Ma a közmondások használatáról lesz szó. Évszázadok tapasztalata, életbölcsessége fejeződik ki bennük, többnyire kijelentő vagy felszólító, illetve tiltó mondat alakjában – olvasható a Nyelvművelő szótárban. Milyen lehet egy közmondás a tartalmát tekintve? Irodalmias színezetű, választékos, mint például A pénz nem boldogít, illetve népies szemléletű, gúnyos. Utóbbira jó példa a Minden zsák megtalálja a maga foltját közmondásunk.
(tovább…) Continue ReadingFőszerepben a csinál
Ma egy olyan igével foglalkozunk, amelyet rendszerint használunk, mégis igyekszünk rokon értelmű szavakat találni helyette vagy körülírjuk. A csinál igéről van szó, amely szláv jövevényszó, és az értelmező szótár szerint több dolgot is takar, például azt, hogy valamely cselekvést végez.
(tovább…) Continue ReadingBetűrendbe sorolás: miért kerül Ábrányi Arany elé?
Ma egy olyan témáról fogok beszélni, amely főként azokat érinti, akik gyakran forgatják a szótárakat, lexikonokat, illetve névjegyzékeket. A betűrendről lesz szó. Ha nem akarunk időt pazarolni a keresgéléssel, akkor jó tudni, hogy a felsorolt kiadványokban a szavakat, neveket először kezdőbetűjük, majd második, harmadik betűjük ábécébeli helye szerint keressük, illetve rakjuk sorba – olvasható a Nyelvművelő szótárban.
(tovább…) Continue ReadingSzámbeli egyeztetés és a magyar feltalálók napja
Az elmúlt két alkalommal az alany és az állítmány számbeli egyeztetéséről volt szó, többek között arról a fő szabályról, amely kimondja, hogy az állítmánynak olyan számban kell állnia, amilyenben az alany áll. Ma a személybeli egyeztetéssel folytatom, ugyanakkor az is kiderül, hogy mi köze van a magyar feltalálók napjának egy nyelvművelő rovathoz.
(tovább…) Continue ReadingMég hogyan egyeztethetjük az alanyt és az állítmányt?
Múlt héten az alany és az állítmány egyeztetésével kezdtem foglalkozni, azon belül is a számbeli egyeztetéssel, amelynek fő szabálya, hogy az állítmánynak olyan számban kell állnia, amilyenben az alany áll. Természetesen vannak jóval bonyolultabb esetek is, amikor nagyon kell figyelnünk, ha tisztán és érthetően szeretnénk kifejezni magunkat.
(tovább…) Continue ReadingEgyeztessük az alanyt és az állítmányt!
Ma az alany és az állítmány egyeztetéséről lesz szó. A Nyelvművelő kéziszótár szerint az „állítmányt többnyire az alany alakjához igazítjuk, de van nyelvünkben úgynevezett értelmi egyeztetés is. Az egyeztetés lehet továbbá számbeli és személybeli”.
(tovább…) Continue ReadingMiért nem eladó nő az eladónő?
Nemrég eszembe jutott egy jó néhány éve látott hirdetés, amellyel eladó nőt kerestek az egyik üzletbe, az eladó nő szókapcsolatot pedig különírták.
(tovább…) Continue ReadingÜnnepeljük együtt a magyar fotográfia napját!
Ma a magyar fotográfia napját ünnepeljük annak emlékére, hogy 1840-ben ezen a napon készült először fénykép Magyarországon, egy nyilvános rendezvényen.
(tovább…) Continue ReadingEsetünk a fantasztikussal
Ma két témával foglalkozom: kiderül, hogy mikor használhatjuk az eset, esetben, esetén szavakat, illetve a gyakran emlegetett fantasztikus szavunk is előtérbe kerül.
(tovább…) Continue ReadingMég mi számít fogalmazási hibának?
Legutóbb a fogalmazási hibák kerültek nagyító alá. A szótévesztés kapcsán egyebek mellett a gondtalan és a gondatlan, illetve az egyelőre és az egyenlőre kifejezéseket ragadtam ki, majd rátértem a szószaporításra és a terjengős kifejezések használatára.
(tovább…) Continue ReadingA családias megszólítástól az udvariatlanságig
Legutóbb arról is beszéltünk, hogy miként szólíthatunk meg egy ismeretlen nőt. A korától függően az asszonyom, a hölgyem, esetleg a kisasszony ajánlott, semmiképp sem az anyuka. Májusban egy cikk is megjelent az egyik legnépszerűbb internetes női magazinban, az újságíró pedig elmesélte, mi történt vele a zöldségesnél, a kórházban, vagy éppen az autószerelő-műhelyben.
(tovább…) Continue Reading„Hogyan szólíthatom?”
Ma a megszólításról lesz szó, amely „az emberek közötti kapcsolatfelvétel fontos eszköze, a nyelvi érintkezés megindítója”. Általában számos körülménytől függ, hogy kit hogyan kell, illik, célszerű megszólítani, ugyanis nem mindegy, milyen kapcsolat, életkor- és rangbeli viszony van a megszólító és a megszólított között, ugyanakkor a nemi hovatartozást sem lehet figyelmen kívül hagyni. Például egy családtagot vagy egy ismerőst másként szólítunk meg, mint egy idegent; utóbbi gyakran zavart kelt a mai nyelvhasználatban.
(tovább…) Continue Reading