Az RMDSZ szórványfrakciója Szeben megyében tartott kihelyezett ülésén a megújulás, a nyitás és a hatékonyabb közösségépítés került fókuszba. Winkler Gyula, a szórványfrakció elnöke szerint a szórványban élő magyar közösségek egyszerre küzdenek az országos politikai‑gazdasági elégedetlenséggel és a sajátos, alacsony létszámból fakadó nehézségekkel. A szórványban a magyar jelenlét gyakran láthatatlan a közigazgatás számára, ezért különösen fontos a kulturális és oktatási intézmények jogi védelme, a kis létszámú osztályok engedélyezése és a magyar tagozatokhoz kötődő aligazgatói pozíciók megtartása.
A frakcióülésen a következő hónapok politikai kihívásait is áttekintették: az esetleges előrehozott választásokra való felkészülést, az RMDSZ kongresszusát és az alapszabályzat módosítását. Winkler hangsúlyozta, hogy a szórványban más jellegű prioritások érvényesek, és nagyobb nyitásra, valamint korszerű kommunikációra van szükség, hiszen „a közösségi médiában dőlnek el a dolgok”. A szórványközösségek számára különösen veszélyesek lehetnek a tervezett törvénymódosítások: a parlament létszámának csökkentése, a kétfordulós polgármester‑választás visszahozása vagy egy elhamarkodott regionális átszervezés, amelyek gyengíthetnék a magyar képviseletet.
Winkler szerint a legfontosabb feladat a közösség bizalmának visszaszerzése. A politikai és intézményi bizalmatlanság általános jelenség Romániában, ezért az RMDSZ-nek bizonyítania kell, hogy világos jövőképpel és hatékony eszközökkel tudja szolgálni a szórványban élő magyarokat.
Lemondott Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök vasárnap, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson el az október 25-i előrehozott parlamenti választáson.
Vučić a lemondás bejelentésekor összegezte az utóbbi évek eredményeit. Arról beszélt, hogy büszke rá, hogy elnökségének ideje alatt jelentősen nőtt a GDP, és fejlődött az úthálózat. Elmondta, hogy a gazdaságfejlesztés a következő időszakban is kiemelt jelentőséggel bír majd, és Szerbiának a jövőben is az európai integráció útján kell maradnia, de nem szakíthatja meg a kapcsolatokat hagyományos, keleti partnereivel sem.
A 2024-es, 16 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta folyamatosak a Vučić- és kormányellenes tüntetések, a tiltakozók szerint a mindent átszövő korrupció vezetett a tragédiához.
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól.Ő az első szerbiai politikus, aki pályafutása során a három legmagasabb közjogi tisztséget - a miniszterelnöki, a parlamenti elnöki és az államfői posztot - is betöltötte. A parlament elnöke az új köztársasági elnök megválasztásáig, az alkotmány értelmében legfeljebb három hónapig látja el az államfői teendőket.
Folytatódik az M49-es gyorsforgalmi út építése a román határig, így kétszer kétsávos út kötheti össze Magyarországot Szatmárnémetivel – jelentette be Facebook-oldalán Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter.
Posztjában kiemelte: ez a 45 kilométeres, kétszer kétsávos szakasz teremti majd meg a közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot az M3-as autópályáról Mátészalka alatt elhaladva Csenger majd, Szatmárnémeti felé. A projekt részeként új határátlépési lehetőség is létesül – számol be az MTI.
Az M3-astól Ököritófülpösig tartó szakasz idén ősszel készül el, míg a román határig tartó folytatást 2029-re kell befejezni – írta Vitézy Dávid. A posztban kiemeli, hogy ennek a munkának azért is van jelentősége, mert Románia közben halad a saját oldalán: a Szatmárnémeti és Óvár közötti csatlakozó gyorsforgalmi út kivitelezési szerződését már aláírták, és a tervek szerint 2029 tavaszára elkészül. A két beruházás együtt hozza létre a várt gyorsforgalmi kapcsolatot Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Észak-Erdély között.
Október elsejétől új úthasználati díjrendszer lép életbe, amely a járművek környezetvédelmi besorolását és szén-dioxid-kibocsátását is figyelembe veszi.
