A szenátus döntő házként elfogadta az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében a lignit- és feketekőszén-tüzelésű hőerőművek fokozatos kivonására csak akkor kerülhet sor, ha helyettük új, hasonló áramtermelő kapacitások épülnek és állnak üzembe.
A módosítást a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte arra hivatkozva, hogy Románia a jelenlegi geopolitikai és energiapiaci helyzetben nem mondhat le a széntüzelésű erőművekről megfelelő pótlás nélkül. Az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a módosítás veszélyeztetheti a helyreállítási terv egyik már teljesítettnek elfogadott vállalását, ami uniós források elvesztésének kockázatával járhat. A törvény emellett megtiltja új, lignit-, feketekőszén-, antracit- és tőzegalapú villamosenergia-termelő létesítmények építését, ugyanakkor továbbra is lehetővé teszi e nyersanyagok nem energetikai célú kitermelését több iparág számára.
Az ügyvivő környezetvédelmi miniszter bírálta a biológiai sokféleség megőrzésére vonatkozó stratégia szenátusban elfogadott módosításait. Diana Buzoianu szerint több változtatás ellentétes Románia uniós vállalásaival, és veszélybe sodorhatja az ország számára elérhető egymilliárd eurós helyreállítási forrást.
A miniszter kifogásolta egyebek mellett, hogy a szenátus törölte a nemzeti parkok és természetvédelmi területek kezelésének ellenőrzésére előírt auditot, valamint azt is, hogy a módosítások kizárnák a védett területek kezeléséből a kutatóintézeteket, egyetemeket, civil szervezeteket és helyi önkormányzatokat. A szenátus első házként elfogadta a 2026 és 2030 közötti időszakra szóló biológiai sokféleség-megőrzési stratégiát és cselekvési tervet. A dokumentum elfogadása a Románia helyreállítási tervében vállalt mérföldkövek egyike.
A szenátus elfogadta a SAFE-program végrehajtásáról szóló sürgősségi kormányrendelet kiegészítéséről szóló törvénytervezetet.
A jogszabályjavaslat lehetővé teszi a fontosabb állami intézmények számára, hogy a 2026-os költségvetésben korábban már más célokra elkülönített, de fel nem használt összegeket felszabadítsák, és átcsoportosítsák sürgősebb kiadások fedezésére. A tervezet korlátozza a pénz felhasználását: a felszabadított keretből nem lehet új beruházásokat finanszírozni, illetve más számlákra átirányítani, vagy a kormány központi tartalékalapjába utalni összegeket. A tervezetet a képviselőház vitatja meg döntő házként.
Nicușor Dan államfő kihirdette a kőolajpiaci válsághelyzet kezeléséről, valamint a kedvezményes lakásáfa határidejének meghosszabbításáról szóló törvényeket.
A kőolajpiaci intézkedéscsomag részeként korlátozzák a kereskedelmi árrést, ideiglenes engedélyhez kötik a gázolaj exportját, és szolidaritási hozzájárulást vezetnek be a nagy olajtársaságok számára. A másik kihirdetett törvény szeptember 30-áig meghosszabbítja a lakásvásárláskor alkalmazható 9 százalékos kedvezményes áfakulcs határidejét. A jogszabály emellett mentesíti a többletköltségektől azokat a vásárlókat, akiket az Országos Kataszteri Hivatalt ért kibertámadás miatt késedelmek értek. A két törvényt a parlament rendkívüli ülésszakán fogadták el.
Nicușor Dan államelnök kedd este bejelentette, hogy kihirdetett egy sor, az országos helyreállítási terv kritikus mérföldköveinek teljesítéséhez szükséges törvényt, valamint ratifikálta a SAFE-megállapodást. Az államfő szerint a parlament által nemrég elfogadott és most kihirdetett törvények jó példái annak a politikai magatartásnak, amely a prioritásokra összpontosít, és kevésbé a konfliktusokra. Így megőrizhető a hitelminősítő ügynökségek bizalma Románia iránt, ami ösztönzi a külföldi befektetőket - tette hozzá az államfő.
A szenátus döntő házként elfogadta az energiaágazat dekarbonizációjáról szóló törvényt. A jogszabály értelmében a lignit- és feketekőszén-tüzelésű hőerőművek fokozatos kivonására csak akkor kerülhet sor, ha helyettük új, hasonló áramtermelő kapacitások épülnek és állnak üzembe.
