Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
A Fekete-tenger régiójának védelme és biztonsága, az európai versenyképesség, az EU bővítése és az új többéves uniós pénzügyi keretről folyó tárgyalások lesznek napirenden a Nicușor Dan államelnök és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök hétfői, bukaresti találkozóján - tájékoztatott Valentin Naumescu elnöki tanácsadó. Naumescu közlése szerint az államelnök hétfőn a Cotroceni-palotában fogadja az Európai Bizottság elnökét. Von der Leyen Luca Niculescu miniszterelnökkel is találkozni fog.
Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
Mai műsorunkban a 2024 márciusában elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas íróra, a Helikon alapító főszerkesztőjére emlékezünk, a műsorban a szerző 2012-es…
Talpra Magyarok Közössége néven mozgalom indítását jelentette be a március 15-i nemzeti ünnepen tartott rendezvényén Magyar Péter jogász Budapesten. Azt…
Magyarország örül annak, hogy van közép-európai jelölt a NATO-főtitkári tisztségre – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy…
Az eMAG vállalat vizuális arculatát másoló adathalász álüzenetekre figyelmeztetett az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság. Felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt napokban…
Május 31-én elkezdődik az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának tervezése – adta hírül a közúti infrastruktúráért felelős társaság…
Március 21-én búcsúztatják Kolozsváron Szilágyi István Kossuth-díjas írót, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztőjét – közölte a kincses városban megjelenő irodalmi…
Tegnap Erdély-szerte megünnepelték március 15-ét, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 176. évfordulóját. Több városban magyar színekbe öltöztették a nyilvános tereket,…
Március 14-én Budapesten, a Parlament kupolatermében, a Karmelita kolostorban illetve a Pesti Vigadóban adták át a magyar állami kitüntetéseket, amelyeket hagyományosan az…
Oroszországban az államfőt hat évre választják meg. Ez az első háromnapos elnökválasztás Oroszországban, amelyen lehetővé tették az online szavazást, és amelyen…
Műsorunk tartalmából: • Heti hírösszefoglalónkban szó lesz arról, hogy Klaus Iohannis államelnök hivatalosan is megpályázta a NATO-főtitkári tisztséget. Emellett hazánk…
Mai műsorunkban a 2024 márciusában elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas íróra, a Helikon alapító főszerkesztőjére emlékezünk, a műsorban a szerző 2012-es bukaresti fellépésén, illetve 2017-ben Kolozsváron rögzített beszélgetéseiből, illetve felolvasásaiból hallanak részleteket – tartsanak velünk!
Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, melynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot. Az évtizedek során a magyar irodalom olyan remekműveit tette le az asztalra, mint a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő, utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg.
2012-ben Bukarestben, az akkori Balassi, mai Liszt Intézet- Bukaresti Magyar Kulturális Központ Irodalmi szalonjának vendége volt, ide kísérte el beszélgetőtársi minőségben Fekete Vince költő, szerkesztő - aki évekkel korábban a Helikon Serény Múmia nevű, a pályakezdő szerzőknek teret adó betétlapját is szerkesztette. A mai összeállításban a 2012. októberében Bukarestben rögzített beszélgetésből, illetve a 2017 augusztusában Kolozsváron felvett Álljunk meg egy szóra rendezvény hangfelvételeiből halanak részleteket. Bukarestben Fekete Vince, Kolozsváron László Noémi kérdezte Szilágyi Istvánt.
A Bukaresti Rádió szerkesztősége ezzel a műsorral búcsúzik Szilágyi Istvántól, emléke legyen áldott, pihenése csendes.
Talpra Magyarok Közössége néven mozgalom indítását jelentette be a március 15-i nemzeti ünnepen tartott rendezvényén Magyar Péter jogász Budapesten.
Azt mondta, hogy a most elindított mozgalmat politikai párttá kívánja alakítani. A felmérések jelenleg 9 százalékra becsülik Varga Judit volt igazságügyi miniszter ex-férjének a támogatottságát. Ő azt követően bírálta a magyar kormányt, hogy Novák Katalin volt magyar köztársasági elnök lemondott egy botrányt kiváltó kegyelmi rendelet miatt. Magyar Péter a márciusi ifjakhoz hasonlította hallgatóságát, akik szerinte ugyanúgy változásokat akarnak, mint az 1848-asok. Több tízezres tömeg előtt a Múzeumkertben rendezett állami díszünnepségen Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: ha meg akarják őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, el kell foglalniuk Brüsszelt, változást kell elérniük az Európai Unióban.
