Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
Már négy éve a közlekedési minisztériumnál van egy olyan projekt, amely megvalósulása esetén megakadályozhatta volna a Duna vízhozamának csökkenésével kapcsolatos problémákat Romániában - jelentette ki tegnap Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A kormányülés végén tartott sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, ha a projekt megvalósult volna, jelentősen megnőtt volna az Öreg-Duna vízhozama, és a vízszint is jelentősen magasabb lenne jelenleg Cernavodánál, ahol az atomerőmű reaktorának hűtésére használják a folyam vizét. Hozzátette, felkérte Radu Miruță ügyvivő közlekedési minisztert, hogy sürgősen frissítse a projekthez kapcsolódó összes adatot. Ilie Bolojan nyomatékosította ugyanakkor, hogy Romániát nem fenyegeti az általános áramkimaradás.
Az egységes bértörvény tervezete bármikor benyújtható a parlamentbe - jelentette ki az ügyvivő miniszterelnök az RFI ma reggeli adásában.
Hozzátette, a tényleges benyújtáshoz azonban olyan megállapodás szükséges, ami biztosítja a jogszabály-tervezet elfogadását és a nyilvánosan folyó felelőtlen nyilatkozatok miatt egyelőre nem sikerült a tárgyalásokat lezárni. Elmondta, vannak olyan állami intézmények, ahol nagyon magasak a bérek, esetükben nem lesz növekedés, de másoknál 15-20 százalékos béremelkedést irányoz elő a tervezet, méltányosabb bérezést vezet be a közszférában. Bolojan hangsúlyozta, a szakszervezetekkel már többször konzultált a Munkaügyi minisztérium jelenlegi vezetője, de ezt kellett volna tenniük az előző minisztereknek is, akiknek négy év állt rendelkezésükre, hogy előkészítsék a törvényt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az új bértörvény figyelembe veszi Románia pénzügyi képességét, mennyit tud bérekre fordítani. Az ügyvivő kormányfő példaként említette a családot, amely csak a rendelkezésére álló pénzt tudja elkölteni, nem azt amit szeretne, de nincs neki, mert ez utóbbi esetben adósságokba bonyolodik és egy adott pillanatban ház nélkül marad - érzékeltette az ország helyzetét Ilie Bolojan az RFI ma reggeli műsorában.
Közös bérjavaslatot nyújtott be a Sanitas és a Solidaritatea Sanitară a munkaügyi és az egészségügyi minisztériumnak.
A két szakszervezeti szövetség azt kéri, hogy javaslatcsomagjuk teljes egészében kerüljön be a közalkalmazottak új bértörvényébe. Arra is figyelmeztetnek, hogy ha a lényeges rendelkezéseket módosítják, közös tiltakozó akciókat szerveznek.
Ilie Bolojan ideiglenes kormányfő reményét fejezte ki, hogy Románia megőrzi jelenlegi hitelminősítését a közelgő értékelés során. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy mielőbb teljes jogkörű kormányra van szükség, amely folytatja az állami kiadások csökkentését.
Ilie Bolojan a 2028-as választásokra is kitért, megjegyezve, hogy már most megjelentek kampányjellegű nyilatkozatok a béremelésekről és az állami szektorban történő létszámfelvételi korlátozások feloldásáról. A miniszterelnök kiemelte, hogy Románia egy év alatt jelentősen csökkentette a korábban 9,3 tized százalékos költségvetési hiányt. Hozzátette, az intézkedések társadalmi erőfeszítésekkel jártak, továbbá köszönetet mondott a román állampolgároknak, hogy megértették a helyzet súlyosságát.
