Az Egyesült Államok légicsapást mért iráni célpontokra a Hormuzi-szoros térségében, válaszul arra a dróntámadásra, amely egy kereskedelmi hajót ért csütörtökön – közölte az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM. A hadsereg szerint rakéta- és drónraktárakat, valamint part menti radarállásokat semmisítettek meg.
Teherán megerősítette, hogy találat érte a déli Sirik kikötőjének környékét, és közölte, hogy válaszul iráni haditengerészeti erők több amerikai katonai állást támadtak a térségben.
Bahrein közölte, hogy szombat kora hajnalban iráni dróntámadás érte, ami nyilvánvaló megtorlás azután, hogy az Egyesült Államok az éjszaka folyamán csapásokat mért iráni katonai létesítményekre; az ellenségeskedés fellángolása megmutatta a Washington és Teherán közötti fegyverszünet határait.
Órákkal később a brit haditengerészet hajózási figyelőszolgálata közölte, hogy a Hormuzi-szorosban találat ért egy kereskedelmi hajót egy azonosítatlan lövedék miatt. Csütörtök óta ez már a második ilyen incidens volt. A támadások még inkább elriaszthatják a térségen áthaladó hajókat, pedig Irán az Egyesült Államokkal kötött tűzszüneti megállapodás értelmében korábban beleegyezett a vízi út újbóli megnyitásába.
Az iráni Forradalmi Gárda szerint, ha az Egyesült Államok újabb csapást mér, „a válasz még szélesebb körű lesz”. A Gárda szerint a tűzszüneti egyezmény felhatalmazza Iránt a szoros hajóforgalmának ellenőrzésére.
Washington viszont úgy véli, Irán megsértette a múlt heti tűzszüneti megállapodást, amikor az iráni utasításokat megtagadó kereskedelmi hajót támadott meg. A Trump-kormányzat hangsúlyozta: az amerikai fél betartotta a memorandumot, és továbbra is biztosítja a nemzetközi hajózás védelmét a térségben.
Mindeközben a Közel-Keleten enyhülés jelei is mutatkoznak. Izrael két kisebb dél-libanoni területről való fokozatos kivonulásról állapodott meg az Egyesült Államok közvetítésével – jelentették be Washingtonban. A keretmegállapodás csak az első lépés egy hosszabb tárgyalási folyamatban. A cél: csökkenteni a feszültséget Izrael és a Hezbollah között, és megerősíteni a libanoni állami hadsereg szerepét a határ mentén.
A tervek szerint Izrael két kisebb pilot-zónát adna át a libanoni fegyveres erőknek, de a teljes kivonulást csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a Hezbollah fegyveres jelenléte megszűnik a térségben. A libanoni kormány üdvözölte az amerikai közvetítést, ugyanakkor a Hezbollah máris jelezte: nem fogad el olyan megállapodást, amely meghagyná Izrael katonai jelenlétét Dél-Libanonban.
Washington szerint a mostani lépés a térség stabilitását szolgálja, és egyértelmű üzenet Teheránnak: Libanon jövőjéről nem Iránnal folytatott tárgyalások keretében kívánnak dönteni. A felek a következő hetekben folytatják az egyeztetéseket.
Újabb földrengés rázta meg Venezuela északi partjait szombaton hajnalban, miután néhány napja két erős rengés következtében több mint 900-an haltak meg.
A 4,9-es erősségű rengés epicentruma Észak-Venezuelában volt, azt egyebek között a fővárosban, Caracasban is érezni lehetett.
Károkról egyelőre nem érkezett jelentés.
A dél-amerikai országot szerdán két úgynevezett ikerföldrengés is érte, az egyik 7,2-es, a másik 7,5-ös erősségű volt. Azóta számtalan kisebb utórengést mértek.
A legfrissebb adatok szerint a hét közepi földrengésnek legalább 920 áldozata van, de félő, hogy számuk elérheti akár a tízezret is. Az eltűntek száma meghaladja az 50 ezret.
Mentőmunkások dolgoznak a helyszínen egy földrengés sújtotta területen, Caracasban, Venezuela, 2026. június 25. A venezuelai kormány közölte, hogy a halálos áldozatok száma legalább 235-re, a sérültek száma pedig legalább 4 300-ra emelkedett két erős, 7,2-es és 7,5-ös erősségű földrengés után, amelyek különösen súlyos pusztítást okoztak La Guaira államban.
