A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
A Munkaügyi Felügyelet ellenőrzései során a be nem jelentett foglalkoztatás mellett a leggyakoribb szabálytalanságok között szerepelt továbbá a munka- és pihenőidőre vonatkozó előírások megsértése, valamint a korábbi ellenőrzéseken elrendelt intézkedések végrehajtásának elmulasztása szerepelt. Ezekért egy hét alatt több mint 4,2 millió lej bírságot szabtak ki.
A munkavédelmi ellenőrzések során több mint egymillió lejre bírságoltak, és négy munkaeszköz használatát is megtiltották.
Fejlődő kis szigetállamok (SIDS) egy csoportja olyan klímaalap létrehozását tervezi, amely a külföldön élő állampolgárok hazautalásaiból származó díjakból évente mintegy 3 milliárd dollárt mozgósítana az éghajlatváltozás elleni védekezésre, írja a Reuters.
Az antalyai COP31 klímacsúcson bemutatott kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a lassan érkező nemzetközi segélyektől és az eladósodástól való függőségüket. A külföldi diaszpóra évente körülbelül 22 milliárd dollárt küld haza, amelyre a piaci szereplők jelenleg 5–9 százalékos díjat számolnak fel. Az új platform ennél kedvezőbb, mindössze 3 százalékos tranzakciós díjjal működne, amelyből 2–2,5 százalékpont közvetlenül a befektetési alapba kerülne.
A program az első évben a karibi térségben (például Haiti, Jamaica) indulna, majd csendes-óceáni és indiai-óceáni szigetekkel bővülne. Tíz éven belül a tőkealap elérheti a 2,59 milliárd dollárt, ami további forrásokkal és garanciákkal kiegészítve évi 3,13 milliárd dollárnyi klímavédelmi beruházást tehet lehetővé.
A Mercedes-Benz leállítja minden további beruházását a németországi üzemeiben, és telephelyek bezárását is mérlegeli a magas hazai gyártási költségek miatt. A döntésről a vállalat vezetősége csütörtökön, belső feljegyzésben tájékoztatta a dolgozókat.
A lépés hátterében az áll, hogy a cég nem tudott megállapodni az üzemi tanáccsal és az IG Metall szakszervezettel a munkaerőköltségek csökkentéséről. A vezetőség ugyan elkerülné a gyárbezárásokat, de a kialakult helyzetben kénytelen részletesen megvizsgálni ezt a lehetőséget is.
A döntés tovább mélyíti a német autóipar válságát, amelyet a kínai versenytársak térnyerése és a gyenge kereslet is súlyosbít. A szektorban már a Volkswagen és a Schaeffler is tömeges leépítéseket és üzembezárásokat helyezett kilátásba, a Roland Berger tanácsadócég pedig 2030-ig legalább 200 ezer német autóipari munkahely megszűnésére figyelmeztetett.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a köztelevízió új vezetőségének megválasztásáról, Nicușor Dan államelnök maratoni sajtótájékoztatójának visszhangjáról, a cernavodai atomerőművel kapcsolatos nehézségekről és az éves inflációs rátáról, a román-bolgár fekete-tengeri biztonsági központról, valamint az orosz-ukrán-amerikai háromoldalú béketárgyalásokról.
Szőcs Levente összefoglalóval jelentkezik arról, hogy miként játszotta ki Kína az amerikai csúcstechnológiai exportkorlátozásokat a világ legnagyobb vállalatának vezetője mellé plántált fiatal kémnő segítségével.
Végül Garzó Ferenc olvassa fel az emotikonokról szóló, Kerek fejecskék világa című jegyzetét.
Florin Cîţu szerint a Nemzeti Liberális Párton (PNL) belül nem merült fel, hogy a pártelnöki posztjával együtt a szenátus elnöki tisztségét is elveszítheti.
Az Egyesült Államok szerint történelmi szavazás történt szerdán az ENSZ-ben, amikor a világszervezet gazdasági és szociális tanácsa kizárta Iránt a Nők helyzetével foglalkozó bizottságból.
Holnapi ülésén dönt a koalíció az energiadrágulások következményeit mérséklő szociális és gazdasági intézkedésekről – jelentette be Marcel Ciolacu. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke elmondta, ezeket az intézkedéseket előbb a párton belül is megvitatják. Hozzátette, egyeztetett a miniszterelnökkel, aki részt vesz majd a koalíció vezetőinek keddi ülésén.
Bepereli a román államot a nyíltvízi földgáz kitermeléssel foglalkozó Black Sea Oil and Gas (BSOG). Az amerikai tulajdonban levő vállalat erről átiratban értesítette az Altalajkincsek Országos Ügynökségét (ANRM).
