Lemondott Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök vasárnap, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson el az október 25-i előrehozott parlamenti választáson.
Vučić a lemondás bejelentésekor összegezte az utóbbi évek eredményeit. Arról beszélt, hogy büszke rá, hogy elnökségének ideje alatt jelentősen nőtt a GDP, és fejlődött az úthálózat. Elmondta, hogy a gazdaságfejlesztés a következő időszakban is kiemelt jelentőséggel bír majd, és Szerbiának a jövőben is az európai integráció útján kell maradnia, de nem szakíthatja meg a kapcsolatokat hagyományos, keleti partnereivel sem.
A 2024-es, 16 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta folyamatosak a Vučić- és kormányellenes tüntetések, a tiltakozók szerint a mindent átszövő korrupció vezetett a tragédiához.
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól.Ő az első szerbiai politikus, aki pályafutása során a három legmagasabb közjogi tisztséget - a miniszterelnöki, a parlamenti elnöki és az államfői posztot - is betöltötte. A parlament elnöke az új köztársasági elnök megválasztásáig, az alkotmány értelmében legfeljebb három hónapig látja el az államfői teendőket.
Folytatódik az M49-es gyorsforgalmi út építése a román határig, így kétszer kétsávos út kötheti össze Magyarországot Szatmárnémetivel – jelentette be Facebook-oldalán Vitézy Dávid magyar közlekedési és beruházási miniszter.
Posztjában kiemelte: ez a 45 kilométeres, kétszer kétsávos szakasz teremti majd meg a közvetlen gyorsforgalmi kapcsolatot az M3-as autópályáról Mátészalka alatt elhaladva Csenger majd, Szatmárnémeti felé. A projekt részeként új határátlépési lehetőség is létesül – számol be az MTI.
Az M3-astól Ököritófülpösig tartó szakasz idén ősszel készül el, míg a román határig tartó folytatást 2029-re kell befejezni – írta Vitézy Dávid. A posztban kiemeli, hogy ennek a munkának azért is van jelentősége, mert Románia közben halad a saját oldalán: a Szatmárnémeti és Óvár közötti csatlakozó gyorsforgalmi út kivitelezési szerződését már aláírták, és a tervek szerint 2029 tavaszára elkészül. A két beruházás együtt hozza létre a várt gyorsforgalmi kapcsolatot Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Észak-Erdély között.
Október elsejétől új úthasználati díjrendszer lép életbe, amely a járművek környezetvédelmi besorolását és szén-dioxid-kibocsátását is figyelembe veszi.
Az egyéves rovinieta az elektromos és Euro 6-os személyautók esetében mintegy 254 lejbe kerül. Az Euro 4-es és Euro 5-ös járművek éves díja körülbelül 292 lej lesz, míg a Euro 3-as vagy annál régebbi, illetve nem Euro-besorolású autók után 330 lejt kell fizetni. A különbségek a rövidebb időszakokra váltott úthasználati matricák esetében is érvényesek: az egynapos útdíj Euro 6-os autóknál mintegy 22 lej, a nem E
A standard benzin literenkénti ára egyes töltőállomásokon eléri a 10 lej 13 banit, miközben a gázolaj ára helyenként már csak egy banira van a lélektani 11 lejes határtól. Az üzemanyagárak emelkedését a magas nemzetközi olajárak is befolyásolják. Románia az Európai Unióban a 12. helyen áll a legolcsóbb benzin, és a 13. helyen a legolcsóbb gázolaj tekintetében.
Lemondott Aleksandar Vučić szerb köztársasági elnök vasárnap, hogy miniszterelnök-jelöltként indulhasson el az október 25-i előrehozott parlamenti választáson.
Vučić a lemondás bejelentésekor összegezte az utóbbi évek eredményeit. Arról beszélt, hogy büszke rá, hogy elnökségének ideje alatt jelentősen nőtt a GDP, és fejlődött az úthálózat. Elmondta, hogy a gazdaságfejlesztés a következő időszakban is kiemelt jelentőséggel bír majd, és Szerbiának a jövőben is az európai integráció útján kell maradnia, de nem szakíthatja meg a kapcsolatokat hagyományos, keleti partnereivel sem.
