Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
Már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megvalósulása esetén megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában - jelentette ki tegnap Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, ha a projekt megvalósult volna, jelentősen megnőtt volna az Öreg-Duna vízhozama, és a vízszint is jelentősen magasabb lenne jelenleg Cernavodánál, ahol az atomerőmű reaktorának hűtésére használják a folyam vizét. Hozzátette, felkérte Radu Miruță ügyvivő közlekedési minisztert, hogy sürgősen frissítse a projekthez kapcsolódó összes adatot. Ilie Bolojan nyomatékosította ugyanakkor, hogy Romániát nem fenyegeti az általános áramkimaradás.
Az egységes bértörvény tervezete bármikor benyújtható a parlamentbe - jelentette ki az ügyvivő miniszterelnök az RFI ma reggeli adásában.
Hozzátette, a tényleges benyújtáshoz azonban olyan megállapodás szükséges, ami biztosítja a jogszabály-tervezet elfogadását és a nyilvánosan folyó felelőtlen nyilatkozatok miatt egyelőre nem sikerült a tárgyalásokat lezárni. Elmondta, vannak olyan állami intézmények, ahol nagyon magasak a bérek, esetükben nem lesz növekedés, de másoknál 15-20 százalékos béremelkedést irányoz elő a tervezet, méltányosabb bérezést vezet be a közszférában. Bolojan hangsúlyozta, a szakszervezetekkel már többször konzultált a Munkaügyi minisztérium jelenlegi vezetője, de ezt kellett volna tenniük az előző minisztereknek is, akiknek négy év állt rendelkezésükre, hogy előkészítsék a törvényt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új bértörvény figyelembe veszi Románia pénzügyi képességét, mennyit tud bérekre fordítani. Az ügyvivő kormányfő példaként említette a családot, amely csak a rendelkezésére álló pénzt tudja elkölteni, nem azt amit szeretne, de nincs neki, mert ez utóbbi esetben adósságokba bonyolodik és egy adott pillanatban ház nélkül marad - érzékeltette az ország helyzetét Ilie Bolojan az RFI ma reggeli műsorában.
Közös bérjavaslatot nyújtott be a Sanitas és a Solidaritatea Sanitară a munkaügyi és az egészségügyi minisztériumnak.
A két szakszervezeti szövetség azt kéri, hogy javaslatcsomagjuk teljes egészében kerüljön be a közalkalmazottak új bértörvényébe. Arra is figyelmeztetnek, hogy ha a lényeges rendelkezéseket módosítják, közös tiltakozó akciókat szerveznek.
Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
Egészségügyi alkalmazottak tüntettek ma Bukarestben az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség által szervezett tiltakozáson. Az érdekvédelmi szervezet szerint tagjaik legfontosabb követelése…
Kisebb diplomáciai vihart kavart Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azzal, hogy pénteken közölte: „NATO katonai személyzet már jelen van Ukrajnában”. A…
A jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetség (AD) nyerte a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat Portugáliában. A nyolc éve kormányzó baloldali Szocialista…
Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el tegnap Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt mintegy…
Romániának adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának nemzetközi választottbírósága a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt a Gabriel Resources által indított kártérítési perben – jelentették be pénteken késő este a kormány képviselői.
Elfogadta a kormány pénteki ülésén az európai parlamenti és a helyhatósági választások egyidejű lebonyolításával kapcsolatos intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet – közölte az ülést követően a kormányszóvivő. Mihai Constantin elmondta, a jogszabály szerint mindkét választást június 9-én tartják.
Megállapodtak a kormánypártok egy gazdasági és szociális intézkedéscsomagban. A termelő vállalatok akár a befektetés 70 százalékig terjedő támogatást is kaphatnak a legalább 10 millió euró értékű beruházásaikra, és az infláció mértékével növelik a háborús veteránok juttatását – egyebek mellett erről rendelkezik az az intézkedéscsomag, amelyről pénteki ülésükön állapodtak meg a koalíciós pártok vezetői.