Az egyéves rovinieta az elektromos és Euro 6-os személyautók esetében mintegy 254 lejbe kerül. Az Euro 4-es és Euro 5-ös járművek éves díja körülbelül 292 lej lesz, míg a Euro 3-as vagy annál régebbi, illetve nem Euro-besorolású autók után 330 lejt kell fizetni. A különbségek a rövidebb időszakokra váltott úthasználati matricák esetében is érvényesek: az egynapos útdíj Euro 6-os autóknál mintegy 22 lej, a nem E
Az RMDSZ szórványfrakciója Szeben megyében tartott kihelyezett ülésén a megújulás, a nyitás és a hatékonyabb közösségépítés került fókuszba. Winkler Gyula, a szórványfrakció elnöke szerint a szórványban élő magyar közösségek egyszerre küzdenek az országos politikai‑gazdasági elégedetlenséggel és a sajátos, alacsony létszámból fakadó nehézségekkel. A szórványban a magyar jelenlét gyakran láthatatlan a közigazgatás számára, ezért különösen fontos a kulturális és oktatási intézmények jogi védelme, a kis létszámú osztályok engedélyezése és a magyar tagozatokhoz kötődő aligazgatói pozíciók megtartása.
A frakcióülésen a következő hónapok politikai kihívásait is áttekintették: az esetleges előrehozott választásokra való felkészülést, az RMDSZ kongresszusát és az alapszabályzat módosítását. Winkler hangsúlyozta, hogy a szórványban más jellegű prioritások érvényesek, és nagyobb nyitásra, valamint korszerű kommunikációra van szükség, hiszen „a közösségi médiában dőlnek el a dolgok”. A szórványközösségek számára különösen veszélyesek lehetnek a tervezett törvénymódosítások: a parlament létszámának csökkentése, a kétfordulós polgármester‑választás visszahozása vagy egy elhamarkodott regionális átszervezés, amelyek gyengíthetnék a magyar képviseletet.
Winkler szerint a legfontosabb feladat a közösség bizalmának visszaszerzése. A politikai és intézményi bizalmatlanság általános jelenség Romániában, ezért az RMDSZ-nek bizonyítania kell, hogy világos jövőképpel és hatékony eszközökkel tudja szolgálni a szórványban élő magyarokat.
Az Európai Bizottság 14,3 millió eurós támogatást javasol Romániának az Európai Szolidaritási Alapból a tavalyi árvizek okozta károk helyreállítására. A…
Addig egyeztet a parlamenti pártokkal Nicușor Dan államfő, amíg kirajzolódik egy szilárd, Nyugat-barát kormánytöbbség. Az elnök a Cotroceni-palotában tartott hétfői…
A román közszolgálati rádió megőrizte vezető szerepét a hazai rádiós piacon. A legfrissebb hallgatottságmérési adatok szerint az országos rádióhallgatási idő…
Az amerikai elnök szerint fogy az idő Irán számára, hogy nukleáris megállapodást kössön az Egyesült Államokkal az ellenségeskedések tartós beszüntetésének…
A csalók ismeretlen, gyakran külföldi telefonszámokról küldenek üzeneteket, amelyekben azt állítják, hogy a címzett közlekedési szabálysértést követett el, és sürgősen…
A romániaiak többsége úgy véli, hogy előrehozott választásokra van szükség, és ha jövő vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a Románok Egyesüléséért…
Hétfőn megkezdődtek a hivatalos politikai egyeztetések a bukaresti Cotroceni-palotában, ahol Nicușor Dan államfő tárgyalásokat folytat a parlamenti pártokkal az új…
Az Európai Bizottság 14,3 millió eurós támogatást javasol Romániának az Európai Szolidaritási Alapból a tavalyi árvizek okozta károk helyreállítására. A támogatás egyik kiemelt célterülete a parajdi sóbánya térsége, ahol jelentős infrastrukturális károk keletkeztek a természeti katasztrófa következtében.
A tervezett uniós forrásból az érintett infrastruktúra újjáépítését, valamint az árvíz következményeinek enyhítését finanszíroznák. A támogatás része annak a szélesebb európai segélycsomagnak, amely több tagállam – köztük Spanyolország és Ciprus – természeti károk utáni helyreállítását segíti.
Románia esetében a hangsúly a parajdi térség rehabilitációján, illetve az áradások által megrongált létesítmények helyreállításán van. Az Európai Bizottság szerint az Európai Szolidaritási Alap célja, hogy gyors segítséget nyújtson a természeti katasztrófák által sújtott régióknak, és hozzájáruljon a helyi közösségek mielőbbi talpra állásához.