A legutóbbi tájékoztatás óta 2323 koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, ami jelentős visszaesés a korábbi napokhoz képest, viszont az elvégzett tesztek száma is rendkívül alacsony volt.
Zsehránszky István 77 éves volt. Újságírói pályáját a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör szerkesztőségében kezdte 1968-ban, majd dolgozott az Ifjúmunkásnál és az Új Életnél. 1990-től az Erdélyi Figyelő szerkesztőségi főtitkára,…
Florin Cîțu szombaton bejelentette, hogy távozik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki posztjáról. A szenátus elnöki posztját egyelőre megőrzi, mivel „senki nem kérte, hogy lemondjak”, idézi a távozó pártvezetőt a digi24 hírtelevízió.
„Figyelembe véve az intenzív terápiás osztályok telítettségét, indokoltnak tartanék egy kéthetes, nagyon szigorú korlátozást, amikor a házból nem szabad kimenni” – nyilatkozta dr. Fejér Szilárd kémikus kutató, akivel a járvány alakulásáról, a Proel Biotechnél végzett antitest-mérések eredményeiről, a járvány harmadik hullámának alakulásáról és az oltásokról beszélgettünk.
Florin Cîţu szerint a Nemzeti Liberális Párton (PNL) belül nem merült fel, hogy a pártelnöki posztjával együtt a szenátus elnöki tisztségét is elveszítheti.
A politikus hétfőn kérdésre válaszolva újságíróknak elmondta: távozása a PNL éléről összefügg azzal, hogy nem tudta „megemészteni” a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött szövetséget, és ellenezte a gazdaságot destabilizáló populista intézkedéseket.
Az akkor még miniszterelnöki tisztségben lévő Citut tavaly szeptemberben választották meg a PNL élére, a tavalyi elhúzódó kormányválság során tanúsított hajthatatlan magatartása miatt azonban bizalmi indexe egyszámjegyűre apadt. Az Avangarde csütörtökön közzétett felmérése szerint a megkérdezettek alig hat százaléka mondta azt, hogy bízik benne.
A román média arra számít, hogy a párt legnépszerűbb politikusát, Nicolae Ciuca miniszterelnököt választják elnökké a PNL hamarosan összehívandó rendkívüli tisztújító kongresszusán.
Az Egyesült Államok szerint történelmi szavazás történt szerdán az ENSZ-ben, amikor a világszervezet gazdasági és szociális tanácsa kizárta Iránt a Nők helyzetével foglalkozó bizottságból.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója közleményben reagált a döntésre, amelyet az iráni rezsim elszámoltatásának elemeként említett. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok, partnereivel és szövetségeseivel, folytatja Irán felelősségre vonását a saját polgárai elleni erőszakos fellépés, különösen a tüntetők, valamint nők és lányok elleni lépések miatt.
Holnapi ülésén dönt a koalíció az energiadrágulások következményeit mérséklő szociális és gazdasági intézkedésekről – jelentette be Marcel Ciolacu. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a képviselőház elnöke elmondta, ezeket az intézkedéseket előbb a párton belül is megvitatják. Hozzátette, egyeztetett a miniszterelnökkel, aki részt vesz majd a koalíció vezetőinek keddi ülésén.
Ciolacu tájékoztatása szerint a rászorulókat várhatóan alapélelmiszerek vásárlására használható értékjegyekkel támogatja a kormány, erre a célra uniós alapokból 700 millió eurót lehet elkülöníteni.
A PSD elnöke szerint az étkezési utalványok értékét is meg kellene növelni.
Ciolacu elmondta, a pénzügyminiszter keddig kiszámolja, hogy az egyes intézkedések mennyire terhelik meg a költségvetést, és a 'legfenntarthatóbbakat' választja majd a koalíció.
Bepereli a román államot a nyíltvízi földgáz kitermeléssel foglalkozó Black Sea Oil and Gas (BSOG). Az amerikai tulajdonban levő vállalat erről átiratban értesítette az Altalajkincsek Országos Ügynökségét (ANRM).
A cég a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó, úgynevezett offshore-törvény miatt fordul a párizsi kereskedelmi döntőbírósághoz, írja az economica szakportál.
Az ügy azért is érdekes, mert ígéretei szerint a cég idén elkezdi a kitermelést. Ugyanakkor még 2019-ben, amikor bejelentette, hogy megkezdi a beruházást, világossá tette, elvárja, hogy a román állam módosítsa az offshore-törvényt. Ugyanezt szabta feltételként beruházása elindításához az OMV Petrom is, amely a legjelentősebb fekete-tengeri lelőhely kiaknázására létrejött konzorciumot vezeti.
