A gyerek szabadsága

A mi poszt-posztmodern korunk legsúlyosabb problémáját a fiatal generáció, mindinkább gyerekeink és unokáink jelentik. „Neveletlenségük”, sőt hova-tovább nevelhetetlenségük korunk egyik legsúlyosabb traumája.

A kérdés gyökere a szabadságfogalom felvilágosodást követő elfajulása. Az új világban a legfontosabb – minden egyéb fölébe helyezendő – érték a szabadság. Mi, emberi lények ugyanis egyenlőnek és egyformán szabadnak születünk. Ez a tétel még a konzervativizmus nézőpontjából sem vitatható. Voltaképpen a konzervativizmus legdogmatiksabbnak tekintett formája, a katolikus vallás is ugyanezt tanította és tanítja. Isten előtt mindannyian egyenlőek vagyunk.

(tovább…) Continue Reading

A pokol kapui

Divatja van az úgynevezett katasztrófafilmeknek. Mindent elsöprő özönvizek, növényt és állatot kiszikkasztó szárazságok, jégbe fagyott városok borzolják idegeinket, miközben kényelmesen elnyújtózunk karosszékeinkben és élvezettel kortyoljuk kedvenc söreinket. Az élvezet egyik legfontosabb oka a megnyugtató tudat, hogy mindez nem velünk történik, sőt, egyelőre másokkal is legfeljebb csak szórványosan. (tovább…)

Continue Reading

Mit ér a sajtó, ha szabad?

Isten lássa lelkemet, bár számtalanszor voltak kritikai megjegyzéseim, nem vagyok orbanofób. Sőt! De engem is megvisel a magyar média. Tudom. Az utóbbit nem közvetlenül Orbán Viktor irányítja. Sőt, gyanúm szerint senki sem. S azt is tudom –  a 2000 című folyóiratban meg is írtam néhány éve –, hogy Magyarországon sajtószabadság van, az ország miniszterelnökét is gátlástalanul gyalázni, sőt – legalábbis szóban – „akasztgatni” is lehet. (Bár ez szerintem több mint sajtószabadság, de ezt hagyjuk.) Nincs az a gondolat, amit ne lehetne a legtágabb nyilvánosságban is kimondani Az azonban mégiscsak sok, ami az MTV1-en és főként ECHO tévén  – itt, minálunk különös módon csak ezeket, meg a jóval kulturáltabb Duna tévét kaphatjuk –,  a nyakunkba ömlik.

(tovább…) Continue Reading

Baráti fenyegetések

Január elsejétől Románia vette át az Európai Unió Tanácsának elnöki tisztjét. Az átadásra január 10-én kerül sor, Jean-Claude Junckernek, az Európai bizottság elnökének és biztosainak jelenlétében.
Az eseményt azonban komoly európai viharok előzték meg. Ezekről különös módon a romániai magyar sajtó nemigen tudósított. A dolog érthető. Kínban vagyunk. Juncker a Welt am Sonntagnak ugyanis azt nyilatkozza, hogy „a bukaresti kormány nem fogta fel, mit jelent az európai államok (az Európai Tanács B.B.) vezető tisztjét betölteni…

(tovább…) Continue Reading

Tolerált intolerancia

A napokban járta be a magyar nyelvű sajtót a hír, hogy Kolozsváron román fiatalok ismét magyarul beszélő fiatalokra támadtak és súlyosan bántalmazták őket.

Korábban is voltak hasonló esetek, de Funar szélsőségesen nacionalista hatalmának bukását követően mintha némileg javult volna a helyzet. Úgy tűnik, nem sokat. S ezen aligha lehet csodálkozni. Kolozsváron ugyanis az intoleráns többségi magatartás eszmei alapjai továbbra is változatlanok. (tovább…)

Continue Reading

Végső győzelem

Hogy világunkban milyen mélyreható változások zajlanak, azt mi sem bizonyíthatná szemléletesebben, mint az cikk, mely a Die Welt március 10-i számában jelent meg, s melynek alaptétele az, hogy az Amerikai Egyesült Államok a maga gazdasági hatalmával úgy viszonyul a világ többi részéhez, mint egy óriás a köréje sereglő törpékhez. Már az írás címe is sokkoló: (tovább…)

Continue Reading

Amit szabad Jupiternek…

Vannak, akik hallhattak róla, hogy 2004 táján egész sor fotó látott nyilvánosságot arról, hogy a Kuba területén található (tehát az Amerikai Egyesült Államok vonatkozásában mintegy területen kívüli) guantánamoi katonai támaszponton az amerikai titkosszolgálatok alkalmazottai rendszeresen megkínoznak, megaláznak, vallomásokra kényszerítenek olyan embereket, akiket Amerika ellenségeinek tekintenek. A CIA, egyfajta szuperrendőrséget működtetett, mely szigorú titoktartás terhe alatt gyilkosságoktól, élő embereken végzett orvosi kísérletektől sem riadt vissza, sőt e célból közismert náci tömeggyilkosokat is szolgálatba állított.

(tovább…) Continue Reading

Homo sapiens?

Világunkban ? az Első Világháború iszonyatát szavakba önteni próbáló Ady Endrével szólva ? mind különösebb dolgok ?történülnek?. A többnemzetiségű birodalmak fokozatos szétdarabolása után létrejött államok (a sorozat legutolsó fázisa a Szovjet Unió széthullása) keletkezésük pillanatától a korábban általuk is büszke önérzettel elutasított nyelvi-kulturális homogenizáció eltökélt híveivé válnak. (tovább…)

Continue Reading

Erdogan és az európai demokráciák

Recep Tayyp Erdogan török államfő népszavazási kampánya, mellyel a törökországi ? radikálisan antidemokratikus ? fordulat ?vívmányait?, implicite saját szinte már korlátlan elnöki hatalmát akarja bebetonozni, Európa-szerte botrányokat kavar. Hollandiában szinte már utcai harcok zajlanak, Ankarában pedig a holland nagykövetséget ?ostromolják?. (tovább…)

Continue Reading

A történelem folytatása

Ami a kortárs világ gyakran meghökkentő történéseit illeti, legszűkebb környezetem tagjai is zavarodottan követik őket.

Pedig ? ha alaposabban belegondolunk ?nincs bennük semmi váratlan, sőt túlságosan új sem. A most zajló folyamatok előzményeit Norbert Elias A civilizáció folyamata című nagyszabású munkájában, a középkor végének és az újkor elejének fejleményei kapcsán hatalmas történeti anyagra alapozva imponáló pontossággal leírta. (tovább…)

Continue Reading