Születésnapi nekrológok

Nagyon rossz hírekkel kezdődött ez a hét: ugyanazon a napon, április kilencedikén elhunyt Gábos Zoltán fizikaprofesszor és Horváth Andor esszéíró, műfordító, szerkesztő, egyetemi oktató. Erdélyi szellemi életünk meghatározó személyiségei, értékes művekkel, példás tanári tevékenységgel.

Mindkettőjükhöz ? bár másképpen ? bensőséges kapcsolat fűzött, amiért köszönetet mondok a sorsnak. (tovább…)

Continue Reading

Az állatok állatja

Végre én is kézbe vehettem Kiss János Botond könyvét, amelynek a címe: Így láttam Indiát. Tíz évvel ezelőtt,  2008-ban jelent meg Székelyudvarhelyen, az Erdélyi Nimród Könyvek sorozatban. A Szerző jóvoltából jutottam hozzá, átküldte nekem Interneten.

A könyv elején Kiss János Botond azt fejtegeti, hogy tulajdonképpen mikor is kezdődik el az utazás. Szerinte ? és ezt mindenképpen elfogadhatjuk ? ?az utazás akkor kezdődik, (tovább…)

Continue Reading

Viszlát Párizs, köszöntünk Rió!

Alig egy hónapja Franciaországot sokan, Portugáliát viszont jóval kevesebben látták az Európa-bajnokság döntőjében, dehát a futball alapigazsága megint beigazolódott: a labda kerek és aki hosszú távon jobban tudja kezelni a mérkőzéseket, azé lehet a siker. Hétfőtől kezdve tehát már nem focizunk esténként-éjszakánként, viszont lassan és megállíthatatlanul, a riói olimpiára terelődik a szó. Itt ugyanis augusztus hatodika és huszonkettedike között 306 aranyérmet osztanak ki, és értük ? valamint természetesen az ezüstért, a bronzért, az előkelő, pontokat érő helyezésekért ? több mint 10500 olimpikon méri össze erejét, ügyességét, tehetségét. (tovább…)

Continue Reading

Mérgező címerezés

Kedves hallgatóim, azt hiszem, az esetről szóló publicisztikák nagy része azzal kezdődik, hogy a szezőnek fogalma sem volt róla, a kukoricával összefüggésben mi a címerezés. Természetesen magam sem tudtam, a tévében hallott egyetlen utalás a kukorica címerezésének a lényegét megértette velem, de ahhoz, hogy önökkel is megosszam, utána kellett néznem. (tovább…)

Continue Reading

Rossz lesz, de lesz ? valahogy

Orbán újabb kétharmada végzetesen megváltoztat(hat)ja Magyarország, sőt az egész magyarság sorsát, és meglehet, ez volt az utolsó lehetőség, hogy ? bármennyire is a hatalom fele lejtett a mezőny ?  demokratikus úton leváltható legyen ?a rendszer?. Véget ért egy éra, még akkor is, ha a folytonosság látszik. Valami új jön, és ami jönni fog, az nagy valószínűséggel, a nyílt és fölvállalt diktatúra lesz, amit a vezér be is jelentett elhíresült ?elégtételt veszünk?, mondásával. (tovább…)

Continue Reading

élő lelkiismeretünk ? halott

A napokban értesültünk Elie Wiesel haláláról. 87 éves volt. 1928-ban született Máramarosszigeten. 1940 és 1944 között magyarnak vallotta magát, és büszke volt arra, hogy magyar. Aztán 1944 májusában magyar katonák és tisztviselők beterelték a vonatba, amely Auschwitzba vitte… Elie Wiesel 57 könyvet írt arról, amit a haláltáborban ? és a haláltáborral kapcsolatban ? tapasztalt. Vagyis 57-szer élte át Auschwitzot! Mostmár mondhatnak Elie Wieselről bármi jót, semmi sem kompenzálhatja ezt a mérhetetlen szenvedést. (tovább…)

Continue Reading