Számos más kulturális esemény mellett két frissen megjelent kötetet is bemutattak október utolsó hetében Kolozsváron: Lovász Krisztina Az angol kés című rövidpróza-kötetét a Helikon-estek keretében, valamint Vida Gábor legújabb A bukfenc című regényét a Gaudeamus Könyvesboltban. A mai műsorban részeteket hallhatnak mindkét műből a szerzők felolvasásában, valamint ízelítőt a bemutatókon elhangzott beszélgetésekből – tartsanak velünk!
A lakások piaci értékén alapuló ingatlanadóját nem vezetik be 2027-től. Erről csak akkor lehet szó, amikor Románia költségvetési deficitje ismét 3 százalék körül lesz - jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter. A tárcavezető egy gazdasági témájú rendezvényen cáfolta a hetek óta keringő pánikkeltő híreszteléseket, miszerint jövőtől az ingatlanadó 27-szeresére fog nőni annak következtében, hogy az ingatlanok piaci értéke alapján számolják majd ki ezt a helyi adót.
Visszakapcsolták tegnap a cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát, miután a nyári súlyos aszály után a Duna vízszintje ismét elérte a reaktor működtetéséhez szükséges biztonságos szintet. A Transelectrica közlése szerint az 1-es reaktor ma reggel az ország villamosenergia-termelésének 6 százalékát biztosította. Maximális kapacitását várhatóan a ma esti órákban éri el. Egyelőre nem lehet tudni, hogy mikor indítják el a 2-es reaktort. Ma Luca Niculescu miniszterelnök és Dumitru Chisăliță energiaügyi miniszter ellátogatott az atomerőműhöz.
Magyarország már nem ellenzi Mark Rutte NATO-főtitkári kinevezését – közölte a Reuters holland sajtóértesülésekre hivatkozva. A hírügynökség jelentése szerint Szlovákia…
A lépés nem a béke felé tett lépés, ellenkezőleg, Benjamin Netanjahu kiszolgáltatottabbá vált szélsőjobboldali és ultranacionalista szövetségeseinek, ami megnehezítheti a nyolc hónapja tartó gázai háború befejezéséről zajló, amúgy is törékeny tárgyalásokat.
Az esetről az Euronews számolt be hozzátéve, hogy az Európai Bizottság viszont nem említi meg a pártot érintő kellemetlen incidensek sorát, amikor elítéli a fasiszta és náci szimbólumok használatát.
A mesterséges intelligenciára épülő programok a holokauszt témájában hamis és félrevezető információk terjedéséhez járulhatnak hozzá az online térben, ami akár a holokauszttagadás fellendüléséhez is vezethet – áll az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) kedden közzétett jelentésében.
Románia 3-0-ás kiütéses győzelemmel kezdte a németországi labdarúgó Európa-bajnokságot, ahol Ukrajnának esélyt sem adott. A románok az első percekben jól…
A NATO több nukleáris fegyver raktárakból való kivételéről és készenlétbe helyezéséről tárgyal az Oroszország és Kína felől érkező növekvő fenyegetések…
Jóllehet világszerte csökkenőben van a nukleáris robbanófejek száma, az atomfegyverrel rendelkező országok egyre többet helyeznek közülük működőképes állapotba a Stockholmi…
Az Ukrajna és Oroszország közötti béke előmozdítása érdekében megtartott hétvégi svájci békekonferencián résztvett 78 ország közös közleménye egyetért abban, hogy…
Magyarország már nem ellenzi Mark Rutte NATO-főtitkári kinevezését - közölte a Reuters holland sajtóértesülésekre hivatkozva.
A hírügynökség jelentése szerint Szlovákia is a mandátuma végén járó holland miniszterelnököt támogatja Jens Stoltenberg utódjaként. Erről Peter Pellegrini szlovák államfő beszélt kedden.
Egy nappal korábban Rutte találkozott magyar kollégájával a szövetséges államok vezetőinek informális brüsszeli találkozóján, és Orbán Viktor ezúttal nem kérte fel a holland kormányfőt, hogy kérjen bocsánatot korábbi Magyarországgal kapcsolatos kijelentései miatt. A NOS és RTL holland médiahálózat emlékeztet: a gesztusa egyike volt annak a két feltételnek, amelyet Budapest támasztott ahhoz, hogy jóváhagyja Mark Rutte kinevezését a NATO politikai vezetőjének az októberben távozó Jens Stoltenberg utódjaként.
