyvíró és vágó számos rövidfilmje szerepelt nemzetközi fesztiválokon, 2021-ben a Természetes fény című első nagyjátékfilmjéért elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve díját. A rendező 2009-ben végzett a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemen Szász János osztályában, majd egy évet tanult a Berlini Filmakadémián.
Július és október között újabb háromszáz romániai dolgozóját bocsátja el a Telus kanadai informatikai vállalat - írta az economedia.ro a cég szolgálati közleménye alapján. A digitális, mesterséges intelligencián alapuló, adat- és kiberbiztonsági szolgáltatásokat nyújtó Telus romániai leányvállalata idén már elbocsátott 300 alkalmazottat.
A cég közleményében azzal indokolta mostani lépését, hogy az érintettek a megrendelő által lemondott projekten dolgoznak, és a munkaerőt összhangba kell hozniuk az ügyfél megváltozott üzleti igényeivel. A torontói és a New York-i értéktőzsdén jegyzett vancouveri székhelyű Telus Digital romániai leányvállalata 2012 óta van jelen hazánkban, és 2024-ben csaknem 2500 alkalmazottja volt.
Romániában az utóbbi másfél évben egy sor számítástechnikai nagyvállalat hajtott végre csoportos létszámleépítést: az Oracle mintegy 400 embertől, a High Tech System & Software 330, a TRW Automotive Safety System 170, a Bitdfender pedig 150 munkatársától vált meg.
Legalább hárman meghaltak, miután hétfőn fegyveresek támadtak San Diego legnagyobb mecsetére – számolt be a CNN. Az amerikai város rendőrsége arról tájékoztatott, hogy a támadást két fiatal, egy 17 és egy 18 éves követte el, őket holtan találták egy kocsiban a mecsettől nem messze. Scott Wahl rendőrfőnök szerint a támadók magukkal végezhettek.
A három halálos áldozat egyike az Iszlám Központot védő biztonsági őr volt, akinek a halálát a rendőrség „hősiesnek” nevezte, ugyanis megakadályozta a támadók bejutását a vallási intézménybe. A mecsetben ugyanis egy iskola is működött, ahol a támadás alatt éppen zajlott az oktatás.
A rendőrség azt is közölte, hogy az egyik támadó fiú búcsúüzenetet hagyott hátra, amelyben rasszista üzeneteket fogalmazott meg, de nem utalt konkrétan a mecsetre. A rendőrök szintén gyűlöletbeszédnek tekinthető feliratokat találtak egy fegyverre vésve.
Már legalább 131 halálos áldozata van Kongóban a térségben pusztító ebolajárványnak – számolt be a BBC. A kongói hatóságok összesen 513 feltételezett fertőzöttről tudnak. Az kelet-afrikai ország kormány szerint a betegség a korábbinál szélesebb területen terjedt el. Legalább két megbetegedésről és egy halálesetről érkezett jelentés a szomszédos Ugandából is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a hétvégén nemzetközi szintű egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a Kongóban kitörő ebolajárvány miatt. A szervezet ugyanakkor nem javasolta a határok lezárását, mert nem teljesülnek a koronavírushoz hasonló világjárvány feltételei.
Az emberről való gondoskodás a mestersége intelligencia korában – ez a témája XIV. Leó pápa első enciklikájának, amelyet pünkösdhétfőn, május 25-én hoznak nyilvánosságra egy vatikáni bejelentés szerint.
A pápai dokumentum címét szokás szerint a kezdőszavak adják, ez esetben a Magnificat Humanitas. A cím azt mutatja, hogy a pápa az emberi méltóságot kívánja középpontba helyezni a digitális technológia és a mesterséges intelligencia egyre növekvő befolyása korában. A mesterséges intelligencia mint téma precedens nélkülinek számít, de hasonlóan rendkívüli volt 2015-ben Ferenc pápa első, Laudato si (Áldott légy) kezdetű körlevele, amely a környezetvédelmet állította középpontba.
A Vatikán közölte, hogy XIV. Leó az enciklikát május 15-re keltezte, XIII. Leó szintén ugyanazon a napon kiadott szociális enciklikájának 135. évfordulójára.
Kedves hallgatóink, szerdán, május 20-án műszaki okok miatt nem hallható a Bukaresti Rádió műsora a Temes megyei szakálházi adótorony körzetében középhullámon az 1314 kHz-es frekvencián. Megértésüket kérjük!
Constantin Brâncuși Pogány Margit festőművésznőt ábrázoló Danaida című bronzszobra 93 millió dolláros áron talált gazdára a Christie’s aukciós ház New Yorkban megtartott árverésén. Ehhez még hozzájönnek az adók és illetékek, így a végösszeg 107,58 millió dollár. Ez a legnagyobb összeg, amit valaha egy Brâncuși alkotásért kifizettek.
