Vélemény

Sűrű egymásutánban jelentették be a különböző gyártók, hogy megvan az új koronavírus elleni oltás, s a különböző hatóságok sem maradtak le annak bejelentésével, hogy készek fogadni az oltóanyagot és megszervezni a lakosság mielőbbi beoltását.

Vasárnap a magyar szórvány napja volt. A sajtót olvasgatva megállapíthatjuk, hogy nem sok szót pazaroltak a kollégák a téma kapcsán, Bethlen Gábor fejedelem marosvásárhelyi szobrának avatóünnepsége kapcsán – mintegy mellékes elemként – jelent meg a tudósításokban, hogy november 15-e, a fejedelem születésnapja egyben a magyar szórvány napja.

Henry Kissinger Jon F. Kennedyvel kezdődően minden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, külügyminiszter, élvonalbeli értelmiségi, könyvtárnyi kötet szerzője. Ha valamiről van mondandója, azt föltétlenül érdemes meghallgatnunk.

Azoknak, akik hosszú évek óta hallgatják jegyzeteimet, illetve olvassák írásaimat, könnyen támadhat az a benyomásuk, hogy váltogatom a nézeteimet. S valóban nem tévednének. A világ változik, következésként azoknak is változniuk kell, akik benne élnek. Paradox módon éppen azért, hogy megőrizhessék önmagukat, azokat a legalapvetőbb elveket, melyek az emberi életnek értelmet adnak.

2002 óta a kolozsvári székhelyű Erdélyi Múzeum-Egyesület évi rendszerességgel, úgynevezett nagykonferenciákkal ünnepli a Magyar Tudomány Napját.

Meggyőződésem, hogy az elkövetkező hónapokban és esztendőkben szép számmal születnek majd olyan tanulmányok és doktori értekezések, amelyek azt vizsgálják, hogy a vírus, a világjárvány hogyan hatott a szókészletünkre és megpróbálnak majd mindebből igen érdekes következtetéseket levonni.

A sajtóban megjelenő politikusi véleményeket olvasva azt vagyunk kénytelenek tapasztalni, hogy a megmondóemberek semmit sem tanultak az egyre szaporodó tűzesetekből, mint amilyenek a Giuleşti-i kórházban, a Colectiv bárban, a Nagyváradi Görög-Katolikus Püspökségen robbantak ki. Kizárólagos feladatuknak a felelősök, pontosabban a bűnbakok keresését és megtalálását tekintik.

Bár a végleges és hivatalos eredményekre valószínűleg még heteket kell várnunk, az amerikai választások eredménye már mindenki számára világos: Joe Biden lesz az Egyesült Államok 46-ik elnöke. A némileg szokatlan – bár nem teljesen előzménytelen – fejlemény ezzel kapcsolatban az, hogy Donald Trump regnáló elnök nem fogadja el a választási eredményt és jogi úton próbálja megnyerni azt a csatát, amelyet az urnáknál elveszített.

Dr. Kazár Lajos, a Camberai Egyetem tanára, Ausztráliából 11 kérdést tett fel a román történészeknek. Azt szeretné megtudni tőlük, hogy hová tűntek el az egykori dák lakosság nyomai Erdélyből. A kérdések jóindulatúak.

Élénken foglalkoztatja a közvéleményt az online fogalma, főként, hogy immár egységesen, országos szinten átvette a jelenléti oktatás helyét az online oktatás, azaz a virtuális térbe költöztek az iskolák. No meg a munkáltatókat is arra biztatják a hatóságok, hogy ahol csak lehet, részesítsék előnyben az otthoni – online – munkavégzést.

Mára már bizonyosan Joe Biden az Amerikai Egyesült Államok elnöke. A világ megszabadult Trumptól. Kaptunk egy másik elnököt, akiről még annyit sem tudunk, mint Trumpról. Neki legalább már ismerjük az összes baklövésit, kapkodásait és számos esetben ésszerű döntéseit is. Bidenről legfeljebb fiának ukrajnai tranzakciói révén lehet némi ismeretünk. Ezeknek nyilván az apa is része volt.

Nem éppen úgy mint Martin Luther Kingnek, de Péter Attila tanár úrnak azokban az években volt egy álma: hogy Udvarhelyen legyen csillagvizsgáló. Nem akart, mint nagy matematikus elődje, Bolyai János, a semmiből egy új világot teremteni, hanem csupán azt szerette volna, hogy tanítványai és az elkövetkező nemzedékek a tudás és a tudomány útján haladjanak.