Az Egyesült Államok légicsapást mért iráni célpontokra a Hormuzi-szoros térségében, válaszul arra a dróntámadásra, amely egy kereskedelmi hajót ért csütörtökön – közölte az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM. A hadsereg szerint rakéta- és drónraktárakat, valamint part menti radarállásokat semmisítettek meg.
Teherán megerősítette, hogy találat érte a déli Sirik kikötőjének környékét, és közölte, hogy válaszul iráni haditengerészeti erők több amerikai katonai állást támadtak a térségben. Az iráni Forradalmi Gárda szerint, ha az Egyesült Államok újabb csapást mér, „a válasz még szélesebb körű lesz”. A Gárda szerint a tűzszüneti egyezmény felhatalmazza Iránt a szoros hajóforgalmának ellenőrzésére.
Washington viszont úgy véli, Irán megsértette a múlt heti tűzszüneti megállapodást, amikor az iráni utasításokat megtagadó kereskedelmi hajót támadott meg. A Trump-kormányzat hangsúlyozta: az amerikai fél betartotta a memorandumot, és továbbra is biztosítja a nemzetközi hajózás védelmét a térségben.
Mindeközben a Közel-Keleten enyhülés jelei is mutatkoznak. Izrael két kisebb dél-libanoni területről való fokozatos kivonulásról állapodott meg az Egyesült Államok közvetítésével – jelentették be Washingtonban. A keretmegállapodás csak az első lépés egy hosszabb tárgyalási folyamatban. A cél: csökkenteni a feszültséget Izrael és a Hezbollah között, és megerősíteni a libanoni állami hadsereg szerepét a határ mentén.
A tervek szerint Izrael két kisebb pilot-zónát adna át a libanoni fegyveres erőknek, de a teljes kivonulást csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a Hezbollah fegyveres jelenléte megszűnik a térségben. A libanoni kormány üdvözölte az amerikai közvetítést, ugyanakkor a Hezbollah máris jelezte: nem fogad el olyan megállapodást, amely meghagyná Izrael katonai jelenlétét Dél-Libanonban.
Washington szerint a mostani lépés a térség stabilitását szolgálja, és egyértelmű üzenet Teheránnak: Libanon jövőjéről nem Iránnal folytatott tárgyalások keretében kívánnak dönteni. A felek a következő hetekben folytatják az egyeztetéseket.
Újabb földrengés rázta meg Venezuela északi partjait szombaton hajnalban, miután néhány napja két erős rengés következtében több mint 900-an haltak meg.
A 4,9-es erősségű rengés epicentruma Észak-Venezuelában volt, azt egyebek között a fővárosban, Caracasban is érezni lehetett.
Károkról egyelőre nem érkezett jelentés.
A dél-amerikai országot szerdán két úgynevezett ikerföldrengés is érte, az egyik 7,2-es, a másik 7,5-ös erősségű volt. Azóta számtalan kisebb utórengést mértek.
A legfrissebb adatok szerint a hét közepi földrengésnek legalább 920 áldozata van, de félő, hogy számuk elérheti akár a tízezret is. Az eltűntek száma meghaladja az 50 ezret.
Mentőmunkások dolgoznak a helyszínen egy földrengés sújtotta területen, Caracasban, Venezuela, 2026. június 25. A venezuelai kormány közölte, hogy a halálos áldozatok száma legalább 235-re, a sérültek száma pedig legalább 4 300-ra emelkedett két erős, 7,2-es és 7,5-ös erősségű földrengés után, amelyek különösen súlyos pusztítást okoztak La Guaira államban.
"
["post_title"]=>
string(37) "Újabb rengés rázta meg Venezuelát"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(33) "ujabb-renges-razta-meg-venezuelat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-06-27 11:28:25"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-06-27 08:28:25"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=464937"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3671 (24) {
["ID"]=>
int(464934)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-06-27 11:25:41"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-06-27 08:25:41"
["post_content"]=>
string(3240) "
Az oktatási minisztérium arra kéri a tanfelügyelőségeket, hogy a rendkívüli hőségben külön intézkedésekkel védjék az érettségiző diákok és a tanárok egészségét.