A 2024-es, 16 ember halálát okozó újvidéki tragédia óta folyamatosak a Vučić- és kormányellenes tüntetések, a tiltakozók szerint a mindent átszövő korrupció vezetett a tragédiához.
Ana Brnabic szerb házelnök hétfőn átvette az államfői feladatokat Aleksandar Vucictól.Ő az első szerbiai politikus, aki pályafutása során a három legmagasabb közjogi tisztséget - a miniszterelnöki, a parlamenti elnöki és az államfői posztot - is betöltötte. A parlament elnöke az új köztársasági elnök megválasztásáig, az alkotmány értelmében legfeljebb három hónapig látja el az államfői teendőket.
Bekerült a Műanyagot Figyelmesen Gyűjtő Hadsereg (Armata Selectării Atente a Plasticului, ASAP) elnevezésű programba a brassói Áprily Lajos Főgimnázium. A…
Natalia Intotero családügyi miniszter hétfőn bejelentette, hogy széleskörű drogellenes tájékoztató kampányt indítanak jövő hónapban az ország 20 egyetemi központjában. A…
Az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetséghez tartozó kereskedelmi szakszervezetek szövetségének tagjai hétfőn 11 és 13 óra között a munkaügyi minisztérium…
Mai műsorunkban a 2024 márciusában elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas íróra, a Helikon alapító főszerkesztőjére emlékezünk, a műsorban a szerző 2012-es…
Talpra Magyarok Közössége néven mozgalom indítását jelentette be a március 15-i nemzeti ünnepen tartott rendezvényén Magyar Péter jogász Budapesten. Azt…
Magyarország örül annak, hogy van közép-európai jelölt a NATO-főtitkári tisztségre – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy…
Oroszország egy nagyszabású katonai konfliktusban nézhet szembe a NATO-val, ami után a világ már csak egy lépésre lesz egy globális háborútól – jelentette ki megválasztása után Vlagyimir Putyin orosz elnök. Mindenki számára világos, hogy ez a fordulat lenne a küszöb a teljes körű, harmadik világháborúhoz, közölte Putyin az elnökválasztást követő sajtótájékoztatón. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a NATO-katonák már jelen vannak Ukrajnában, és nem terem nekik ott semmi jó.
A NATO egyes vezetői, európai védelmi miniszterek, illetve az Amerikai Háborús Tanulmányok Intézete szerint Putyin hosszabb távon valóban nagyszabású háborúra készül a NATO-val. A Kreml nem-nukleáris terveit bizonyítja az ország katonai felosztásának újabb átalakítása is, amelyet Putyin február 26-án aláírt rendelete vezetett be. Ennek nyomán Oroszországban újjászervezik a hidegháborús korra jellemző moszkvai és leningrádi katonai körzeteket, amelyeket 2010-ben Anatolij Szerdjukov védelmi miniszter egybevont a Nyugati Katonai Körzetben.
A katonai elemzők szerint a szétválasztás azt jelzi, hogy Moszkva legalább kétfontos, nagy területi háborúval számol, amelyek közül az egyik súlypontja Észak-Európa, a másik pedig a balti-közép-kelet európai térség.
