A szenátus döntő házként elfogadta az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében a lignit- és feketekőszén-tüzelésű hőerőművek fokozatos kivonására csak akkor kerülhet sor, ha helyettük új, hasonló áramtermelő kapacitások épülnek és állnak üzembe.
A módosítást a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte arra hivatkozva, hogy Románia a jelenlegi geopolitikai és energiapiaci helyzetben nem mondhat le a széntüzelésű erőművekről megfelelő pótlás nélkül. Az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a módosítás veszélyeztetheti a helyreállítási terv egyik már teljesítettnek elfogadott vállalását, ami uniós források elvesztésének kockázatával járhat. A törvény emellett megtiltja új, lignit-, feketekőszén-, antracit- és tőzegalapú villamosenergia-termelő létesítmények építését, ugyanakkor továbbra is lehetővé teszi e nyersanyagok nem energetikai célú kitermelését több iparág számára.
Az ügyvivő környezetvédelmi miniszter bírálta a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó stratégia szenátusban elfogadott módosításait. Diana Buzoianu szerint több változtatás ellentétes Románia uniós vállalásaival, és veszélybe sodorhatja az ország számára elérhető egymilliárd eurós helyreállítási forrást.
A miniszter kifogásolta egyebek mellett, hogy a szenátus törölte a nemzeti parkok és természetvédelmi területek kezelésének ellenőrzésére előírt auditot, valamint azt is, hogy a módosítások kizárnák a védett területek kezeléséből a kutatóintézeteket, egyetemeket, civil szervezeteket és helyi önkormányzatokat. A szenátus első házként elfogadta a 2026 és 2030 közötti időszakra szóló biológiai sokféleség-megőrzési stratégiát és cselekvési tervet. A dokumentum elfogadása a Románia helyreállítási tervében vállalt mérföldkövek egyike.
A szenátus elfogadta a SAFE-program végrehajtásáról szóló sürgősségi kormányrendelet kiegészítéséről szóló törvénytervezetet.
A jogszabályjavaslat lehetővé teszi a fontosabb állami intézmények számára, hogy a 2026-os költségvetésben korábban már más célokra elkülönített, de fel nem használt összegeket felszabadítsák, és átcsoportosítsák sürgősebb kiadások fedezésére. A tervezet korlátozza a pénz felhasználását: a felszabadított keretből nem lehet új beruházásokat finanszírozni, illetve más számlákra átirányítani, vagy a kormány központi tartalékalapjába utalni összegeket. A tervezetet a képviselőház vitatja meg döntő házként.
Nicușor Dan államfő kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kezeléséről, valamint a kedvezményes lakásáfa határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.
A kőolajpiaci intézkedéscsomag részeként korlátozzák a kereskedelmi árrést, ideiglenes engedélyhez kötik a gázolaj exportját, és szolidaritási hozzájárulást vezetnek be a nagy olajtársaságok számára. A másik kihirdetett törvény szeptember 30-áig meghosszabbítja a lakásvásárláskor alkalmazható 9 százalékos kedvezményes áfakulcs határidejét. A jogszabály emellett mentesíti a többletköltségektől azokat a vásárlókat, akiket az Országos Kataszteri Hivatalt ért kibertámadás miatt késedelmek értek. A két törvényt a parlament rendkívüli ülésszakán fogadták el.
Nicușor Dan államelnök kedd este bejelentette, hogy kihirdetett egy sor, az országos helyreállítási terv kritikus mérföldköveinek teljesítéséhez szükséges törvényt, valamint ratifikálta a SAFE-megállapodást. Az államfő szerint a parlament által nemrég elfogadott és most kihirdetett törvények jó példái annak a politikai magatartásnak, amely a prioritásokra összpontosít, és kevésbé a konfliktusokra. Így megőrizhető a hitelminősítő ügynökségek bizalma Románia iránt, ami ösztönzi a külföldi befektetőket - tette hozzá az államfő.
A szenátus döntő házként elfogadta az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében a lignit- és feketekőszén-tüzelésű hőerőművek fokozatos kivonására csak akkor kerülhet sor, ha helyettük új, hasonló áramtermelő kapacitások épülnek és állnak üzembe.