A serdülő lányok hatvan százaléka próbált ki extrém vagy veszélyes diétát hízás vagy fogyás reményében – derül ki a World Vision România felméréséből, amelyet a nőnap alkalmából hozott nyilvánosságra és mintegy 400 vidéki és líceumi lány megkérdezésével végzett.
Lakosságarányosan Romániában és Bulgáriában halnak meg a legtöbben közúti balesetekben az Európai Unióban. Mintegy 20.400-an vesztették életüket közlekedési balesetben tavaly az Európai Unióban, 1 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.
Egészségügyi alkalmazottak tüntettek ma Bukarestben az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség által szervezett tiltakozáson.
Az érdekvédelmi szervezet szerint tagjaik legfontosabb követelése az egészségügyi alkalmazottak jövedelmének reális növekedése. Emellett tiltakoznak az egészségügyi dolgozók fizetésének emeléséről szóló legutóbbi sürgősségi kormányrendelet ellen is, amely szerintük mélyíti az eddigi béregyenlőtlenségeket. A kormány a múlt héten 20 százalékkal emelte az ágazatban dolgozók bérét két egyenlő részletben, így tíz százalékkal ettől a hónaptól, júniustól pedig további 10 százalékkal.
Kisebb diplomáciai vihart kavart Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azzal, hogy pénteken közölte: "NATO katonai személyzet már jelen van Ukrajnában".
A külügyminiszter ugyanakkor nem nevezte meg, mely országok katonáiról van szó. Azt eddig is lehetett tudni, hogy NATO-tagállamok polgárai az orosz invázió kezdete óta harcolnak az ukrán fegyveres erők Nemzetközi Légiójában, sokan közülük volt katonák, egy részük a reguláris ukrán hadsereg katonája. Sikorski nyilatkozatára reagálva Maria Zaharova orosz külügyi szóvivő azt mondta, hogy a NATO részvételének további tagadása hiábavaló lenne. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov pedig már korábban arra figyelmeztetett, hogy elkerülhetetlen a közvetlen konfliktus Oroszország és a NATO között, ha külföldi csapatok jelennének meg Ukrajnában.
A jobboldali pártokat tömörítő Demokratikus Szövetség (AD) nyerte a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokat Portugáliában.
A nyolc éve kormányzó baloldali Szocialista Párt (PS) kis különbséggel a második helyen végzett. A jobboldali pártnak legalább 79 mandátum, a szocialistáknak pedig 77 mandátum jut az új törvényhozásban. Pedro Nuno Santos, a szocialisták vezetője elismerte vereségét. A szélsőjobb Chega parlamenti képviselete több mint négyszeresére, legalább 48 képviselőre nőtt a 230 fős törvényhozásban.
A hazát, a nemzetet szolgálni a legnagyobb megtiszteltetés - jelentette ki Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök tegnap a Sándor-palota előtt megtartott, ünnepélyes beiktatásán mondott beszédében.
A magyar államfő köszöntötte a magyarokat a Kárpát-medencében és a nagyvilágban is. Sulyok Tamás kiemelte: elnökként mindenkor a magyar emberek méltóságának védelmezője kíván lenni. Kiemelte: köztársasági elnökként is az alaptörvény lesz munkája sarokpontja, kerete és mércéje, amely pedig pontosan megfogalmazza, hogy a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. "Ez az egység az, amit nem lehet és nem is engedek megbontani" - hangsúlyozta Sulyok Tamás a beiktatásán. Elmondta: az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb és legfontosabb eredményének tartja, hogy Magyarország köztársasági elnöke nemcsak lelki értelemben, hanem közjogi értelemben is felelős határon innen és túl honfitársaiért, aminek határozottan eleget is kíván tenni. Magyarorzágon azt követően választott új elnököt a parlament, hogy Novák Katalin lemondott egy pedofilügyhöz kapcsolódó kegyelmi botrány miatt.