"
["post_title"]=>
string(37) "Újabb rengés rázta meg Venezuelát"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(33) "ujabb-renges-razta-meg-venezuelat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2026-06-27 11:28:25"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2026-06-27 08:28:25"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=464937"
["menu_order"]=>
int(0)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[2]=>
object(WP_Post)#3635 (24) {
["ID"]=>
int(464934)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2026-06-27 11:25:41"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2026-06-27 08:25:41"
["post_content"]=>
string(3240) "
Az oktatási minisztérium arra kéri a tanfelügyelőségeket, hogy a rendkívüli hőségben külön intézkedésekkel védjék az érettségiző diákok és a tanárok egészségét.
A nyári érettségi hétfőn kezdődik a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgával, miközben több térségben narancs- és vörös riasztás lesz érvényben.
A következő napokban 38–41 fokos csúcsértékeket mérhetnek, különösen Bánságban, a Partiumban és Erdélyben.
A meteorológusok szerint a hőérzetet tovább rontja a magas páratartalom.
Éjszaka sem jön enyhülés, trópusi éjszakákra kell készülni, a minimumok több térségben 20–25 fok között alakulnak.
A hatóságok fokozott óvatosságot kérnek, különösen az idősektől és a krónikus betegektől.
Az oktatási tárca pénteki átirata szerint a vizsgaközpontoknak folyamatos ivóvízellátást kell biztosítaniuk, és lehetőség szerint klímával felszerelt vagy árnyékos termekben kell megszervezniük a vizsgákat és a dolgozatjavítást.
Ahol nincs légkondicionáló, mobil klímákkal és ventilátorokkal kell csökkenteni a hőterhelést, és rendszeresen szellőztetni kell a termeket.
A vizsgaközpontoknak gyors orvosi segítségnyújtást is biztosítaniuk kell, és folyamatosan figyelniük kell a vizsgakörülményeket.
A nyári érettségire csaknem 131 ezer diákot várnak, közülük 116 ezren idei végzősök.
A rendkívüli hőség miatt sebességkorlátozásokat vezetett be a vonatközlekedésben a CFR vasúttársaság, ami a következő napokban késéseket okozhat.
A sebességkorlátozások célja a vasúti pálya védelme és a biztonságos közlekedés fenntartása, ugyanakkor az utasoknak hosszabb menetidőre és esetleges késésekre kell számítaniuk. A vállalat közölte: minden rendelkezésre álló, légkondicionált szerelvényt üzembe állítottak, és igyekeznek biztosítani a klímaberendezések megfelelő működését.
A CFR felhívta a figyelmet arra is, hogy árnyékban 35 fok felett a vonatok környezetében akár 50–80 fok is lehet, ami csökkenti a légkondicionálók hatékonyságát, sőt egyes rendszerek automatikusan szellőztető üzemmódra válthatnak a meghibásodások megelőzése érdekében.
A vasúttársaság azt kéri az utasoktól, hogy gondoskodjanak elegendő folyadékról, vigyék magukkal szükséges gyógyszereiket, és jelezzék a személyzetnek, ha rosszul érzik magukat, vagy egy utastársuk segítségre szorul.
A Nemzeti Liberális Párt a Mentsétek meg Romániát Szövetség és az RMDSZ vezetősége péntek délelőtt egyeztetett a közös kormányzásról. A Hotnews forrásai szerint az RMDSZ vezetősége eldöntötte, hogy Siegfried Mureșan liberális politikust, az Európai Parlament alelnökét támogatják miniszterelnöknek.
Ugyanakkor a szövetség azzal is egyetértett, hogy kölcsönösen támogatják az ellenzék és a szociáldemokraták kisebbségi kormányát, amennyiben a Szociáldemokrata Párt megszavazza a PNL-USR-UDMR kormányt, amelyet jövő tavasszal váltana a szociáldemokrata kisebbségi kormány. A szociáldemokraták Sorin Grindeanut javasolták miniszerelnöknek. Sorin Grindeanu bírálta a Mentsétek meg Romániát Szövetséget, amiért szerinte újabb feltételekkel akadályozza a kormányalakítást. Grindeanu úgy véli, ha az USR nem támogat egy szociáldemokrata miniszterelnök vezette kormányt, a kabinet az ő szavazataik nélkül is megalakulhat.
Röviddel adásunk előtt közölték, hogy Nicușor Dan államfő pénteken 18 órára a Cotroceni-palotába hívta a nyugat-párti politikai alakulatok vezetőit.