A módosítást a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte arra hivatkozva, hogy Románia a jelenlegi geopolitikai és energiapiaci helyzetben nem mondhat le a széntüzelésű erőművekről megfelelő pótlás nélkül. Az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a módosítás veszélyeztetheti a helyreállítási terv egyik már teljesítettnek elfogadott vállalását, ami uniós források elvesztésének kockázatával járhat. A törvény emellett megtiltja új, lignit-, feketekőszén-, antracit- és tőzegalapú villamosenergia-termelő létesítmények építését, ugyanakkor továbbra is lehetővé teszi e nyersanyagok nem energetikai célú kitermelését több iparág számára.
Életének 72. évében elhunyt Havasi János Herczeg Ferenc-díjas újságíró, szerkesztő, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiós médiaszolgáltatási igazgatója. Havasi János hadisírkutatással is foglalkozott, többször járt riport- és kutatóúton a többi között a Donnál, a Donyec-medencében, az Urálban, Erdélyben, Lengyelországban.
A csíksomlyói pünkösdszombati búcsú immár több mint három évtizede nemcsak a székelyek fogadalmi ünnepe, hanem az összmagyarságé is. Ilyenkor a világ szinte minden tájáról érkeznek zarándokok Csíkszeredába és az egész megyébe.
Néhány éve madarakat és fákat ábrázoló képekkel találkoztam egy-egy ismerősöm közösségi oldalán, az egyik fotó mellett pedig egy idézet is megjelent, amely így szól: „Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” Ez a mondat az 1835. június 26-án született Herman Ottótól származik, aki természettudós, néprajzkutató, polihisztor és politikus volt egy személyben.
Ma tartja jelenlegi összetételében a második ülését a vajdasági tartományi képviselőház. Az ülés napirendjén mindössze két pont szerepel: a tartományi kormány…
Klaus Johannis államelnök munkalátogatáson tartózkodik Washingtonban, ahol ma veszi át az Atlanti Tanács nevű agytröszt vezetőjétől a Distinguished International Leadership Award kitüntetést, amit a kimagasló pályafutása, Románia…
A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat idei kiadásának felfüggesztésére szólította fel a kulturális intézményekben dolgozókat a Culturmedia és Alfa Cartel szakszervezet. A múzeumokban…
Május 7-től lehet jelentkezni az érettségi vizsga rendkívüli szakaszára. Erre az olimpiai csapatokban szereplő középiskolások, illetve az országos vizsgával egy időben…
Klaus Iohannist ma fogadja a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök. Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a két államfő a nemzetközi és a kétoldalú kapcsolatokat érintő elsődleges fontosságú kérdéseket vitatja meg, kiemelt hangsúllyal az ukrajnai és a fekete-tengeri helyzetre, valamint az euroatlanti térség biztonságának megerősítésére.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő este a Facebook-oldalán azt írta: úgy látják, hogy Moldova felkészülése kifejezetten jól halad, ehhez Budapest is hozzájárul azzal, hogy ötven leendő moldovai EU-s szakértőt képez ki az elkövetkezendő hónapokban.
Életének 72. évében elhunyt Havasi János Herczeg Ferenc-díjas újságíró, szerkesztő, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiós médiaszolgáltatási igazgatója. Havasi János hadisírkutatással is foglalkozott, többször járt riport- és kutatóúton a többi között a Donnál, a Donyec-medencében, az Urálban, Erdélyben, Lengyelországban.
2013-ban jelent meg Lánykák, az idő eljárt cím munkája, amelyet édesanyja elmesélése és levelei, valamint saját helyszíni kutatásai alapján írt. A könyv alapján forgatták a 2018-ban bemutatott Örök tél című történelmi filmdrámát, amely a Magyarországról szovjet lágerekbe hurcolt magyar embereknek állít emléket. Az alkotás több nemzetközi díjat is nyert. Havasi Jánossal két évvel ezelőtt készítettem interjút, amikor a 400 éves nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermében mutatták be a Szent Korona másolatát, Panyik Imre felvidéki díszműlakatos munkáját. Ezen az ünnepségen tartott előadást Havasi János, őt hallják a következő percekben.
A csíksomlyói pünkösdszombati búcsú immár több mint három évtizede nemcsak a székelyek fogadalmi ünnepe, hanem az összmagyarságé is. Ilyenkor a világ szinte minden tájáról érkeznek zarándokok Csíkszeredába és az egész megyébe.
