A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Újabb bombafenyegetést jelentettek pénteken az otopeni-i Henri Coandă nemzetközi repülőtéren, ezúttal egy Prágából érkező repülőgéppel kapcsolatban - közölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
A SRI tájékoztatása értelmében a fenyegetés nem tartalmazott konkrétumokat, ezért nem volt szükség helyszíni intézkedésekre.A fővárosi repülőtér-üzemeltető vállalat (CNAB) közlése szerint a fenyegetés a Tarom légitársaság Prágából Bukarestbe tartó ROT226-os járatát érintette, amely 102 utassal a fedélzetén 12 óra 19 perckor szállt le. A bombafenyegetés ellenére zavartalanul és biztonságosan, a menetrendnek megfelelően zajlik a légiforgalom a repülőtéren, miközben a hatóságok végrehajtják az előírt biztonsági intézkedéseket - tették hozzá. Csütörtökön több hasonló bombafenyegetés is érkezett Bukarestben leszálló repülőgépekkel kapcsolatban, de a SRI egyik esetben sem talált valós veszélyre utaló jeleket.
Romániában is követelik a Securitate-ügynökök aktáinak nyilvánosságra hozatalát. Az 1989. December 21. Egyesület az Agerpres hírügynökségnek is eljuttatott nyílt levélben kérte Nicușor Dan államfőt, hogy a megfelelő intézmények indítsák el a dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálják és tegyék közzé azokat az interneten. A levél példaként Magyarországot említi, más olyan országok,például Némteország,Lengyelország mellet,akik ezt a lépést megtették.
A Román Hírszerző Szolgálat szerint több mint százezer dosszié maradt titkosított, mert nemzetbiztonsági kérdéseket érintenek.
A csalók a Netflix nevében küldenek hamis üzeneteket, amelyekben arra hivatkoznak, hogy nem sikerült levonni az előfizetési díjat, és rövid időn belül felfüggesztik a felhasználó fiókját. Az üzenetekben található hivatkozás egy hamis weboldalra vezet, ahol bankkártyaadatokat kérnek.
Az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság arra figyelmeztet, hogy senki ne nyissa meg a gyanús linkeket, és ne adja meg banki adatait ilyen oldalakon. Akik már megadták kártyaadataikat, haladéktalanul értesítsék bankjukat. A csalási kísérleteket a Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság honlapján vagy az 1911-es telefonszámon lehet jelenteni.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz az új román kormány intézkedéseiről, mire volt ideje és mire nem a Luca Niculescu vezette kabinetnek, illetve mit tervez a nyugdíjakkal kapcsolatban. Szó lesz arról, hogy a parlamentben ismét elemi erővel törtek felszínre a nacionalista viták, amelyeket az AUR törvénymódosító javaslatai gerjesztenek, de beszámolunk az Európa Tanács szakértői testületének romániai látogatásáról, valamint a közigazgatási reformot övező politikai vitákról. Áttekintjük a bulgáriai elnökválasztás eredményét.
Természetesen szó lesz az amerikai félidős kongresszusi választásról is, hiszen Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik erről a politikai megmértettetésről, amely Donald Trump republikánusainak a vereségével végződött.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel a Szétszerelhetetlen valóságóra című jegyzetét.
Románia majdnem 1,1 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól az energetikai rendszerek korszerűsítésére, főként az újrahasznosítható forrásokból származó energiatermelés fejlesztésére.
A jövő hónap végéig nyújthatják be a méhészek fizetési igényléseiket a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségek területi kirendeltségeihez.
Románia ellenkezése és Szlovákia tartózkodása miatt az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei nem tudtak megállapodni az ágazat jövőjéről szóló következtetésekről.
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes. Az erdélyi gazdáknak is fontos intézkedés azután vált lehetővé, hogy korábban elérték a vészfék kiterjesztését a gabonafélékre is.
