Zsehránszky István: Kimondta, amire rájött

Vasárnap temették Neagu Djuvarát. Életének 102-ik évében hunyt el. Tavaly augusztusban töltötte be a 101-ik esztendőt. És valóságos csoda: öregkorában volt a legtermékenyebb. Az utóbbi időben szinte évente jelent meg egy?egy új könyve. Csodálatos memóriával rendelkezett ? amit fejlesztett is. Hiszen naponta számos verset mondott fejből ? Eminescut, Arghezit, a román költészet klasszikusait. (tovább…)

Continue Reading

Magyari Nándor László: Milyen ma a politika?

Álságos módon még a kritikus elemzők is egyetlen lehetséges politikai kommunikációs fogásnak nevezik azt a jelenséget, mely korunk politikai mezőnyének és az ott ténykedő, illetve tétlenkedő személyeknek (stakeholders) a jellemzője, azt, hogy egyetlen éthosznak képesek hódolni és ez a képmutatásból és manipulációból fakadó haszonelvűség, az önös érdek paranoiás követése. (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: Az Európai Egyesült Államok és az SMS

Az új német nagykoalíció (GroKo) körüli tárgyalások tétje korántsem pusztán Németországot érinti. Legalább annyira Európát is. Angela Merkel és Martin Schultz közt az Európai Egyesült Államok létrehozásának szükségességét illetően nincsenek nézeteltérések. Schultz szándékait kendőzetlenül ki is mondja. Úgy tűnik, hogy az Európai Parlament éléről voltaképpen ezzel a feladattal vonult vissza a német politikai szintérre. (tovább…)

Continue Reading

Bíró Béla: 450 km gyaloglás, vakok, kétnyelvűség

Bukarestben és az ország számos más városában lezajlott a szombat esti tömegtüntetés. A Palotateret körülbelül annyian töltötték meg, mint egy nagyobb könnyűzenei koncerten. Egyesek szerint hatvan- mások szerint nyolcvanezren.

A tüntetés nyilvánvalóan a korábbi amnesztia-törvények elleni tiltakozásokhoz kötődött, melyek a törvény visszavonásával és a miniszterelnök lemondásával zárultak. (tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: A nagyapaember

Mai világunkban nagyon szeretjük a kerek évfordulókat, gyakran úgy tűnik, mintha a társadalom és az egyén élete is csak ilyen évszámok között zajlana. Amiről azonban mai jegyzetemben beszélni szeretnék, az semmiképpen nem kerek. Ha a születési évet veszem, akkor százkilenc, ha a halál esztendejét, akkor negyvenegy, a két szám között viszont ott rejtőzik annak a Horváth István költőnek az egész élete, (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Több mint kegyelet

Kedden délben mondta Markó Béla, hogy egy bécsi kórházban halálán van Verestóy Attila. Sokan tudtuk, hogy nagybeteg, hogy menthetetlen ? és biztos vagyok benne, hogy ő maga is tudta.

Túl sok személyes mozzanat fűz össze vele ahhoz, hogy az alkalom megkövetelte méltatással kezdjem. Politikai érdemeit és pályafutását értékelik kollégái, pályatársai, el a hivatalosságokig. Én egyszerűen arról beszélek, hogy mi jut róla eszembe most, halálakor. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Ugyanazt játsszuk

Négy csavargó színházat játszik egy elhagyott állomáson. A Bukaresti Nemzeti Színház Titanic zenekar előadásán látható ez.  Talán arról lenne szó ? prózai fordításban -, hogy a mai világ perifériára sodorta az emberséget. Csupán bennünk, a lelkünk mélyén és a fantáziánkban, ha van még menedék. Világunk ? miként azt a gyönyörűen megalkotott színpadkép, Andrada Chiriac műve is tanúsítja ? romhalmaz békeidőben.

(tovább…)

Continue Reading

Székedi Ferenc: Akinek a neve védjegy

Korondon a művelődési otthon a több mint öt éve elhunyt, kiváló képzőművész és költő, a Páll Lajos nevét viseli. Kevesen tudják ezt azok közül, akik akár télen, akár nyáron autójukkal átrobognak az utcai vásáros faluban, vagy megállnak és szétnéznek a portékák között, amelyek jelentős része manapság viszonteladás, akár a környék termékeiből, akár sokkal szélesebb szórásból, amelyek között előkelő helyen szerepelnek az országban máshol is megtalálható kínai giccstermékek. (tovább…)

Continue Reading

Ágoston Hugó: Az első nő

Nem unhatják magukat a román politikai élet megfigyelői, a cirkuszi mutatványok kedvelőinek meg a szurkolótáborok ultráinak pedig nap mint alkalmuk adódik feltöltődni adrenalinnal. Hatalmas a versengés a táborok között, de a táborokon belül is, csak úgy dőlnek a rekordok. Viorica Dăncilă asszony miniszterelnöki jelölése is több elsőbbséget jelent. Mindenféle ?előértékelés? nélkül és helyett tekintsük át röviden mit jelent és mit hozhat ez a jelölés. (tovább…)

Continue Reading

Zsehránszky István: Egy sajtkukac vallomása

Először is tisztázzuk a fogalmakat. Székely Ervin új könyvében sajtkukacnak vallja magát – illetve a könyv főszereplőjét, akit ugyan Vacaki Szabolcsnak hívnak, de lépten-nyomon Székely Ervin jut róla eszünkbe. A sajtkukac az az állat, amelyik ? bármennyire is büdös a sajt, vagy tán éppen azért, végtelenül ragaszkodik hozzá. Megeszi. Ezt teszi Ervin is. (tovább…)

Continue Reading

Magyari Nándor László: Hiénamosoly és rossz póker-kéz

Akármilyen szorgosan kémlelték profi kártyavetők a kedvező jeleket, nincsenek jó előjelek: az új év rosszul kezdődik ? és minden bizonnyal rosszul is fog folytatódni ? a román politikában. Alig múlt el a vízkereszt napja, s máris kormány nélkül az ország, mégpedig a Gyulafehérvári Nemzetgyűlés, nagy csinnadrattával bejelentett, centenáriumának évében. (tovább…)

Continue Reading