A hétvégén Bukarestben szervezték meg az Egyiskolás szórványmegyék és térségek című kerekasztal-beszélgetést, ahol az ország magyar tannyelvű szórványiskoláinak képviselői áttekintették…
Európa védelmi képességeinek fokozására a testület másfél milliárd eurós költségvetésű védelmi ipari stratégiát javasol. A költségek csökkentése és a védelmi…
Állami támogatást igényelhetnek a romániai paradicsom-, fokhagyma- és burgonyatermesztők. A kedvezményezettek köre az őstermelőktől a családi gazdaságokon át a mezőgazdasági…
Csütörtökön anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását a próbaérettségi keretében. Ez a próbavizsga-sorozat negyedik napja, miután hétfőn…
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap Klaus Iohannis államfővel és Marcel Ciolacu miniszterelnökkel is találkozott Bukarestben, ahol az Európai…
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet ma kijelentette, hogy közvetítőkön keresztül folytatja a tárgyalásokat Izraellel, amíg meg nem köttetik a tűzszüneti megállapodás.
Természetes halállal halt meg a börtönben Alekszej Navalnij ellenzéki politikus – jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója tegnap a Szolovjov LIVE médiacsatornán.
Donald Trump és Joe Biden is győzött az előzetes eredmények szerint a szuperkeddnek nevezett előválasztási napon, amikor az Egyesült Államok mintegy 15 államában döntöttek az elnökjelöltekről a pártok regisztrált választói.
Alkotmánybírósághoz fordul az USR és a Jobboldal Ereje az elnökválasztás módosítása miatt. Az RMDSZ által benyújtott jogszabályjavaslatot tegnap fogadta el a képviselőház döntő házként.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint mintegy 40 százalékkal drágábbak az alapélelmiszerek, mint három évvel ezelőtt. Az alapélelmiszerek közül a krumpli drágult leginkább, mintegy 83 százalékkal.
A hétvégén Bukarestben szervezték meg az Egyiskolás szórványmegyék és térségek című kerekasztal-beszélgetést, ahol az ország magyar tannyelvű szórványiskoláinak képviselői áttekintették egyebek mellett az új oktatási törvény alkalmazása által felvetett problémákat, lehetőségeket, és megosztották egymással azokat a tapasztalatokat, jó megoldásokat, amelyek hozzájárulhatnak a szórványoktatás megerősítéséhez. Borbély Tamás összeállítását hallják.
Katasztrofális a helyzet a Gázai övezet északi részén, ahol a becslések szerint körülbelül 300 ezer ember él elszigetelve gyakorlatilag segítség nélkül, mert a segélyszállítmányokból alig jut el valami odáig.
A Világélelmezési Program arra figyelmeztet, hogy ha nem érkezik gyors segítség, mostantól rohamosan nő majd azok száma, akik éhen halnak. Máris egyre több olyan csecsemő és kisgyerek kerül kórházba, akiken nem tudnak segíteni az orvosok.
Az amerikai légierő a jordániaival közösen pár napja repülőgépekről is dob le élelmiszercsomagokat a gázaiaknak, de ez meg sem közelíti azt a mennyiséget, amely érezhető változást hozna a Hamász és Izrael között lassan fél éve dúló háború poklában szenvedő gázai lakosság helyzetében. A gázai tűzszünetről eközben továbbra is intenzív tárgyalások folynak.
A sikertelen hétvégi kairói forduló óta az Egyesült Államok egy kiegészített és módosított megállapodástervezetet küldött minden érintettnek megfontolásra. Az amerikai és a katari diplomácia még nem adta fel, hogy tető alá hozza a túszok szabadon engedéséhez kötött hathetes gázai fegyvernyugvást legkésőbb a Ramadán kezdetéig, vasárnapig.
Az Európába áramló ukrán gabona ellen tiltakozó termelők hatalmas, több mint százezres tömeggel töltötték meg tegnap a lengyel főváros utcáit. A varsói parlament elé érve a tüntetés erőszakba fordult, több rendőr is megsérült.
A lengyel termelők Brüsszel zöldpolitikája és az Európába áramló ukrán gabona ellen tüntettek. A Szolidaritás Független Szakszervezet által szervezett tiltakozáson felszólították a varsói kormányt, hogy tegyen határozott lépéseket a helyzet rendezéséért.
