A mai műsorban Marchut Réka, a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársa, aki egyebek mellett a szatmári svábok és a katolikus egyház viszonyát kutatja, valamint Ilyés Csaba irodaigazgató, korábban nagykárolyi főesperes, a Szatmári Római Katolikus Püspökség általános helynöke beszél A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című kötetről, illetve az ehhez kapcsolódó kutatómunkáról.
A műsor második felében Fischer Botond íróval, szerkesztővel hallanak egy interjút Tavasz lesz, Corina (Erdélyi Híradó Kiadó&FISZ 2018) című prózakötetéről - amely számos szállal kötődik a nagykárolyi, sztamári svábok múltjához és jelenéhez - tartsanak velünk!
Az Európai Unió állampolgárai egyszerűbben, bürokráciától mentesen tudnak majd szavazni a következő választásokon.
Az Állandó Választási Hatóság közvitára bocsátotta a törvénytervezetet, amely a digitalizálja a feliratkozást a külön választási listákra a helyi és európai parlamenti választások esetén. A romániai lakhellyel rendelkező európai állampolgároknak eddig a polgármesteri hivatalokban személyesen kellett feliratkozni. A törvény elfogadása után a kérvényt és az okiratokat online küldhetik meg az Állandó Választási Hatóság honlapján és maximum 10 napon belül megkapják a választ. A választásokkal kapcsolatos összes információt lefordítják egy elterjedt idegen nyelvre és a fogyatékos személyeknek is elérhetővé teszik. Adrian Ţuţuianu, a hatóság elnöke hangsúlyozta, az intézkedés egyszerűsíti az eljárást és felsorakoztatja Romániát az európai normákhoz.
A gyaloglás nem csak a szív működését és a testalkatot segíti, hanem jelentősen befolyásolja az érzelmi egészséget is. Mindezek mellett a romániaiak nem tudatosítják ezt és nyolcból csak egyetlen válaszadó mondta azt, hogy gyakran gyalogol.
A romániaiak felfogása a fizikai tevékenységről, illetve a mozgás, érzelmi egészség és életstílus közötti összefüggésekre vonatkozó készült felmérés 800 városi felnőtt bevonásával készült. A válaszokból kiderül, hogy a mozgást kevesen tartják olyan eszköznek, amely csökkenti a stresszt és megőrzi az érzelmi egyensúlyt. A válaszadók több mint fele ülve tölti a nap legnagyobb részét. Csak az alanyok 26 százaléka gyalogo hosszabb távon és csupán 13 százaléka szokott kirándulni. A rendszeresen gyalogló személyek azt állítják, hogy több energiájuk van, elégedettebbek az élettel és könnyebben megbirkóznak a stresszel. Az eredmények rámutatnak, hogy Romániában a gyaloglást továbbra is inkább orvosi javaslatnak tartják, mint az egyensúly megtartás eszközének egy olyan társadalomban, amely egyre jobban ki van téve a stressznek és a túlterhelésnek. A szakemberek felhívják a figyelmet, hogy főként a természetben gyaloglás hozzájárulhat a szellemi tisztánlátáshoz, a fenntartható életmód fejlesztéséhez, egyszerű megelőző módszer lévén bárki számára. A napi séta is hozzájárulhat a fizikai egészséghez és a jóléthez - állítják a szakemberek.
Németország hazai összterméke (GDP) 0,3 százalékkal csökkent a tavalyi negyedik negyedévben szezonális és naptári kiigazítással a harmadik negyedévhez képest a német statisztikai hivatal, a Destatis kedden ismertetett előzetes számítása szerint.
Aláírták a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD jövőbeli szegedi üzemének helyszínt biztosító telek adásvételi előszerződését – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
Románia nem fizet tovább az ENSZ-nek a palesztin menekültek számára, miután a palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA) több munkatársát is azzal gyanúsítják, hogy tavaly részt vettek a Hamász október 7-i, Izrael elleni terrorista támadásában.
Az Egyesült Államok nem készül háborúra Irán ellen – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn, reagálva az amerikai katonák halálával járó dróntámadásra, amelyet a feltételezések szerint egy Irán támogatását élvező iraki radikális fegyveres csoport követett el.