A nyári érettségi hétfőn kezdődik a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgával, miközben több térségben narancs- és vörös riasztás lesz érvényben.
A következő napokban 38–41 fokos csúcsértékeket mérhetnek, különösen Bánságban, a Partiumban és Erdélyben.
A meteorológusok szerint a hőérzetet tovább rontja a magas páratartalom.
Éjszaka sem jön enyhülés, trópusi éjszakákra kell készülni, a minimumok több térségben 20–25 fok között alakulnak.
A hatóságok fokozott óvatosságot kérnek, különösen az idősektől és a krónikus betegektől.
Az oktatási tárca pénteki átirata szerint a vizsgaközpontoknak folyamatos ivóvízellátást kell biztosítaniuk, és lehetőség szerint klímával felszerelt vagy árnyékos termekben kell megszervezniük a vizsgákat és a dolgozatjavítást.
Ahol nincs légkondicionáló, mobil klímákkal és ventilátorokkal kell csökkenteni a hőterhelést, és rendszeresen szellőztetni kell a termeket.
A vizsgaközpontoknak gyors orvosi segítségnyújtást is biztosítaniuk kell, és folyamatosan figyelniük kell a vizsgakörülményeket.
A nyári érettségire csaknem 131 ezer diákot várnak, közülük 116 ezren idei végzősök.
A rendkívüli hőség miatt sebességkorlátozásokat vezetett be a vonatközlekedésben a CFR vasúttársaság, ami a következő napokban késéseket okozhat.
A sebességkorlátozások célja a vasúti pálya védelme és a biztonságos közlekedés fenntartása, ugyanakkor az utasoknak hosszabb menetidőre és esetleges késésekre kell számítaniuk. A vállalat közölte: minden rendelkezésre álló, légkondicionált szerelvényt üzembe állítottak, és igyekeznek biztosítani a klímaberendezések megfelelő működését.
A CFR felhívta a figyelmet arra is, hogy árnyékban 35 fok felett a vonatok környezetében akár 50–80 fok is lehet, ami csökkenti a légkondicionálók hatékonyságát, sőt egyes rendszerek automatikusan szellőztető üzemmódra válthatnak a meghibásodások megelőzése érdekében.
A vasúttársaság azt kéri az utasoktól, hogy gondoskodjanak elegendő folyadékról, vigyék magukkal szükséges gyógyszereiket, és jelezzék a személyzetnek, ha rosszul érzik magukat, vagy egy utastársuk segítségre szorul.
A Nemzeti Liberális Párt a Mentsétek meg Romániát Szövetség és az RMDSZ vezetősége péntek délelőtt egyeztetett a közös kormányzásról. A Hotnews forrásai szerint az RMDSZ vezetősége eldöntötte, hogy Siegfried Mureșan liberális politikust, az Európai Parlament alelnökét támogatják miniszterelnöknek.
Ugyanakkor a szövetség azzal is egyetértett, hogy kölcsönösen támogatják az ellenzék és a szociáldemokraták kisebbségi kormányát, amennyiben a Szociáldemokrata Párt megszavazza a PNL-USR-UDMR kormányt, amelyet jövő tavasszal váltana a szociáldemokrata kisebbségi kormány. A szociáldemokraták Sorin Grindeanut javasolták miniszerelnöknek. Sorin Grindeanu bírálta a Mentsétek meg Romániát Szövetséget, amiért szerinte újabb feltételekkel akadályozza a kormányalakítást. Grindeanu úgy véli, ha az USR nem támogat egy szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormányt, a kabinet az ő szavazataik nélkül is megalakulhat.
Röviddel adásunk előtt közölték, hogy Nicușor Dan államfő pénteken 18 órára a Cotroceni-palotába hívta a nyugat-párti politikai alakulatok vezetőit.