A békésnek induló, a szervezők szerint több mint 150 ezres tiltakozás kora délutánra eldurvult: a tüntetők egy csoportja előbb petárdákkal és utcakövekkel kezdték dobálni a rendőröket, majd többen betörtek a lengyel törvényhozás, a Szejm területére.
Donald Tusk miniszterelnök a beáramló ukrán gabona megfékezése helyett inkább az orosz és fehérorosz terményekre kért szankciókat Brüsszeltől. Habár a lengyel vezetés állítja, a gazdák pártján áll, a szerdai tüntetés előtt Varsó főpolgármestere nem engedélyezte, hogy a termelők traktorokkal érkezzenek a demonstrációra.(euronews.hu)
Európa védelmi képességeinek fokozására a testület másfél milliárd eurós költségvetésű védelmi ipari stratégiát javasol.
A költségek csökkentése és a védelmi rendszerek összehangolása érdekében a Bizottság közös eszközbeszerzéseket javasol a tagállamok részére. A Bizottság azt szeretné, hogy az Európai Unió képes legyen azonnal reagálni egy nagy intenzitású konfliktus esetén. A tervek szerint két év alatt másfél milliárd eurós alapot biztosítanának a védelmi ipar számára, hogy megkönnyítsék a forráshoz jutást a katonai felszerelések fejlesztésében részt vevő kis- és középvállalkozások részére. Emellett költségvetési keretet biztosítanának közös védelmi projektek indításához, vagy jövőbeli ellátási válságok enyhítéséhez is.
Állami támogatást igényelhetnek a romániai paradicsom-, fokhagyma- és burgonyatermesztők. A kedvezményezettek köre az őstermelőktől a családi gazdaságokon át a mezőgazdasági vállalkozásokig terjed. Idén újdonság, hogy az összeget két részletben, tavasszal és ősszel folyósítják, az állam így akarja kompenzálni a termelők veszteségeit, amit a megemelkedett energiaárak, vagy az ukrajnai gabonaimport okozott. Nagy Zsolt Arad megyeifalugazdász tájékoztatta a feltételekről Pataky Lehel Zsoltot:
Csütörtökön anyanyelvből mérik fel a nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok tudását a próbaérettségi keretében. Ez a próbavizsga-sorozat negyedik napja, miután hétfőn román nyelv és irodalomból, kedden a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, szerdán pedig a szaknak megfelelő választható tantárgyból vizsgáztak a végzősök.
A próbavizsgák eredményeit március 15-én teszik közzé. A próbaérettségit mintegy 1320 tanintézetben szervezik meg, a vizsgasorozatra több mint 146 ezer tanuló iratkozott fel.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tegnap Klaus Iohannis államfővel és Marcel Ciolacu miniszterelnökkel is találkozott Bukarestben, ahol az Európai Néppárt kongresszusát tartják. A Romexpo kiállítási központban ma véget ért kongresszus házigazdája a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az Európai Néppárt.
A kongresszuson megválasztották az EPP csúcsjelöltjét az európai parlamenti választásokra. Az Európai Néppárt politikai közgyűlése kedd este hagyta jóvá Ursula von der Leyen új mandátumra való jelentkezését. Az Európai Bizottság jelenlegi vezetője egyetlen jelöltként pályázik az EPP csúcsjelölti pozíciójára, így a június 9-i európai parlamenti választásokat követően újabb ötéves mandátumot nyerhet az uniós végrehajtó testület élén.
Az EPP kongresszusának második napján felszólaltak az Európai Unió állam- és kormányfői, közöttük Klaus Iohannis, Románia elnöke is. A Bukarestben zajló kétnapos kongresszus szerdán kezdődött, negyven országból érkező több mint 2000 küldött részvételével. Jelen van az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) elnöke, valamint a politikai családhoz tartozó több állam- és kormányfő, pártelnökök, uniós biztosok.
A kongresszus küldöttei szerda este egyhangúlag megszavazták a Románia teljes körű schengeni csatlakozását is sürgető választási programot, miután a kormányzó Osztrák Néppárt delegációja letett az elutasításáról.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet ma kijelentette, hogy közvetítőkön keresztül folytatja a tárgyalásokat Izraellel, amíg meg nem köttetik a tűzszüneti megállapodás.
