A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Kihirdette tegnap Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amely kizárja a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásának lehetőségét rabszolgatartás, emberkereskedelem és gyermekkereskedelem bűntette esetén.
A román válogatott bejutott a németországi labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjébe, miután 1-1-es döntetlent játszott Szlovákia ellen. Románia csoportgyőztesként lépett tovább, hiszen…
A Natura Stúdió mai adásában előbb Kalotaszentkirály turisztikai helyzetéről, majd az Erdélyben is egyre nagyobb teret hódító online hirdetésekről esik…
Üdvözölte Luminiţa Odobescu külügyminiszter, hogy az Európai Unió hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal. Az…
Különböző adók és illetékek emelésének lehetőségével számol a kormány, hiszen a koalíció szakértői sajtóértesülések szerint adóemelési és költségcsökkentési intézkedéseket előírő…
A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) tagsága ma megválasztotta Elena Lasconit, Câmpulung-Muscel polgármesterét a párt új elnökévé, miután Cătălin Drulă…
A szenátus megszavazta Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor kezdeményezését, miszerint szeptember harmadik szombatja legyen minden évben országos takarítási nap. A szenátor…
Kihirdette tegnap Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amely kizárja a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásának lehetőségét rabszolgatartás, emberkereskedelem és gyermekkereskedelem bűntette esetén.
A jogszabály értelmében a büntető törvénykönyv 209., 210. és 211. cikkébe foglalt bűncselekmények esetén kizárólag letöltendő börtönbüntetés szabható ki.
Aki mást rabszolgasorba juttat vagy rabszolgasorban tart, illetve rabszolgákkal kereskedik, 5 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; a hivatalban levő köztisztviselő által elkövetett emberkereskedelem 7-től 15 évig terjedő börtönnel büntetendő - írja elő a törvény. A jogszabály szerint továbbá aki kiskorú személyt kizsákmányolás céljából toboroz, szállít, elszállásol vagy befogad, 7-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogok gyakorlásától való eltiltással büntetendő.
Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztésre nő a büntetés, ha: a bűntettet köztisztviselő követi el hivatalának gyakorlása közben; a bűntett veszélyezteti a kiskorú életét; a bűntettet családtag követi el; a bűntettet olyan személy követi el, akinek a gondozása vagy felügyelete alatt áll a kiskorú, illetve az elkövető visszaél a kiskorúval szembeni bizalmi vagy hatalmi pozíciójával.
A törvény rendelkezik arról is, hogy a kiskorúakat ábrázoló pornográf anyagok készítése, birtoklása, beszerzése, tárolása, terjesztése, illetve bármilyen módon történő hozzáférhetővé tétele 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tervezetet május 28-án fogadta el a képviselőház döntő házként.
Döntő házként elfogadta tegnap a képviselőház a román állampolgárságért folyamodó személyek biometrikus adatainak felvételét előíró törvénytervezetet. A jogszabályjavaslatot 172 támogató és 31 ellenszavazattal, 39 tartózkodás mellett fogadta el az alsóház.
Az 1991/21-es állampolgársági törvényt kiegészítő tervezet előírja a román állampolgárságért folyamodó személyek biometrikus adatainak (arckép és két ujjlenyomat) felvételét a kérelmük benyújtásakor. A javaslat szerint az eljárás azokra a 14. életévüket betöltött gyerekekre is érvényes, akik számára a szülők kérelmezik a román állampolgárság megadását.
A felvett biometrikus adatok kizárólag a kérelmező személyazonosságának ellenőrzésére használhatók az állampolgársági eskü letételekor, illetve a román állampolgársági kártya birtokosa személyazonosságának ellenőrzésére. Mentesülnek az ujjlenyomatadási kötelezettség alól a 14 éven aluli gyermekek, illetve azok a személyek, akiknél az ujjlenyomatvétel fizikailag kivitelezhetetlen - írja elő a tervezet.