Az Egyesült Államok légicsapást mért iráni célpontokra a Hormuzi-szoros térségében, válaszul arra a dróntámadásra, amely egy kereskedelmi hajót ért csütörtökön – közölte az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM. A hadsereg szerint rakéta- és drónraktárakat, valamint part menti radarállásokat semmisítettek meg.
Teherán megerősítette, hogy találat érte a déli Sirik kikötőjének környékét, és közölte, hogy válaszul iráni haditengerészeti erők több amerikai katonai állást támadtak a térségben. Az iráni Forradalmi Gárda szerint, ha az Egyesült Államok újabb csapást mér, „a válasz még szélesebb körű lesz”. A Gárda szerint a tűzszüneti egyezmény felhatalmazza Iránt a szoros hajóforgalmának ellenőrzésére.
Washington viszont úgy véli, Irán megsértette a múlt heti tűzszüneti megállapodást, amikor az iráni utasításokat megtagadó kereskedelmi hajót támadott meg. A Trump-kormányzat hangsúlyozta: az amerikai fél betartotta a memorandumot, és továbbra is biztosítja a nemzetközi hajózás védelmét a térségben.
Mindeközben a Közel-Keleten enyhülés jelei is mutatkoznak. Izrael két kisebb dél-libanoni területről való fokozatos kivonulásról állapodott meg az Egyesült Államok közvetítésével – jelentették be Washingtonban. A keretmegállapodás csak az első lépés egy hosszabb tárgyalási folyamatban. A cél: csökkenteni a feszültséget Izrael és a Hezbollah között, és megerősíteni a libanoni állami hadsereg szerepét a határ mentén.
A tervek szerint Izrael két kisebb pilot-zónát adna át a libanoni fegyveres erőknek, de a teljes kivonulást csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a Hezbollah fegyveres jelenléte megszűnik a térségben. A libanoni kormány üdvözölte az amerikai közvetítést, ugyanakkor a Hezbollah máris jelezte: nem fogad el olyan megállapodást, amely meghagyná Izrael katonai jelenlétét Dél-Libanonban.
Washington szerint a mostani lépés a térség stabilitását szolgálja, és egyértelmű üzenet Teheránnak: Libanon jövőjéről nem Iránnal folytatott tárgyalások keretében kívánnak dönteni. A felek a következő hetekben folytatják az egyeztetéseket.
Irán továbbra is tagadja, hogy bármilyen tárgyalásokat folytatna az Egyesült Államokkal, miután Donald Trump elnök kedden bejelentette, hogy képviselői, akikhez csatlakozott J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter megfelelő iráni személyekkel tárgyalnak, akik nagyon szeretnének megállapodást kötni.
Súlyos orosz légicsapás érte Ukrajna nyugati térségeit, a Kárpátaljával szomszédos régiókban is támadásokat jelentettek. A csapások az éjszakai támadássorozatot követően napközben is folytatódtak.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által immár 18. alkalommal megszervezett nemzetközi felolvasómaratonról, majd interjút hallhatnak Bálint János…
Olaszországban a választók többsége elutasította a Giorgia Meloni vezette kormány igazságügyi reformját. A kétnapos népszavazáson a résztvevők több mint 53…
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nem ért el jelentős eredményeket Franciaország nagyvárosaiban a vasárnap lezárult helyhatósági választásokon.…
Átfogó kereskedelmi és biztonsági megállapodást írt alá Ausztrália és az Európai Unió Canberrában. A felek célja a kétoldalú kereskedelem felszabadítása…
A magyar külügyminiszter megerősítette, hogy rendszeresen beszél orosz kollégájával az EU-s külügyi ülések szüneteiben Péter Szijjártó hozzátette: nemcsak az orosz,…
Irán továbbra is tagadja, hogy bármilyen tárgyalásokat folytatna az Egyesült Államokkal, miután Donald Trump elnök kedden bejelentette, hogy képviselői, akikhez csatlakozott J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter megfelelő iráni személyekkel tárgyalnak, akik nagyon szeretnének megállapodást kötni.