Hazánk külkereskedelmi mérlegének hiánya januárban 1 milliárd 958 millió euró volt, ami 15,5 százalékkal kisebb a tavaly januárban jegyzett értékhez képest. A deficit abszolút értékben 359 millió euróval mérséklődött.
Székelyföld területi autonómiáját követelő petíciót fogadott el tegnap Marosvásárhelyen, a Székely Vértanúk obeliszkjénél a székely szabadság napja alkalmából összegyűlt mintegy 300 tüntető.
Az Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke által felolvasott, a hatóságokhoz intézett dokumentum rámutat: a székelyek az európai gyakorlat mintájára, a szubszidiaritás elvét követve, maguk akarják intézni az általuk többségben lakott régió ügyeit. Ugyanakkor leszögezik: Székelyföld területi autonómiája nem sérti Románia területi egységét, szuverenitását, a régió más nemzetiségű polgárainak érdekeit, sem az ország alkotmányát. A kiáltványban azt követelik: Székelyföld alkosson önálló, autonóm jogkörökkel rendelkező közigazgatási és fejlesztési régiót.
A résztvevők közfelkiáltással fogadták el a petíciót, autonómiát követelő jelszavakat skandáltak és Autonómiát Székelyföldnek feliratú molinókat feszítettek ki. Csibi Attila, Erdőszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az idei választások fontosságát hangoztatta a tüntetés résztvevőihez intézett beszédében. Kiemelte: a székelyek és általában az erdélyi magyarok csak akkor írhatják saját történelmüket, ha a - választásokon is - a győztesek közé tartoznak. A megemlékezés után a tüntetők Marosvásárhely főterére vonultak, hogy átadják a petíciót a kormánymegbízottnak. Az SZNT 2013-ban nyilvánította a székely szabadság napjává március tizedikét.
Romániának adott igazat a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának nemzetközi választottbírósága a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt a Gabriel Resources által indított kártérítési perben - jelentették be pénteken késő este a kormány képviselői.
A washigtoni székhelyű választottbíróság döntése értelmében Romániának nem kell kártérítést fizetnie a pert kezdeményező Gabriel Resources Ltd. és Gabriel Resources (Jersey) vállalatnak, sőt utóbbiak kötelesek megtéríteni a perköltségeket az államnak - derül ki a kormány közleményéből. Marcel Boloş pénzügyminiszter a Digi24 televíziónak nyilatkozva elmondta, a vállalatnak négy hónap áll a rendelkezésére a döntés megtámadására, de csak "jól megalapozott indokkal" teheti ezt meg. A kanadai cégek 2015 júliusában kezdeményezték a kártérítési eljárást a nemzetközi választottbíróságánál. A bíróság 2023 szeptemberében az eljárást lezártnak nyilvánította. A kormány sajtóosztálya nemrég az AGERPRES érdeklődésére azt nyilatkozta, hogy összesen 6,7 milliárd dollár kártérítést kér a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey). Keresetükben azzal vádolták a román államot, hogy megsértette a 2009-ben ratifikált román-kanadai és az 1995-ben ratifikált román-brit beruházásvédelmi megállapodást a verespataki bányaprojekt meghiúsításával.
Elfogadta a kormány pénteki ülésén az európai parlamenti és a helyhatósági választások egyidejű lebonyolításával kapcsolatos intézkedésekről szóló sürgősségi rendeletet - közölte az ülést követően a kormányszóvivő. Mihai Constantin elmondta, a jogszabály szerint mindkét választást június 9-én tartják.
A választási időszak március 12-én kezdődik, és a választási eredmények Hivatalos Közlönyben való közzétételétől számított harmadik napon ér véget. A rendelettel kapcsolatban Toni Greblă, az Állandó Választási Hatóság elnöke elmondta, a pártváltásra készülő helyi választottak a választások időpontja előtt legtöbb 45 nappal iratkozhatnak át abba a pártba, amelynek színeiben kívánnak indulni a június 9-i helyhatósági választáson.
