Lemondott Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök vasárnap, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson el az október 25-i előrehozott parlamenti választáson.
Vučić a lemondás bejelentésekor összegezte az utóbbi évek eredményeit. Arról beszélt, hogy büszke rá, hogy elnökségének ideje alatt jelentősen nőtt a GDP, és fejlődött az úthálózat. Elmondta, hogy a gazdaságfejlesztés a következő időszakban is kiemelt jelentőséggel bír majd, és Szerbiának a jövőben is az európai integráció útján kell maradnia, de nem szakíthatja meg a kapcsolatokat hagyományos, keleti partnereivel sem.
A 2024-es, 16 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta folyamatosak a Vučić- és kormányellenes tüntetések, a tiltakozók szerint a mindent átszövő korrupció vezetett a tragédiához.
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól.Ő az első szerbiai politikus, aki pályafutása során a három legmagasabb közjogi tisztséget - a miniszterelnöki, a parlamenti elnöki és az államfői posztot - is betöltötte. A parlament elnöke az új köztársasági elnök megválasztásáig, az alkotmány értelmében legfeljebb három hónapig látja el az államfői teendőket.
Folytatódik az M49-es gyorsforgalmi út építése a román határig, így kétszer kétsávos út kötheti össze Magyarországot Szatmárnémetivel – jelentette be Facebook-oldalán Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter.
Posztjában kiemelte: ez a 45 kilométeres, kétszer kétsávos szakasz teremti majd meg a közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot az M3-as autópályáról Mátészalka alatt elhaladva Csenger majd, Szatmárnémeti felé. A projekt részeként új határátlépési lehetőség is létesül – számol be az MTI.
Az M3-astól Ököritófülpösig tartó szakasz idén ősszel készül el, míg a román határig tartó folytatást 2029-re kell befejezni – írta Vitézy Dávid. A posztban kiemeli, hogy ennek a munkának azért is van jelentősége, mert Románia közben halad a saját oldalán: a Szatmárnémeti és Óvár közötti csatlakozó gyorsforgalmi út kivitelezési szerződését már aláírták, és a tervek szerint 2029 tavaszára elkészül. A két beruházás együtt hozza létre a várt gyorsforgalmi kapcsolatot Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Észak-Erdély között.
Október elsejétől új úthasználati díjrendszer lép életbe, amely a járművek környezetvédelmi besorolását és szén-dioxid-kibocsátását is figyelembe veszi.
Az egyéves rovinieta az elektromos és Euro 6-os személyautók esetében mintegy 254 lejbe kerül. Az Euro 4-es és Euro 5-ös járművek éves díja körülbelül 292 lej lesz, míg a Euro 3-as vagy annál régebbi, illetve nem Euro-besorolású autók után 330 lejt kell fizetni. A különbségek a rövidebb időszakokra váltott úthasználati matricák esetében is érvényesek: az egynapos útdíj Euro 6-os autóknál mintegy 22 lej, a nem E
A standard benzin literenkénti ára egyes töltőállomásokon eléri a 10 lej 13 banit, miközben a gázolaj ára helyenként már csak egy banira van a lélektani 11 lejes határtól. Az üzemanyagárak emelkedését a magas nemzetközi olajárak is befolyásolják. Románia az Európai Unióban a 12. helyen áll a legolcsóbb benzin, és a 13. helyen a legolcsóbb gázolaj tekintetében.
Lemondott Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök vasárnap, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson el az október 25-i előrehozott parlamenti választáson.
Vučić a lemondás bejelentésekor összegezte az utóbbi évek eredményeit. Arról beszélt, hogy büszke rá, hogy elnökségének ideje alatt jelentősen nőtt a GDP, és fejlődött az úthálózat. Elmondta, hogy a gazdaságfejlesztés a következő időszakban is kiemelt jelentőséggel bír majd, és Szerbiának a jövőben is az európai integráció útján kell maradnia, de nem szakíthatja meg a kapcsolatokat hagyományos, keleti partnereivel sem.
