Bíró Béla: A szingli mint ideál

Az új román családtörvény-tervezet számos olyan kérdést vet fel, melyeken korábban ritkán vagy soha nem gondolkodtunk el. Miben is áll egy család lényege? A család azon túl ugyanis, hogy egy férfi és egy nő természetes kapcsolata, mindenekelőtt két ember az átlagosnál szorosabb  viszonyrendszere is.

Márpedi g–  amint azt újabbkeletű kutatások sora bizonyítja – a társadalmi kapcsolatoknak legalább akkora szerepük van az egészség megőrzésében, mint az egészséges étkezésnek és a sportnak. (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Csíkszereda-Bukarest-Sepsiszentgyörgy

Bukarest életében lehet, hogy nem tűnik fel, de Csíkszereda számára mindenképpen képzőművészeti teljesítmény. Ugyanis november 22.-én és 23.-án a fővárosban, az UNA Galériában és a Balassi Intézetben mutatkozott be az Új Kriterion Galéria, amely Hajdú Áron, a Bookart Kiadó igazgatója és Részegh Botond fiatal képzőművész művészeti vezetése alatt öt esztendeje azon fáradozik, hogy a legjobb kortárs erdélyi, magyarországi és romániai művészeket mutassa be, egyben felvállalva közöttük a közvetítő szerepet is. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Háború ? a senki földjén

A háborúnak van egy messziről is látható eredménye: senki földjévé teszi a világot. Előbb azt az országot, ahol kitört ? és ahol dúl a háború. Aztán fokozatosan senki földjévé válik a világ minden része, amely érintve van, amelynek valami köze van a kitört háborúhoz. Így volt ez Boszniában is ? és egész Jugoszláviában ? abban az abszurd és teljesen értelmetlen testvérháborúban, amely a Balkánon folyt a múlt század 9o-es éveiben. (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: Az asszimiláció szépségei

Államelnökünknek sikerült az a ritka performansz, hogy – németként egy románnál is jobb románná válva – a térség egyik leghangsúlyosabban nemzeti államának első emberévé avanzsáljon. Klaus Iohannis (született Johannis) ma már a Románia elnöke. Azt persze ő is kezdettől tudta, hogy sikere korántsem politikusi vagy intellektuális erényeinek volt köszönhető. Még csak román feleségének sem. Ő hihetetlenül jól jött annak a román nacionalizmusnak, melynek legfőbb törekvései közé tartozott, hogy a nemzetközi nyilvánosságnak bizonyíthassa: (tovább…)

Continue Reading

Magyari Nándor László: A soron következő Kánaán

Lassan megszokjuk, hogy négyévente jön a Kánaán (a ?tejjel-mézzel folyó?), na nem valóságosan, mégcsak nem is a virtuális térben, hanem az ígérgetésekben, december elején éppen nyolcadszorra lesz jó, itt és most élni, punktum. És érdemes ilyenkor a politikai ígérgetések természetéről is elgondolkodni, és nem csak a kolbászból font kerítésekre, sültgalambokra várva kémlelni plakátokat, hallgatni a csapból is folyó diskurzusokat, másfelől pedig, a zsíros közbeszerzési mellékes eljövetelére, meg egyéb szem szájnak kívánatos korrupciós hozadékok reményétől eltelve eszeveszetten kampánykodni. (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: A manipuláció technikái

 

A kortárs világ az ?egyenlőség, testvériség, szabadság? felvilágosodásban kanonizált értékein alapul. Ezek az értékek azonban nem maguktól értetődően tartoznak össze. A társadalmi gyakorlatban csak akkor válhatnak összeegyeztethetőkké, ha nem dogmák, hanem a konkrét helyzetekhez alkalmazható fogalmak gyanánt értelmezzük őket, melyeket folyton változó súlyozással illesztgetünk egymáshoz. Ad abszurdum fokozva mindhárom kategória antiértékké torzítható. (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Gyökerek

A tegnap este Csíkszeredában, a Hargita Megyei Tanács galériájában megnyitottuk a megye és az innen elszármazott képzőművészek tárlatát. Botár László, a kiállítás kurátora, hónapokkal ezelőtt, a Gyökerek címszót ajánlotta közös témának. Erről beszéltem jómagam is,  és úgy gondolom, mai jegyzetemben érdemes néhány gondolatot megosztanom az elhangzottakból.

A televíziós műsorgyártásban vox populinak, vagyis a nép hangjának nevezik azt a műfajt, (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Napok, fesztiválok, sokadalmak

Novemberre már jórészt elcsitultak a különböző témájú, magyar vonatkozású erdélyi fesztiválok, a város- és falunapok hullámai, de ha visszatekintünk egész évre, akkor roppant érdekes számokkal találkozunk. Ki gondolta volna, hogy szűkebb pátriánkban egyetlen esztendő alatt több mint kettőszáz városnap és háromszáz falunap kinálta a szórakozást, sőt mi több, ezeket a rendezvényeket bizonyos kritériumok szerint, bizonyos rendező elvek alapján, (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Mit tehet az ellenzék?

Állandóan visszatér (el sem ment) a kérdés, hogy Mutyilandben gyenge a politikai ellenzék, ő az igazi hibás a rendszer antidemokratikus jellegéért satöbbi, és hogy nincs mit tenni, mert a nép úgyis tudja, hogy kire szavazzon, de akkor mégis mit lehet csinálni – sto gyéláty? Allan Zake ilyen körülmények között elhatározta, hogy optimista lesz, mint egy Candide, és aktív, mint egy grinpiszes.

(tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Kellemetlen paradoxonok

Kedves hallgatóim, megkezdődött a választási kampány, már egy hónap sincs hátra a mindent eldöntő turnusig. A kampánykezdet első intézkedése az volt, hogy leszedték a plakátokat. Mármint azokat, amelyeknek a mérete meghaladta a megengedettet, mert bizonyos méretű képekkel, plakátokkal a kampányidőszakban nem szabad hivalkodni, azokat csak a kampány előtt lehetett kitenni, amikor egyáltalán semmilyen eszközzel nem lett volna szabad kampányolni. (tovább…)

Continue Reading