Az iráni katonai parancsnokság szóvivője kijelentette, az amerikaiak saját magukkal tárgyalnak. Az Egyesült Államok és Donald Trump nevének említése nélkül hozzátette, az önmagát globális szuperhatalomnak kikiáltó ország nem kellene megállapodásnak nevezze saját maga legyőzését.
Súlyos orosz légicsapás érte Ukrajna nyugati térségeit, a Kárpátaljával szomszédos régiókban is támadásokat jelentettek. A csapások az éjszakai támadássorozatot követően napközben is folytatódtak.
Lemberg városában több mint egy tucat embert kórházba kellett szállítani, miután drónok csapódtak be, és több lakóépület is kigyulladt. A sérültek száma a jelentések szerint tovább emelkedhet. A támadások más nyugat-ukrajnai városokat is érintettek, ahol robbanásokról és dróntámadásokról számoltak be a helyi hatóságok. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt időszakban több száz drónt vetettek be az ország ellen, ami az egyik legnagyobb támadási hullámnak számít.
Észak-Korea vezetője megerősítette: országa továbbra is rendíthetetlen támogatást nyújt Oroszországnak.
Kim Dzsongun egy hivatalos üzenetben hangsúlyozta, hogy Phenjan minden fontos kérdésben Moszkva mellett áll, és kész tovább erősíteni az együttműködést. Elemzők szerint a közeledés mindkét fél számára stratégiai jelentőségű: Oroszország számára a politikai és esetleges katonai támogatás, Észak-Korea számára pedig a gazdasági és diplomáciai mozgástér bővítése lehet a fő szempont.
Donald Trump ismét támogatásáról biztosította Orbán Viktort a közelgő magyarországi választások előtt.
Az amerikai elnök közösségi oldalán „igazi barátnak” és „erős vezetőnek” nevezte a magyar miniszterelnököt, és teljes támogatásáról biztosította újraválasztása érdekében. Szakemberek szerint a nyilatkozat az amerikai–magyar kapcsolatok jelenlegi irányát jelzi, különösen a jobboldali politikai együttműködés terén.
A Natura Stúdió mai adásának vendége szerint az internet olyan, mint egy forgalmas autópálya – a gyerekek pedig gyakran jogosítvány nélkül indulnak útnak. Szilágyi-Balázs Brigitta, kommunikációs szakember, tréner - interaktív foglalkozásai révén - segít abban, hogy a gyerekek (és olykor a szülők is) megtanulják a digitális közlekedés szabályait.
Szilágyi-Balázs Brigitta
A Mi Online médiapedagógiai prevenciós program megálmodója workshopjain - iskolákkal, civil szervezetekkel együttműködve, és külön hangsúlyt fektetve az online bántalmazás jelenségére - ismerteti a digitális világgal kapcsolatos legalapvetőbb kockázatokat, érzelmi és gyakorlati készségeket fejleszt, megerősíti a digitális felelősségtudatot, valamint hangsúlyozza a digitális önreflexió és képernyőszokásainkkal való szembesülés fontosságát. Ösztönözni szeretné az embereket arra, hogy a technológiát tanulják meg jól használni, és tudatosítani - a használati szokásaikon túl - az idekapcsolódó érzelmeket is.
A gyergyóditrói szakember 2016-ban indította el első online biztonság témakörhöz kapcsolódó iskolai foglalkozásait Csíkszeredában. Rajong a nonformális tanulási módszerek iránt, és hisz abban is, hogy a világ minden területe megismerhető a játékok által. Mai adásunkban őt faggatjuk.
Adásunkban beszámolunk a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár által immár 18. alkalommal megszervezett nemzetközi felolvasómaratonról, majd interjút hallhatnak Bálint János világhírű fuvolaművésszel, aki nemrégiben Kolozsváron vezényelte a Kamarazene az operában című hangvesenyt. Műsorunk végén a Helikon irodalmi folyóirat márciusi lapszámait ismertetjük.
