Székely Ervin: A Meleşcanu-doktrína alkonya

Miután az RMDSZ 1996-ban – fennállása óta először – belépett a kormányba, Teodor Meleşcanu, aki akkor éppen külügyminiszter volt egy magánbeszélgetésen a következőket mondta: „Tudjátok ti, hogy mit értetek el ezzel a döntéssel? Azt, hogy ezentúl Romániában ha egy kormány élvezni akarja a Nyugat támogatását, akkor titeket mindig be kell vennie a kabinetbe”.

Continue Reading

Ambrus Attila: A sajtó védelmében

Olvasom Mircea Toma médiaszakértő okfejtését arról, hogy miért nem hisznek a sajtónak a romániai lakosok, és miért bíznak vakon a közösségi médiának. Mivel korábban engem is foglalkoztatott a kérdés, hogy a lakosságnak miért csak 29 százaléka tartja megbízhatónak a sajtót, megosztom a hallgatóval, hogy mire jutottam a sajtó védelmében.

Continue Reading

Sarány István: Élményközösség

Élményközösségnek lehetne nevezni talán a csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklatra összegyűlő tömeget. Tömeget mondok, noha a szónak van egy enyhe pejoratív felhangja, de nem találok jobb szót a hatalmas emberáradat megjelölésére.

Continue Reading

Bíró Béla: Kockázatos kiválóságok

Lassan lejáró szavatosságú államelnökünknek néhány éve sikerült az a ritka performansz, hogy – németként románnál jobb románná válva – egy hangsúlyosan nemzeti állam első emberévé avanzsáljon. Klaus Iohannis (született Johannis) ma már a Román Köztársaság elnöke. Második ciklusát tölti.

Continue Reading

Bíró Béla: A bizalom ára

Az amerikai nyilvánosság Biden döntését az afganisztáni kivonulásról súlyos megaláztatásként értékeli. Főleg annak konkrét következményei miatt. A kabuli repülőteret biztosító mintegy ötezer fős katonai kontingenst több rendben is veszteségek érték. Katonák estek áldozatul egy – talibánok és amerikaiak közt kirobbant – tűzharcban és az Iszlám Állam által elkövetett öngyilkos merényletben is.

(tovább…) Continue Reading

Székedi Ferenc: Free Camp: újra együtt

A Free Camp Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábor 2005-ben indult Csíkszeredában, abból a megfontolásból, hogy egyrészt a Székelyföldről is be lehessen pillantani, hová, merre tart a huszonegyedik században a világ képzőművészete, másrészt pedig kimondottan érdemesnek és érdekesnek tűnt felfedezni azt is, miként látnak minket más országok képzőművészei, mit vesznek észre mindabból a természetes és épített, társadalmi, közösségi és emberi környezetből, ami számunkra már otthonos, megszokott.

(tovább…) Continue Reading

Garzó Ferenc: Kinek a lenini sajtója?

Az én korosztályom emlékezetében még mindig reklámszlogenként él a mondat: „Lenin élt, él és élni fog”. Az egykori nagy orosz forradalom vezetőjének mitizált alakjából jelzőt is formáltak, azaz minden lenininek neveztetett, ami az egykori, kommunista utópiát hajszoló évtizedek ideológiájára utalt. Ilyen volt például a „lenini sajtó” kifejezés.

Continue Reading

Székedi Ferenc: Sztrájk?

Külön magyarázat kellenne arra, hogy hány tanügyi szakszervezet működik az országban, hogy a demokrácia jegyében kihez és mihez csatlakoznak az iskolák, egyáltalán létezik-e sok-sok intézményben helyi szakszervezet, milyen az, amikor online szavazással döntenek a sztrájkról, amely lehet karszalagos japán, lehet figyelmeztető, lehet részleges és lehet általános.

Continue Reading

Székely Ervin: Alternatíva nélkül

Ha minden igaz, akkor két héten belül lemond a Nicolae Ciucă vezette kormány, majd az államfő – miután hazaérkezett a dél-amerikai pampákról és mielőtt elutazna az izraeli lankákra – kinevezi Marcel Ciolacu-t miniszterelnöknek, akinek programját és kormányát a koalíciós pártok rekordidő alatt megszavazzák a parlamentben, hogy gyermeknapra már új kormánya legyen az országnak.

Continue Reading