Bíró Béla

A választási hajlandóság az erdélyi megyékben, a többségében magyarok által lakott területeken és a fővárosban volt a legalacsonyabb. Még a marosvásárhelyi magyaroknak is alig fele látta érdemesnek az urnák elé járulni. Érdekes eltöprengeni rajta, hogy mi lehet ennek a jelenségnek az oka?

Többféle magyarázat is elképzelhető. Egyrészt az, hogy az állampolgár úgy érezheti: fölösleges tipródnia, a szavazás csupán paraván, bárkit is választ, választottja mások által megírt szerepeket fog eljátszani. (tovább…)

A német kormány új belügyminisztere a bajor CSU elnöke, Horst Seehofer a napokban azt nyilatkozta, hogy ?Az iszlám nem tartozik Németországhoz.? Az állítás, miszerint az iszlám Németország része, eredetileg Wolfgang Schäuble nevéhez fűződik, aki ? akkor még belügyminiszterként ? 2006-ban az első Iszlám Konferenciát ezekkel a szavakkal nyitotta meg: ?Az iszlám része Németországnak és Európának. Az iszlám jelenünk és jövőnk része.? (tovább…)

A konkurencia egyidős az emberrel.  Sőt az állattal is. Az utóbbi esetben Darwin ?létért való küzdelem? gyanánt azonosította. Az ember abban különbözik az állattól, hogy a kultúra révén a véres konkurenciaharcokat ? több-kevesebb sikerrel ? megpróbálja békés versengéssé átformálni. A versengés az emberi társadalmakat egyfajta nemesedés, úgy is mondhatnók: önnemesítés útján indíthatta el. (tovább…)

Minden ? fiatalok körében végzett ? felmérés azt bizonyítja, hogy a Romániában élő középiskolások, illetve egyetemisták legalább fele az országhatárokon túl képzeli el jövőjét. Az arány a magyar fiatalok körében is ötven százalék körül van, bár elvben még nagyobb is lehetne, hiszen számunkra Magyarország is a fogadó országok közé tartozhat. (tovább…)

A neves amerikai komputerszakértő, író és futurológus, Ray Kurzweil az evolúciót három meghatározó szakaszra tagolja: a biológiai evolúcióra, melynek során a hardware, azaz egy informatikai rendszer fizikai (esetükben biológiai) része és a software (azaz a rendszert magát üzemeltető programok és operációs rendszerek) párhuzamosan, egymást alakítva tökéletesednek; (tovább…)

A nemzet és a kulturális közösség fogalmainak ? a francia-angolszász 19. században kimunkált, de máig érvényes összemosása ? továbbra is a társadalomtudományok egyfajta evidenciája, ez a ?tudományos? evidencia azonban csakis siralmas következményekre vezethet. A ?korszerű? politikai elmélet definíciói szerint a nemzet állam, magyarán nem eltérő kulturális közösségek egyfajta szövetsége, hanem kulturálisan homogén közösség. Definíció szerint. (tovább…)

A három markáns ideológia, a liberális, a szocialista és a konzervatív a társadalmi igazságosság, s implicite az emberi szabadság tekintetében is eltérő megoldásokat ajánl. A baloldal ?több államot? és ?több igazságosságot?, a liberálisok gyakorta a konzervatívokkal kéz a kézben ?több piacot? és ?több szabadságot? szeretnének.

(tovább…)

A migráció kapcsán a nyugati és a kelet-közép európai sajtót (nem utolsó sorban a magyarországit) mindenekelőtt az európai határőrizet teljes hiánya, s az ebből fakadó terrorveszély foglalkoztatja. Ennek a sajtónak a fő félelmei abból erednek, hogy a jelenlegi körülmények közt bárki személyazonossági iratok nélkül átlépheti Európa határait, s maga közölheti azokat az adatokat, melyek alapján a hatóságok ? az érvényes emberjogi standardok szerint ? kötelesek őt menekültnek tekinteni. (tovább…)

Kosztolányi Halotti beszédének szavaival az ember ?Egyedüli példány./ (?) S mint fán sem nő egyforma két levél/ a nagy időn sem lesz hozzá hasonló.? Ki vonhatná kétségbe ezt a különös, szinte már megmagyarázhatatlan egyediséget, még ha a természetben és a társadalomban minden dolog, minden állat vagy emberi lény csoportokba sorolható, ismétlődik, másokhoz hasonlít, sőt, a szó bizonyos értelmében azonos is velük. (tovább…)

A Bild című német lap úgy véli, hogy Angela Merkel a siker (mármint a GroKonak is becézett nagykoalíció sikere) érdekében gyakorlatilag saját pártját vitte áldozati oltárra. Annak ellenére, hogy a szociáldemokraták támogatottsága tovább zuhan, és a választásokat mégiscsak magasan a CDU-CSU pártszövetség nyerte meg, a kancellárasszony az összes fontos miniszteri posztot átengedte a szociáldemokratáknak, s a bajor testvérpártot (személy szerint Seehofert) is a belügyminiszteri funkcióval jutalmazta. (tovább…)

A Párizsi Klímacsúcsot megelőzően sok szó esett az éghajlatváltozásról és annak következményeiről. A ?klímapánik? legvehemensebb kritikusai ? akik mögött, mint fokozatosan beigazolódott, nem ok nélkül gyaníthattuk a nagy olajcégek képviselőit ? általában azzal érveltek, hogy a földtörténet folyamán hasonló mérvű, sőt a jelenleginél jelentékenyebb klímaváltozások is meglehetős gyakorisággal következtek be. Ami azonban ezeket az ellenérveket megingatta, az főként az időskála volt. (tovább…)

Bekövetkezett az, amire még nemigen volt példa Románia Trianon utáni történetében. A román legfelső hatalom egy képviselője, igaz, immár hatalmától megfosztva, de nyilvánosan bocsánatot kért a magyar kisebbséget súlyosan sértő kijelentései miatt. Az is igaz, hogy leváltása ? legalábbis a hivatalos argumentáció szerint ? nem e miatt a vétség miatt következett be. (tovább…)