Az Egyesült Államok légicsapást mért iráni célpontokra a Hormuzi-szoros térségében, válaszul arra a dróntámadásra, amely egy kereskedelmi hajót ért csütörtökön – közölte az amerikai Középső Parancsnokság, a CENTCOM. A hadsereg szerint rakéta- és drónraktárakat, valamint part menti radarállásokat semmisítettek meg.
Teherán megerősítette, hogy találat érte a déli Sirik kikötőjének környékét, és közölte, hogy válaszul iráni haditengerészeti erők több amerikai katonai állást támadtak a térségben.
Bahrein közölte, hogy szombat kora hajnalban iráni dróntámadás érte, ami nyilvánvaló megtorlás azután, hogy az Egyesült Államok az éjszaka folyamán csapásokat mért iráni katonai létesítményekre; az ellenségeskedés fellángolása megmutatta a Washington és Teherán közötti fegyverszünet határait.
Órákkal később a brit haditengerészet hajózási figyelőszolgálata közölte, hogy a Hormuzi-szorosban találat ért egy kereskedelmi hajót egy azonosítatlan lövedék miatt. Csütörtök óta ez már a második ilyen incidens volt. A támadások még inkább elriaszthatják a térségen áthaladó hajókat, pedig Irán az Egyesült Államokkal kötött tűzszüneti megállapodás értelmében korábban beleegyezett a vízi út újbóli megnyitásába.
Az iráni Forradalmi Gárda szerint, ha az Egyesült Államok újabb csapást mér, „a válasz még szélesebb körű lesz”. A Gárda szerint a tűzszüneti egyezmény felhatalmazza Iránt a szoros hajóforgalmának ellenőrzésére.
Washington viszont úgy véli, Irán megsértette a múlt heti tűzszüneti megállapodást, amikor az iráni utasításokat megtagadó kereskedelmi hajót támadott meg. A Trump-kormányzat hangsúlyozta: az amerikai fél betartotta a memorandumot, és továbbra is biztosítja a nemzetközi hajózás védelmét a térségben.
Mindeközben a Közel-Keleten enyhülés jelei is mutatkoznak. Izrael két kisebb dél-libanoni területről való fokozatos kivonulásról állapodott meg az Egyesült Államok közvetítésével – jelentették be Washingtonban. A keretmegállapodás csak az első lépés egy hosszabb tárgyalási folyamatban. A cél: csökkenteni a feszültséget Izrael és a Hezbollah között, és megerősíteni a libanoni állami hadsereg szerepét a határ mentén.
A tervek szerint Izrael két kisebb pilot-zónát adna át a libanoni fegyveres erőknek, de a teljes kivonulást csak akkor tartja elképzelhetőnek, ha a Hezbollah fegyveres jelenléte megszűnik a térségben. A libanoni kormány üdvözölte az amerikai közvetítést, ugyanakkor a Hezbollah máris jelezte: nem fogad el olyan megállapodást, amely meghagyná Izrael katonai jelenlétét Dél-Libanonban.
Washington szerint a mostani lépés a térség stabilitását szolgálja, és egyértelmű üzenet Teheránnak: Libanon jövőjéről nem Iránnal folytatott tárgyalások keretében kívánnak dönteni. A felek a következő hetekben folytatják az egyeztetéseket.
Romániában teljesen átalakítanák az orvosképzési rendszert – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. A tárca most először rendelkezik pontos adatokkal…
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága hétfőn 96 százalékos szavazattöbbséggel határozatot fogadott el, amelyben megerősíti elkötelezettségét a felelős…
Az Európai Autógyártók Szövetségének friss adatai szerint februárban összességében nőtt az új autók forgalomba helyezése Európában, Románia azonban uniós viszonylatban…
Sorin Grindeanu, a kormánykoalíció legfőbb erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ma közölte, hogy április 20-án fognak konzultálni a pártban…
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője ma, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében…
Véget ért az amerikai-ukrán delegációk ukrán rendezésről folytatott kétnapos tanácskozása Floridában. A tárgyalások után kiderült, hogy újabb fogolycsere lehetséges Oroszországgal.…
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök…
Az idei év kulcsfontosságú az elektronikus személyazonosító igazolvány és a digitális pénztárcák rendszerének kiépítésében – közölte a közösségi oldalán Nicușor…
Romániában teljesen átalakítanák az orvosképzési rendszert – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. A tárca most először rendelkezik pontos adatokkal arról, hány orvos vonul nyugdíjba a következő években, és mely szakterületeken alakul ki kritikus hiány. A miniszter szerint eddig főként az egyetemek javaslatai alapján határozták meg a rezidenshelyek számát, ami jelentős aránytalanságokat okozott.
