Székedi Ferenc

Ma délután és este két negyeddöntős mérkőzéssel folytatódik a labdarúgó világbajnokság. Megtudjuk majd, hogy a brazil csodacsatárok miként képesek áttörni a horvát védelem falát vagy éppenséggel azt, hogy a teljesen kétféle stílusban játszó holland és argentin válogatottak közül kit koronáz majd meg a babér.

Nem sokat beszéltek róla, de azért érdemes nem felednünk: éppen 135 esztendeje, hogy a tavasz első napján, március 21-én született Kassák Lajos, a magyar irodalom megismételhetetlenül egyéni hangvételű költője, akit időről-időre csak olyannyira nehezen tudtak beskatulyázni a politikai befolyásoktól ritkán mentes, éppen uralkodó irodalmi kánonokba.

Harminc évvel ezelőtt, egészen pontosan 1992 február hetedikén írták alá a Maastrichti Szerződést, amely azóta is az Európai Unió alapokmánya. Az évforduló kapcsán többen és többször beszéltek róla.

A jegyzetíró, ezekben a napokban, valamiképpen úgy van a témákkal, mint a Covid szorításának a legkeményebb hónapjaiban. Akkor is úgy érezte, hogy mindenekelőtt a világjárványról kellenne írnia és most is, ugyanúgy, a szomszédban dúló háborúnak, a milliókat otthonukból elkergető bombatámadásoknak és fegyverropogásnak kellenne leginkább megragadnia a tollát.

Egy nagyon szép, roppant elegáns, és nemcsak meglehetősen súlyos, hanem fajsúlyos könyvet kaptam Iaşi-ból, Moldva egykori fővárosából, vagy ahogyan manapság emlegetni szokás, Jászvárosból.

Informális település. Megismétlem: informális település. A hallgatóknak erről a kifejezésről minden bizonnyal valamiféle olyan fogalom jut eszébe, amelyet csak a társadalomtudósok értenek, pedig a felosztás roppant egyszerű: egy ország területén  léteznek formális települések, városok és falvak,amelyek ott vannak a térképen, amelyeknek körvonalai, az ott levő utak,  ingatlanok nyilván vannak tartva, lakosaik ott szerepelnek mindenféle statisztikákban, a különböző besorolások előnyeivel és hátrányaival egyetemben.

Még néhány nap és a romániai magyar közösségekben, városokban és falvakon, együtt ünnepeljük Március 15-ét, az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulóját.

Az elmúlt napokban ugyanis a magyarországi Teleki Pál Alapítvány egy olyan vándorkiállítást hozott el a Csíki Székely Múzeumba, amely részletesen bemutatja, hogy a Rómer Flóris terv keretében mostanig milyen műemlékfelújítási, helyreállítási munkálatokat végeztek el nem csupán Erdélyben, hanem az egész Kárpát-medencében.

A csíkszeredai székhelyű Kriterion Alapítvány 2007-ben elhunyt alapító elnökének, Domokos Gézának a kezdeményezésére 1996-tól Kriterion Koszorúval jutalmazza azokat az erdélyi fogantatású, kiváló szellemi teljesítményeket, amelyek nem csupán az erdélyi magyarság tudástárát gazdagítják és alkotókészségét bizonyítják, hanem értékteremtésüknél fogva Európa és a világ szellemi áramlataiba is bekapcsolják ezt a közösséget.