Egyértelmű politikai zsarolásnak tartja Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Financial Times által hétfőn közölt információt, miszerint Magyarország Ukrajna finanszírozásával kapcsolatos vétója esetén az EU úgy büntethetné a magyar gazdaságot, hogy megtagadná Magyarországtól az európai kifizetéseket.
Adásunkban Balla Árpád Zoltán székelyudvarhelyi fotóművész Átlátszó lények és Hatházi Rebeka vizuális művész Alagút a pupillákban című bukaresti kiállításáról hallhatnak.…
A Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FNSA) hétfői bejelentése szerint ‘maradéktalanul’ teljesülnek a sztrájk meghirdetésének ‘de facto és de jure’ feltételei.
Pénteken döntenek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciói az alakulat ez évi jogalkotási prioritásairól – nyilatkozta hétfőn az AGERPRES hírügynökségnek Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető.
A szavazásra jogosultak fele biztosan szavazna az európai parlamenti választásokon – ezt válaszolták a megkérdezettek egy január 16. és 24-e között készült reprezentatív felmérésben.
Már a harmadik egymást követő héten „meredeken” nő az influenzás megbetegedések száma, halálesetek is történtek a fertőzés miatt, összegezte a helyzetet Alexandru Rafila.
Közeledett a magyar és az ukrán fél álláspontja – jelentette ki Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodavezetője a hétfői ungári külügyi csúcs után.
A Financial Times hétfői számában azt írja, hogy betekintést nyert egy titkos dokumentumba, amelyet uniós tisztviselők állítottak össze, és amelyben Brüsszel felvázol egy stratégiát, amellyel rákényszerítené a budapesti kormányt, hogy elálljon az újabb ukrajnai segélyekkel szembeni vétójától. A dokumentum nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az Európai Unió gyakorlatilag romba döntené Magyarország gazdaságát.
Németország hazai összterméke (GDP) 0,3 százalékkal csökkent a tavalyi negyedik negyedévben szezonális és naptári kiigazítással a harmadik negyedévhez képest a német statisztikai hivatal, a Destatis kedden ismertetett előzetes számítása szerint.
Éves összevetésben a negyedik negyedévben a GDP 0,4 százalékkal csökkent, míg naptári kiigazítással a csökkenés kisebb, 0,2 százalék volt, mivel egy munkanappal kevesebb volt, mint ugyanebben az időszakban évvel korábban.
A harmadik negyedévben a német GDP negyedéves viszonylatban nem változott, éves szinten 0,3 százalékkal csökkent.
Ugyancsak nem végleges adatok szerint Németország hazai összterméke 0,3 százalékkal csökkent tavaly, miután a GDP 2022-ben 1,8 százalékkal nőtt, 2021-ben 3,2 százalékkal emelkedett, 2020-ban 3,8 százalékkal esett.
A gazdasági teljesítmény naptári hatásoktól megtisztítva 0,1 százalékkal csökkent tavaly 2022-höz képest, amikor 1,9 százalék növekedést jegyeztek fel.
A Destatis február 24-én ismerteti a negyedik negyedévre és az év egészére vonatkozó végleges adatokat.
Aláírták a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD jövőbeli szegedi üzemének helyszínt biztosító telek adásvételi előszerződését - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A tárcavezető úgy értékelte, hogy a magyar gazdaságtörténet egyik legfontosabb beruházásáról van szó. Utalt rá, hogy a kínai vállalat már a Tesla számainál is jobb adatokat tud produkálni.
Kiemelte: a BYD az első európai üzemét hozza Magyarországra, ahol már ez lesz az ötödik autógyár, és a szektor kiegyensúlyozottságát mutatja, hogy a három német prémium márka mellett a második nagy keleti járműgyártó telepszik le itt.
Üdvözölte a szoros együttműködést az ügyben a szocialista vezetésű szegedi önkormányzat és a fideszes kormány között, mondván, hogy közös cél a gyár minél előbbi megépülése.