A másik feltétel az volt, hogy Magyarország ne legyen köteles finanszírozni az Oroszország elleni háborút, illetve ne kelljen csapatokat küldenie Ukrajnába. Ez a feltétel múlt héten teljesült a NATO-főtitkár váratlan budapesti látogatása alkalmával.
Klaus Iohannis román államfő márciusban jelentette be, hogy indul a NATO-főtitkári posztért. A védelmi szövetség politikai vezetőjének kinevezéséhez a 32 szövetséges állam egyhangú szavazata szükséges.
A lépés nem a béke felé tett lépés, ellenkezőleg, Benjamin Netanjahu kiszolgáltatottabbá vált szélsőjobboldali és ultranacionalista szövetségeseinek, ami megnehezítheti a nyolc hónapja tartó gázai háború befejezéséről zajló, amúgy is törékeny tárgyalásokat.
A miniszterelnök lépéskényszerbe került, miután az elmúlt napokban több mérsékelt kulcsember távozott a háborús kabinetből. A legnagyobb veszteség Benny Gantz kilépése. A centrist ellenzéki vezető azért távozott, mert Netanjahu többszöri felszólítására sem állt elő stratégiával a háború lezárása utánra vonatkozóan.
Hétfőn ismét kormányellenes tüntetést tartottak Jeruzsálemben. A mintegy százezres tömeg általános választásokat és a Gázában maradt izraeli túszok hazahozatalát követelte.
Az október hetedikén elhurcolt túszok közül több mint 100-at a novemberi egyhetes tűzszünet alatti fogolycserék során engedett szabadon a Hamász, de azóta megrekedtek az Izraellel zajló fegyverszüneti tárgyalások.
Az esetről az Euronews számolt be hozzátéve, hogy az Európai Bizottság viszont nem említi meg a pártot érintő kellemetlen incidensek sorát, amikor elítéli a fasiszta és náci szimbólumok használatát.
A fanpage.it olasz lap titkos felvételeket tárt fel a kormányzó Olaszország Fivérei (Fratelli d'Italia) ifjúsági szárnyáról, amint tagjai Benito Mussolini korábbi olasz diktátort dicsérik, illetve fasiszta jelszavakat skandálnak.
Nicola Fratoianni, az Italian Left titkára az X-en közölte, hogy Giorgia Meloni kormányfőnek illene lépni az ügyben, és hogy a RAI olasz nemzeti műsorszolgáltatónak is kellene foglalkoznia az esettel, miként azt a többi nagyobb tévétársaság is tette. Ezzel kapcsolatban tudni kell, hogy májusban a RAI újságírói sztrájkba léptek, mert úgy érezték, hogy a tévétársaságot a kormány szócsövévé alakítanák.
A beszámolóra az Európai Bizottség szóvivője mindössze egy általános elítélő és helytelenítő nyilatkozattal reagált, meg sem említve Giorgia Meloni pártjának nevét. Az utóbbi hetekben az európai baloldal többször kifogásolta, hogy Ursula von der Leyen az olasz szélsőjobbos miniszterelnökhöz közeledve próbálja bebiztosítani második mandátumát az Európai Bizottság élén.
A mesterséges intelligenciára épülő programok a holokauszt témájában hamis és félrevezető információk terjedéséhez járulhatnak hozzá az online térben, ami akár a holokauszttagadás fellendüléséhez is vezethet - áll az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) kedden közzétett jelentésében.
A jelenség hátterében egyrészt a programok hibái állhatnak, illetve az, hogy gyűlöletkelő, holokauszttagadó csoportok szándékosan arra használhatják fel ezeket a programokat, hogy olyan tartalmakat hozzanak létre, amelyek megkérdőjelezik a nácik által elkövetett rémtetteket.
Az UNESCO jelentése szerint az egyik legaggasztóbb perspektíva az, hogy a mesterséges intelligenciával létre lehet hozni úgynevezett deepfake tartalmakat a holokausztról: valódinak tűnő képeket és videókat, amelyek azt a benyomást kelthetik, hogy a holokauszt meg sem történt, vagy túlzók az arról szóló beszámolók.
Mindez ahhoz vezethet, hogy az emberek nem fogják pontosan érteni a XX. század egyik kulcsfontosságú történelmi eseményét, és erősödhet az antiszemitizmus.
