Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
Janet Yellen tárgyalásokat folytat Kína gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Ho Li-fenggal, előkészítve a két ország elnökének jövő heti találkozóját.
A Kovászna Megyei Művelődési Központ két munkatársát, dr. Incze Rékát és Szőts Papp Zsuzsát is díjazták az Innovatív Gyógyfürdő oktatás kategóriában a múlt hónapban Karlovy Varyban tartott Európai Gyógyfürdő- és Balneológiai kongresszuson.
Ma ráhangolódunk a csupa kisbetűvel írandó magyar nyelv napjára, amelyet minden év november 13-án ünneplünk, az alaphangot pedig egy jól ismert Nagy László-idézet adja meg. Így hangzik: „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig.”
Klaus Iohannis államfő a közösségi oldalán közölt bejegyzésben, a bukaresti külügyminisztérium pedig közleményben üdvözölte az Európai Bizottság (EB) bejelentését, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal.
Megbeszélések zajlanak 12 túsz – köztük hat amerikai – lehetséges szabadon bocsátásáról, cserébe háromnapos humanitárius szünetet tartanának a harcokban – mondta egy forrás a BBC-nek.
A teljes körű felújítást követően immár a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Az épületegyüttest szervesen…
Katonai díszszemlét rendezett ma Azerbajdzsán Ilham Aliyev elnök részvételével Hegyi-Karabah székhelyén, néhány héttel azután, hogy Baku villámoffenzívával visszafoglalta a területet az örmény szakadároktól.
Izrael nem veheti át az irányítást a Gázai övezet fölött, de valószínűleg szükség lesz átmeneti időszakra a konfliktus lezárását követően a palesztin területen – jelentette ki ma Antony Blinken amerikai külügyminiszter a G7-országok tárcavezetőinek tokiói találkozóján.
Janet Yellen tárgyalásokat folytat Kína gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Ho Li-fenggal, előkészítve a két ország elnökének jövő heti találkozóját.
Joe Biden elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping várhatóan az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozóján, San Franciscóban tart megbeszélést. A két elnök közel egy éve folytatott hasonló eszmecserét.
Egy közelmúltban megjelent közleményében az amerikai pénzügyminiszter asszony „komoly aggodalmát" fejezte ki „Peking tisztességtelen gazdasági gyakorlata miatt”. Megemlítette ezek között „nem piaci eszközök széles körű alkalmazását, a piacra jutás akadályozását és az amerikai cégekkel szembeni kényszerítő lépéseket”. Eközben a pekingi tisztviselők elégedetlenek az amerikai cégek kínai befektetéseire vonatkozó szabályok szigorításával. Nem nézik jó szemmel azt sem, hogy Amerika a kritikus ellátási láncok diverzifikálásával távolodni próbál Kínától. Az Economist szerint Yellen miniszter asszony és Ho kormányfő-helyettes egy dologban legalább egyetértenek: mindketten úgy vélik, a világ két legnagyobb gazdaságának szétválasztása katasztrofális lenne.
A Kovászna Megyei Művelődési Központ két munkatársát, dr. Incze Rékát és Szőts Papp Zsuzsát is díjazták az Innovatív Gyógyfürdő oktatás kategóriában a múlt hónapban Karlovy Varyban tartott Európai Gyógyfürdő- és Balneológiai kongresszuson.
A székelyföldi mofettákat népszerűsítő kiadvány célja ezen természeti kincsek, értékek megismertetése, közkincsé tétele. Szőts Papp Zsuzsa, a Kovászna megyei értéktárbizottság elnöke, a projekt menedzsere marosvásárhelyi kolléganőnknek, Bódizs Edithnek nyilatkozott.
Holnap, azaz november 10-edikén kezdődik és 19-edikéig tart idén az ARS HUNGARICA kulturális fesztivál Nagyszebenben és környékén.