A 2024-es, 16 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta folyamatosak a Vučić- és kormányellenes tüntetések, a tiltakozók szerint a mindent átszövő korrupció vezetett a tragédiához.
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól.Ő az első szerbiai politikus, aki pályafutása során a három legmagasabb közjogi tisztséget - a miniszterelnöki, a parlamenti elnöki és az államfői posztot - is betöltötte. A parlament elnöke az új köztársasági elnök megválasztásáig, az alkotmány értelmében legfeljebb három hónapig látja el az államfői teendőket.
Közel három éve, hogy előkerült az aradi múzeum raktárából Darányi János elveszettnek hitt mellszobra, amelyet úgymond a magyar közösségnek adományoztak.
Amióta 2015-ben megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, többször is hallottam, hogy az MTA, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia egyfolytában változtatja a szabályokat. Vajon tényleg így van? A válaszadást Önökre bízom, én csak szeretném felvázolni a legfontosabb mérföldköveket ebben a történetben… egy részüket ma, a többit jövő csütörtökön.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségességét hangsúlyozta az orosz-ukrán háborúban Magyar Péter magyar miniszterelnök ma Varsóban, Donald Tusk lengyel…
Európában jelentősen megnőtt az elektromos autók iránti kereslet annak hatására, hogy a Hormuzi-szoros blokádja következtében jelentősen megnőtt az üzemanyag ára.…
Pánikot okozott Törökországban egy 5,6-os erősségű földrengés az ország keleti részén. A helyzetet felmérő csapatok nem jelentettek áldozatokat vagy jelentős…
Törökországban a terrorelhárítási rendőrség száznál is több embert vett őrizetbe egy nagyszabású razzia keretében annak gyanújával, hogy kapcsolatban állnak az…
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott…
Kormányfőjelöltet követel az Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Szociáldemokrata Párttól (PSD) azt hangoztatva, hogy annak…
Kedvezően véleményezte a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy…
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt – jelentette ki az ügyvivő külügyminiszter.…
Közel három éve, hogy előkerült az aradi múzeum raktárából Darányi János elveszettnek hitt mellszobra, amelyet úgymond a magyar közösségnek adományoztak.
Az RMDSZ feltett szándéka, hogy köztéren álljon ismét a köztiszteletnek örvendő 19. századi aradi főorvos és kórházalapító szobra, még ha nem is eredeti helyén, a belvároshoz közeli Maros-parti parkban. Helyszínnek a megyei kórház udvarát szemelték ki, amely ugyancsak közterületnek számít, és az egészségügyi intézmény vezetősége, sőt az azt fenntartó megyei önkormányzat és a múzeum is támogatja a kezdeményezést. Az aradi magyarság legnagyobb múltú civil szervezete, a Kölcsey Egyesület vállalta a szükséges pénz és engedélyek beszerzését, már az új talapzat is elkészült közadakozásból, a dokumentációt is összeállították, csakhogy a román kulturális minisztérium műemlékvédelmi bizottsága elutasította a kérést azzal, hogy ha nyilvános térre kerül a szobor, akkor az eredeti talapzatán vagy annak hű másán kell állnia. Az ügy pikantériája, hogy az 1930-as években az akkori új román hatalom távolíttatta el köztérről a szobrot, a talapzatát elbontották, most pedig azt kérik, hogy a szoborállítók teremtsék elő. A szobor egyébként Tóth András – az aradi születésű költő, Tóth Árpád édesapja – alkotása, amelyet Kocsis Rudolf aradi szobrászművész restaurált, és jelenleg az aradi református bölcsőde udvarán várja, hogy ismét felállítsák. A szoborállítás akadályoztatásáról készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása, amelyben először Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke beszél Darányi János munkásságáról.
Amióta 2015-ben megjelent A magyar helyesírás szabályai 12. kiadása, többször is hallottam, hogy az MTA, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia egyfolytában változtatja a szabályokat. Vajon tényleg így van? A válaszadást Önökre bízom, én csak szeretném felvázolni a legfontosabb mérföldköveket ebben a történetben… egy részüket ma, a többit jövő csütörtökön.