"
["post_title"]=>
string(93) "Az újraválasztott Putyin nem zárja ki, hogy háború lesz Oroszország és a NATO között"
["post_excerpt"]=>
string(0) ""
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(83) "az-ujravalasztott-putyin-nem-zarja-ki-hogy-haboru-lesz-oroszorszag-es-a-nato-kozott"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2024-03-18 15:21:40"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2024-03-18 13:21:40"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=436461"
["menu_order"]=>
int(8289)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[1]=>
object(WP_Post)#3734 (24) {
["ID"]=>
int(436459)
["post_author"]=>
string(1) "5"
["post_date"]=>
string(19) "2024-03-18 15:20:16"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2024-03-18 13:20:16"
["post_content"]=>
string(1274) "
A szavazatok 98 százalékának megszámlálása után úgy tűnik, nem változik a Kreml vezetője. A csaknem negyedszázada hatalmon lévő Vlagyimir Putyin a tegnap este záruló oroszországi elnökválasztásokon a a szavazatok több mint 87 százalékát szerezte meg – ezt közölte a Ria Novosztyi hivatalos orosz hírügynökség a választási bizottságot idézve. Vlagyimir Putyin, akit a valódi ellenjelölt nélküli elnökválasztás részeredményei alapján újabb hat évre újraválasztottak a Kremlben, a győzelme által „megerősödött” Oroszországról beszélt, amelyet nem fognak „megfélemlíteni” ellenfelei – írja az AFP alapján az Agerpres. Putyin vasárnap este az oroszokhoz intézett beszédében köszönetet mondott azoknak, akik elmentek szavazni, és segítettek megteremteni a feltételeket „a belpolitika megerősítéséhez” két évvel az Ukrajna elleni támadás és a Nyugat által hozott példátlan szankciók után. A három napig tartó oroszországi választások ideje alatt tüntetésekre, utcai konfliktusokra is sor került. Sok külföldi állam nem ismeri el megszállt ukrajnai területeken szervezett választásokat.
Krasznahorkai László Kossuth-díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja nyerte el idén a rangos spanyol Formentor nemzetközi irodalmi díjat – közölte döntését a zsűri szombaton.
„A magyar nyelv örökségének megismertetéséért, a képzelet elfeledett dimenzióinak helyreállításáért és elegáns írásának virtuozitásáért a zsűri a 2024. évi Formentor irodalmi díjat Krasznahorkai László magyar írónak ítéli oda” – olvasható az MTI-nek eljuttatott közleményben.
A Formentor nemzetközi irodalmi díjat 1961-ben alapították olyan művek minőségének és integritásának elismerésére, amelyek megszilárdítják az irodalom presztízsét és kulturális hatását. Az első évek díjazottjai között volt például az ír Samuel Beckett és az argentin Jorge Luis Borges. Több évtizedes szünet után 2011-ben élesztették újra az elismerést, amelyet mások mellett a Nobel-díjas francia Annie Ernaux, az orosz Ludmilla Ulickaja, vagy tavaly a francia Pascal Quignar vehetett át.
Bekerült a Műanyagot Figyelmesen Gyűjtő Hadsereg (Armata Selectării Atente a Plasticului, ASAP) elnevezésű programba a brassói Áprily Lajos Főgimnázium. A Bukarestből indult mozgalom elsődleges célja a környezetvédelem, illetve az azzal kapcsolatos problémák tudatosítása, a hulladékokhoz, elsősorban a műanyaghoz, kezelésükhöz való felelősségteljes hozzáállásra való nevelés. A romániai diákok számára a hulladék-újrahasznosítás terén fenntartható modellt kínáló programban annak 2019-es elindulásakor még Bukarest 6. kerületének 69 iskolája vett részt, mára pedig az ország 1600 tanintézete, több mint 600 ezer diák csatlakozott a mozgalomhoz. A projekt június 30-ig tart. Az Áprily Lajos Főgimnázium igazgatónője a projektben vezetőtanári szerepet is vállalt, és arra a kérdésre, hogy a terv lezárulta után miként próbálják annak tanulságait felhasználni, elmondta, igyekeznek a megszerzett tudást, tapasztalatot beépíteni az iskola mindennapjaiba.
Románia területén lesz a legmodernebb lőszergyár, amelyben az Európai Unió is partner lesz jelentette be vasárnap este Marcel Ciolacu vasárnap. A Digi 24-nek nyilatkozó kormányfőt arról kérdezték, hogy Románia gyárt-e majd vagy sem NATO-lőszereket. A minsizterelnök elmondta, hogy az Európai Bizottság hétfőn vagy kedden tesz hivatalos bejelentést arról a közös projektről amelynek célja egy Románia területén létrehozandó ultramodern lőszergyár. A szinte 400 millió eurónyi beruházásból 47 millió eurót az Európai Bizottság biztosít.