A szervezők azt írják: a színes programsorozat célja – a több évszázados helybéli magyar jelenlét hangsúlyozása mellett –, hogy hozzájáruljon a magyar közösség érvényesüléséhez a Kárpát-medence határán, magyar kulturális gyöngyszemeket mutasson be és hidat képezzen a közös anyanyelvet beszélő és közös igényeket képviselő személyek, intézmények között. A következő percekben Rácz Éva kolozsvári kolléganőnk a főszervező nagyszebeni HÍD kulturális egyesület képviselőjével, Serfőző Leventével beszélget a holnap kezdődő nagyszebeni ARS Hungarica fesztiválról.
Ma ráhangolódunk a csupa kisbetűvel írandó magyar nyelv napjára, amelyet minden év november 13-án ünneplünk, az alaphangot pedig egy jól ismert Nagy László-idézet adja meg. Így hangzik: „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig.”
A korántsem teljes idézetgyűjteményt Lénárd Sándor gondolataival folytatom: „A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell.” A mai részből nem maradhat ki Kazinczy Ferenc, aki ezt vallotta: „A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk.” Bárczi Géza pedig ezt a gondolatot vetette papírra: „Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik.” A gyűjteményt Kosztolányi Dezső szavaival zárom: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”
Az egymás után felsorakoztatott idézetek hallatán felvetődhet a kérdés, hogy mégis miért jó nekünk, ha manapság igyekszünk tisztán tartani az anyanyelvünket, például írásban… Az egyik legtalálóbb választ dr. Ludányi Zsófia, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa fogalmazta meg 2016-ban, a Szövegkovácsnak adott interjújában. Szó szerint idézem a szavait: „A helyesírás magas presztízsértékkel bíró ajánlás”.
Mégis mire akart utalni ezzel a mondattal? Mi történhet akkor, ha a szokásosnál jobban figyelünk írásunk minőségére? Például jó benyomást kelthetünk az olvasókban, közérthetőbben juttathatjuk el az üzeneteinket a célközönséghez, illetve követendő példát mutathatunk versenytársainknak, ügyfeleinknek, üzleti partnereinknek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az üzleti kommunikációban a helyes szóhasználatot az odafigyelés ujjlenyomataként tartják számon.
Most pedig megosztanék a hallgatókkal egy másik megszívlelendő idézetet, amelyet évekkel ezelőtt találtam az egyik internetes fórumon. „Ha valaki elgépeli a szöveget, attól még lehet jó helyesíró, mint ahogy lehet jó matekos az, aki néha elírja a számokat. De aki gyakran teszi, arra nem bíznék szövegírást vagy könyvelést.” A magyar nyelvet egyébként 1844. november 13-án emelték államnyelvi szintre: a Magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította ezt a dátumot a magyar nyelv napjává, Romániában 2015 óta lehet ünnepelni hivatalosan.
Klaus Iohannis államfő a közösségi oldalán közölt bejegyzésben, a bukaresti külügyminisztérium pedig közleményben üdvözölte az Európai Bizottság (EB) bejelentését, miszerint a testület javasolja az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal.
Az elnök történelmi jelentőségűnek nevezte az értékelést, amely szerinte Ukrajna és Moldova átfogó reformtörekvéseinek "teljes mértékben megérdemelt elismerése".
A külügyminisztérium (MAE) reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság javaslata nyomán még idén megszületik a döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Ukrajnával és Moldovával, Georgia pedig megkapja a tagjelölti státuszt.
A külügyi tárca jelezte, hogy továbbra is támogatja a nyugat-balkáni tagjelölt államok integrációját, továbbá "érdeklődéssel vette tudomásul", hogy a brüsszeli bizottság új növekedési tervet terjeszt elő a Nyugat-Balkánra vonatkozóan. Bukarest egyetértését hangoztatta a bizottság azon javaslatával, hogy meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával is, amint az ország eléri az ahhoz szükséges szintet.
A TAROM légitársaság különjáratán elkísérte őket Marcel Ciolacu miniszterelnök és Luminiţa Odobescu külügyminiszter is.
A külügy közölte, hogy a 93 román állampolgár vagy hozzátartozó kedden hagyta el a Gázai övezetet, és a rafahi határátkelőtől autókkal vitték őket Kairóba.