Kezdődhet az időutazás? Az 1832-es esztendőben járunk: megjelent a harminckét lapos, első magyar helyesírási szabályzat hétszázötven példányban. A Magyar Tudós Társaság, azaz a későbbi Magyar Tudományos Akadémia adta ki Magyar helyesírás’ és szóragasztás’ főbb szabályai címmel.
Az illetékesek csupán az akadémiai kiadványok helyesírásának egységesítését tűzték ki célként, a szabályokat azonban még a társaság tagjainak sem volt kötelező betartani. A bevezetőben ugyanis ez állt: „a Társaság szabadjokra hagyja még tagjainak is, hogy e’ szabásokat… általlátásukhoz képest követhessék”.
Ebben a szabályzatban rögzítették a hangjelölésül szolgáló betűk állományát és formáját; akkoriban harmincnyolc betűből állt az ábécé. A maihoz képest hiányzott a dz és a dzs betű, a jelenlegi c elődje pedig a cz volt, és a cs után következett a felsorolásban. Az olyan tőszavakban, mint például az asszony csonkítva jelentek meg a kétjegyű mássalhangzók, az összetett szavak tagjait pedig nemcsak kötőjellel, hanem egybe is lehetett írni. Emellett az a névelő, valamint az s kötőszó elejére hiányjelet kellett tenni. Nem mellékes, hogy az ünnepek nevét már akkor is csupa kisbetűvel írták.
Negyvennégy évet, azaz 1876-ig, a következő nagyobb horderejű szabályváltozásig ugrunk előre az időben, ugyanis akkor jelent meg A magyar helyesirás elvei és szabályai a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában. Eszerint el lehetett hagyni a hiányjeleket, a mely, milyen, illetve az olyan névmásokban pedig a kettőzött lly-t az egyszerű ly váltotta fel.
Mivel az új kiadás sokakat összezavart, az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja, Simonyi Zsigmond a helyesírás szabályainak újabb felülvizsgálását és korszerűsítését javasolta az Akadémiának. 1901-ben így jelent meg A magyar helyesírás szabályai legelső kiadása. Kedves hallgatóink ennyi fért a nyelvi rovatunk mai részébe, jövő héten innen folytatom, sőt az is kiderül, milyen fogadtatása volt a szabályzatnak az iskolákban.
Mielőbbi hosszabb tűzszünet és tartós béke szükségességét hangsúlyozta az orosz-ukrán háborúban Magyar Péter magyar miniszterelnök ma Varsóban, Donald Tusk lengyel kormányfővel közös sajtótájékoztatón. Magyar Péter rögzítette: ebben a háborúban Ukrajna az áldozat, és minden joga megvan arra, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel védje szuverenitását és területi integritását. Hangsúlyozta azt is, hogy nemcsak Ukrajna, hanem az ott élő magyar kisebbség miatt is mielőbb le kell zárni a háborút. A Tisza-kormány megalakulása lehetőség, hogy egy új fejezetet nyissanak Magyarország és Ukrajna kapcsolatában - mondta, jelezve, hogy elindultak a két ország közötti technikai egyeztetések az ukrajnai magyar kisebbség nyelvi, kulturális és egyéb jogairól. Reményét fejezte ki, hogy június elején az ukrán elnökkel személyesen is találkozhat Beregszászon. A kárpátaljai magyar kisebbség jogainak garantálásával kapcsolatban rámutatott: ez előzetes feltétele annak, hogy az ukrán uniós csatlakozásnál az első fejezet megnyitásához Magyarország a jóváhagyását tudja adni.
Európában jelentősen megnőtt az elektromos autók iránti kereslet annak hatására, hogy a Hormuzi-szoros blokádja következtében jelentősen megnőtt az üzemanyag ára. Áprilisban az eladások 34 százalékkal nőttek 16 olyan európai országban, amelyek lefedik az európai járműeladási piac 80 százalékát. A növekedés Dániában, Hollandiában volt számottevő, ahol eddig is népszerűek voltak az elektromos autók, de az olyan piacokon is növekedés volt észlelhető, amelyeken eddig csak lassúbb ütemben nőtt az elektromos járművek értékesítése, így például Olaszországban. A Renault Nagy-Britanniában arról számolt be, hogy az áprilisban forgalomba helyezett járművek 50 százaléka elektromos volt, emellett az elektromos autók rendelése is 48 százalékkal bővült.