Immár húsz éve, hogy a pünkösdi ünnep előtt és után események sorozatát kínálja a megyébe látogatóknak a Hargita Megyei Kulturális Központ és partnereik. A Hargitai Megyenapok idei kiadása szerdán kezdődött és május 20-ig tart. Többek között lesznek tájházbemutatók, fotó-és képzőművészeti kiállítások, koncertek, színházi előadások, könyvbemutatók és rendhagyó irodalomórák, illetve kirándulások. A részleteket csíkszeredai sajtótájékoztatón ismertették a szervezők, amelyen Bíró István is részt vett.
Néhány éve madarakat és fákat ábrázoló képekkel találkoztam egy-egy ismerősöm közösségi oldalán, az egyik fotó mellett pedig egy idézet is megjelent, amely így szól: „Évente egy nap szenteltessék a madarak és fák védelmében.” Ez a mondat az 1835. június 26-án született Herman Ottótól származik, aki természettudós, néprajzkutató, polihisztor és politikus volt egy személyben.
Május 10-én, azaz holnap ünnepeljük a madarak és fák napját, amely csupa kisbetűvel írandó. A gyökerek 1902-ig, Párizsba nyúlnak vissza, ugyanis abban az évben az európai államok egyezményt kötöttek a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Szintén százhuszonkét éve Chernel István ornitológus először szervezte meg Magyarországon a madarak és fák napját, amelyet Herman Ottó közreműködésével, 1906-ban törvénybe iktattak. „Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter körrendeletben írta elő: évente egy napot a népiskolákban a tanító arra szenteljen, hogy a tanulókkal a hasznos madaraknak és azok védelmének jelentőségét megismertesse” – olvasható az Országos Széchényi Könyvtárhoz tartozó Jeles Napok című szolgáltatás honlapján.
Megemlítem Chernel István főművét, az 1898-ban megjelent Magyarország madarai című háromkötetes átfogó munkát, amely egyike a legjelentősebb magyar nyelvű madártani kiadványoknak. A szép magyarsággal megírt, a kor legnevesebb állatfestői által illusztrált kötetek létrejötténél Herman Ottó is fontos szerepet játszott. Az Arcanum Kézikönyvtár honlapján megjelent cikk szerint „a mű keletkezése óta nagyot változott világunk, benne a madarak megítélése is. A korábbi, az ember szűken vett gazdasági hasznán-kárán alapuló, sokszor téves, és ma már visszatetsző értékelést felváltotta a korszerű madárvédelmi szemlélet”.
Ugyancsak érdemes megemlíteni Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról című könyvét, amely 1901-ben látott napvilágot. Bár ez sem mentes a kor meghatározó szemléletétől, ízes-élvezetes, szórakoztató módon közelíti meg a témát. Elsősorban a természet közelében élő, gazdálkodó embereket szólította meg a könyv, bemutatta nekik a legfontosabb és leggyakoribb nyolcvanhárom magyarországi madárfajt, igényes és hiteles képekkel illusztrálva.
A fákkal kapcsolatban Márai Sándor Füveskönyvéből ragadtam ki egy idézetet: „Az erdőkben van valami megrendítő, különösen a fenyőerdőkben. Nemcsak sötét és következetes hallgatásuk rendít meg, mély árnyaik, templomi fenségük és áhítatos magatartásuk. Megrendítő az élet akarata, mellyel egy nagy erdő kifejezi a világerőket.”
Ma tartja jelenlegi összetételében a második ülését a vajdasági tartományi képviselőház. Az ülés napirendjén mindössze két pont szerepel: a tartományi kormány megválasztása és a parlament főtitkárhelyettesének kinevezése.
A tartományi kormányalakító Maja Gojković, aki korábban a szerb kormány művelődési minisztere volt, illetve 2004 és 2008 között Újvidék polgármestere. Dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke bejelentette, hogy a tartományi kormányban Szakállas Zsolt helyett, aki mostantól a vajdasági képviselőház főtitkárhelyettese lesz, Ótott Róbert tölti be az oktatási, jogalkotási, közigazgatási és nemzeti kisebbségi – nemzeti közösségi titkári, valamint a tartományi kormány alelnöki tisztségét. A tartományi képviselőház korábbi ülésén Juhász Bálintot, a Vajdasági Magyar Szövetség intézőbizottságának elnökét választották meg házelnökké.
Klaus Johannis államelnök munkalátogatáson tartózkodik Washingtonban, ahol ma veszi át az Atlanti Tanács nevű agytröszt vezetőjétől a Distinguished International Leadership Award kitüntetést, amit a kimagasló pályafutása, Románia példamutató vezetése, valamint transzatlanti és európai vezetői szerepe elismeréseként kap.