A jövőben demográfiai és munkaerő‑piaci adatok alapján döntik el, hány rezidensre van szükség évente. Rogobete úgy fogalmazott: a rendszer egyensúlyának helyreállítása hosszú folyamat lesz, és legalább öt‑hat évre van szükség a stabilizáláshoz.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) politikai bizottsága hétfőn 96 százalékos szavazattöbbséggel határozatot fogadott el, amelyben megerősíti elkötelezettségét a felelős kormányzás mellett, a jelenlegi koalíciós felállásban – írja az Agerpres.
A határozat szerint az USR hangsúlyozza: a lakosság joggal várja el többek között a privilégiumok csökkentését, a túlzott költségvetési hiány mérséklését, az infláció kordában tartását, az állam modernizálását és az ország európai pályán tartását.
A dokumentum bírálja a PSD elmúlt hetekben folytatott politikáját, amely az USR szerint rövid távú érdekeket szolgál, a stabilitás és a közérdek rovására.
Ugyanakkor figyelmeztették a PSD-t: ha az AUR-ral együtt megszavaz egy bizalmatlansági indítványt, és ezzel politikai instabilitást idéz elő, nem fogják támogatni egy új többség kialakítását a PSD-vel.
A PSD április 20-án belső konzultációt tart a kormányból való esetleges kilépésről.
Az Európai Autógyártók Szövetségének friss adatai szerint februárban összességében nőtt az új autók forgalomba helyezése Európában, Románia azonban uniós viszonylatban a legnagyobb visszaesést szenvedte el. Míg az EU-ban átlagosan 1,4 százalékkal bővült a piac, addig Romániában 24,3 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba, mint egy évvel korábban.
A hónap során mindössze 8985 személyautó került forgalomba, szemben a tavalyi közel tizenkétezerrel. Az év első két hónapjában is jelentős, közel 29 százalékos volt a visszaesés. Ezzel szemben Olaszország, Spanyolország és Nagy‑Britannia erős növekedést mutatott. Európában februárban az új autók kétharmada már környezetkímélő modell volt, az elektromos és plug‑in hibrid eladások pedig tovább emelkedtek.
Az amerikai elnök által megütött békülékeny hangnem ellenére a közel-keleti hadszíntéren változatlan a helyzet.
Irán kedden több hullámban lőtt ki rakétákat Izraelre. A fővárosban, Tel-Avivban légiriadók szólaltak meg, több épület megsérült.
Donald Trump amerikai elnök előző nap azt mondta, hogy „nagyon jó és produktív” tárgyalások zajlanak a konfliktus lezárásáról Iránnal. Teherán ezt kategorikusan tagadja, és azt állítja: Trump „fakenews”-t használ a piacok manipulálására. Ez utalás arra, hogy közvetlenül a tőzsdenyitás előtt hangzott elnök az amerikai elnök hétfői bejelentése, amelynek hatása meg is mutatkozott a részvényárfolyamokon.
Trump nyilatkozata után az olajárak zuhantak, majd az iráni cáfolat következtében ismét 100 dollár fölé ugrott az irányadó Brent-olaj hordónkénti ára.
Románia nem tervezi katonák küldését a Hormuzi-szoros térségébe – hangsúlyozta a védelmi miniszter és miniszterelnök-helyettes, Radu Miruță. A politikus szerint Románia csupán részt vesz a nemzetközi egyeztetésekben, amelyek a térség stabilitásának biztosítására irányulnak, és a nyilatkozatokat nem szabad kiragadni a kontextusukból.
Ezzel arra a múlt heti bejelentésre utalt, miszerint Románia is csatlakozik a Hormuzi‑szoros megnyitását célzó nemzetközi nyilatkozathoz.
Miruță rámutatott: egyelőre nem született döntés arról, hogy Románia konkrétan milyen módon járulhat hozzá a Közel-Keletről érkező kőolajat szállító tartályhajók által használt térség biztonságához. Románia lehetőségei korlátozottak, de több területen is rendelkezik releváns tapasztalattal és képességekkel, például az aknamentesítés vagy a hírszerzés terén.
