Ma egy olyan témáról fogok beszélni, amely főként azokat érinti, akik gyakran forgatják a szótárakat, lexikonokat, illetve névjegyzékeket. A betűrendről lesz szó. Ha nem akarunk időt pazarolni a keresgéléssel, akkor jó tudni, hogy a felsorolt kiadványokban a szavakat, neveket először kezdőbetűjük, majd második, harmadik betűjük ábécébeli helye szerint keressük, illetve rakjuk sorba – olvasható a Nyelvművelő szótárban.
A magyar betűrendbe sorolás szabályai közül az egyik legfontosabb, hogy a rövid és hosszú magánhangzó között általában nem teszünk különbséget. Ez azt jelenti, hogy például az a–á és az e–é a betűrendbe sorolás szempontjából egyenértékű. A névsorban ezért kerül Ábrányi Emil Arany János elé. Milyen esetben előzheti meg a rövid magánhangzó a hosszút? Ha csupán a betűpárban van különbség, például: bab, báb, baba, bába.
Egy másik irányelv az egyjegyű és a kétjegyű betűkre vonatkozik: elkülönülnek egymástól, ugyanakkor a szó belsejében előbbi megelőzi az utóbbit. Tehát például a c és a cs betűs szavakat, kifejezéseket nem ugyanott kell keresni, emellett arra is érdemes figyelni, hogy az egyjegyű betű a szó belsejében is megelőzi a kétjegyűt. Így kerül a kégli a kegy és a kegyed elé.
Megérkeztem a régies vagy idegen írásmódú szavakhoz és nevekhez, amelyek betűkapcsolatait betűkre bontva soroljuk be. Emiatt előzi meg az orra csíptethető szemüveg jelentésű cvikker, a Czetz és a Czuczor vezetékneveket.
Nem feledkezhetek meg a különírt szókapcsolatokról sem: ezeknél a szóközt nem vesszük figyelembe. Példaként jöjjön néhány szó és kifejezés: magyar nyelv, magyaros, magyar szakos, magyartalanság. A Nyelvművelő szótár szerint ezt nevezzük szoros betűrendnek, vagyis a szavaknak nemcsak az első, hanem valamennyi betűjét tekintetve vesszük.
Egy-egy verseskötet cím- és kezdősormutatójában, valamint a hivatalos helységnévtárban eltérnek a szoros betűrendtől, ez azt jelenti, hogy az á és é kezdetűek külön csoportot alkotnak az a és e kezdetűek után.
Ott van még a vezetéknév előtti megkülönböztető betű vagy névrövidítés, amely sokakat összezavar a betűrendbe sorolásnál. Ilyenkor leginkább a családnév kezdőbetűje szerinti elrendezés ajánlott. Például: Soltész Elemér, Soltész János, J. Soltész Katalin. „Az idegen neveket is családnévi elemük szerint soroljuk betűrendbe, hátravetve a keresztnevet” – olvasható a Nyelvművelő szótárban. A Strauss, Johann jó példa erre – a két elem közé vesszőt teszünk. Ha nem lexikont szeretnénk szerkeszteni, hanem például öt-tíz kifejezést tennénk betűrendbe, érdemes kipróbálni a helyesiras.mta.hu oldalon lévő Ábécébe rendezés menüpontot, amely nagy segítség lehet a mindennapokban.