A román államfőt kedden fogadta Joe Biden amerikai elnök a Fehér Házban. A tárgyalások során többek között arra is kitértek, hogy Románia nyitott arra, hogy a közeljövőben átadjon egy Patriot légvédelmi rendszert Ukrajnának. Klaus Johannis kitért arra is, hogy a NATO-tagállamok hadiipari termelését növelni kell, Románia jelenleg bruttó hazai termékének 2,5 százalékát fordítja védelemre, ami „rendkívül jó” arány, tekintve, hogy sok szövetséges ország „még a 2 százaléktól is nagyon messze áll”. Johannis arról is beszélt, hogy a soron következő csúcstalálkozón a NATO-nak határozottabban el kell köteleznie magát a keleti szárny védelme és elrettentő pozíciójának megerősítése mellett. Mivel a háború a Fekete-tenger térségében zajlik, ezért jobban kell fókuszálni erre a régióra, konkrét tervekre és stratégiákra van szükség, amelyek segítenek megelőzni a konfliktus kiterjedését és hozzájárulnak a békéhez – mondta Klaus Johannis Washingtonban.
A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat idei kiadásának felfüggesztésére szólította fel a kulturális intézményekben dolgozókat a Culturmedia és Alfa Cartel szakszervezet.
A múzeumokban és állami könyvtárakban dolgozókat tömörítő érdekvédelmi szervezetek bejelentették, hogy nem vesznek részt a május 18-ra tervezett Múzeumok Éjszakája programsorozatban, helyette aznap délután 17 órától a fővárosi Győzelem téren állnak sztrájkőrséget, addig japánsztrájkot tartanak.
A Culturmedia és Alfa Cartel szakszervezetek által képviselt tiltakozók azt nehezményezik, hogy a kormány nem tartotta be a kulturális intézményekben dolgozók méltányos bérezésére vonatkozó ígéreteit. Közleményükben tájékoztatnak, hogy a szakminisztérium és a kormány képviselőivel folytatott tárgyalásokon leszögeztek egy sor olyan intézkedést, amely a múzeumok és könyvtárak alkalmazottainak bérezését szabályozza, de az ezt tartalmazó sürgősségi rendeletet máig nem fogadták el.
Az érdekvédelemi szervezet arra kérte a Romániai Múzeumok Országos Hálózata és a Múzeumigazgatók Egyesületét, hogy csatlakozzon a megmozduláshoz, és függessze fel az Múzeumok Éjszakája idei kiadását.
Tegnap kezdődött meg a jegyárusítás a Fly Lili légitársaság júniusban induló vidombáki járataira – tudatja a Brassó megyei repülőtér.
Már az első 24 órában 100 jegyet vásároltak meg, a legtöbbet a június 28-án rajtoló müncheni járatokra. Az aktuális ajánlatokat a légitársaság honlapján lehet ellenőrizni. A Fly Lili légitársasággal a vidombáki reptérről Isztambulba, Barcelonába, Münchenbe, Nürnbergbe, Stuttgartba, Rómába, Milánóba,Bolognába és Szalonikibe lehet eljutni. Minden célállomásra heti három járatot indít a társaság.
A brassói nemzetközi reptérről a következő hetekben több vakációs járat is rajtol, például június 18-án a Wizz Air által működtetett heti három budapesti járat, így hamarosan megnő a forgalom a vidombáki repülőtéren, amely jelenleg mindössze heti öt repülőjárattal működik, ezek Londonba és Dortmundba szállítanak utasokat.
Május 7-től lehet jelentkezni az érettségi vizsga rendkívüli szakaszára. Erre az olimpiai csapatokban szereplő középiskolások, illetve az országos vizsgával egy időben zajló nemzetközi sport- és művészeti versenyeken részt vevő diákok jelentkezhetnek. Az Egyesült Államokban működő katonai akadémiákra felvételi vizsgát tevő középiskolások szintén részt vehetnek a különleges ülésszakon. A regisztráció péntekig, azaz május 10-ig tart, a vizsgákat május 21-30. között tartják.