További 51 román állampolgár kijutása ugyanakkor meghiúsult. Nekik szerda este kellett volna távozniuk a Gázai övezetből, de előzőleg ismét lezárták a rafahi határátkelőhelyet a személyforgalom előtt, ezért halasztani kellett az érintettek evakuálását.
Utcai harcok dúltak Gáza városában , ahol a Hamász harcosai az alagutakból lesből csapnak le az izraeli csapatokra. Közben civilek ezrei próbálnak délre elmenekülni. Kevés az élelem és a víz . Az Egészségügyi Világszervezet arra figyelmeztetett, hogy a Gázai övezet a „fertőző betegségek gyors terjedésével” néz szembe.
Nyugati és arab nemzetek, az ENSZ és a nem kormányzati szervezetek tisztviselői ma Párizsban gyűlnek össze egy konferencián, amely arról szól, hogyan nyújtsanak segítséget a civileknek a Gázai övezetben.
Emmanuel Macron francia elnök „humanitárius szünetet" szorgalmaz, és azt akarja, hogy a konferencia foglalkozzon Gáza növekvő szükségleteivel, beleértve az áramot és üzemanyagot.
Több mint 50 nemzet részvételét várják, köztük több európai országot, az Egyesült Államokat és olyan regionális hatalmakat, mint Jordánia, Egyiptom és az Öböl-menti országok – közölte a francia elnökség. A rendezvényen részt vesz Mohammad Shtayyeh palesztin miniszterelnök is, de Izrael nem képviselteti magát.
Megbeszélések zajlanak 12 túsz – köztük hat amerikai – lehetséges szabadon bocsátásáról, cserébe háromnapos humanitárius szünetet tartanának a harcokban – mondta egy forrás a BBC-nek, hozzátéve, hogy a nézeteltérés továbbra is fennáll a szünet hosszát és az északi helyzetet illetően.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök visszautasította a szerinte "hamis pletykákat", és kijelentette, hogy nem lesz tűzszünet "túszaink kiszabadítása nélkül".
"
["post_title"]=>
string(35) "Háromnapos szünetről tárgyalnak"
["post_excerpt"]=>
string(205) "Megbeszélések zajlanak 12 túsz – köztük hat amerikai – lehetséges szabadon bocsátásáról, cserébe háromnapos humanitárius szünetet tartanának a harcokban – mondta egy forrás a BBC-nek."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(31) "haromnapos-szunetrol-targyalnak"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-11-09 12:42:22"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-11-09 10:42:22"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=432346"
["menu_order"]=>
int(11800)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[7]=>
object(WP_Post)#3487 (24) {
["ID"]=>
int(432334)
["post_author"]=>
string(3) "105"
["post_date"]=>
string(19) "2023-11-09 10:56:11"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-11-09 08:56:11"
["post_content"]=>
string(3590) "
34 évvel ezelőtt, 1989. november 9-én omlott le az egykor rettegett berlini fal. A német fővárost kettészelő, szögesdrótokkal és őrtornyokkal megerősített akadály két részre szakította a német nemzetet, és évtizedekig jelképe volt a második világháború utáni Európa megosztottságának. A fal lebontása az újraegységesülő Németország és a szovjet rendszerű szocializmus bukásának szimbóluma lett.
Berlin keleti és nyugati felét 1961. augusztus 13-án éjjel választották el szögesdróttal "a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) államhatárának biztosítása céljából". Később a drótakadályok helyén betonelemekből álló falat építettek azért, hogy meggátolják a keletnémet állampolgárok tömeges menekülését a nyugati városrészbe. A 156 kilométer hosszú, egész Nyugat-Berlint körülvevő betonfal-rendszer vonalán 302 figyelőtorony és 43 földalatti bunker volt. A várost 45 km hosszan szelte át. A határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben , és - a Berlini Fal Alapítvány kutatásai alapján - 138-an életüket vesztették.