Ismertette egy friss közvélemény-kutatás eredményét, miszerint a helyi lakosság mintegy 98 százaléka hallott a beruházásról, és 85 százalék határozottan támogatja is.
Románia nem fizet tovább az ENSZ-nek a palesztin menekültek számára, miután a palesztinokat segélyező ügynöksége (UNRWA) több munkatársát is azzal gyanúsítják, hogy tavaly részt vettek a Hamász október 7-i, Izrael elleni terrorista támadásában.
A román külügyminisztérium közölte, aggodalommal vették tudásul az ügynökség munkatársait ért vádakat. Üdvözölték, hogy az UNRWA vezetősége azonnali hatállyal szerződést bontott a gyanúsítottakkal, és bíznak abban, hogy az ENSZ vizsgálata rövid időn belül tisztázza a helyzetet. Addig viszont Románia nem támogatja az ügynökséget.
Hozzátették azt is, hogy eddig önkéntes alapon járultak hozzá az ENSZ palesztin menekülteknek nyújtott támogatásához, az idei esztendőre viszont nem tettek ilyen irányú vállalást. „A palesztin civilek szükségletei továbbra is prioritást jelentenek Románia számára” – fűzték azért hozzá.
Az ügynökség munkatársainak feltételezett érintettségét az október 7-i terrorista merényletben pénteken hozták nyilvánosságra. Azóta az Egyesült Államok, Németország, Nagy-Britannia és Ausztrália is felfüggesztette a támogatását a vizsgálatok idejére.
Az Egyesült Államok nem készül háborúra Irán ellen – közölte a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője hétfőn, reagálva az amerikai katonák halálával járó dróntámadásra, amelyet a feltételezések szerint egy Irán támogatását élvező iraki radikális fegyveres csoport követett el.
John Kirby az elnöki hivatal napi sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy terveznek-e Irán területén katonai válaszcsapást, úgy fogalmazott, hogy „nem keressük a háborút Iránnal és nem keresünk katonai jellegű konfliktust a rezsimmel". Azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem akar eszkalációt, de tisztában van azzal, hogy a hétvégi támadás a helyzetet elmérgesítő hatással járt, ami választ kíván, számol be a MTI.
Az illetékes ugyanakkor kijelentette, nem kívánja megelőzni az elnök erről szóló döntését. Az Egyesült Államok megvizsgálja a szóba jöhető lehetőségeket, és megfelelő válaszokat fog adni – jelentette ki a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetője.
Egyértelmű politikai zsarolásnak tartja Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Financial Times által hétfőn közölt információt, miszerint Magyarország Ukrajna finanszírozásával kapcsolatos vétója esetén az EU úgy büntethetné a magyar gazdaságot, hogy megtagadná Magyarországtól az európai kifizetéseket.
„Brüsszel azzal zsarol, hogy ha szuverén országként viselkedünk, akkor ők összekötik az ukrán kérdést a jogállamisággal, és Magyarországot nyugati pénzügyi blokád alá veszik. Ez Armageddon lenne, amit nem fogunk hagyni. Megvédjük Magyarország érdekeit. Minket nem lehet megzsarolni!” - így reagált Orbán Viktor miniszterelnök a Financial Times hétfői cikkére, amelyben azt állították, hogy Magyarország vétója esetén az EU gyakorlatilag romba döntené az ország gazdaságát.
A Le Point című francia lapnak adott interjújában arra a felvetésre, hogy az Európai Tanács egyik magas rangú tisztviselője a Financial Times közzététele után egyfajta cáfolatot adott ki, Orbán Viktor azt mondta: „ha a Financial Times közöl egy dokumentumot, amiben részletesen leírják a Magyarország elleni pénzügyi blokád és a velünk szembeni zsarolás forgatókönyvét, akkor biztosak lehetünk abban, hogy létezik ilyen”. Hozzátette: Brüsszel az elmúlt években ideológiai háborút vív Magyarország ellen, és folyamatosan zsarolni próbál.