Magyarország örül annak, hogy van közép-európai jelölt a NATO-főtitkári tisztségre - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy Klaus Iohannis a héten megerősítette hivatalosan azt a szándékát, hogy megpályázza az észak-atlanti katonai szövetség politikai vezetői tisztségét.
Hozzátette: a NATO-nak korábban soha nem volt Közép-Európából származó főtitkára. A magyar politikus újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a választás eredményét ma nagyjából akkora eséllyel lehetséges megjósolni, mint a hétvégi lottósorsolás számait. Kiemelte: a magyar kormány egészen biztosan nem fogja támogatni Mark Rutte jelöltségét, miután a leköszönő holland miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Magyarországot térdre kell kényszeríteni.
A Hargita megyei tizenkettedikes diákok mintegy 28 százaléka érte el az átmenő jegyet románból a próbaérettségin.
Az országos átmenési arány ebből a tantárgyból 60 százalék. Országos szinten a vizsgázó diákok majdnem 40 százaléka nem érte el az ötös átmenő jegyet román nyelvből, további 22 százalék pedig 5-ös és 6-os közötti értékelést kapott. Magyar nyelv és irodalomból viszont a Hargita megyei vizsgázók 88 százaléka kapott ötösnél jobb jegyet, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból pedig a diákok 58 százaléka vizsgázott sikeresen.
Az eMAG vállalat vizuális arculatát másoló adathalász álüzenetekre figyelmeztetett az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság. Felhívták a figyelmet, hogy az elmúlt napokban számos hazai felhasználó kapott rosszindulatú linkeket tartalmazó üzeneteket.
Ezekben a csalók egy állítólagos nyereményről értesítik "a szerencsés nyertest", és a közismert cég vizuális arculatát másolva próbálják meg rávenni, hogy kattintson az üzenetben levő linkre, adja meg személyes adatait vagy telepítsen a telefonjára egy kártékony alkalmazást. Azt tanácsolták, hogy más kommunikációs csatornán vegyék fel a kapcsolatot a feladóval, ha a linkek vagy csatolmányok megtekintésére szólítanak fel ezek a gyanús üzenetek, és nem indokolják meg, hogy miért van szükség erre.
Május 31-én elkezdődik az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának tervezése - adta hírül a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Cristian Pistol szerint pénteken elrendelte a tervezési munkálatok megkezdését, amire az adminisztratív eljárásokat követően, május 31-én kerülhet sor. Így még idén megkezdődhet a sztráda építése is - közölte az állami vállalat vezetője. A több mint 24 kilométeres sztrádaszakaszon összesen 36 hidat, felüljárót és viaduktot fognak építeni.
Március 21-én búcsúztatják Kolozsváron Szilágyi István Kossuth-díjas írót, a Helikon folyóirat alapító főszerkesztőjét - közölte a kincses városban megjelenő irodalmi folyóirat. Szilágyi István búcsúztatója 11 órakor tiszteletadással kezdődik az Egyetemiek Házában, 12 órakor emlékbeszédek hangzanak el, majd 14 órakor kezdődik a református egyház szertartása szerint megtartott temetés a Házsongárdban.
Tegnap Erdély-szerte megünnepelték március 15-ét, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 176. évfordulóját. Több városban magyar színekbe öltöztették a nyilvános tereket, de az idén nem csak Székelyföldön történt ez, hanem Kolozsváron is magyar színű molinók diszítették a belvárost, de több épület és híd is magyar nemzeti színű díszkivilágítást kapott. Az elmúlt évek hagyományainak megfelelően a Cenken olvasható Brassó név betűi is magyar nemzeti színű megvilágítást kaptak. A fő megemlékezések Sepsiszentgyörgyön és Nagyváradon voltak, ott részt vett Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is. Kelemen Hunor arról beszélt a háromszéki városban, hogy a romániai magyarok mai nemzedékének kell a közösség szabadságát kiteljesítenie, Székelyföldet élhetőbbé, otthonosabbá tennie. A szabadság napján mérleget vonva megállapította: a közösség tagjai egyenként szabadok, a kommunista diktatúra megbukása után ez a szabadság kiteljesedett, de a közösség szabadságáért még harcolni kell. Kelemen Hunort hallják.