Az UNESCO a Zsidó Világkongresszussal együttműködve kidolgozott jelentésében felszólította a technológiai vállalatokat arra, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztéséhez és felhasználásához fektessenek le olyan etikai szabályokat, amelyek csökkenthetik a megbízhatatlan információk terjedésének esélyét.
A Wärtsilä finn technológiai konszern bemutatta a világ első, 100 százalékban hidrogénnel működő erőművét.
A teljes mértékben hidrogénnel működő, azaz szén-dioxid-mentes energiatermelést biztosító motorok várhatóan 2025-től rendelhetők meg, a szállítások 2026-ben kezdődnek.
A finn cég hidrogénmotoros erőművének a szíve a Wärtsilä 31 motorplatform, ami már eddig is több mint egymillió üzemórát teljesített és üzemanyaga rugalmas, azaz hidrogénnel és földgázzal is üzemeltethető.
A várhatóan 2025-től szállításra kerülő Wärtsilä 31H2 tisztán hidrogénmotor lesz.
A cég honlapján szereplő adatok szerint a vállalat 79 országban 17 800 szakembert foglalkoztat több mint 280 irodában. A Wärtsilä tavalyi nettó árbevétele 6 milliárd euró volt, a cég részvényeivel a Nasdaq Helsinki tőzsdén kereskednek.
Románia 3-0-ás kiütéses győzelemmel kezdte a németországi labdarúgó Európa-bajnokságot, ahol Ukrajnának esélyt sem adott. A románok az első percekben jól kezdték a mérkőzést, de aztán Rebrov legénysége átvette a kezdeményezést, fölényes labdabirtoklásra tett szert, de egy védelmi hiba során Nicolae Stanciu parádés gólt lőtt 20 méterről. A második félidő álomszerűen rajtolt Edward Iordănescu csapatának, hiszen a román nemzeti tizenegy előbb Răzvan Marin révén az 53. percben növelte előnyét, majd négy perccel később Denis Drăguș is betalált az ellenfél kapujába, s ezzel le is zárta a mérkőzést. A román csapat magabiztosan védte meg a hátramaradt időben a háromgólos előnyt, s ezzel nagy lépést tett a nyolcaddöntőbe jutás felé.
Tekintve, hogy a többi jelölt kvázi ismeretlen, Elena Lasconinak van a legnagyobb esélye átvenni a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetését a párt gyenge választási szereplése miatt lemondott Cătălin Drulătól. Kérdés azonban, hogy a nyilatkozatai alapján szociális konzervatív Lasconi megválasztása egyúttal ideológiai irányváltást is jelent-e majd – véli Cseke Péter Tamás, az Agerpres szerkesztője, a Transtelex főmunkatársa, akivel a június 9-i európai parlamenti és önkormányzati választások eredményeiről beszélgettünk.
Az Európai Unió vezetői a következő öt évre vonatkozó politikai célokról fognak ma tárgyalni, illetve arról is egyeztetnek, hogy kiket helyezzenek az uniós vezető pozíciókba - adta hírül a Reuters. Az informális találkozó az első vezetői összejövetel az egy héttel ezelőtti európai parlamenti választások óta. A résztvevők arról tárgyalnak, hogy ki legyen az Európai Bizottság és az Európai Tanács következő elnöke, valamint a külügyi tárca vezetője, de úgy tűnik, már döntöttek. A német Ursula von der Leyen a jobbközép Európai Néppárt térnyerésének köszönhetően a legjobb helyzetben van ahhoz, hogy biztosítsa második ciklusát az uniós végrehajtó testület élén. A 27 uniós vezető közül tizenhárom az Európai Néppárthoz tartozó pártokból kerül ki. Franciaország korábban mérlegelte von der Leyen alternatíváit, de a Macron által június 30-ára kiírt előrehozott parlamenti választások miatt a kormány most az uniós stabilitást részesíti előnyben. Az Európai Tanács következő elnöke a volt portugál miniszterelnök, Alberto Costa lehet. A liberális Kaja Kallas észt miniszterelnök a külügyi főképviselői posztra pályázik. A vezetők a június 27-28-i uniós csúcstalálkozón erősítik meg választásukat. Von der Leyennek ezután még szüksége lesz az Európai Parlament támogatására, amely július 16. után szavaz az Európai Bizottság elnökéről.