Adásunkban Balla Árpád Zoltán székelyudvarhelyi fotóművész Átlátszó lények és Hatházi Rebeka vizuális művész Alagút a pupillákban című bukaresti kiállításáról hallhatnak. Ezt követően Mărcuțiu-Rácz Dóra a kolozsvári Helikon irodalmi folyóirat, Kemenes Henriette a nagyváradi Újvárad januári lapszámát ismerteti.
A Közigazgatási Szakszervezetek Országos Szövetségének (FNSA) hétfői bejelentése szerint 'maradéktalanul' teljesülnek a sztrájk meghirdetésének 'de facto és de jure' feltételei.
Az érdekvédelmi szövetség közleményében rámutat, mivel a kormány nem hajlandó biztosítani a 2017/153-as bértörvényben foglaltaknak megfelelő fizetést a helyi közigazgatásban dolgozóknak, azok kirobbanthatják a sztrájkot, és erről a kabinetet is értesítették a kormányfőnek január 25-én küldött átiratban.
A FNSA tárgyalásokat sürgetett a kabinettel a helyi közigazgatásban és bizonyos központi intézményekben dolgozók követeléseinek azonnali megoldására.
'Amennyiben ez nem történik meg, reális esély van arra, hogy a 2024-es választási évet számos sztrájk zavarja meg, amelyekben a helyi közigazgatási alkalmazottak és a választások szervezésében és lebonyolításában illetékes intézmények alkalmazottai vesznek részt' - idézi a közlemény Bogdan Şchiop FNSA-elnököt.
Közben az ápolók szakszervezete közölte, hogy folytatja a tiltakozó megmozdulásokat, elégedetlenek ugyanis a kormány ajánlatával. Az ígért 10 és fél százalékos béremelés ugyanis éppen csak fedezné a tavalyi inflációt.
Pénteken döntenek a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) frakciói az alakulat ez évi jogalkotási prioritásairól - nyilatkozta hétfőn az AGERPRES hírügynökségnek Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető.
Azt mondta, az már most előrevetíthető, hogy a családok anyagi támogatására vonatkozó törvénytervezetekkel fognak előállni.
Emlékeztetett, hogy az RMDSZ már korábban is nagy hangsúlyt fektetett a családok anyagi védelmét célzó tervezetekre, és ezt a munkát folytatni kívánják 2024-ben is, 'függetlenül attól, hogy ez választási év'.
Ugyanakkor az RMDSZ tervei között szerepel a gazdák követeléseinek mérlegelése, majd a helyzet kezelését célzó jogalkotás.
Csoma azt is elmondta, az RMDSZ törvényhozói párbeszédet terveznek a vállalkozókkal a 2024 január elsejétől életbe lépett adóügyi módosítások hatásairól, és olyan törvényjavaslatokkal tervezik korrigálni az esetleges negatívumokat, amelyek az üzleti szféra érdekeit szolgálják.
A szavazásra jogosultak fele biztosan szavazna az európai parlamenti választásokon – ezt válaszolták a megkérdezettek egy január 16. és 24-e között készült reprezentatív felmérésben.
A legtöbb szavazatot, 29,5%-ot a Szociáldemokrata Párt (PSD) kapná, ha vasárnap tartanák az európai parlamenti választásokat. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) 18,8, szorosan mögötte az AUR 18,4%-ot szerezne meg – derül ki az INSCOP által a News.ro megbízásából készített felmérésből.
Az Egyesült Jobboldali Szövetségre (USR, PMP, FD) 12,9% szavazna, míg az SOS a szavazatok 6,5%-át kapná.
A választási lehetőséget megjelölők 4,8%-a szavazna az RMDSZ-re, 3,4%-a pedig az AER szövetségre (Zöldek és Román Ökológiai Párt), 3% a Pro Romániára, 0,5% pedig a REPER-re szavazna. 2,2% a megkérdezettek közül más pártra szavazna.
Már a harmadik egymást követő héten „meredeken" nő az influenzás megbetegedések száma, halálesetek is történtek a fertőzés miatt, összegezte a helyzetet Alexandru Rafila.