Véget ért az ortodox húsvéti vakáció, mától újrakezdődött a tanítás. A diákok jelentős részének június 21-én kezdődik a nyári vakáción. A nappali és az esti tagozatos végzősök számára az iskolai év 34 oktatási hétből áll és június 7-én zárul, a nyolcadik osztályosok számára pedig június 14-én ér véget a 35 hetes tanév. A szakközépiskolákban a tanév 37 oktatási hétből áll, amijúnius 28-án zárul.
A nőknek még mindig meg kell küzdeniük a karrierrel és a családon belüli szerepekkel kapcsolatos sztereotípiákkal és előítéletekkel - hangsúlyozta Natalia-Elena Intotero családügyi miniszter a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség romániai napja alkalmából kiadott üzenetében, amelyet az Agerpres hírügynökség idéz.
A szaktárca vezetője szerint a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség napja alkalmat ad a román társadalom számára, hogy a szociáldemokrácia e fontos alapelvére összpontosítson, és fenntartható megoldásokat találjon a közpolitikák előmozdítására a közélet minden területén. Natalia Intotero kitért a kormány által tavaly elfogadott Gyermekgarancia programra is, amely szerinte nagy potenciállal rendelkezik, hiszen megváltoztathatja a szegénység vagy társadalmi kirekesztés által fenyegetett gyermekek életét. A fiataloknak és a gyermekeknek joguk van a minőségi, inkluzív oktatáshoz, függetlenül attól, hogy hol élnek - tette hozzá.
Klaus Iohannist ma fogadja a Fehér Házban Joe Biden amerikai elnök. Az Államelnöki Hivatal tájékoztatása szerint a két államfő a nemzetközi és a kétoldalú kapcsolatokat érintő elsődleges fontosságú kérdéseket vitatja meg, kiemelt hangsúllyal az ukrajnai és a fekete-tengeri helyzetre, valamint az euroatlanti térség biztonságának megerősítésére.
Szerdán Klaus Iohannis átveszi az Atlanti Tanács (Atlantic Council) nevű amerikai agytröszt díját kimagasló pályafutása, Románia példamutató vezetése, valamint transzatlanti és európai vezetői szerepe elismeréseként. A közlemény kiemeli, hogy Iohannis az első európai államfő, aki a díj alapítása óta eltelt 24 évben megkapja ezt a kitüntetést.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfő este a Facebook-oldalán azt írta: úgy látják, hogy Moldova felkészülése kifejezetten jól halad, ehhez Budapest is hozzájárul azzal, hogy ötven leendő moldovai EU-s szakértőt képez ki az elkövetkezendő hónapokban.
A tárcavezető leszögezte: a csatlakozni kívánó országok teljesítményét egyenként és egyesével kell bírálni, így Moldova teljesítménye sem köthető össze más jelöltországéval. „Amennyiben a csatlakozási tárgyalások valós folyamata nem indul meg a hátralévő másfél hónapban, akkor a magyar elnökség legelején megtartják a tárgyalásokat indító kormányközi konferencia ülését” - tudatta Szijjártó Péter.
A Szabad Európa Rádió úgy értesült, Brüsszelben még azelőtt sort kerítenének a moldovai és az ukrán tárgyalások hivatalos megnyitására – egy ünnepélyes rendezvény keretében –, hogy július elsejétől Magyarország átvenné a soros uniós elnökséget. A diplomaták szerint a „tárgyalási kereteket" az EU tagállamai egyszerre tervezik elfogadni Moldova és Ukrajna számára.
Életének 72. évében elhunyt Havasi János Herczeg Ferenc-díjas újságíró, szerkesztő, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. rádiós médiaszolgáltatási igazgatója. Havasi János hadisírkutatással is foglalkozott, többször járt riport- és kutatóúton a többi között a Donnál, a Donyec-medencében, az Urálban, Erdélyben, Lengyelországban.
2013-ban jelent meg Lánykák, az idő eljárt cím munkája, amelyet édesanyja elmesélése és levelei, valamint saját helyszíni kutatásai alapján írt. A könyv alapján forgatták a 2018-ban bemutatott Örök tél című történelmi filmdrámát, amely a Magyarországról szovjet lágerekbe hurcolt magyar embereknek állít emléket. Az alkotás több nemzetközi díjat is nyert. Havasi Jánossal két évvel ezelőtt készítettem interjút, amikor a 400 éves nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium dísztermében mutatták be a Szent Korona másolatát, Panyik Imre felvidéki díszműlakatos munkáját. Ezen az ünnepségen tartott előadást Havasi János, őt hallják a következő percekben.