A NATO több nukleáris fegyver raktárakból való kivételéről és készenlétbe helyezéséről tárgyal az Oroszország és Kína felől érkező növekvő fenyegetések közepette - mondta Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a Reuters által hétfőn idézett brit Telegraph című napilapnak. Stoltenberg szerint jelenleg konzultációk folynak a tagállamok között a NATO nukleáris arzenáljának átláthatóságáról, mint elrettentő eszközről. "Nem fogok belemenni az operatív részletekbe arról, hogy hány nukleáris robbanófejnek kellene működnie, de konzultálnunk kell ezekről a kérdésekről" - mutatott rá a NATO-főtitkár. Hozzátette, hogy a NATO célja egy atomfegyverek nélküli világ, "de amíg vannak atomfegyverek, addig nukleáris szövetség marad a NATO”.
Jóllehet világszerte csökkenőben van a nukleáris robbanófejek száma, az atomfegyverrel rendelkező országok egyre többet helyeznek közülük működőképes állapotba a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) ma közzétett éves jelentése szerint, amelyet az MTI idézett. Az intézet igazgatója, Dan Smith figyelmeztetett, hogy a tendencia aggodalomra ad okot. A jelentésben rámutattak arra is, hogy 2023-ban intenzívebbé vált a nukleáris robbanófejek fejlesztése, ahogy egyre több ország tette le voksát a nukleáris elrettentés politikája mellett. "Az atomfegyverek a hidegháború óta nem kaptak ilyen fontos szerepet a nemzetközi kapcsolatokban" - emelte ki Wilfred Wan, az intézet tömegpusztító fegyverek megfigyeléséért felelős iroda vezetője.
Joe Biden és kihívója, Donald Trump megállapodott első televíziós vitájuk szabályairól. A június 27-i vita 90 perces lesz, egy női és egy férfi moderátor fogja vezetni, de nem lesz stúdióközönség - közölte a CNN. Mindkét jelölt beleegyezett, hogy egy pódiumon szerepeljen. Az is eldőlt, hogy csak a mindenkori megszólaló mikrofonja lesz bekapcsolva.
Az Ukrajna és Oroszország közötti béke előmozdítása érdekében megtartott hétvégi svájci békekonferencián résztvett 78 ország közös közleménye egyetért abban, hogy Ukrajna "területi integritásának" kell lennie minden békemegállapodás alapjának - adta hírül az Euronews. A közös közlemény a svájci Bürgenstock üdülőhelyen tartott kétnapos konferencia csúcspontja volt, amelyre Oroszország nem kapott meghívást. A konferencián mintegy 100 küldöttség vett részt, főként nyugati országok, de néhány kulcsfontosságú fejlődő ország is. A résztvevők közül India, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek nem írta alá a végleges dokumentumot, amely a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság és a fogolycsere kérdéseire összpontosított. Aláírta a dokumentumot viszont Törökország és Magyarország. Elemzők szerint a kétnapos konferenciának valószínűleg kevés konkrét hatása lesz a háborúra.
Magyarország már nem ellenzi Mark Rutte NATO-főtitkári kinevezését - közölte a Reuters holland sajtóértesülésekre hivatkozva.
A hírügynökség jelentése szerint Szlovákia is a mandátuma végén járó holland miniszterelnököt támogatja Jens Stoltenberg utódjaként. Erről Peter Pellegrini szlovák államfő beszélt kedden.
Egy nappal korábban Rutte találkozott magyar kollégájával a szövetséges államok vezetőinek informális brüsszeli találkozóján, és Orbán Viktor ezúttal nem kérte fel a holland kormányfőt, hogy kérjen bocsánatot korábbi Magyarországgal kapcsolatos kijelentései miatt. A NOS és RTL holland médiahálózat emlékeztet: a gesztusa egyike volt annak a két feltételnek, amelyet Budapest támasztott ahhoz, hogy jóváhagyja Mark Rutte kinevezését a NATO politikai vezetőjének az októberben távozó Jens Stoltenberg utódjaként.
A másik feltétel az volt, hogy Magyarország ne legyen köteles finanszírozni az Oroszország elleni háborút, illetve ne kelljen csapatokat küldenie Ukrajnába. Ez a feltétel múlt héten teljesült a NATO-főtitkár váratlan budapesti látogatása alkalmával.
Klaus Iohannis román államfő márciusban jelentette be, hogy indul a NATO-főtitkári posztért. A védelmi szövetség politikai vezetőjének kinevezéséhez a 32 szövetséges állam egyhangú szavazata szükséges.