Pánikot okozott Törökországban egy 5,6-os erősségű földrengés az ország keleti részén. A helyzetet felmérő csapatok nem jelentettek áldozatokat vagy jelentős anyagi károkat. A földrengés helyi idő szerint 09:00-kor történt Malatya tartományban, hét kilométeres mélységben. A rengés epicentruma Battalgazi városában volt.
Törökországban a terrorelhárítási rendőrség száznál is több embert vett őrizetbe egy nagyszabású razzia keretében annak gyanújával, hogy kapcsolatban állnak az Iszlám Állam terrorszervezettel. A 110 gyanúsított a vádak szerint illegális egyesületek keretében tanfolyamokat szervezett, amelyeken gyerekekbe próbálták az iszlamista ideológiát beleplántálni, illetve adományokat gyűjtöttek és toborzótevékenységet is folytattak a terrorszervezet részére.
A kormánytöbbség kialakításához a pártoknak előbb-utóbb rugalmasabbá kell tenniük az álláspontjukat, mert a cotroceni-i konzultációk első fordulója után nem körvonalazódott megoldás - jelentette ki tegnap este Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. A Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a pártok jelenlegi álláspontja mellett szinte lehetetlen létrehozni egy átlátható és korrekt parlamenti többséget. Az RMDSZ elnöke szerint valószínűleg nem lehet a 2028-as parlamenti választásokig stabil megoldást találni, ezért lépésről lépésre kell haladni. Úgy vélekedett, hogy a pártok most még nem készek álláspontjuk feladására, de egy esetleges első sikertelen kormányalakítási kísérlet után változhat a helyzet. Hangsúlyozta, hogy az idő sürget, mert június végéig el kellene fogadni a helyreállítási terv (PNRR) céljainak és mérföldköveinek teljesítéséhez szükséges jogszabályokat, ellenkező esetben Románia pénzeket veszíthet. Az RMDSZ elnöke ismét leszögezte, hogy a szövetség nem venne részt egy kisebbségi kormányban a Szociáldemokrata Párt (PSD) oldalán.
Kormányfőjelöltet követel az Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök vezette Nemzeti Liberális Párt (PNL) a Szociáldemokrata Párttól (PSD) azt hangoztatva, hogy annak a pártnak a kötelessége megoldást javasolni, amely politikai válságot idézett elő. A liberálisok szerint a PSD-nek a saját soraiból kell megneveznie egy kormányfőjelöltet. - Ha erre nem képes, nyilvánosan el kell ismernie alkalmatlanságát, és át kell engednie a teret egy demokratikus, euroatlanti elkötelezettségű, PSD nélküli kormánynak - olvasható a liberálisok állásfoglalásban. A PNL szerint a PSD felelőtlen vezetői nem hajlandók vállalni tetteik következményeit, az államfővel folytatott hétfői konzultáción ugyanis a párt nem állt elő egy konkrét miniszterelnök-jelölttel, és nem vázolt fel parlamenti többséget az új kormány megalakítására. A PNL közleményében azokra a szociáldemokrata vádakra reagált, amelyek Bolojan “önfejűségét és párbeszédképtelenségét” tették felelőssé azért, hogy eredménytelenül zárultak az államfő által összehívott kormányalakítási egyeztetések.
Két román állampolgárt is keresnek egy összedőlt többlakásos épület romjai alatt a kelet-németországi Görlitz városában – erősítette meg a román külügyminisztérium. Összesen hárman tűntek el, közülük ketten román állampolgárok. Vélhetően gázrobbanás okozta a tragédiát. Az összeomlott épületben többnyire turistáknak kiadott lakások voltak.