Addig egyeztet a parlamenti pártokkal Nicușor Dan államfő, amíg kirajzolódik egy szilárd, Nyugat-barát kormánytöbbség. Az elnök a Cotroceni-palotában tartott hétfői konzultációk után azt közölte sajtónyilatkozatában, hogy a megbeszélések célja annak feltérképezése volt, milyen feltételek mellett oldható fel a jelenlegi politikai válság, és milyen politikai konstrukció biztosíthatná a lehető legstabilabb kormányzást. Nicușor Dan beszámolója szerint valamennyi pártküldöttség ismertette álláspontját és azokat a feltételeket, amelyek mellett részt venne a kormányzásban vagy támogatna egy új kabinetet.
Az államfő emlékeztetett: már a bizalmatlansági indítvány elfogadása utáni informális egyeztetéseken is azt kérte a pártoktól, hogy javasoljanak a parlamenti erőviszonyoknak megfelelő kormánytöbbséget.
A román közszolgálati rádió megőrizte vezető szerepét a hazai rádiós piacon. A legfrissebb hallgatottságmérési adatok szerint az országos rádióhallgatási idő csaknem egynegyedét birtokolja. A 2026. május 18-án közzétett felmérés adatai alapján a közszolgálati rádió országos piaci részesedése 22,9 százalék, vidéken pedig eléri a 27,1 százalékot.
A jelentés szerint a Román Rádió városi környezetben 19,6 százalékos, Bukarestben pedig 20,1 százalékos részesedést ért el. Az eredményekhez legnagyobb mértékben a Román Rádió főcsatornája, a Radio România Actualități (RRA) járult hozzá 10,6 százalékkal, míg a Román Rádió területi stúdiói 7,7 százalékot tettek hozzá az összesített mutatóhoz.
A Radio România Actualități továbbra is piacvezető maradt Bukarestben annak ellenére, hogy az előző mérési hullámhoz képest enyhe csökkenést regisztráltak. Az ország városi piacán a főcsatorna a második helyen áll, mindössze egy százalékponttal lemaradva az első helyezett Europa FM mögött.
Különösen jó eredményeket ért el a București FM, amely a bukaresti rádiók közül egyedüliként tudott statisztikailag is jelentős növekedést felmutatni piaci részesedésben mind az előző mérési időszakhoz, mind az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A tanulmány arra is rámutat, hogy bár Bukarestben nominálisan csökkent a rádióhallgatók száma, ez statisztikailag nem számít jelentős visszaesésnek. A főváros lakosságának 65,2 százaléka továbbra is hallgat rádiót.
A Román Rádió közleménye szerint az eredmények azt bizonyítják, hogy a közszolgálati rádió továbbra is meghatározó szereplője a hazai médiapiacnak, miközben a hallgatók bizalma és lojalitása változatlanul erős maradt.
Az amerikai elnök szerint fogy az idő Irán számára, hogy nukleáris megállapodást kössön az Egyesült Államokkal az ellenségeskedések tartós beszüntetésének biztosítása érdekében.
Donald Trump amerikai elnök az ellenségeskedések fokozott intenzitású újrakezdésével fenyegetett vasárnap késő este. Vasárnap az iráni média arról számolt be, hogy az Egyesült Államok nem tett elég konkrét engedményt az Irán által javasolt, a háború befejezését célzó tárgyalási menetrendre adott legutóbbi válaszában.
Időközben Izrael légicsapással végzett az Iszlám Dzsihád palesztin fegyveres szervezet egyik vezetőjével Libanonban – jelentette vasárnap este az ANI libanoni hírügynökség. Az izraeli hadsereg a napokban meghosszabbított tűzszünet ellenére hajtott végre légicsapásokat Libanon déli és keleti részén.
Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök szerint nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, ami miatt le kellene mondania. Az államelnök az Indexnek adott interjújában nyilatkozta ezt, miután Magyar Péter miniszterelnök ismét távozásra szólította fel őt, mondván, Magyarországnak olyan államfőre van szüksége, aki „nem egy politikai táborhoz, hanem a magyar nemzethez hű".
Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig szabott határidőt az államfő és több más közjogi méltóság távozására.
A csaknem három méter magas, mintegy 300 kilogrammos alkotást tavaly ősszel emelték le restaurálás céljából. A 153 éves szobrot most először mozdították el eredeti helyéről.
A restaurálás során különleges felfedezés is történt: a talapzatban két, magyar és német nyelvű üzenetet találtak, amelyek az 1873-as felállítás résztvevőit említik meg. Az eredeti dokumentumok múzeumba kerülnek, másolataikat pedig új üzenetekkel együtt visszahelyezték a szobor talapzatába.
