Ma ráhangolódunk a csupa kisbetűvel írandó magyar nyelv napjára, amelyet minden év november 13-án ünneplünk, az alaphangot pedig egy jól ismert Nagy László-idézet adja meg. Így hangzik: „Nem elég magyar anyanyelvűnek születnünk, tanulnunk kell magyarul a sírig.”
A korántsem teljes idézetgyűjteményt Lénárd Sándor gondolataival folytatom: „A magyar nyelv olyan, mint egy hangszer: aki játszani akar rajta, annak minden áldott nap gyakorolnia kell.” A mai részből nem maradhat ki Kazinczy Ferenc, aki ezt vallotta: „A nyelv nem az enyém, nem a tiéd, hanem az édes mienk.” Bárczi Géza pedig ezt a gondolatot vetette papírra: „Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik.” A gyűjteményt Kosztolányi Dezső szavaival zárom: „Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkozom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható.”
Az egymás után felsorakoztatott idézetek hallatán felvetődhet a kérdés, hogy mégis miért jó nekünk, ha manapság igyekszünk tisztán tartani az anyanyelvünket, például írásban… Az egyik legtalálóbb választ dr. Ludányi Zsófia, a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Kutatóközpontjának tudományos munkatársa fogalmazta meg 2016-ban, a Szövegkovácsnak adott interjújában. Szó szerint idézem a szavait: „A helyesírás magas presztízsértékkel bíró ajánlás”.
Mégis mire akart utalni ezzel a mondattal? Mi történhet akkor, ha a szokásosnál jobban figyelünk írásunk minőségére? Például jó benyomást kelthetünk az olvasókban, közérthetőbben juttathatjuk el az üzeneteinket a célközönséghez, illetve követendő példát mutathatunk versenytársainknak, ügyfeleinknek, üzleti partnereinknek. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy az üzleti kommunikációban a helyes szóhasználatot az odafigyelés ujjlenyomataként tartják számon.
Most pedig megosztanék a hallgatókkal egy másik megszívlelendő idézetet, amelyet évekkel ezelőtt találtam az egyik internetes fórumon. „Ha valaki elgépeli a szöveget, attól még lehet jó helyesíró, mint ahogy lehet jó matekos az, aki néha elírja a számokat. De aki gyakran teszi, arra nem bíznék szövegírást vagy könyvelést.” A magyar nyelvet egyébként 1844. november 13-án emelték államnyelvi szintre: a Magyar Országgyűlés 2011-ben nyilvánította ezt a dátumot a magyar nyelv napjává, Romániában 2015 óta lehet ünnepelni hivatalosan.