Románia ismét kérni fogja az Európai Bizottságot, hogy a gazdákat súlyosan korlátozó környezetvédelmi előírások felülvizsgálata után tegye lehetővé a tenyészállatok vásárlását – nyilatkozta a mezőgazdasági miniszter.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz…
Az Európai Unió a zárolt orosz pénzeszközök nyereségéből származó, 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának júliusban jelentette be tegnap Luxembourgban, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak. A WikiLeaks keddi beszámolója szerint Assange elutazott Londonból és úton van hazájába, Ausztráliába.
Románia majdnem 1,1 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól az energetikai rendszerek korszerűsítésére, főként az újrahasznosítható forrásokból származó energiatermelés fejlesztésére.
Az Európai Bizottság közleménye szerint további kilenc ország kapott összesen 3 milliárd euró térítésmentes támogatást 39 programra. Románia kapta a legtöbb pénzt, Csehország valamivel több, mint 835 milliót, Lengyelország pedig 700 milliót.
A jövő hónap végéig nyújthatják be a méhészek fizetési igényléseiket a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségek területi kirendeltségeihez.
A hivatal közlése szerint 2024-ben több mint 12 millió euró támogatást osztanak ki, az összeg felét az Európai Unió a másik felét a kormány biztosítja. A pénz folyósítása a kérések ellenőrzése és a helyszíni ellenőrzést követően történik.
Románia ellenkezése és Szlovákia tartózkodása miatt az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei nem tudtak megállapodni az ágazat jövőjéről szóló következtetésekről.
„Sajnos nem a vita előtt, hanem a vita közben derült ki, hogy a román delegáció nem tudja támogatni a szöveget” – jelentette ki a Mezőgazdasági és Halászati Tanács hétfői luxemburgi ülése utáni sajtótájékoztatóján David Clarinval belga agrárminiszter. Bukarest a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében történő közvetlen kifizetéseknél alkalmazott úgynevezett külső konvergencia mechanizmus miatt ellenzi a szöveget. A román delegáció nem értett egyet azzal, hogy az EU kevésbé tehetős, főként keleti tagállamai kevesebb közvetlen KAP-támogatásban részesülnek, számol be az EFE hírügynökség alapján az Agerpres.
Védővámokat vezetett be az Európai Unió Ukrajnából származó zab behozatalára. A rendelkezés 2025. június 5-ig érvényes. Az erdélyi gazdáknak is fontos intézkedés azután vált lehetővé, hogy korábban elérték a vészfék kiterjesztését a gabonafélékre is.
Az EU és Ukrajna közötti kereskedelmi liberalizáció egy évvel történő meghosszabbításáról szóló megállapodáshoz kapcsolódóan az EP plenáris ülése módosító indítványokat hagyott jóvá. Ezek között szerepelt az európai mezőgazdasági termelők védelmét szolgáló intézkedés is, amelyet Winkler Gyula, az RMDSZ EP-képviselője az INTA szakbizottságban kezdeményezett, közösen az AGRI szakbizottságban tevékenykedő PNL-s képviselőkkel - számolt be az RMDSZ közleménye.
Románia ismét kérni fogja az Európai Bizottságot, hogy a gazdákat súlyosan korlátozó környezetvédelmi előírások felülvizsgálata után tegye lehetővé a tenyészállatok vásárlását - nyilatkozta a mezőgazdasági miniszter.
Mint fogalmazott, az önellátó gazdálkodáshoz és az országban termesztett gabonafélék értékesítéséhez szükség van az állattenyésztési ágazat fejlesztésére. Az Eurostat adatai szerint Romániában az utóbbi években folyamatosan csökkent az állatállomány. A jelenlegi uniós szabályozások csak kivételes helyzetekben teszik lehetővé a tagállamok számára tenyészállatok beszerzését, ezért Románia támogatja a vonatkozó rendelet előírásainak felülvizsgálását.
Tegnap délelőtt elhunyt Cselényi László rendező, a Duna Televízió egykori elnöke. Cselényi László 1951. február 1-én született Kolozsváron.
