Vélemény

Miután az RMDSZ 1996-ban – fennállása óta először – belépett a kormányba, Teodor Meleşcanu, aki akkor éppen külügyminiszter volt egy magánbeszélgetésen a következőket mondta: „Tudjátok ti, hogy mit értetek el ezzel a döntéssel? Azt, hogy ezentúl Romániában ha egy kormány élvezni akarja a Nyugat támogatását, akkor titeket mindig be kell vennie a kabinetbe”.

Olvasom Mircea Toma médiaszakértő okfejtését arról, hogy miért nem hisznek a sajtónak a romániai lakosok, és miért bíznak vakon a közösségi médiának. Mivel korábban engem is foglalkoztatott a kérdés, hogy a lakosságnak miért csak 29 százaléka tartja megbízhatónak a sajtót, megosztom a hallgatóval, hogy mire jutottam a sajtó védelmében.

A jelek szerint minden jól megy a gazdasági életben, a munkavállalóknak nincsenek követeléseik. A szakszervezetek is mintha behúzták volna féket…

Élményközösségnek lehetne nevezni talán a csíksomlyói pünkösdszombati zarándoklatra összegyűlő tömeget. Tömeget mondok, noha a szónak van egy enyhe pejoratív felhangja, de nem találok jobb szót a hatalmas emberáradat megjelölésére.

Lassan lejáró szavatosságú államelnökünknek néhány éve sikerült az a ritka performansz, hogy – németként románnál jobb románná válva – egy hangsúlyosan nemzeti állam első emberévé avanzsáljon. Klaus Iohannis (született Johannis) ma már a Román Köztársaság elnöke. Második ciklusát tölti.

Tessenek elképzelni, hogy Esztergom alatt együtt isznak Balassi Bálinttal, vagy a margitszigeti tölgyek alatt sétálgatnak Arany Jánossal, esetleg hazakísérik a Három hollóból a holtrészeg Ady Endrét.

Az én korosztályom emlékezetében még mindig reklámszlogenként él a mondat: „Lenin élt, él és élni fog”. Az egykori nagy orosz forradalom vezetőjének mitizált alakjából jelzőt is formáltak, azaz minden lenininek neveztetett, ami az egykori, kommunista utópiát hajszoló évtizedek ideológiájára utalt. Ilyen volt például a „lenini sajtó” kifejezés.

Külön magyarázat kellenne arra, hogy hány tanügyi szakszervezet működik az országban, hogy a demokrácia jegyében kihez és mihez csatlakoznak az iskolák, egyáltalán létezik-e sok-sok intézményben helyi szakszervezet, milyen az, amikor online szavazással döntenek a sztrájkról, amely lehet karszalagos japán, lehet figyelmeztető, lehet részleges és lehet általános.

Ha létezik használható nyelvtechnológia, akkor még a kevés beszélővel rendelkező nyelvek is biztosíthatják túlélésüket.

Ha minden igaz, akkor két héten belül lemond a Nicolae Ciucă vezette kormány, majd az államfő – miután hazaérkezett a dél-amerikai pampákról és mielőtt elutazna az izraeli lankákra – kinevezi Marcel Ciolacu-t miniszterelnöknek, akinek programját és kormányát a koalíciós pártok rekordidő alatt megszavazzák a parlamentben, hogy gyermeknapra már új kormánya legyen az országnak.