Bíró Béla

A maszol.ro-n megjelenet Még egyszer a migrációról című cikkemben azt merészeltem állítani, hogy „A Szaharán aluli afrikai államokban, ahogyan a felvilágosodást megelőző Európában is, ma még a közösségnek az egyén fölötti korlátlan rendelkezési joga érvényesül. A mi XXI. századi mérsékelt égövünkön az egyén az, aki kontrollálatlanul rendelkezhet a közösség sorsa fölött. Egyik esetben a közösség az élet és a halál ura, másikban az individuum. A halálos ítélet hatályon kívül került. A nők egyenjogúakká váltak (ha valóban igen) a férfiakkal, a gyerekeknek már 10 éves kortól vagy még korábbról szexuális jogaik vannak. (tovább…)

A lélegzetvételnyi szünetek mind rövidebbek. Alig emésztettük meg a több száz áldozattal járó japán katasztrófát, nyakunkba szakadt a görög tűzvész. Mikor a víz, mikor a tűz. És egyik esetben sincs menekülés. Fennkölt gyászbeszédek, kétségbeesés, s egyre gyakoribb fásultság.

Ausztrál meteorológusok számolták ki, hogy mindez lassan valamiféle fátum.

Ha így mennek tovább a dolgok, a fennvaló sem lesz képes megkímélni minket a csapásoktól. Mi, európaiak, ha minden így megy tovább, (tovább…)

Törökországban vasárnap javában zajlott le az Erdogan által történelminek aposztrofált a választási kampány. Az ország elnököt és parlamentet választott. E pillanatban persze számos fontosabbnak tűnő ügy is van, amiről írnom lehetne. A múlt héten zajlott a V4-ek ? Kurz, ausztriai kancellár által is szekundált ? csúcstalálkozója, amikor is Magyarországtól Szlovákia vette át az elnöki tisztséget. Az Európai Tanács csúcsértekezletre készül, melyet szintén vasárnap egy Angela Merkel (s implicite Európa) (tovább…)

Hogy micsoda észbontó zűrzavar kavarog a mai Európában (s háttérként) az Amerikai Egyesült Államokban, azt mi sem szemléltethetné beszédesebben, mint két ? az elmúlt héten nyilvánosságra került ? politikai nyilatkozat.

Az egyik a modern nemzetállami eszme szülőhazájából, Franciaországból származik. Franciaország volt államelnöke, az újabban ismét a gallok első számú emberének státusára ácsingózó (francia rajongói által Sarko-nak becézett) Sarkozy ?integráció?-ellenes ingerültségében egyértelműen az asszimiláció mellett tette le a garast. (tovább…)

Hogy sorsotok előre nézzétek vigyázó szemetek Berlinre vessétek! Batsányi híres sorait már jó ideje így kell átfogalmaznunk. Mert ami ott történik előbb-utóbb bennünket is utol fog érni. S ez esetben is a szó negatív értelmében. Batsányiékat még a francia nacionalizmus érte utol, bennünket a német ?humanizmus? fog nem kevésbé keserves következményekkel utolérni.

Susanne Gaschke Olvasni, írni, gondolkodni? című a Die Weltben megjelent írásában meglehetősen siralmas képet fest a német oktatási rendszerről. ?Az iskolák és a főiskolák manapság nyilvánvalóan azt tekintik legfőbb feladatuknak, hogy a tanítványok jól érezzék magukat az intézményben. (tovább…)

Magyarországon most zajlik az úgynevezett kvóta-ellenes kampány. Valószínűleg én magam is nemmel szavazok majd. Nem azért, mert nem szeretnék idegeneket befogadni, hanem egyszerűen azért, mert törvénytisztelő embernek tartom magam, s ekként az illegális bevándorlást kénytelen vagyok elutasítani. A modernitás talán legnagyobb vívmánya a jogállam. Csupán a jogállam teremthet megfelelő kereteket a demokrácia, a társadalmi igazságosság, az állampolgári összetartozás-érzés számára. (tovább…)

Az európai gondolat nagyszerűségének legmeggyőzőbb bizonyítéka, hogy az alapszerződés ? államok közti egyenlőségre, kölcsönös bizalomra, vétójogra és egyéb mélységesen demokratikus eljárásokra alapozott ? elvei az államszövetség szétesésének kockáztatása nélkül megsérthetetlenek. (tovább…)

A román nyilvánosságot két ? világra szóló ? botrány foglalkoztatja. Egyik az ? eredetileg Törökországba telepített ? amerikai atomrakéták Romániába való áttelepítésének híre, a másik, az Iszlám Állam terroristáival folytatott román fegyverkereskedelemről készített Sky News riport (a hivatalos álláspont szerint álriport) problémája. (tovább…)

Sokszor gondolkoztam el azon, hogyan lehetséges, hogy London ? egy mai elemi iskoláshoz mérten úgymond siralmasan műveletlen ? lakói Shakespeare drámáit nem csak unatkozás nélkül voltak képesek végignézni, de jövedelmeikhez mérten jelentős összegeket is hajlandóak voltak kifizetni az élvezetért. Ezeknek a drámáknak a teljes szövegét manapság már egy kifinomult ízlésű értelmiségi sem mindig képes végigkövetni.

Mi lehet a dolog rejtélye? Mi történt az emberiséggel a reneszánsz óta? (tovább…)

Amikor a politikatudomány szakkönyvek a politikai rendszer szerkezetét és a működésének az alapelveit leírják, alig esik szó bennük, ha esik egyáltalán,…

Az utóbbi időben a romániai magyar sajtó, s főként a kolozsvári Szabadság hasábjain szinte egymást érik az oktatás helyzetét elemző, vagy az oktatási rendszert kendőzetlen kritikával illető írások. A dolog nem meglepő, hiszen a tárgyilagos szemlélő számára már jó ideje nyilvánvaló: az oktatási rendszer állapota immár a kisebbségi létet veszélyezteti. (tovább…)

Az, hogy az emberiség minden vonatkozásban kritikus időszakot él át, manapság szinte közhely. Minden közgazdász pontosan tudja, hogy záros határidőn belül újabb gazdasági válságnak kell bekövetkeznie. A mesterséges intelligencia megjelenése ugyan újabb impulzust adhat a gazdasági fejlődésnek, de ez is óriási veszélyeket rejt magában. Nem zárható ki, hogy az irányítás végképp kicsúszhat az ember kezéből. Saját teremtményei ejthetik fogságba. (tovább…)