Az RMDSZ elnöke a nagyváradi ünnepségen is beszédet mondott, amelyben az idei választási évre is kitért. Ez szerinte egy egész évtizedre meghatározza a romániai magyar közösség sorsát. Rámutatott: a választásokon összefogásra lesz szükség ahhoz, hogy a magyarságot ne lehessen megkerülni az önkormányzatokban, a törvényhozásban és hallatni tudja szavát Európában. Az ünnepségeken részt vett Szijjártó Péter is. A magyar külügyminiszter elmondta, hogy minél erősebb az RMDSZ képviselete a hazai politikában, annál jobban lehet támaszkodni a szövetségre a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésében. Szijjártó Pétert hallják.
Szijjártó Péter azt is leszögezte, hogy Magyarországnak is érdeke, hogy Románia minél előbb beléphessen a schengeni övezetbe, Budapest ezért az európai uniós soros elnöksége idején is meg fog adni ehhez minden támogatást. Kitért arra is, hogy Románia részleges, repülőterein keresztüli schengeni csatlakozását kihasználva, és az RMDSZ kitartó szorgalmazása nyomán, a magyar kormány és a Wizz Air együttműködésével júniustól közvetlen légi járat fogja összekötni Budapestet és Brassót.
Március 14-én Budapesten, a Parlament kupolatermében, a Karmelita kolostorban illetve a Pesti Vigadóban adták át a magyar állami kitüntetéseket, amelyeket hagyományosan az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából vehetnek át a kitüntetettek.
Több erdélyi, vagy erdélyi származású alkotó is a kitüntetettek között van, így Kossuth-díjban részesült Visky András, József Attila-díjas író, dramaturg. Az indoklás szerint értékes dramaturgi tevékenysége és írásművészete, különösen a diktatúra megaláztatásai közepette hitben megélt szeretet erejét, a megingathatatlan emberi tartás és a magyar identitás megőrzését például állító remekműve, a Kitelepítés című regénye elismeréseként kapja a díjat.
A Kossuth-nagydíjas Eötvös Péter Magyar Szent István Renddel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, zenepedagógus székelyudvarhelyi születésű. A különféle hangszeres műfajok mellett az operairodalmat is kiemelkedő alkotásokkal gazdagító művészete, a magyar klasszikus zene nemzetközi rangját növelő és a kortárs zene tolmácsolása terén is példaadó karmesteri tevékenysége, korszakos jelentőségű életműve elismeréseként tüntették ki a díjjal.
Széchenyi-díjat kapott Pávai István székelyudvarhelyi születésű, Martin György- és Szabolcsi Bence-díjas népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja a magyar hangszeres népzene kutatása terén végzett kiemelkedő munkája, a hagyományos népi kultúra megismertetését is szolgáló, példaértékű szakmai tevékenysége elismeréseként.
Kiemelkedő színészi, rendezői tevékenysége elismeréseként Jászai Mari-díjban részesült Panek Kati, a Kolozsvári Állami Magyar Színház nyugalmazott színművésze.
Kiemelkedő színvonalú irodalmi – költői, írói, irodalomtörténészi – tevékenysége elismeréseként József Attila-díjban részesült Szávai Géza író, műfordító, kritikus, a PONT kiadó főszerkesztője. Szávai Géza Székelyföldön, Küsmödön született, majd Kolozsváron tanult. Szintén József Attila-díjat kapott a székelyudvarhelyi Bálint Tamás költő, író, lapszerkesztő.
A nemzeti identitás erősödését elősegítő kiemelkedő teljesítménye elismeréseként Sára Sándor-díjban részesült Püsök Botond filmrendező, aki a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen végzett.
Kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjban részesült Ugron Zsolna, az MTVA szerkesztő-műsorvezetője, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója.
A Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Antal József, az Udvarhely Néptáncműhely táncművésze, koreográfusa és Lőwey Lilla nyugalmazott pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő, irodalomkutató.
A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetést kapta Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Az indoklás szerint a a magyar gazdasági életben betöltött kiemelkedő szerepe, valamint az erdélyi magyar kultúra és közösség támogatása iránt különösen elhivatott, sokrétű tevékenysége elismeréseként kapta a díjat.
Magyarország Babérkoszorúja díjban részesült Farkas Wellmann Endre József Attila-díjas költő, a Magyar PEN Club alelnöke, a Helyőrség.ma kortárs irodalmi és művészeti portál főszerkesztője.
Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült Lakatos Mihály József Attila-díjas székelyudvarhelyi költő, író, műfordító.
Kiemelkedő történeti irodalmi tevékenysége elismeréseként Herczeg Ferenc-díjban részesült a dicsőszentmártoni születésű Pataki Tamás író.
Oroszországban az államfőt hat évre választják meg. Ez az első háromnapos elnökválasztás Oroszországban, amelyen lehetővé tették az online szavazást, és amelyen részt vesznek az Ukrajnától tavaly elcsatolt négy régió lakói is.
Oroszországban több mint 94 ezer szavazóhelyiséget nyitottak meg. Helyi idő szerint reggel nyolc órától este nyolcig lehet szavazni.
Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ felmérése szerint Vlagyimir Putyin hivatalban lévő elnökön kívül más nemigen számíthat sikerre.
A külföldi helyszíneket nem számítva a választások Oroszországban vasárnap este, moszkvai idő szerint 21 órakor érnek véget, a kalinyingrádi régióban lévő szavazóhelyiségek bezárásával. Az orosz Központi Választási Bizottság hétfő délelőttre ígérte az előzetes eredményeket. A testület elnöke, Ella Pamfilova azt mondta, addigra a szavazatok több mint 90 százalékát összesítik.
• Heti hírösszefoglalónkban szó lesz arról, hogy Klaus Iohannis államelnök hivatalosan is megpályázta a NATO-főtitkári tisztséget. Emellett hazánk megnyerte a verespataki aranybánya-beruházás kapcsán ellene indított pert, viszont vitát váltott ki a kormány meglehetősen furcsa kommunikációja, amely egy hónapon át azt sulykolta, hogy Románia elveszítheti a pert. Szót ejtünk még a hollandiai kormányalakítási tárgyalásokról, hiszen úgy néz ki, hogy Geert Wilders szélsőjobboldali politikus nem lesz kormányfő.
• Szőcs Levente háttere az oroszországi elnökválasztásról
• Garzó Ferenc jegyzete: Torz tükrök rajzban, szóban, performanszban
Mai műsorunkban a 2024 márciusában elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas íróra, a Helikon alapító főszerkesztőjére emlékezünk, a műsorban a szerző 2012-es bukaresti fellépésén, illetve 2017-ben Kolozsváron rögzített beszélgetéseiből, illetve felolvasásaiból hallanak részleteket – tartsanak velünk!
Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, melynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot. Az évtizedek során a magyar irodalom olyan remekműveit tette le az asztalra, mint a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő, utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg.
2012-ben Bukarestben, az akkori Balassi, mai Liszt Intézet- Bukaresti Magyar Kulturális Központ Irodalmi szalonjának vendége volt, ide kísérte el beszélgetőtársi minőségben Fekete Vince költő, szerkesztő - aki évekkel korábban a Helikon Serény Múmia nevű, a pályakezdő szerzőknek teret adó betétlapját is szerkesztette. A mai összeállításban a 2012. októberében Bukarestben rögzített beszélgetésből, illetve a 2017 augusztusában Kolozsváron felvett Álljunk meg egy szóra rendezvény hangfelvételeiből halanak részleteket. Bukarestben Fekete Vince, Kolozsváron László Noémi kérdezte Szilágyi Istvánt.
A Bukaresti Rádió szerkesztősége ezzel a műsorral búcsúzik Szilágyi Istvántól, emléke legyen áldott, pihenése csendes.