Közben a normál gázolaj ára átlépte a 10 lejes lélektani határt. A Versenytanács által működtetett, az árakat valós időben közlő portál adatai szerint már két nagy forgalmazónál is kétszámjegyű összegbe kerül a legolcsóbb gázolaj.
A normál benzin ára egyetlen nagy forgalmazónál sem változott.
A kormány ma délutáni ülésén várhatóan üzemanyag-válsághelyzetet hirdet ki, hogy mérsékelje a drágulásokat. Korlátozzák a forgalmazók árrését, engedélyhez kötik az üzemanyagok exportját, és lépéseket tesznek a nyerészkedés ellen. Egyes elemzők szerint a tervezett intézkedések ellátási zavarokhoz vezethetnek; fennáll a veszélye annak is, hogy a következő hónapokban benzin- és gázolajhiány alakul ki.
Sorin Grindeanu, a kormánykoalíció legfőbb erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke ma közölte, hogy április 20-án fognak konzultálni a pártban arról, hogy kormányon maradnak vagy nem. Addig nyolc regionális tanácskozást szerveznek erről a témáról.
A kormány holnap sürgősségi kormányrendelet fogad el a gazdaság és a lakosság védelmét szolgáló intézkedésekről a kőolajválság idejére – közölte ma a kormány. A kabinet közleménye szerint a kormány válsághelyzetet hirdet a kőolajtermékek piacán jelentkezett zavar miatt. A krízis ideje alatt 6 hónapos időtartamra védelmi intézkedéseket vezetnek be, amelyek legfeljebb 3 hónapos időszakokra meghosszabbíthatók, mindaddig, amíg fennállnak azok a körülmények, amelyek a válsághelyzet kialakulásához vezettek. Az egyik legfontosabb intézkedés, hogy korlátozzák a benzin, a gázolaj és az azok előállításához használt nyersanyagok kereskedelmi árrését a gazdasági tevékenység teljes láncán – olvasható a közleményben. Megtiltják a benzin és a gázolaj exportját. A válság ideje alatt a végső ár mérséklése érdekében csökkentik a benzinben található bioüzemanyag mennyiségét is. Emellett a Pénzügy-, a Gazdasági és az Energiaügyi Minisztérium, valamint a Versenyhivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a piacot, és értékel minden egyéb szükséges intézkedést.
A gázolaj ára tartósan magas maradhat, és a literenkénti 10 lej lehet az új referenciaérték - véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke. Elemzésében a szakember kifejtette, hogy strukturális változások zajlanak az energiapiacon, ezért nem reális az a várakozás, hogy az üzemanyagárak visszatérnek a korábbi alacsony szintekre. Rámutatott, hogy Európában egyre inkább az energiaellátás biztonsága kerül előtérbe az alacsony árakkal szemben, ami drágább beszerzéseket, hosszabb szállítási útvonalakat és készletezést jelent. Hangsúlyozta azt is, hogy az energia mára már nem pusztán piaci termék, hanem geopolitikai eszköz, így az ára nemcsak a kereslet-kínálat, hanem a kockázatok és a nemzetközi feszültségek alakulását is tükrözi. Chisăliță szerint az árak tartósan magas szintjéhez hozzájárul az is, hogy Európa finomítói kapacitásai csökkentek, miközben az adók és illetékek 'láthatatlan alsó küszöböt' képeznek, amely alá az árak nem tudnak tartósan csökkenni, mert az állam ezt nem engedi. (Agerpres)
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiaválságára figyelmeztetett Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője ma, a sydney-i Nemzeti Sajtóklubban tartott beszédében az iráni háború következményei kapcsán. Az MTI beszámolója szerint Birol úgy véli, a kialakult helyzet már most meghaladja az 1970-es évek két nagy olajválságának együttes hatását. Elmondta, hogy míg a hetvenes évek olajválságai során egyenként mintegy napi 5 millió hordónyi kínálat esett ki, addig jelenleg napi 11 millió hordó olaj tűnt el a piacról. Ez a kiesés "több mint a két nagy olajsokk együttvéve" – magyarázta. Az Nemzetközi Energiaügynökség vezetője nagyon súlyosnak nevezte a közel-keleti helyzetet, és hangsúlyozta: ha a válság tovább mélyül, egyetlen ország sem kerülheti el a hatásait. A világgazdaság számára különösen nagy kockázatot jelent a Hormuzi-szoros blokádja, amelyen keresztül a globális tengeri olaj- és cseppfolyósítottgáz-szállítás mintegy ötöde halad át. A február 28-án kirobbant iráni háború kezdete óta a szorost gyakorlatilag lezárták. A drágulás enyhítésére az IEA tagállamai március közepén rekordmennyiségű, mintegy 400-426 millió hordónyi kőolaj felszabadításáról döntöttek stratégiai készleteikből. Ez az intézkedés az ügynökség több mint 50 éves történetének eddigi legnagyobb tartalékfelhasználása, és a hatodik ilyen lépés. Birol közölte: az IEA jelenleg további készletfelszabadítás lehetőségéről egyeztet ázsiai és európai kormányokkal.