Az 1989. évi kelet-európai változások az NDK polgáraira is hatottak, a tíz- és százezres megmozdulások megingatták a párt- és állami vezetést. A népharag miatt október 18-án távoznia kellett tisztségeiből Erich Honecker pártfőtitkár-államfőnek, a megújult pártvezetés pedig radikális engedményre kényszerült. 1989. november 9-én az Német Szocialista Egységpárt KB tájékoztatáspolitikai titkára, Günter Schabowski a televízióban bejelentette, hogy megnyitják az ország határait, beleértve a Nyugat-Berlinbe vezető átkelőket. Ezt követően a mindkét oldalról érkező berliniek a valóságban is bontani kezdték a falat vésővel, csákánnyal és puszta kézzel. A vasfüggöny leomlásával együtt egy lélektani gát is leomlott.
Boboc-Darvas Tímea/SRR
Mára mindössze 6 szakasz maradt meg a berlini falból emlékműként. 1990-ben, 21 ország 118 művésze kapott lehetőséget arra, hogy az emlékhelyként, mementóként fennmaradt falra fesse véleményét a politikai helyzetről. Ekkor fújta fel a berlini fal keleti oldalára két csókolózó szocialista politikus - Leonyid Brezsnyev szovjet pártfőtitkár és Erich Honecker keletnémet vezető – képét Dmitrij Vrubel orosz festő és graffitiművész az „Istenem, segíts túlélnem ezt a halálos szerelmet” felirattal. Ez az egyik legismertebb politikusi csók, amely 1979. júniusában, az NDK fennállásának 30. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen csattant el. A nagy pillanatot Régis Bossu szabadúszó francia fotóriporter kapta lencsevégre, majd Csók címmel eladta a képet a Paris Matchnak, ahol kétoldalas méretben jelent meg, sokkolva a nyugat-európai olvasóközönséget.
A teljes körű felújítást követően immár a nagyközönség előtt is megnyitotta kapuit a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Az épületegyüttest szervesen kiegészíti az azt körülvevő kert, amelyet Herczeg Ágnes, több mint három évtizedes szakmai tapasztalattal rendelkező, tájépítész hozott létre. Mivel találkozhat az oda belépő? - mai adásunkban ennek járunk utána.
Katonai díszszemlét rendezett ma Azerbajdzsán Ilham Aliyev elnök részvételével Hegyi-Karabah székhelyén, néhány héttel azután, hogy Baku villámoffenzívával visszafoglalta a területet az örmény szakadároktól.
Szerdán a harmadik évfordulója annak, hogy Baku 2020-ban hathetes háborút követően győzelmet aratott Jereván felett. Örményország akkor arra kényszerült, hogy átengedjen Azerbajdzsánnak nagy területeket Hegyi-Karabahban és környékén, amelyeket mintegy harminc éven át ellenőrzött.
Az 1990-es években, a Szovjetunió felbomlásakor lezajlott első karabahi háborúban harmincezer ember vesztette életét, és emberek százezrei kényszerültek elhagyni otthonukat.
Idén szeptemberben Baku villámháborút indított, és 24 óra alatt megadásra kényszerítette a szakadárokat, majd átvette az ellenőrzést a teljes terület felett, ahonnan szinte a teljes örmény lakosság - a hivatalosan regisztrált százhúszezer emberből több mint százezer - Örményországba menekült.
"
["post_title"]=>
string(73) "Azerbajdzsán díszszemlét tartott a visszafoglalt terület székhelyén"
["post_excerpt"]=>
string(229) "Katonai díszszemlét rendezett ma Azerbajdzsán Ilham Aliyev elnök részvételével Hegyi-Karabah székhelyén, néhány héttel azután, hogy Baku villámoffenzívával visszafoglalta a területet az örmény szakadároktól. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(67) "azerbajdzsan-diszszemlet-tartott-a-visszafoglalt-terulet-szekhelyen"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-11-08 14:32:07"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-11-08 12:32:07"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=432314"
["menu_order"]=>
int(11804)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3450 (24) {
["ID"]=>
int(432311)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2023-11-08 14:31:01"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-11-08 12:31:01"
["post_content"]=>
string(759) "
Izrael nem veheti át az irányítást a Gázai övezet fölött, de valószínűleg szükség lesz átmeneti időszakra a konfliktus lezárását követően a palesztin területen - jelentette ki ma Antony Blinken amerikai külügyminiszter a G7-országok tárcavezetőinek tokiói találkozóján.