A 70-es évek elején a Stúdió 51 egyik alapító vezetője és rendezője volt. 1975-1978 között a Kolozsvári Állami Bábszínháznál irodalmi referens, rendező volt. 1978-1981 között a Román Televízió bukaresti magyar adásánál szerkesztő-rendezőként dolgozott. Kivándorlását követően 1983-1996 között a Magyar Televízió szerkesztő-rendezőjeként dolgozott, 1996-2001 között a Duna Televízió rendezője volt. 2002-2005 között az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója, 2005-2010 között pedig a Duna Televízió elnöke volt. Cselényi László munkásságát számos rangos elismeréssel tüntették ki, köztük Tamási Áron-díjjal, Európa-díjjal és Prima díjjal.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel elfogadta tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben – közölte az uniós tanács tegnap az MTI szerint. Ezzel 2100 fölé emelkedett azok száma, akiket az EU szankciókkal sújt válaszul Oroszország Ukrajna elleni agressziójára.
Egyre őrültebbekké válnak az Európai Unió szankciói - írta angol nyelvű Telegram csatornáján Dmitrij Megyvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke.
Hangsúlyozta, az Oroszország elleni újabb szankciók nem érik el céljukat, hanem újabb ellenséges intézkedéssé válnak. Ugyanakkor az EU kész feláldozni a mindennapi európai emberek érdekeit - írta Megyvegyev. Hozzátette, Oroszország sokkal kevésbé szenved az uniós szankcióktól, mint az európai cégek és a tagállamok lakossága.
Az Európai Unió a zárolt orosz pénzeszközök nyereségéből származó, 1,4 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajnának júliusban jelentette be tegnap Luxembourgban, az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.
Ezt az összeget az év végéig további 1 milliárd euróval egészítik majd ki. Ez a támogatás az ukrán légvédelmet, a lőszerek biztosítását és az ukrán ipart hivatott segíteni. Az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, egy tagállam, Magyarország, nem támogatta ezt a javaslatot, így nincs joga részt venni annak eldöntésében, hogy milyen célra fordítsák a támogatást.
Egy máltai bíróság alapfokon elrendelte Pál Fülöp herceg kiadatását Romániának – jelentette be Facebook-oldalán Alina Gorghiu igazságügyi miniszter.
A román királyi család hivatalosan el nem ismert tagját 2020 decemberében a legfelsőbb bíróság befolyás vásárlása és hivatali visszaélésben való bűnrészesség miatt 3 év és 4 hónap szabadságvesztésre ítélte a băneasai királyi farm illegális visszaszolgáltatásával kapcsolatos ügyben, de a herceg az ítélet kihirdetése után elmenekült az országból. 2022 júniusában elfogták Párizsban, az ottani ítélőtábla azonban megtagadta a kiadatását. Idén áprilisban őrizetbe vették Máltán, azóta zajlik a kiadatási pere – emlékeztet az Agerpres.
Öt év vizsgálati fogság után szabadon engedték a brit hatóságok Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját, akinek kiadatásáról az amerikai hatóságok vádalku alapján lemondtak. A WikiLeaks keddi beszámolója szerint Assange elutazott Londonból és úton van hazájába, Ausztráliába.
Az 53 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint több mint tízmillió titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és a korábbi években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.
Assange együttműködött az amerikai hadsereg volt hírszerzési elemzőjével, Chelsea Manninggel, akit 35 év börtönbüntetésre ítéltek, és ebből hét évet letöltött, amikor Barack Obama akkori amerikai elnök 2017-ben kegyelemben részesítette.
Julian Assange öt évet töltött kiadatási őrizetben a szigoráról hírhedt londoni Belmarsh börtönben, miután az Egyesült Államok kérte kiadatását a brit hatóságoktól.
Az amerikai igazságügyi minisztérium álláspontja szerint ugyanis az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimekről és terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.
Három évvel ezelőtt a londoni központi büntetőbíróság megtiltotta Assange amerikai kiadatását, elsősorban olyan szakvéleményekre hivatkozva, amelyek szerint Assange depressziós, a jövőjétől rettegő ember, és nem garantálható, hogy amerikai kiadatása után nem vet véget életének.