A módosítást a Szociáldemokrata Párt kezdeményezte arra hivatkozva, hogy Románia a jelenlegi geopolitikai és energiapiaci helyzetben nem mondhat le a széntüzelésű erőművekről megfelelő pótlás nélkül. Az ügyvivő miniszterelnök, Ilie Bolojan ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a módosítás veszélyeztetheti a helyreállítási terv egyik már teljesítettnek elfogadott vállalását, ami uniós források elvesztésének kockázatával járhat. A törvény emellett megtiltja új, lignit-, feketekőszén-, antracit- és tőzegalapú villamosenergia-termelő létesítmények építését, ugyanakkor továbbra is lehetővé teszi e nyersanyagok nem energetikai célú kitermelését több iparág számára.
Klaus Johannis államfő Washingtonban átvette az Atlanti Tanácstól a kimagasló pályafutása, Románia példamutató vezetése, valamint transzatlanti és európai vezetői szerepe elismeréseként kapott díját.
A romániai hosszú távú munkanélküliséget magyarázó tényezők közé tartozik a szakképzettségek hiánya és a be nem jelentett munka jelentős aránya, amely a becslések szerint közel 1,5 millió embert érint – derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett országelemzéséből.
Minden évben május 9-én ünnepeljük az Európa-napot, mely az európai békét és egységet állítja reflektorfénybe. Ez a nap a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulója.
A román állampolgárok majdnem fele gondolja úgy, hogy Románia csatlakozása az Európai Unióhoz inkább előnyökkel járt az ország számára. Az ilyen véleményen lévők aránya nagyobb, mint 10 évvel ezelőtt.
Közzétette a tanügyminisztérium a romániai felsőoktatási intézmények metarangsorát, amelyet a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport által, globálisan elismert egyetemi rangsorok alapján állítottak össze.
Az anyakönyvi okmányok közül négy – születés, házasság, válás és haláleset – mostantól nyolc megyében elektronikusan is elérhető lesz. Egyelőre csak nyolc településen érhetőek el a digitális okmányok, pontosabban: Kolozsváron, Konstancában, Sloboziában, Iasiban, Déván, Temesváron és Ilfov megyében.
Bukarestben csütörtökön kezdődik az Európai Filmek Fesztiváljának 28. kiadása. Az Európa napján kezdődő rendezvényen egész estés filmek, dokumentumfilmek, animációk és rövidfilmek tekinthetők meg. Összesen 39 produkciót mutatnak be, ebből 34-et első alkalommal Romániában.
Irán kénytelen lesz megváltoztatni nukleáris terveit, ha Izrael fenyegeti – mondta az iráni legfelsőbb vezető egyik tanácsadója, ami aggodalmat kelt egy esetleges iráni atomfegyverrel kapcsolatban – jelentette a Reuters.
Egy rafahi nagyszabású offenzíva esetén az Egyesült Államok nem szállít fegyvereket és tüzérségi lövedékeket Izraelnek – jelentette be Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
Átlagosan kétszáz palesztin hagyja el óránként a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahot, miután Izrael kiadta az evakuálási parancsot – jelenti a palesztinokat segítő ENSZ-ügynökség.
Klaus Johannis államfő Washingtonban átvette az Atlanti Tanácstól a kimagasló pályafutása, Románia példamutató vezetése, valamint transzatlanti és európai vezetői szerepe elismeréseként kapott díját.
Közép- és Kelet-Európában Románia számos területen példát mutat - a NATO keleti szárnyának védelmétől a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság megerősítéséig - mondta Klaus Johannis a díj átvételekor. Az államfő hangsúlyozta, hogy a kitüntetést „Románia elmúlt 20 évben tanúsított vezető szerepének elismeréseként, a NATO méltó tagjaként, valamint az Egyesült Államok partnereként és barátjaként” fogadja el. Klaus Johannis az első európai államfő, akit az Atlanti Tanács alapítása óta eltelt 24 év alatt kitüntettek a Kiváló Nemzetközi Vezető díjjal - közölte az elnöki hivatal. Az amerikai Atlanti Tanács úgy döntött, hogy a díjat Románia elnökének ítéli oda „karrierje, valamint transzatlanti és európai vezetőként betöltött szerepe elismeréseként” - közölte ugyanez a forrás.
A romániai hosszú távú munkanélküliséget magyarázó tényezők közé tartozik a szakképzettségek hiánya és a be nem jelentett munka jelentős aránya, amely a becslések szerint közel 1,5 millió embert érint - derül ki az Európai Bizottság szerdán közzétett országelemzéséből.