Natalia Intotero családügyi miniszter hétfőn bejelentette, hogy széleskörű drogellenes tájékoztató kampányt indítanak jövő hónapban az ország 20 egyetemi központjában.
A tárcavezető Focşaniban tartott sajtótájékoztatót ahol elmondta, hogy az uniós alapokból az ifjúság éve keretében finanszírozott kampány április elsején kezdődik és a hónap végéig tart.
Intotero szerint a kampányt a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz tartozó minisztériumok támogatásával fogják végrehajtani. A családügyi miniszter azt is elmondta, hogy a kampányban az orvosi, a szociális munkás és a pszichológia karok hallgatói vesznek részt, de olyan fiatalok is, akiknek sikerült leküzdeniük a függőségi problémáikat.
Az év első két hónapjában 13,6 százalékkal nőtt az autóipari termelés Romániában 2023 azonos időszakához viszonyítva – közölte hétfőn a Romániai Autógyártók Egyesülete (ACAROM).
A két hazai autógyár 99 216 járművet állított elő az év első két hónapjában. A Dacia Automobile 61 595 személygépkocsit gyártott, a Ford Otosan pedig 37 621 darabot. 2023 azonos időszakában 87 328 autót gyártottak Romániában, derül ki az Acarom adataiból.
Februárban 50 488 személygépkocsit gyártottak az országban, 3,54 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A Dacia Automobile 29 241 gépjárművet állított elő, míg a Ford Otosan 21 247 darabot.2023-ban termelési rekordot ért el a romániai autóipar, 515 050 személygépkocsit gyártott az ágazat.
Az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetséghez tartozó kereskedelmi szakszervezetek szövetségének tagjai hétfőn 11 és 13 óra között a munkaügyi minisztérium előtt tüntettek. Az érdekvédelmi szervezet hétfői közleménye szerint az akcióval fel akarják hívni a kormány figyelmét arra, hogy a kereskedelmi dolgozóknak decens bérre és munkakörülményekre van szükségük.
Követeléseik közé tartozik az élelmiszerjegyek és a vakációs utalvány adómentesítése; a magánszférában dolgozók fizetésének hozzáigazítása az inflációs rátához az országos minimálbér emelésével párhuzamosan; ágazati kollektív munkaszerződés kidolgozása.
Ugyancsak mától, naponta kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak a polgármesteri hivatalok alkalmazottai. Korábban felfüggesztették a helyi közigazgatás szintjén a sztrájkot, de most újra tiltakoznak, mert mint mondják, a kormány nem hajlandó rendezni a bérköveteléseiket. A szakszervezetek 36-40 százalékos béremelést követelnek, hogy a fizetéseik a 2021-es szintre emelkedjenek, ahogyan az oktatásban, az egészségügyben és a szociális ellátásban dolgozók esetében is megtörtént.
Mai műsorunkban a 2024 márciusában elhunyt Szilágyi István Kossuth-díjas íróra, a Helikon alapító főszerkesztőjére emlékezünk, a műsorban a szerző 2012-es bukaresti fellépésén, illetve 2017-ben Kolozsváron rögzített beszélgetéseiből, illetve felolvasásaiból hallanak részleteket – tartsanak velünk!
Szilágyi István 1938-ban született Kolozsváron, a család 1940-ben Zilahra költözött, a szilágysági kisváros világa meghatározó élménye maradt. Jogi végzettséggel a háta mögött jelentette meg első írásait az Utunkban, melynek később munkatársa, 1968-tól főszerkesztő-helyettese lett. 1990-től a Helikon néven újjáalakuló irodalmi folyóirat főszerkesztője. Első novelláskötete, a Sorskovács 1964-ben, első regénye, az Üllő, dobszó, harang 1969-ben látott napvilágot. Az évtizedek során a magyar irodalom olyan remekműveit tette le az asztalra, mint a Kő hull apadó kútba, az Agancsbozót és a Hollóidő, utolsó regénye, a Messze túl a láthatáron 2020-ban jelent meg.