Szlovéniában úgy néz ki, hogy Robert Golobnak, a kormányzó balközép Szabadság Mozgalma nyerte meg a tegnapi parlamenti választásokat. Az eredmények szinte teljes feldolgozottsága szerint a 90 fős parlamentben a Szabadság Mozgalom 29, a Janez Jansa korábbi miniszterelnök vezette jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) 28 mandátumot kap. Egy-egy garantált mandátuma lesz a magyar és az olasz nemzeti közösségnek is. A szinte végleges eredmények szerint egyik párt sem szerzett önállóan többséget. Az államfő korábban jelezte: azt bízza meg kormányalakítással, aki igazolni tudja a szükséges, legalább 46 képviselőnyi parlamenti támogatást.
Véget ért az amerikai-ukrán delegációk ukrán rendezésről folytatott kétnapos tanácskozása Floridában. A tárgyalások után kiderült, hogy újabb fogolycsere lehetséges Oroszországgal. Legalábbis ezt közölte tegnap este Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Zelenszkij ismét sürgette nyugati szövetségeseit, hogy tartsák fenn a szankciós nyomást Moszkván és keményebb büntetőintézkedéseket követelt az orosz árnyékflottával szemben.
Már több mint húsz ország, többségében NATO-tagországok csatlakoztak a Hormuzi-szoros hajózási biztonságának érdekében szükséges lépések kidolgozásához Donald Trump amerikai elnök sürgetésének hatására - közölte Mark Rutte, a NATO-főtitkára. A CBS és a Fox News televíziónak adott interjúban közölte, hogy 22 országról van szó, és köztük NATO-n kívüli országként Japán, Dél-Korea, Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Arab Emírségek és Bahrein csatlakozhat a tervezett művelethez, amelynek tervezésében az Egyesült Államok is részt vesz. Rutte közölte, hogy az amerikai elképzelés megvalósításáról beszélt Donald Trumppal, valamint a héten telefonon egyeztetett Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Emmanuel Macron francia elnökkel is. Kifejtette, megérti Trump elégedetlenségét a késlekedés miatt, de megértést kér, hiszen a Hormuzi-szoros felszabadításának kidolgozásához időre van szükség, különösen azért, mert a szövetségesek nem tudtak előre az Irán elleni katonai művelet megindulásáról, így nem tudtak felkészülni – magyarázta a NATO-főtitkár.
Az idei év kulcsfontosságú az elektronikus személyazonosító igazolvány és a digitális pénztárcák rendszerének kiépítésében – közölte a közösségi oldalán Nicușor Dan államfő. Hangsúlyozta, hogy a román állampolgároknak - beleértve a diaszpórában élőket is - joguk van korszerű, digitalizált és minőségi közszolgáltatásokhoz. Beszámolt arról, hogy a napokban Brüsszelben tárgyalt Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettessel a közigazgatás digitalizációjáról és az állami vállalatok reformjáról. Az államfő szerint lehetőséget kell biztosítani a távoli elektronikus azonosításra és dokumentumok aláírására, a közszolgáltatások többségének pedig egyszerűnek és könnyen hozzáférhetőnek kell lennie.
Romániában teljesen átalakítanák az orvosképzési rendszert – jelentette be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter. A tárca most először rendelkezik pontos adatokkal arról, hány orvos vonul nyugdíjba a következő években, és mely szakterületeken alakul ki kritikus hiány. A miniszter szerint eddig főként az egyetemek javaslatai alapján határozták meg a rezidenshelyek számát, ami jelentős aránytalanságokat okozott.
A jövőben demográfiai és munkaerő‑piaci adatok alapján döntik el, hány rezidensre van szükség évente. Rogobete úgy fogalmazott: a rendszer egyensúlyának helyreállítása hosszú folyamat lesz, és legalább öt‑hat évre van szükség a stabilizáláshoz.