Az EB szerdán részletes országelemzést tett közzé a foglalkoztatás, a készségek és a társadalmi befogadás területén Romániáról és több európai országról, részletezve a társadalmi konvergencia keretrendszer eredményeit - olvasható az uniós végrehajtó testület közleményében. A testület szerint a digitális és zöld gazdaságra való méltányos átállás támogatása érdekében kezelni kell a készségfejlesztéssel kapcsolatos kihívásokat, mivel 2023-ban a 16-74 évesek kevesebb mint egyharmada rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel. 2021 óta ez a szakadék tovább nőtt - számol be az Agerpres.
Minden évben május 9-én ünnepeljük az Európa-napot, mely az európai békét és egységet állítja reflektorfénybe. Ez a nap a történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulója.
E nyilatkozatában Robert Schuman francia külügyminiszter új politikai együttműködést vázolt fel Európa számára annak érdekében, hogy a kontinens országai között soha többé ne robbanjon ki háború. A javaslat szerint egységes hatóságnak rendelik alá a francia és nyugat-német szén és acéltermelést, ez vált később az Európai Unióvá, ezért tekintik Robert Schuman 1950-ben megfogalmazott nyilatkozatát az Európai Unió kialakulásához vezető út kezdetének.
A román állampolgárok majdnem fele gondolja úgy, hogy Románia csatlakozása az Európai Unióhoz inkább előnyökkel járt az ország számára. Az ilyen véleményen lévők aránya nagyobb, mint 10 évvel ezelőtt.
Ugyanakkor a megkérdezettek 21,9 százaléka szerint sem előnyökkel, sem hátrányokkal nem járt az uniós csatlakozás, míg 27,7 százaléka véli azt, hogy hátránnyal járt az uniós csatlakozás, ami magasabb arány, mint 10 évvel ezelőtt - derül ki az INSCOP közvéleménykutató intézetnek a news.ro portál megrendelésére készített felméréséből. A megkérdezettek 42 százaléka szerint a június 9-én megválasztandó Romániát képviselő európai parlamenti képviselők azért kellene harcoljanak, hogy a román állampolgároknak ugyanolyan jogaik legyenek, mint a többi európai polgárnak. Egy másik prioritás a schengeni térséghez történő teljes csatlakozás, beleértve a szárazföldi határokat is.
Áprilisban a földgáz ára 25%-kal, a villamos energia ára pedig 15%-kal csökkent a maximált árakhoz képest - közölte az energiaügyi minisztérium.
Sebastian Burduja energiaügyi miniszter sajtóközleményben emlékeztette a fogyasztókat, hogy március 28-án a kormányülést követően nyilvánosan kijelentette, a románok alacsonyabb energiaszámlákat kapnak. Hozzátette, az államnak ott kell beavatkoznia, ahol, amikor és ahogyan szükséges. Nem egy egész rendszert kell felforgatni, hanem ésszel számolni, elemezni és alkalmazni.– mondta az energiaügyi miniszter. Burduja emlékeztetett arra is, hogy az Eurostat adatai szerint az Európai Unió keretén belül Romániában fizetik a legalacsonyabb árat a villamos energiáért és a földgázért.
Közzétette a tanügyminisztérium a romániai felsőoktatási intézmények metarangsorát, amelyet a Nemzetközi Rangsorolási Szakértői Csoport által, globálisan elismert egyetemi rangsorok alapján állítottak össze.
Az élen a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem áll, amelyet a Bukaresti Egyetem és a Bukaresti Műszaki Egyetem követ a sorban. A negyedik helyen a fővárosi Carol Davila Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, az ötödiken a kolozsvári Iuliu Haţieganu Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a hatodik helyen pedig a brassói Transilvania Egyetem áll. Hetedik helyezett a iaşi-i Alexandru Ioan Cuza Egyetem, nyolcadik a temesvári Nyugati Egyetem, kilencedik a bukaresti Közgazdaságtudományi Akadémia, tizedik pedig a kolozsvári Műszaki Egyetem. A 2023-as rangsor tehát nem tér el a 2022-estől - mutat rá az oktatási tárca.
Az anyakönyvi okmányok közül négy - születés, házasság, válás és haláleset – mostantól nyolc megyében elektronikusan is elérhető lesz. Egyelőre csak nyolc településen érhetőek el a digitális okmányok, pontosabban: Kolozsváron, Konstancában, Sloboziában, Iasiban, Déván, Temesváron és Ilfov megyében.
A rendszer fő előnye, hogy jelentősen csökkenti a várakozási időt a regisztrációra és a tanúsítványok kiadására. Bogdan Ivan kutatási miniszter elmondta, az okmányok digitalizálását legkésőbb szeptember 24-éig országos szinten be kell fejezni, hogy mindenki számára elérhető legyen az új szolgáltatás.