A jogszabályjavaslat szerint megkaphatja a román állampolgárságot az a külföldi állampolgár vagy hontalan személy, aki: legalább 8 éve jogszerűen tartózkodik Romániában, vagy ha házasságban él egy román állampolgárral, a házasságkötéstől számított legalább 5 éve együtt él vele; tetteivel és magatartásával bizonyítja a román állam és az általa vallott értékek iránti hűségét; betöltötte a 18. életévét; biztosítottak számára a megélhetési lehetőségek; sem az országban, sem külföldön nem ítélték el olyan bűncselekményért, amely méltatlanná tenné a román állampolgárságra; a román nyelvet eléggé ismeri ahhoz, hogy beilleszkedjen a társadalomba; ismeri Románia Alkotmányának előírásait és a román himnuszt.
A 8 éves határidő legtöbb három évvel csökkenthető, ha a kérelmező eleget tesz a tervezetben előírt feltételeknek és igazolni tudja, hogy "aktívan részt" vesz az ország gazdasági életében, vagy jelentős megvalósításai vannak az oktatás, a kultúra, az emberi jogok előmozdítása vagy az önkéntes munka terén, és az alábbi helyzetek valamelyikében van: az Európai Unió valamely tagállama, az Európai Gazdasági Térség vagy Svájc állampolgára; Romániában született, és születése időpontjában szülei legálisan Romániában laktak.
Legtöbb 3 évvel csökkenthető a határidő azon menekültstátuszt szerzett személyek esetében is, akik "jelentős erőfeszítéseket tettek a román társadalomba való beilleszkedésért", és kiemelkedő eredményeket értek el tanulmányaik során vagy szakmai téren - írja elő a tervezet. A jogszabályjavaslatot a szenátus már elfogadta, a képviselőház döntő házként szavazott róla.
A szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb elhalálozást Romániában - közölte tegnap Diana Păun államelnöki tanácsos.
A Romániai Krónikus Betegek Egyesülete által szervezett Az egészség hozzád jön elnevezésű karaván harmadik ciklusát ismertető rendezvényen Păun a családorvosok szerepéről és a betegségek korai felismerésének fontosságáról beszélt. Kifejtette, Romániában a szív- és érrendszeri betegségek okozzák a legtöbb elhalálozást, a diabéteszes felnőttek száma pedig az utóbbi tíz év során duplájára nőtt. Még aggasztóbb, hogy nő a diabéteszes gyerekek száma is hazánkban. Világszerte 31,6 millióan élnek ezzel a tünettel - mondta, hozzátéve, hogy rendszerszintű megoldás szükséges, az egészségügyi (és elsősorban családorvosi) szolgáltatások hozzáférhető tételével mindenki számára. Beszélt a háziorvoshiányról is: adatai szerint 2024 elején 1500 betöltetlen családorvosi állás volt az országban, 190 településen pedig egyáltalán nincs családorvos.
A helyzetet súlyosbítja, hogy néhány éven belül a családorvosok 40 százaléka nyugdíjba megy. Mindezek ismeretében Diana Păun a mobil egészségügyi szolgáltatások kiterjesztését látja megoldásnak.
A Romániai Krónikus Betegek Egyesülete által szervezett karaván március-június között zajlott. Az akcióban 1200 vidéken élő személy részesült ingyenes diagnosztikai szolgáltatásban. A tesztelt személyek több mint feléről derült ki, hogy diabéteszes vagy prediabéteszes, 82 százalékuk pedig túlsúlyos vagy elhízott – tájékoztat az Agerpres.
A román válogatott bejutott a németországi labdarúgó Európa-bajnokság nyolcaddöntőjébe, miután 1-1-es döntetlent játszott Szlovákia ellen. Románia csoportgyőztesként lépett tovább, hiszen Belgium csak gólnélküli döntetlent játszott Ukrajnával. A román-szlovák mérkőzésen Ondrej Duda szerzett vezetést a szlovákoknak a 24. percben, majd Răzvan Marin egyenlített a 37. percben büntetőből, amit Ianis Hagi harcolt ki. A mérkőzés végén mindkét csapat ünnepelt, hiszen a szlovákok is biztos továbbjutók a harmadik helyről, akárcsak Belgium a másodikról.
