Ma a magyar fotográfia napját ünnepeljük annak emlékére, hogy 1840-ben ezen a napon készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen.
(tovább…) Continue ReadingEsetünk a fantasztikussal
Ma két témával foglalkozom: kiderül, hogy mikor használhatjuk az eset, esetben, esetén szavakat, illetve a gyakran emlegetett fantasztikus szavunk is előtérbe kerül.
(tovább…) Continue Reading
Helyesen vagy hejesen?
Ma egy olyan betű helyesírásáról fogok beszélni, amely rendszerint galibát okoz, és ezzel főként akkor szembesülünk, amikor egy-egy olyan szót látunk helytelenül leírva, amiről azt mondanánk, hogy képtelenség elvéteni.
Continue ReadingMég mi számít fogalmazási hibának?
Legutóbb a fogalmazási hibák kerültek nagyító alá. A szótévesztés kapcsán egyebek mellett a gondtalan és a gondatlan, illetve az egyelőre és az egyenlőre kifejezéseket ragadtam ki, majd rátértem a szószaporításra és a terjengős kifejezések használatára.
(tovább…) Continue ReadingA családias megszólítástól az udvariatlanságig
Legutóbb arról is beszéltünk, hogy miként szólíthatunk meg egy ismeretlen nőt. A korától függően az asszonyom, a hölgyem, esetleg a kisasszony ajánlott, semmiképp sem az anyuka. Májusban egy cikk is megjelent az egyik legnépszerűbb internetes női magazinban, az újságíró pedig elmesélte, mi történt vele a zöldségesnél, a kórházban, vagy éppen az autószerelő-műhelyben.
(tovább…) Continue Reading„Hogyan szólíthatom?”
Ma a megszólításról lesz szó, amely „az emberek közötti kapcsolatfelvétel fontos eszköze, a nyelvi érintkezés megindítója”. Általában számos körülménytől függ, hogy kit hogyan kell, illik, célszerű megszólítani, ugyanis nem mindegy, milyen kapcsolat, életkor- és rangbeli viszony van a megszólító és a megszólított között, ugyanakkor a nemi hovatartozást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Például egy családtagot vagy egy ismerőst másként szólítunk meg, mint egy idegent; utóbbi gyakran zavart kelt a mai nyelvhasználatban.
(tovább…) Continue ReadingGárdonyitól az új szabályzatig
A nyelvművelő rovat első felében Gárdonyi Gézára és Babits Mihályra emlékezünk.
Continue ReadingA fogalmazási hibák nyomában
A Nyelvművelő kéziszótár lapozgatása közben rábukkantam egy érdekesnek tűnő szócikkre, amely a fogalmazási hibákat tárgyalja. A szakkönyv szerint „a figyelmetlenség, igénytelenség sok zavart okoz a fogalmazásban”.
(tovább…) Continue ReadingA hangos olvasás előnyei
Ma elsősorban arról lesz szó, hogy miért érdemes hangosan elolvasni a szövegeinket, mielőtt megjelentetjük a nagy nyilvánosság előtt. Itt most…
Continue ReadingMagázás, önözés és tegezés. Melyiket mikor?
Nemrég valaki megkérdezte tőlem, hogy miért magázom, önözöm a Szövegkovács névre hallgató Facebook-oldalam kedvelőit. A válaszom egyszerű: így fejezem ki a tiszteletemet irántuk, ráadásul azt sem hagyhatom figyelmen kívül, hogy az érdeklődők nagy részét nem ismerem személyesen.
(tovább…) Continue ReadingKölcseytől az írásjelekig
Ma többek között szó lesz a 227 éve született Kölcsey Ferencről, néhány világnapról, de az is kiderül, hogy néha, a legjobb szándékunk ellenére, milyen hamis írásjeleket szoktunk használni.
Continue ReadingKözéppontban a könyv és a szerzői jog
Mielőtt belemerülnék a mai témába, elmesélnék Önöknek egy rövid történetet. 2018. április 23-án e-mailben kaptam egy hírlevelet, amelynek írója arról mesélt, hogyan sértették meg a szerzői jogait. Írt egy elektronikus könyvet, amelyet húszévnyi értékesítői tapasztalatra és sok-sok emberismereti tudásra alapozott. Több mint ötezren vásárolták meg, egyvalaki azonban nem csak a benne lévő információkra áhítozott.
(tovább…) Continue Reading