A szervezet állítása szerint kellő "rugalmasságot" tanúsít az egyezség megkötéséért, amelyhez "véget kell vetni az agressziónak" a Gázai övezetben. A Hamász azzal vádolta meg Izraelt, hogy akadályokat gördít a megállapodás útjába. Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom képviselői Kairóban tárgyalnak a Hamásszal a lehetséges tűzszünetről. Izrael közvetlenül nem vesz részt a megbeszéléseken.
Természetes halállal halt meg a börtönben Alekszej Navalnij ellenzéki politikus - jelentette ki Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat igazgatója tegnap a Szolovjov LIVE médiacsatornán.
Nariskin arra a kérdésre válaszolva, hogy lehet-e köze Navalnij halálához nyugati erőknek, kijelentette: nem hiszi, hogy ez valami különleges összeesküvés lenne, az aktivista természetes halállal halt meg. Az orosz kémfőnök undorítónak, de előre várhatónak nevezte, hogy a Nyugat "ilyen sátáni táncot rendez Navalnij koporsója körül". Alekszej Navalnij február 16-án, 47 éves korában halt meg abban a sarkvidéki börtönben, ahol 19 évi büntetését töltötte. A Kreml tagadja, hogy az orosz államnak vagy Vlagyimir Putyin elnöknek köze lett volna a halálához.
Donald Trump és Joe Biden is győzött az előzetes eredmények szerint a szuperkeddnek nevezett előválasztási napon, amikor az Egyesült Államok mintegy 15 államában döntöttek az elnökjelöltekről a pártok regisztrált választói.
A republikánusoknál Donald Trump egyetlen kivétellel mindenütt győzelmet ért el az elnökjelöltségért Nikki Haleyvel folytatott versenyben. Joe Biden hivatalban lévő elnök szintén egyetlen helyen szenvedett vereséget a demokrata párti előválasztásokon.
Alkotmánybírósághoz fordul az USR és a Jobboldal Ereje az elnökválasztás módosítása miatt. Az RMDSZ által benyújtott jogszabályjavaslatot tegnap fogadta el a képviselőház döntő házként.
A dokumentum szerint a választásokat vasárnap tartják, legtöbb három hónappal az államfő mandátumának lejárta előtt. A szavazás időpontja előtt legkevesebb 75 nappal a kormány egy határozatban kitűzi a választások dátumát. Az ellenzéki alakulatok szerint a törvénytervezet kilenc ponton sérti az alkotmányt, de szembemegy az alkotmánybíróság több korábbi határozatával és a Velencei Bizottság ajánlásaival is.
Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint mintegy 40 százalékkal drágábbak az alapélelmiszerek, mint három évvel ezelőtt. Az alapélelmiszerek közül a krumpli drágult leginkább, mintegy 83 százalékkal.
Cristian Păun közgazdász szerint a krumpli árának emelkedése azt jelzi, hogy Románia nem termel elég burgonyát, mert ha termelne, akkor az ár nem emelkedett volna ennyire. Más alapélelmiszerek esetében is érezhető a drágulás. Az utóbbi három esztendőben a csirkehús ára 81 százalékkal nőtt, a tojás két és félszer annyiba kerül, mint 2021-ben. Enyhe árcsökkenésről csak a liszt és az olaj esetében lehet beszélni.
A hétvégén Bukarestben szervezték meg az Egyiskolás szórványmegyék és térségek című kerekasztal-beszélgetést, ahol az ország magyar tannyelvű szórványiskoláinak képviselői áttekintették egyebek mellett az új oktatási törvény alkalmazása által felvetett problémákat, lehetőségeket, és megosztották egymással azokat a tapasztalatokat, jó megoldásokat, amelyek hozzájárulhatnak a szórványoktatás megerősítéséhez. Borbély Tamás összeállítását hallják.