"A Hamász Gáza fölötti irányítása nem folytatható. Ezzel csak megismétlődnének az október 7-i események. De az is egyértelműen látszik, hogy Izrael nem foglalhatja el újra a Gázai övezetet" - mondta Blinken, kiemelve, hogy meglátása szerint az izraeli vezetésnek nem is áll szándékában ismét megszállni a palesztin területet.
"
["post_title"]=>
string(49) "Blinken: Izrael nem szállhatja meg újra Gázát"
["post_excerpt"]=>
string(299) "Izrael nem veheti át az irányítást a Gázai övezet fölött, de valószínűleg szükség lesz átmeneti időszakra a konfliktus lezárását követően a palesztin területen - jelentette ki ma Antony Blinken amerikai külügyminiszter a G7-országok tárcavezetőinek tokiói találkozóján."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(44) "blinken-izrael-nem-szallhatja-meg-ujra-gazat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-11-08 14:31:03"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-11-08 12:31:03"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=432311"
["menu_order"]=>
int(11805)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3476 (24) {
["ID"]=>
int(432309)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2023-11-08 14:29:43"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-11-08 12:29:43"
["post_content"]=>
string(1270) "
Észak-Korea bombazáporral fenyegette meg ma déli szomszédját a Phenjan-ellenes pamfletek miatt. "Nincs garancia arra, hogy a Koreai-félszigeten nem fog kitörni az európaihoz vagy a közel-keletihez hasonló katonai konfliktus" - mondta Kim Junmi, észak-koreai szakértő a KCNA észak-koreai állami hírügynökségnek.
A felszólításban Észak-Korea arra figyelmeztetett, hogy a Phenjan-ellenes pamfletkampány és a Szöul által folytatott pszichológiai hadviselés csak katalizátorként szolgál, ami Dél-Korea végét fogja jelenteni. "A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság haraggal teli forradalmi fegyveres erői bombazáport fognak zúdítani a dél-koreai bábok és szórólapterjesztők védőbástyáira, ami még a korábbi válaszlépésünket is fölül fogja múlni" - mondta Kim Junmi, hozzátéve, hogy a propagandaterjesztés a háború folytatását megelőző támadásnak minősül.
Mivel az 1950-ben kirobbant koreai háború hivatalosan a mai napig tart, és csak tűzszüneti megállapodás köttetett, ezért a Koreai-félszigeten folyamatos a katonai feszültség.
Janet Yellen tárgyalásokat folytat Kína gazdaságpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettesével, Ho Li-fenggal, előkészítve a két ország elnökének jövő heti találkozóját.
Joe Biden elnök és kínai kollégája, Hszi Csin-ping várhatóan az Ázsia-Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozóján, San Franciscóban tart megbeszélést. A két elnök közel egy éve folytatott hasonló eszmecserét.
Egy közelmúltban megjelent közleményében az amerikai pénzügyminiszter asszony „komoly aggodalmát" fejezte ki „Peking tisztességtelen gazdasági gyakorlata miatt”. Megemlítette ezek között „nem piaci eszközök széles körű alkalmazását, a piacra jutás akadályozását és az amerikai cégekkel szembeni kényszerítő lépéseket”. Eközben a pekingi tisztviselők elégedetlenek az amerikai cégek kínai befektetéseire vonatkozó szabályok szigorításával. Nem nézik jó szemmel azt sem, hogy Amerika a kritikus ellátási láncok diverzifikálásával távolodni próbál Kínától. Az Economist szerint Yellen miniszter asszony és Ho kormányfő-helyettes egy dologban legalább egyetértenek: mindketten úgy vélik, a világ két legnagyobb gazdaságának szétválasztása katasztrofális lenne.