A bronzszobrot egy amerikai műgyűjtő, Samuel Irving Newhouse bocsátotta áruba, ő 2002-ben vásárolta meg 18,2 millió dollárért. A Danaida kikiáltási ára 82 millió dollár volt.
A Pogány Margit festőművésznőt ábrázoló Danaida minden idők második legdrágább szobra lett. Az éllovas Alberto Giacometti L’Homme au Doigt címet viselő munkája, amely 2015 májusában 141,3 millió dollárért kelt el.
A Danaida első, kőbe faragott változatát, Brâncuși 1907 és 1909 között készítette el, jelenleg a bukaresti román művészeti múzeumban látható. Bronzból hat változat készült a témáról, ezek közül ez az egyetlen aranyozott, s magántulajdonban levő. Egy-egy változat a párizsi George Pompidou Központ, illetve Londonban, a Tate Gallery gyűjteményében található.
Elfogadta hétfőn a szenátus a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) azt a törvénytervezetét, amely szigorítaná a civil szervezetek finanszírozását. A jogszabályjavaslat szerint az egyesületeknek, alapítványoknak és szövetségeknek évente nyilatkozniuk kell az Országos Adóhatóságnak (ANAF) valamennyi előző évi bevételükről és finanszírozási forrásukról, az 5000 lejnél nagyobb összeget adományozó magánszemélyek és jogi személyek azonosító adatainak feltüntetésével. A bevallást az éves pénzügyi kimutatásokkal együtt kell benyújtani az adóhatósághoz, amit az intézmény külön rovatban tesz közzé a honlapján. A kötelezettség elmulasztása a szervezet tevékenységének automatikus felfüggesztését, egy év után pedig a megszűnését vonná maga után.
Az AUR törvénytervezete heves vitát váltott ki a felsőházban. A jogszabályjavaslatot döntő házként a képviselőház vitatja meg.
A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottsága hétfőn elfogadta a pénzügyminisztérium módosító indítványát, amely mentesíti az e-Factura rendszer kötelező használata alól a szerzői jogdíjból és mezőgazdasági tevékenységből jövedelmet szerző magánszemélyeket, valamint a Romániában működő külföldi kulturális intézeteket és központokat. A pénzügyminisztérium közleménye szerint a módosítás azt is lehetővé teszi, hogy töröljék az e-Factura nyilvántartásból azokat, akikre már nem vonatkozik a kötelezettség, vagy nem kívánják használni a rendszert.
A közleményben idézett Alexandru Nazare pénzügyminiszter szerint az államnak határozottnak kell lennie az adóelkerüléssel szemben, de észszerűnek és kiszámíthatónak azokkal szemben, akik szabályosan vallják be jövedelmüket.
A törvénymódosító tervezetben felsorolt adófizetői kategóriák számára eredetileg június 1-jétől lett volna kötelező az RO e-Factura használata.
Az Európai Bizottság 14,3 millió eurós támogatást javasol Romániának az Európai Szolidaritási Alapból a tavalyi árvizek okozta károk helyreállítására. A támogatás egyik kiemelt célterülete a parajdi sóbánya térsége, ahol jelentős infrastrukturális károk keletkeztek a természeti katasztrófa következtében.
A tervezett uniós forrásból az érintett infrastruktúra újjáépítését, valamint az árvíz következményeinek enyhítését finanszíroznák. A támogatás része annak a szélesebb európai segélycsomagnak, amely több tagállam – köztük Spanyolország és Ciprus – természeti károk utáni helyreállítását segíti.
Románia esetében a hangsúly a parajdi térség rehabilitációján, illetve az áradások által megrongált létesítmények helyreállításán van. Az Európai Bizottság szerint az Európai Szolidaritási Alap célja, hogy gyors segítséget nyújtson a természeti katasztrófák által sújtott régióknak, és hozzájáruljon a helyi közösségek mielőbbi talpra állásához.
A Román Nemzeti Bank felfele módosította az idei inflációs prognózisát. Az év végén 5,5 százalékos éves fogyasztói árindexre számítanak, miután korábban 3,9 százalékot prognosztizáltak. 2027 végére 2,9 százalékos fogyasztói árindexet valószínűsítettek. A növekedést az idézte elő, hogy az olajválság következtében jelentősen megnőtt az üzemanyag ára, ez felgyorsította az inflációt, amely áprilisban 10,7 százalékra emelkedett a márciusi 9,8 százalékról. A következő hónapokban sem lehet csökkenésre számítani, a jegybank becslése szerint júliusig az éves infláció el fogja érni a 11 százalékot, majd ősszel 6 százalékra mérséklődhet.