A hadsereg C‑130 Hercules szállítógépe nem sokkal felszállás után zuhant le az ecuadori és perui határ közelében, Puerto Leguizamóban. A fedélzeten 125 katona és személyzeti tag tartózkodott, közülük legalább 66-an életüket vesztették, és több tucatnyian megsérültek. A gép roncsai a dzsungelben szóródtak szét, a mentést a nehéz terep is akadályozza. A hatóságok egyelőre nem tudják, mi okozta a balesetet. A védelmi miniszter „mély fájdalomnak” nevezte a tragédiát, Gustavo Petro elnök pedig „horrorisztikus balesetről” beszélt, és a katonai flotta modernizálásának szükségességét hangsúlyozta.
Olaszországban a választók többsége elutasította a Giorgia Meloni vezette kormány igazságügyi reformját. A kétnapos népszavazáson a résztvevők több mint 53 százaléka nemmel szavazott, a részvételi arány pedig közel 59 százalék volt.
Meloni „elszalasztott lehetőségnek” nevezte a reform bukását, de hangsúlyozta: tiszteletben tartja a döntést, és a kormány folytatja munkáját.
Az ellenzék ezzel szemben politikai üzenetet lát az eredményben. Az Öt Csillag Mozgalom (M5S) elnöke, Giuseppe Conte szerint az olaszok „felmondtak a kormánynak”, a baloldali Demokrata Párt (PD) főtitkára, Elly Schlein pedig a fiatalok magas részvételét emelte ki. A bírák és ügyészek szövetsége üdvözölte a döntést, több bíróságon ünneplés tört ki.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN) nem ért el jelentős eredményeket Franciaország nagyvárosaiban a vasárnap lezárult helyhatósági választásokon. A párt továbbra is főként Dél-Franciaországban erős, de ezen kívül nem sikerült bővítenie a bázisát. A tömörülés országos ambíciói szempontjából ez visszalépés a 2027-es elnökválasztás előtt – mutat rá a Le Monde.
A hagyományos bal‑ és jobboldali pártok több fontos városban is jól szerepeltek. A szocialisták megtartották Párizst, Marseille-t és több nagyvárost, ám a szélsőbaloldalinak tartott Engedetlen Franciaországgal (LFI) kötött helyi szövetségek több helyen kudarcot vallottak, ami újabb belső konfliktusokat robbantott ki.
A jobbközép Les Républicains a kisebb településeken maradt erős, de a nagyvárosokban nem tudott áttörni. A választások megerősítették: Franciaország politikai rendszere négypólusúvá vált, és a régi bal–jobb váltógazdaság nem tér vissza.
Az SOS párt alapítóját és európai parlamenti képviselőjét ma hallgatja meg az Európai Parlament jogi bizottsága, miután a román Legfőbb Ügyészség kérte mentelmi jogának felfüggesztését.
Diana Șoșoacát fasiszta és idegengyűlölő eszmék népszerűsítésével, valamint személyi szabadság megsértésével vádolják.
Ha a bizottság jelentését jóváhagyják, a végső szavazás az Európai Parlament plenáris ülésén áprilisban történhet meg. Șoșoacă visszautasítja a vádakat, és az eljárást „politikai kivégzésnek” nevezi.
Átfogó kereskedelmi és biztonsági megállapodást írt alá Ausztrália és az Európai Unió Canberrában. A felek célja a kétoldalú kereskedelem felszabadítása és jelentős bővítése: az EU azt várja, hogy exportja egyharmaddal nőhet, Ausztrália pedig mezőgazdasági termékei könnyebb európai piacra jutását reméli.
Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök kiemelte, hogy a megállapodást a világ második legnagyobb gazdaságával kötötték. Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azt hangsúlyozta, hogy a két felet földrajzilag jelentős távolság választja el, „de a világról alkotott képünket illetően nem is lehetnénk közelebb egymáshoz”.
A megállapodás a védelmi együttműködést is erősíti, különös tekintettel a tengeri biztonságra, a kibertérre és a hibrid fenyegetések elleni fellépésre. Az egyezményt még az uniós tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk.