2012-ben Bukarestben, az akkori Balassi, mai Liszt Intézet- Bukaresti Magyar Kulturális Központ Irodalmi szalonjának vendége volt, ide kísérte el beszélgetőtársi minőségben Fekete Vince költő, szerkesztő - aki évekkel korábban a Helikon Serény Múmia nevű, a pályakezdő szerzőknek teret adó betétlapját is szerkesztette. A mai összeállításban a 2012. októberében Bukarestben rögzített beszélgetésből, illetve a 2017 augusztusában Kolozsváron felvett Álljunk meg egy szóra rendezvény hangfelvételeiből halanak részleteket. Bukarestben Fekete Vince, Kolozsváron László Noémi kérdezte Szilágyi Istvánt.
A Bukaresti Rádió szerkesztősége ezzel a műsorral búcsúzik Szilágyi Istvántól, emléke legyen áldott, pihenése csendes.
Talpra Magyarok Közössége néven mozgalom indítását jelentette be a március 15-i nemzeti ünnepen tartott rendezvényén Magyar Péter jogász Budapesten.
Azt mondta, hogy a most elindított mozgalmat politikai párttá kívánja alakítani. A felmérések jelenleg 9 százalékra becsülik Varga Judit volt igazságügyi miniszter ex-férjének a támogatottságát. Ő azt követően bírálta a magyar kormányt, hogy Novák Katalin volt magyar köztársasági elnök lemondott egy botrányt kiváltó kegyelmi rendelet miatt. Magyar Péter a márciusi ifjakhoz hasonlította hallgatóságát, akik szerinte ugyanúgy változásokat akarnak, mint az 1848-asok. Több tízezres tömeg előtt a Múzeumkertben rendezett állami díszünnepségen Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette: ha meg akarják őrizni Magyarország szabadságát és szuverenitását, el kell foglalniuk Brüsszelt, változást kell elérniük az Európai Unióban.
Magyarország örül annak, hogy van közép-európai jelölt a NATO-főtitkári tisztségre - jelentette ki Szijjártó Péter magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy Klaus Iohannis a héten megerősítette hivatalosan azt a szándékát, hogy megpályázza az észak-atlanti katonai szövetség politikai vezetői tisztségét.
Hozzátette: a NATO-nak korábban soha nem volt Közép-Európából származó főtitkára. A magyar politikus újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a választás eredményét ma nagyjából akkora eséllyel lehetséges megjósolni, mint a hétvégi lottósorsolás számait. Kiemelte: a magyar kormány egészen biztosan nem fogja támogatni Mark Rutte jelöltségét, miután a leköszönő holland miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy Magyarországot térdre kell kényszeríteni.
Oroszország egy nagyszabású katonai konfliktusban nézhet szembe a NATO-val, ami után a világ már csak egy lépésre lesz egy globális háborútól – jelentette ki megválasztása után Vlagyimir Putyin orosz elnök. Mindenki számára világos, hogy ez a fordulat lenne a küszöb a teljes körű, harmadik világháborúhoz, közölte Putyin az elnökválasztást követő sajtótájékoztatón. Az elnök azt is megjegyezte, hogy a NATO-katonák már jelen vannak Ukrajnában, és nem terem nekik ott semmi jó.
A NATO egyes vezetői, európai védelmi miniszterek, illetve az Amerikai Háborús Tanulmányok Intézete szerint Putyin hosszabb távon valóban nagyszabású háborúra készül a NATO-val. A Kreml nem-nukleáris terveit bizonyítja az ország katonai felosztásának újabb átalakítása is, amelyet Putyin február 26-án aláírt rendelete vezetett be. Ennek nyomán Oroszországban újjászervezik a hidegháborús korra jellemző moszkvai és leningrádi katonai körzeteket, amelyeket 2010-ben Anatolij Szerdjukov védelmi miniszter egybevont a Nyugati Katonai Körzetben.
A katonai elemzők szerint a szétválasztás azt jelzi, hogy Moszkva legalább kétfontos, nagy területi háborúval számol, amelyek közül az egyik súlypontja Észak-Európa, a másik pedig a balti-közép-kelet európai térség.