Bukarestben csütörtökön kezdődik az Európai Filmek Fesztiváljának 28. kiadása. Az Európa napján kezdődő rendezvényen egész estés filmek, dokumentumfilmek, animációk és rövidfilmek tekinthetők meg. Összesen 39 produkciót mutatnak be, ebből 34-et első alkalommal Romániában.
Liviu Jicman, a Román Kulturális Intézet elnöke a román rádiónak elmondta, vidékre is elviszik a fesztivál filmjeit, többek között Botoşaniba, Chitilába és Marosvásárhelyre. Emlékeztetett hogy Marosvásárhelyen, Nagyszebenben, Curtea de Argeşben és Brassóban már többször tartottak Európai Filmek Fesztiválját, újdonságként idén június elején Kisinyovba is eljutnak a seregszemlével - mondotta a Román Kulturális Intézet elnöke.
Irán kénytelen lesz megváltoztatni nukleáris terveit, ha Izrael fenyegeti - mondta az iráni legfelsőbb vezető egyik tanácsadója, ami aggodalmat kelt egy esetleges iráni atomfegyverrel kapcsolatban - jelentette a Reuters.
„Nincs döntésünk atombomba építéséről, de ha Irán létét fenyegetnék, nem lenne más választásunk, mint megváltoztatni nukleáris doktrínánkat” - idézte Kamal Kharrazi szavait a helyi hírügynökség. Hozzátette, hogy Teherán már jelezte, hogy rendelkezik a potenciállal ilyen fegyverek építésére. Mint ismert, áprilisban Irán és Izrael között kiéleződött a feszültség, mivel Teherán mintegy 300 rakétát és drónt indított Izrael ellen megtorlásul, miután állítólag halálos izraeli támadás érte a damaszkuszi nagykövetségét - emlékeztet a Reuters.
Egy rafahi nagyszabású offenzíva esetén az Egyesült Államok nem szállít fegyvereket és tüzérségi lövedékeket Izraelnek - jelentette be Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke.
Ez az első alkalom, hogy az amerikai elnök nyilvánosan feltételekhez köti az Izraelnek nyújtott amerikai katonai támogatást. Biden azonban biztosítékot is adott arra, hogy az Egyesült Államok továbbra is „gondoskodik arról, hogy Izraelt megvédje a Vaskupola”, vagyis a légvédelmi pajzs.
Átlagosan kétszáz palesztin hagyja el óránként a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahot, miután Izrael kiadta az evakuálási parancsot – jelenti a palesztinokat segítő ENSZ-ügynökség.
Az izraeli hadsereg hétfőn szólította fel a Rafah keleti részében tartózkodókat a távozásra, fokozva ezzel az aggodalmakat, hogy nagyszabású szárazföldi offenzíva készül a város ellen. Az ügynökség egyik tisztviselője kijelentette, mintegy ötvenezren hagyták el Rafahot hétfő óta.
A budapesti Magyar Kálmán közel hatvan évig élt az Amerikai Egyesült Államokban, ő alapította a Hungária Táncegyüttest és a passaic-i Magyar Múzeumot.
A New Jersey állambeli magyar múzeum 1981-ben nyitotta meg kapuit, 2014-ben azonban bezárták. Honlapja máig él. Benedek Csilla a múzeum gyűjteményének sorsáról faggatta Magyar Kálmánt, akit Domján József képzőművész csíkszeredai kiállítása alkalmával kért mikrofon elé.
Klaus Johannis államfő Washingtonban átvette az Atlanti Tanácstól a kimagasló pályafutása, Románia példamutató vezetése, valamint transzatlanti és európai vezetői szerepe elismeréseként kapott díját.
Közép- és Kelet-Európában Románia számos területen példát mutat - a NATO keleti szárnyának védelmétől a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság megerősítéséig - mondta Klaus Johannis a díj átvételekor. Az államfő hangsúlyozta, hogy a kitüntetést „Románia elmúlt 20 évben tanúsított vezető szerepének elismeréseként, a NATO méltó tagjaként, valamint az Egyesült Államok partnereként és barátjaként” fogadja el. Klaus Johannis az első európai államfő, akit az Atlanti Tanács alapítása óta eltelt 24 év alatt kitüntettek a Kiváló Nemzetközi Vezető díjjal - közölte az elnöki hivatal. Az amerikai Atlanti Tanács úgy döntött, hogy a díjat Románia elnökének ítéli oda „karrierje, valamint transzatlanti és európai vezetőként betöltött szerepe elismeréseként” - közölte ugyanez a forrás.