A magyar külügyminiszter megerősítette, hogy rendszeresen beszél orosz kollégájával az EU-s külügyi ülések szüneteiben
Péter Szijjártó hozzátette: nemcsak az orosz, hanem amerikai, török, izraeli, szerb és más vezetőkkel is egyeztet az EU-ülések előtt és után – amikor az EU olyan döntéseket hoz, amelyek közvetlen hatással vannak Magyarország külkapcsolataira, különösen azokra az országokra, amelyekkel Magyarország gazdaságilag vagy energetikailag összefonódott.
Szijjártó „ostobaságnak” nevezte, hogy bármilyen biztonsági protokollt megsértett volna.
Szijjártó lehallgatásáról a Washington Post írt először. A cikk azzal vádolta a magyar külügyminisztert, hogy rendszeresen beszél az Európai Unió Tanácsának ülései közben Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel.
Lattmann Tamás nemzetközi jogász a 24.hu-nak úgy értékelte: Szijjártó viselkedése lehet politikailag vitatható, de jogilag semmiképp nem tekinthető kémkedésnek. Az EU‑tanács ülésein elhangzó információk nem minősített adatok, a miniszterek szabadon eldönthetik, mit mondanak el más országoknak. Jogi értelemben ez nem titoksértés, hanem politikai döntés – érvelt a nemzetközi jogász.
A Mandiner portál nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amelyből kiderült, hogy a Direkt36 és a VSquare újságírója, Panyi Szabolcs kapcsolatban áll külföldi titkosszolgálatokkal. Panyi a hangfelvételen arról beszél, hogy megadta Szijjártó Péter külügyminiszter telefonszámát egy európai uniós tagállam titkosszolgálatának, amelynek így lehetősége nyílt megfigyelnie a magyar külügyminiszter telefonbeszélgetéseit. Panyi arról is beszél, hogy baráti kapcsolatban áll a Tisza külügyminiszter-jelöltjével, és hogy befolyással bír Orbán Anita személyzeti döntéseire.
Panyi a 24.hu-nak elismerte a felvétel hitelességét, de azt állította: próbált úgy tenni, mintha nagyobb befolyása lenne, mert úgy ítélte meg, így jobban fel tudja deríteni Szijjártó Péter orosz kapcsolatait, de nyilvánvalóan nincs befolyása a külügyminisztériumban dolgozókra egy esetleges kormányváltás után.
Orbán Anita elismerte, hogy 2010 előtt volt róla szó, hogy Panyi a kampánystábja tagja legyen, de cáfolta, hogy vele vagy más újságírókkal egyeztetne esetleges személyügyi kérdésről.
A szlovák államfő hivatala közölte: Peter Pellegrini nem kíván belefolyni a magyar választási kampányba, miután nyilvánosságra került a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti telefonbeszélgetés leirata. A Panyi Szabolcs által közzétett dokumentum szerint a magyar külügyminiszter 2020-ban azt kérte az orosz féltől, hogy a választási kampányban fogadják Moszkvában Pellegrinit, ezzel növelve a kormányzó szociáldemokraták újraválasztásának esélyeit. A találkozó meg is történt. A leiratban Szijjártó arról is beszélt, fontos lenne, hogy a korábban magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Szlovák Nemzeti Párt bejusson a pozsonyi parlamentbe.
Irán továbbra is tagadja, hogy bármilyen tárgyalásokat folytatna az Egyesült Államokkal, miután Donald Trump elnök kedden bejelentette, hogy képviselői, akikhez csatlakozott J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter megfelelő iráni személyekkel tárgyalnak, akik nagyon szeretnének megállapodást kötni.
Az iráni katonai parancsnokság szóvivője kijelentette, az amerikaiak saját magukkal tárgyalnak. Az Egyesült Államok és Donald Trump nevének említése nélkül hozzátette, az önmagát globális szuperhatalomnak kikiáltó ország nem kellene megállapodásnak nevezze saját maga legyőzését.