Megállapodtak a kormánypártok egy gazdasági és szociális intézkedéscsomagban. A termelő vállalatok akár a befektetés 70 százalékig terjedő támogatást is kaphatnak a legalább 10 millió euró értékű beruházásaikra, és az infláció mértékével növelik a háborús veteránok juttatását - egyebek mellett erről rendelkezik az az intézkedéscsomag, amelyről pénteki ülésükön állapodtak meg a koalíciós pártok vezetői.
Döntöttek arról is, hogy a 2015-től számolt infláció mértékével növelik a 20 ezer háborús veterán juttatását, illetve a Romániai Írók Szövetsége arra jogosult tagjainak életjáradékát. Emellett 150 millió lejt utalnak ki a mesterséges megtermékenyítést támogató program újraindítására. Ugyanakkor a kormány összesen 350 millió euró hitelt nyújt a helyi önkormányzatoknak a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban elkezdett beruházásaik befejezéséhez.
A serdülő lányok hatvan százaléka próbált ki extrém vagy veszélyes diétát hízás vagy fogyás reményében - derül ki a World Vision România felméréséből, amelyet a nőnap alkalmából hozott nyilvánosságra és mintegy 400 vidéki és líceumi lány megkérdezésével végzett.
Az adatok szerint a lányok több mint fele nem vett részt bizonyos szociális tevékenységekben, mert nem voltak biztos abban, hogy hogy néz ki. A megkérdezettek 92 százaléka szeretné, hogy az iskolák szervezzenek beszélgetéseket testünk megjelenéséről, a szociális média nyomásáról a fiatalokra, akik bizonyos szabványoknak megfelelően kellene kinézzenek - közölte az edupedu.ro oktatási portál.
Lakosságarányosan Romániában és Bulgáriában halnak meg a legtöbben közúti balesetekben az Európai Unióban. Mintegy 20.400-an vesztették életüket közlekedési balesetben tavaly az Európai Unióban, 1 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban.
Az Európai Bizottság pénteken közölt kimutatása szerint 2023-ban az egymillió lakosra jutó közúti halálozások száma Svédországban és Dániában volt a legkisebb (22, illetve 27) és Bulgáriában, valamint Romániában a legnagyobb (82, illetve 81). Az uniós tagországokban közúti balesetben elhunytak száma 10 százalékkal csökkent tavaly 2019-hez képest, az adatok alakulása azonban tagállamonként igen eltérő. Romániában a közúti halálozások száma 2023-ban 5 százalékkal csökkent 2022-höz képest, és 17 százalékkal 2019-hez viszonyítva. A bizottság közleményében megjegyezte, hogy komoly aggodalomra ad okot az uniós utakon életüket vesztett biciklisek számának alakulása: 2022-ben több mint 2000 kerékpáros vesztette életét közúti balesetben. Az EU 2018-ban azt a célt tűzte ki maga elé, hogy 2030-ig 50 százalékkal csökkentse a közúti halálesetek és a súlyos sérülések számát.
Egészségügyi alkalmazottak tüntettek ma Bukarestben az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség által szervezett tiltakozáson.
Az érdekvédelmi szervezet szerint tagjaik legfontosabb követelése az egészségügyi alkalmazottak jövedelmének reális növekedése. Emellett tiltakoznak az egészségügyi dolgozók fizetésének emeléséről szóló legutóbbi sürgősségi kormányrendelet ellen is, amely szerintük mélyíti az eddigi béregyenlőtlenségeket. A kormány a múlt héten 20 százalékkal emelte az ágazatban dolgozók bérét két egyenlő részletben, így tíz százalékkal ettől a hónaptól, júniustól pedig további 10 százalékkal.