A vajdahunyadi vár Románia egyik legismertebb műemléke, amelynek építését a 15. században Hunyadi János kezdte meg. A mostani restaurálás egy több mint 6 és fél millió eurós felújítási projekt része, amelynek során a vár több fontos épületeleme és terme is megújul. A munkálatok várhatóan 2026-ban fejeződnek be.
A csalók ismeretlen, gyakran külföldi telefonszámokról küldenek üzeneteket, amelyekben azt állítják, hogy a címzett közlekedési szabálysértést követett el, és sürgősen bírságot kell fizetnie.
Az SMS-ek egy hamis internetes oldalra irányítják a felhasználókat, amely a hivatalos fizetési felületet utánozza, valójában azonban adatlopásra szolgál. A minisztérium hangsúlyozza: nem küld SMS-ben fizetési felszólításokat, és nem szab ki közlekedési bírságokat. A hatóságok szerint a sürgető hangvétel, például a rövid határidő emlegetése, az online csalások egyik tipikus jele. Arra kérik a lakosságot, hogy ne kattintsanak a gyanús linkekre, ne adják meg bankkártya- vagy személyes adataikat, és töröljék az ilyen üzeneteket. A hivatalos romániai elektronikus fizetési platform a Ghiseul.ro oldal. Azoknak, akik mégis megadták banki adataikat, azt ajánlják, hogy azonnal vegyék fel a kapcsolatot a bankjukkal, és tiltsák le a kártyájukat.
A Román Nemzeti Bank jelentése szerint az éves infláció 2026 második negyedévében a korábban vártnál magasabbra emelkedik, főként az üzemanyagok drágulása miatt.
A jegybank szerint ebben szerepet játszik a közel-keleti konfliktus miatt megugró olaj- és gázár, valamint több belföldi tényező is. A Román Nemzeti Bank előrejelzése szerint a harmadik negyedévben már jelentősen csökkenhet az éves infláció. Ennek fő oka az úgynevezett bázishatás: tavaly nyáron az áram ársapkájának kivezetése, valamint az áfa és a jövedéki adó emelése miatt nagyot ugrottak az árak. Az infláció ezt követően fokozatosan mérséklődik, és 2027 harmadik negyedévében térhet vissza a jegybanki célsávba. A Román Nemzeti Bank szerint kulcsfontosságú az uniós források, főként a helyreállítási tervhez kapcsolódó pénzek maradéktalan lehívása, mert ezek részben ellensúlyozhatják a költségvetési megszorítások és a nemzetközi válság negatív gazdasági hatásait, miközben a szükséges strukturális reformokat is támogatják.
A romániaiak többsége úgy véli, hogy előrehozott választásokra van szükség, és ha jövő vasárnap tartanának parlamenti választásokat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) lenne az első helyen, majd a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ következne – derül ki a CURS május 1–14. között készült felmérésének vasárnap ismertetett eredményeiből. A CURS felmérése 1664 fős mintán készült, 2,4 százalékos hibahatárral.
A közvélemény-kutatás szerint a válaszadók 56 százaléka gondolja úgy, hogy Romániának előrehozott választásokra van szüksége, míg 41 százalék ellenezné ezt a megoldást. A válaszadók többsége azt vallotta, hogy ideológiai szempontból a kereszténydemokrata (29 százalék) és a nacionalista (24 százalék) irányzatokhoz áll közel, míg 16 százalék szociáldemokratának, 12 százalék liberálisnak, 10 százalék pedig progresszívnek tartja magát. A közvélemény-kutatás készítői szerint az adatok a román választók túlnyomórészt konzervatív orientációját jelzik, egy gazdasági bizonytalanság és politikai instabilitás által jellemzett közegben.
Hétfőn megkezdődtek a hivatalos politikai egyeztetések a bukaresti Cotroceni-palotában, ahol Nicușor Dan államfő tárgyalásokat folytat a parlamenti pártokkal az új miniszterelnök kijelöléséről. A konzultációkra azt követően kerül sor, hogy az AUR és a PSD által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány nyomán megbukott az Ilie Bolojan vezette kormány.
Az elnöki hivatal tájékoztatása szerint ma reggel 9 órától a Szociáldemokrata Párttal, 10 órától a Románok Egyesüléséért Szövetséggel, 11 órától a Nemzeti Liberális Párttal, 12 órától a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel, 13 órától az RMDSZ-szel, 14 órától a nemzeti kisebbségek parlamenti frakciójával, 15 órától az SOS Romániával, 16 órától pedig a Fiatal Emberek Pártjával egyeztet az államfő.