Az egészségügyi miniszter hozzátette, a gyógyszertárakból nem érkeznek olyan jelentések, hogy hiány lenne a lázcsillapítókból és gyulladáscsökkentőkből. Hangsúlyozta, a légúti fertőzéseknél nincs szükség antibiotikumos kezelésre, kivéve, ha bakteriális felülfertőzés lép fel, ezt az orvos dönti el, és célzottan állítja be a kezelést.
A fertőzések emelkedésének üteme meghaladja a sokéves átlagot, ám mielőtt a járványhelyzet kihirdetéséről döntenek, megvárják a csütörtöki jelentést, mondta hétfőn este a TVR Info műsorában a miniszter. Kifejtette, az esetek számának a növekedése idén három héttel korábban következett be, mint az elmúlt évben, arra számítanak, egy hét múlva elkezd csökkenni az esetszám.
Közeledett a magyar és az ukrán fél álláspontja - jelentette ki Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodavezetője a hétfői ungári külügyi csúcs után.
A Kárpáti Igaz Szó beszámolója szerint Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közös érdeknek nevezte a jószomszédi viszony helyreállítását. Elmondta, hogy a legtöbbet a nemzeti kisebbségek helyzetéről beszéltek a hétfői tárgyalások során. Hozzátette, hogy létrehoznak egy operatív munkacsoportot, amelynek tíz napja lesz arra, hogy megoldásokat találjon a kisebbségi kérdések végleges megoldására.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a megbeszélésen leszögezte: Magyarország elvárja, hogy a kárpátaljai magyarok visszakapják a 2015 előtti jogokat.
A magyar kormány, Magyarország álláspontja következetes: kiállunk Ukrajna szuverenitása és területi integritása mellett, jelentette ki Szijjártó Péter. "Elítéljük a háborút és azt szeretnénk, hogy minél előbb béke lenne. Ma délelőtt jártam az ungvári temetőben, ahol leróttam a kegyeletemet az áldozatok előtt" - tette hozzá.
Az ukrán–magyar külügyminiszteri tanácskozást követően Andrij Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője kijelentette, hogy Ukrajna erőteljes lépést tett Volodimir Zelenszkij elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozója felé.
A Financial Times hétfői számában azt írja, hogy betekintést nyert egy titkos dokumentumba, amelyet uniós tisztviselők állítottak össze, és amelyben Brüsszel felvázol egy stratégiát, amellyel rákényszerítené a budapesti kormányt, hogy elálljon az újabb ukrajnai segélyekkel szembeni vétójától. A dokumentum nem kevesebbet állít, mint azt, hogy az Európai Unió gyakorlatilag romba döntené Magyarország gazdaságát.
A tervezett lépések a magyar gazdaság leggyengébb pontjait céloznák meg, veszélybe sodornák a forintot, és elősegítenék a befektetői bizalom összeomlását, ami negatívan érintené a munkahelyeket és a növekedést.
Németország hazai összterméke (GDP) 0,3 százalékkal csökkent a tavalyi negyedik negyedévben szezonális és naptári kiigazítással a harmadik negyedévhez képest a német statisztikai hivatal, a Destatis kedden ismertetett előzetes számítása szerint.
Éves összevetésben a negyedik negyedévben a GDP 0,4 százalékkal csökkent, míg naptári kiigazítással a csökkenés kisebb, 0,2 százalék volt, mivel egy munkanappal kevesebb volt, mint ugyanebben az időszakban évvel korábban.
A harmadik negyedévben a német GDP negyedéves viszonylatban nem változott, éves szinten 0,3 százalékkal csökkent.
Ugyancsak nem végleges adatok szerint Németország hazai összterméke 0,3 százalékkal csökkent tavaly, miután a GDP 2022-ben 1,8 százalékkal nőtt, 2021-ben 3,2 százalékkal emelkedett, 2020-ban 3,8 százalékkal esett.
A gazdasági teljesítmény naptári hatásoktól megtisztítva 0,1 százalékkal csökkent tavaly 2022-höz képest, amikor 1,9 százalék növekedést jegyeztek fel.
A Destatis február 24-én ismerteti a negyedik negyedévre és az év egészére vonatkozó végleges adatokat.