Az Egyesült Államok fellebbezést nyújtott be a tilalmi végzés ellen, és ennek a londoni felsőbíróság 2022 decemberében helyt adott, megsemmisítve a kiadatás tilalmáról szóló büntetőbírósági döntést.
Assange ügyvédei ugyanehhez a bírósághoz nyújtottak be keresetet azzal a kéréssel, hogy az eljáró bírói tanács engedélyezze a kiadatás tilalmát megsemmisítő bírósági döntés megfellebbezését és a végzés felülvizsgálatát célzó újabb eljárás megindítását.
Májusban a londoni felsőbíróság helyt adott a kérésnek, kimondva, hogy Assange-nak jogalapja van az újabb fellebbezés benyújtásához.
Ennek előzményeként a londoni bírói testület március végén köztes állásfoglalást adott ki, amelyben az amerikai igazságügyi hatóságoktól jogi biztosítékokat kért egyebek mellett arra, hogy a WikiLeaks alapítóját Amerikában nem ítélik halálra.
A bíróság leszögezte: ha az igényelt jogi biztosítékokat nem kapja meg, akkor további elbírálás nélkül engedélyezni fogja a fellebbezést a kiadatást engedélyező korábbi döntés ellen.
Assange ügyvédi stábja azzal érvelt a fellebbezést engedélyező májusi döntés előtt, hogy az Egyesült Államok az igényelt biztosítékokat nem adta meg. A londoni felsőbíróság a múlt hónapban hozott végzésben elfogadta ezt az álláspontot.
A fellebbezésre azonban már nem volt szükség, mivel kedden olyan vádalku született, amelynek alapján Julian Assange elismerte bűnösségét nemzetvédelmi dokumentumok megszerzésére és nyilvánosságra hozatalára szőtt összeesküvésben, és ennek nyomán az eljáró amerikai bíróság 62 havi – vagyis a londoni kiadatási őrizetben töltött idővel megegyező időtartamú – szabadságvesztésre ítéli és a büntetést így letöltöttnek nyilvánítja.
A WikiLeaks portál kedd hajnalban az X portálon közzétett nyilatkozatában bejelentette, hogy Assange már előző este elhagyta a londoni Belmarsh börtönt, ahol 1901 napot töltött egy kétszer három méter területű cellában.
A WikiLeaks közzétett egy videót is, amelyen az látszik, hogy Assange a londoni Stansted repülőtéren beszáll egy repülőgépbe.
Assange-t korábban a svéd hatóságok is körözték szexuális bűncselekmények gyanújával, de a körözést végül visszavonták. Assange a svédországi kiadatás elől Ecuador londoni nagykövetségére menekült, ahol hét évet töltött diplomáciai menedék védelme alatt.
Öt éve azonban az ecuadori nagykövet engedélyével a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette és szabadon engedéséig a brit hatóságok fogságban tartották a Belmarsh börtönben.
Hivatalosan a Fidesz azért nem csatlakozott az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakcióhoz, mert nem akart egy társaságban lenni a magyarellenes Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR). Nem hivatalosan a csoport a csatlakozás feltételeként megszabta, hogy Orbán Viktor adja fel Ukrajna-ellenes pozícióját. Az ECR társelnöke, az olasz Nicola Procaccini a Népszavának megerősítette: George Simion, az AUR elnöke aláírta az Ukrajnát támogató nyilatkozatot. Még aznap Simion közzétett egy videót, amelyben a „leghatározottabban” elítélte „Klaus Iohannis elnök és a Legfelsőbb Védelmi Tanács döntését”, miszerint Románia átad Ukrajnának egy Patriot típusú légvédelmi rendszert, és hangsúlyozta, hogy "Romániának nincs oka belemenni mások háborújába”.
Románia majdnem 1,1 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól az energetikai rendszerek korszerűsítésére, főként az újrahasznosítható forrásokból származó energiatermelés fejlesztésére.
Az Európai Bizottság közleménye szerint további kilenc ország kapott összesen 3 milliárd euró térítésmentes támogatást 39 programra. Románia kapta a legtöbb pénzt, Csehország valamivel több, mint 835 milliót, Lengyelország pedig 700 milliót.