Magyarország ma este a 10 órakor kezdődő mérkőzések után tudja meg, hogy továbblép vagy sem, miután az angolok tegnap csak ikszeltek Szlovénia ellen, így az olaszok után az angol együttes nem tudott segíteni a magyar csapaton. Két feltételnek kell teljesülnie: ma este Portugáliának legalább döntetlent kell játszania Grúzia ellen, míg Törökországnak nem szabad vereséget szenvednie Csehországtól, tehát ezen a meccsen is legalább egy döntetlenre vagy török győzelemre van szükség ahhoz, hogy Magyarország továbbjuthasson.
A Natura Stúdió mai adásában előbb Kalotaszentkirály turisztikai helyzetéről, majd az Erdélyben is egyre nagyobb teret hódító online hirdetésekről esik szó.
Oroszországban megkezdődött a The Wall Street Journal újságírójának, Evan Gershkovichnak a pere - adta hírül a Szabad Európa Rádió. A vádlott szerdán jelent meg a bíróságon, miután már 15 hónapja le van tartóztatva. A vádakat ő, a munkaadója és a Fehér Ház egyaránt koholtnak minősítette. A tudósító a hidegháború óta az első nyugati újságíró, akit kémkedéssel vádoltak meg Oroszországban, amikor 2023 márciusában őrizetbe vették az uráli Jekatyerinburgba tett riportútja során. Az orosz ügyészek azzal vádolták meg Gershkovichot, hogy a CIA-nak dolgozik, és „titkos információkat gyűjtött” az ország legnagyobb tankgyáráról az Urálban. A Kreml nyilvánosan nem szolgáltatott bizonyítékot a vádakra, csak annyit közölt, hogy „tetten érték” az újságírót.
Eredmény nélkül ért véget az amerikai és az orosz védelmi miniszter tárgyalása, amelyet az amerikai fél kezdeményezett - adta hírül az Euronews. A felek között az utolsó közvetlen megbeszélés tavaly márciusban zajlott, amikor még Szergej Sojgu volt az orosz védelmi miniszter. A beszélgetést azért kezdeményezte Lloyd Austin amerikai tárcavezető, mert új vezető került a moszkvai védelmi tárca élére Andrej Belouszkij személyében. A két minisztérium közlése szerint a békekötésről nem esett szó, de több más kérdést megvitattak. Az orosz politikus arra figyelmeztette a Pentagon fejét, hogy a megnövekvő nyugati fegyverszállítások Ukrajna felé a háború kiszélesedését eredményezheti.
Üdvözölte Luminiţa Odobescu külügyminiszter, hogy az Európai Unió hivatalosan is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és a Moldovai Köztársasággal.
Az EU és Ukrajna, illetve az EU és a Moldovai Köztársaság közötti első kormányközi konferenciákon részt vevő tárcavezető úgy véli, a tárgyalások megkezdése mindkét ország esetében "jól megérdemelt siker. "Románia támogatja Ukrajnát és a Moldovai Köztársaságot az uniós csatlakozási törekvéseikben" - tette hozzá Odobescu. Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos szerint a bővítés hosszútávú geostratégiai befektetést jelent a békébe, a biztonságba, a stabilitásba és az egész kontinens jólétébe. Közölte, az Európai Bizottság a csatlakozási folyamat során szorosan nyomon fogja követni Ukrajna előrehaladását, és rendszeresen jelentést tesz arról az Európai Unió illetékes tanácsának. A bővítési biztos szerint Moldova folyamatosan halad a reformok útján, és teljesítette a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges lépéseket. Felhívta a figyelmet, hogy a feltételek teljesítése Chisinau részéről különösen figyelemre méltó, mivel az ország az ukrajnai háború és a destabilizációs kísérletek miatt kihívásokkal néz szembe. Mint mondta, az Európai Bizottság továbbra is támogatni fogja Moldovát, két héten belül pedig elindítja a bővítési folyamat következő lépését, az alkalmazandó uniós joganyag kétoldalú átvilágítását.