Az államfő az elmúlt napokban már folytatott informális egyeztetéseket a PSD, a PNL, az USR, az RMDSZ, valamint a nemzeti kisebbségek képviselőivel, és jelezte, hogy a tárgyalások a következő napokban a független parlamenti képviselőkkel is folytatódnak. Ugyanakkor hangsúlyozta: hétfő estére vagy kedd reggelre nem várható hivatalos bejelentés, a kormányfő személyének kijelölésére legkorábban május végén kerülhet sor.
Nicușor Dan még pénteken közölte: a hétfői egyeztetéseken a pártoktól azt fogja kérdezni, hogy milyen parlamenti többséget tud felmutatni, függetlenül attól, hogy többségi, kisebbségi vagy technokrata kormány alakulna. Hangsúlyozta azt is, hogy a többségnek Nyugat-barát irányultságúnak kell lennie, és nem számol olyan kisebbségi kormánnyal, amelyet az AUR a parlamentből támogat.
A pártok álláspontja egyelőre nehezen egyeztethető össze: a PNL és az USR összehangolt álláspontot képvisel a konzultációkon, és minden lehetséges kormányzati formula esetén támogatni kívánják az uniós források lehívását és Románia pénzügyi stabilitását. A PNL azonban jelezte, hogy ha a PSD ismét része lesz a kormánynak, inkább ellenzékbe vonulna.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke hétfőn, a Nicușor Dan államelnökkel folytatott konzultációt követően kijelentette, hogy pártja elutasítja az Ilie Bolojan vezette kormány megalakításának lehetőségét. Szociáldemokrata források hétfőn, a cotroceni-i konzultáció után azt nyilatkozták, hogy a Szociáldemokrata Párt politikus miniszterelnököt részesít előnyben az új kormány megalakításakor, és „ha szükséges”, a PSD vállalja a kormány vezetésének felelősségét.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke hétfőn, a cotroceni-i konzultációt követően kijelentette, hogy amennyiben nem sikerül új kormánytöbbséget alakítani, előre hozott választásokat kell kiírni.
A mai műsorban a 11. Csíkszeredai könyvvásárról hallanak – évek óta hagyományosan a szeredai könyves seregszemle nyitja meg a könyvvásárok sorát – adásunkkal egyidőben mára a SepsiBook eseményei zajlanak.
A csíki könyves seregszemlén, több mint ötven erdélyi és magyarországi kiadó legújabb könyvkínálatából válogathattak az érdeklődők május 7. és 10. között. A könyvvásár négy helyszínen több mint hetven programot kínált: könyvbemutatók, író-olvasótalálkozók, pódiumbeszélgetések, irodalmi és színházi előadások, koncertek,valamint gyerekprogramok várták a közönséget. Bemutatták többek között Spiró György, Varró Dániel, Kukorelly Endre, Nyáry Krisztián, Ugron Zsolna, Cserna-Szabó András, Visky András, Tánczos Vilmos és Ferencz Imre legújabb köteteit is – a csíkszeredai könyves seregszemlén Bíró István kollégánk járt.
A kolozsvár Babeș-Bolyai Tudományegyetem a jövő tanévtól új, kettős képesítést adó szakot indít éspedig filozófia-művészettörténet szakot négyéves képzésben – a részletekről Gregus Zoltán egyetemi adjunktust, illetve Rancz Mónika társult oktatót kérdezte Rácz Éva, a Kolozsvári Rádió szerkesztője. Ez tehát mai műsorunk kínálata – tartsanak velünk!
Az Európai Bizottság 14,3 millió eurós támogatást javasol Romániának az Európai Szolidaritási Alapból a tavalyi árvizek okozta károk helyreállítására. A támogatás egyik kiemelt célterülete a parajdi sóbánya térsége, ahol jelentős infrastrukturális károk keletkeztek a természeti katasztrófa következtében.
A tervezett uniós forrásból az érintett infrastruktúra újjáépítését, valamint az árvíz következményeinek enyhítését finanszíroznák. A támogatás része annak a szélesebb európai segélycsomagnak, amely több tagállam – köztük Spanyolország és Ciprus – természeti károk utáni helyreállítását segíti.
Románia esetében a hangsúly a parajdi térség rehabilitációján, illetve az áradások által megrongált létesítmények helyreállításán van. Az Európai Bizottság szerint az Európai Szolidaritási Alap célja, hogy gyors segítséget nyújtson a természeti katasztrófák által sújtott régióknak, és hozzájáruljon a helyi közösségek mielőbbi talpra állásához.