Kedvezően véleményezte a szenátus jogi bizottsága azt a törvénytervezetet, amely bírsággal vagy szabadságvesztéssel bünteti az egészségügyi dolgozókkal szembeni megfélemlítést vagy agressziót. A 2006/95-ös törvényt módosító jogszabálytervezet szerint az állami vagy magán egészségügyi intézményekben dolgozó egészségügyi személyzet, kisegítő személyzet vagy nem egészségügyi személyzet tagjainak közvetlen vagy kommunikációs eszközök útján történő megfélemlítése pénzbüntetéssel vagy hat hónaptól két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ütlegelés és egyéb erőszakos tettek esetén egytől öt évig terjedő, testi sértés bűntette esetén kettőtől hét évig terjedő börtönbüntetés szabható ki. A tervezet szakbizottságtól a szenátus plénuma elé kerül. A jogszabályjavaslatról a képviselőház szavaz majd döntő házként.
A NATO keleti szárnyának országai közül Romániában történik a legtöbb drónincidens Ukrajna közelsége miatt - jelentette ki az ügyvivő külügyminiszter. Oana Țoiu elmondta, hogy a Külügyek Tanácsának brüsszeli ülésén arról tárgyalt európai partnereivel, hogy az Európai Unió készülő biztonsági stratégiájában nagyobb figyelmet kell fordítani a NATO keleti szárnyára és a Fekete-tenger térségére. Hangsúlyozta, hogy növelni kell a térség védelmi képességeit, és ehhez a következő többéves uniós költségvetésben forrásokat kell biztosítani.
Csődeljárás indult a román állami vasúttársaság, a CFR Marfa ellen - írja a profit.ro. A csődeljárási kérelmet a teherfuvarozó cég nyújtotta be az illetékes bukaresti bírósághoz. A CFR Marfa 2008 óta minden évet veszteséggel zárt. 2024-re a vállalat árbevétele a 2008-as 1,7 milliárd lejről 677 millió lejre csökkent, az alkalmazottak száma is mintegy 18 ezerről 3 ezerre zsugorodott. Emellett az adósságállomány 886 millió lejről 4,7 milliárd lejre nőtt. A kormány 2024 októberében új teherfuvarozási vasúttársaságot alapított Carpatica Feroviar néven, hogy vegye át a CFR Marfa helyet a piacon. Az új állami vasúttársaság 2025 decemberében kezdett működni.
Közel három éve, hogy előkerült az aradi múzeum raktárából Darányi János elveszettnek hitt mellszobra, amelyet úgymond a magyar közösségnek adományoztak.
Az RMDSZ feltett szándéka, hogy köztéren álljon ismét a köztiszteletnek örvendő 19. századi aradi főorvos és kórházalapító szobra, még ha nem is eredeti helyén, a belvároshoz közeli Maros-parti parkban. Helyszínnek a megyei kórház udvarát szemelték ki, amely ugyancsak közterületnek számít, és az egészségügyi intézmény vezetősége, sőt az azt fenntartó megyei önkormányzat és a múzeum is támogatja a kezdeményezést. Az aradi magyarság legnagyobb múltú civil szervezete, a Kölcsey Egyesület vállalta a szükséges pénz és engedélyek beszerzését, már az új talapzat is elkészült közadakozásból, a dokumentációt is összeállították, csakhogy a román kulturális minisztérium műemlékvédelmi bizottsága elutasította a kérést azzal, hogy ha nyilvános térre kerül a szobor, akkor az eredeti talapzatán vagy annak hű másán kell állnia. Az ügy pikantériája, hogy az 1930-as években az akkori új román hatalom távolíttatta el köztérről a szobrot, a talapzatát elbontották, most pedig azt kérik, hogy a szoborállítók teremtsék elő. A szobor egyébként Tóth András – az aradi születésű költő, Tóth Árpád édesapja – alkotása, amelyet Kocsis Rudolf aradi szobrászművész restaurált, és jelenleg az aradi református bölcsőde udvarán várja, hogy ismét felállítsák. A szoborállítás akadályoztatásáról készült Pataky Lehel Zsolt összeállítása, amelyben először Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke beszél Darányi János munkásságáról.