A NATO bejelentette, hogy hivatalosan is a holland Mark Rutte lesz a szervezet új főtitkára. Ezt az után tette, hogy a NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács ma úgy határozott, hogy a leköszönő holland miniszterelnököt nevezi ki a NATO következő főtitkárának. Mark Rutte október 1-től tölti be főtitkári tisztségét, amikor Jens Stoltenberg mandátuma a szövetség élén eltöltött tíz év után lejár. Kinevezését a tagállamok vezetői is megerősítik a júliusi NATO-csúcstalálkozón Washingtonban. Rutte kinevezése a múlt héten vált biztossá, amikor Klaus Iohannis elnök bejelentette, hogy visszalép a jelöltségtől.
Különböző adók és illetékek emelésének lehetőségével számol a kormány, hiszen a koalíció szakértői sajtóértesülések szerint adóemelési és költségcsökkentési intézkedéseket előírő forgatókönyveken dolgoznak. A Hotnews hírportál szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) egyik előterjesztése azt célozza, hogy 2025-ben 1, 2 vagy akár 3 százalékponttal emeljék a jelenleg 19 százalékos általános forgalmi adót, az áfát. A növekedés mértéke azonban függhet az e-számlázási rendszer, valamint az előre kitöltött TVA-elszámolás (RO e-TVA) működésétől is. Megfontolandónak tartják a 10 százalékos személyi jövedelemadó 16 százalékra emelését is. Az adóemelés már több éve téma kormányzati körökben, hiszen a PSD erőteljesen támogatná a progresszív adózási rendszerre történő átállást. A tervezett megszorítások azért várhatók, mert az államháztartási hiány megugrott, a költségvetés bevételei elmaradtak a várakozásoktól.
A Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) tagsága ma megválasztotta Elena Lasconit, Câmpulung-Muscel polgármesterét a párt új elnökévé, miután Cătălin Drulă korábbi elnök lemondott a június 9-i parlamenti választások után a párt gyenge szereplése miatt.
A szenátus megszavazta Tánczos Barna RMDSZ-es szenátor kezdeményezését, miszerint szeptember harmadik szombatja legyen minden évben országos takarítási nap. A szenátor elmondta: azért karolta fel a Let’s do it Romania civil szervezet mozgalmát, mert a törvénybe iktatással világos jelzést adnak, hogy az állampolgárok, a hatóságok és a gazdasági szereplők egyaránt felelősek a környezet tisztaságáért. Csak közös erőfeszítéssel érhetnek el szemléletváltást, ezt ösztönzik az országos takarítási nappal - hangsúlyozta Tánczos Barna, az RMDSZ Hargita megyei szenátora. A tervezetet még a képviselőháznak is el kell fogadnia.
Kihirdette tegnap Klaus Iohannis államfő azt a törvényt, amely kizárja a felfüggesztett börtönbüntetés kiszabásának lehetőségét rabszolgatartás, emberkereskedelem és gyermekkereskedelem bűntette esetén.
A jogszabály értelmében a büntető törvénykönyv 209., 210. és 211. cikkébe foglalt bűncselekmények esetén kizárólag letöltendő börtönbüntetés szabható ki.
Aki mást rabszolgasorba juttat vagy rabszolgasorban tart, illetve rabszolgákkal kereskedik, 5 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő; a hivatalban levő köztisztviselő által elkövetett emberkereskedelem 7-től 15 évig terjedő börtönnel büntetendő - írja elő a törvény. A jogszabály szerint továbbá aki kiskorú személyt kizsákmányolás céljából toboroz, szállít, elszállásol vagy befogad, 7-től 15 évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogok gyakorlásától való eltiltással büntetendő.
Tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztésre nő a büntetés, ha: a bűntettet köztisztviselő követi el hivatalának gyakorlása közben; a bűntett veszélyezteti a kiskorú életét; a bűntettet családtag követi el; a bűntettet olyan személy követi el, akinek a gondozása vagy felügyelete alatt áll a kiskorú, illetve az elkövető visszaél a kiskorúval szembeni bizalmi vagy hatalmi pozíciójával.
A törvény rendelkezik arról is, hogy a kiskorúakat ábrázoló pornográf anyagok készítése, birtoklása, beszerzése, tárolása, terjesztése, illetve bármilyen módon történő hozzáférhetővé tétele 3-tól 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A tervezetet május 28-án fogadta el a képviselőház döntő házként.