Az offshore-törvény jelenlegi változatát 2018-ban szavazta meg a parlament. A jelenleg is hatályos változat szerint a befektetők nem vonhatják le a beruházás ellenértékének jelentős részét az államkasszába befizetendő adókból és illetékekből. Az egymást váltó kormányok azóta többször is ígéretet tettek a törvény módosítására.
A legutóbbi tájékoztatás óta 2323 koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, ami jelentős visszaesés a korábbi napokhoz képest, viszont az elvégzett tesztek száma is rendkívül alacsony volt.
Az elmúlt 24 órában országszerte alig több mint 12.500 koronavírustesztet végeztek, és ennek a mennyiségnek majdnem fele gyorsteszt volt - közölte hétfőn a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
13.845 személyt kezelnek kórházban COVID-19-cel, illetve 1529 személy szorul intenzív terápiás ellátásra. Ez újabb rekord.
Újabb 113 koronavírusos személy halt meg, ezzel 25.248-ra nőtt az elhalálozások száma a járvány kezdete óta.
A világ vezetőihez csatlakozva a román államfő és a miniszterelnök is sürgeti az orosz hadseregnek tulajdonított „szörnyű bűntettek” kivizsgálását.
Klaus Iohannis Twitter-bejegyzésében azt írta: az ukrajnai orosz inváziónak „szörnyű, leírhatatlan”következményei vannak. A felelősöknek fizetniük kell. A nemzetközi igazságszolgáltatásnak kell érvényesülnie!”
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szóvivője a BBC-nek adott interjúban arról beszélt, hogy az orosz hadsereg által kiürített területeken tömegsírokat találtak. Olyan emberek holttestére bukkantak, akiknek végtagjait összekötözték, és akiket tarkón lőttek. „Egyértelműen civilek voltak és kivégezték őket. Félig elégetett holttesteket találtunk, mintha el akarták volna tüntetni a gyilkosságok nyomait, de nem volt elég idejük” – mondta a szóvivő.
A Nexta ukrán televízió a helyi hatóságokra hivatkozva arról számolt be, hogy Irpinyben nőket és lányokat lőttek le, majd tankokkal átgázoltak rajtuk orosz katonák.
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az oroszok által elkövetett „kimondhatatlan borzalmak” sürgős kivizsgálását kérte.
Az ukrán legfőbb ügyész vasárnapi közlése szerint 410 civil ruhás holttestét találták meg a Kijev térségében, miután az ukrán erők visszafoglaltak több települést a régióban. Korábban az ukrán hatóságok bejelentették, hogy a fővárostól északnyugatra lévő Bucsa városában közel 300 személyt temettek el a visszavonuló orosz katonák egy tömegsírban.
Oroszország tagadja, hogy katonái civileket gyilkoltak meg Bucsában. Moszkva szerint a holttestekről készült felvételeket Kijev hamisította.
A hírek felháborodást váltottak ki Európában és az Egyesült Államokban is.
Zsehránszky István 77 éves volt. Újságírói pályáját a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör szerkesztőségében kezdte 1968-ban, majd dolgozott az Ifjúmunkásnál és az Új Életnél. 1990-től az Erdélyi Figyelő szerkesztőségi főtitkára, majd 1992–94 között főszerkesztője volt; párhuzamosan a Custos Könyvkiadó szerkesztője. 1994 után a Romániai Magyar Szó, majd annak megszűnése után az Új Magyar Szó munkatársa, Kisebbségben című havi mellékletének szerkesztője. Színházi rovata volt a Bukaresti Rádióban, később a Rádiószínház rovatot vezette.
1999-től a román kormány mellett működő Kisebbségügyi Hivatalban igazgató, majd főtanácsos. Kezdeményezésére újraindult Gyergyószentmiklóson a Nemzetiségi Színházi Kollokvium és elindult az Interetnikai Színházi Fesztivál. Könyvek, tankönyvek szerkesztője is volt.
Legkevesebb száz ember halálát okozták tegnap az árvizek okozta fölcsuszamlások a Kongói Demokratikus Köztársaság fővárosában, Kinshasában – közölték a helyi hatóságok. Jean-Michel Sama Lukonde miniszterelnök közölte, hogy tovább folytatják a kutatást a holtesttestek után. Mintegy tizenkétmillióan élnek Kinshasa árvizek sújtotta elővárosaiban - mondta az AP amerikai hírügynökségnek három helyi vezető, akik szerint emberek haltak meg, házak kerültek víz alá és utak váltak járhatatlanná.
2019 novemberében mintegy 40 ember halt meg ugyancsak esőzések okozta árvizekben és földcsuszamlásokban Kinshasában.
Akkor nyertünk a legjobban, amikor mindenki összeállt ellenünk – értékelte a 2022-es választás eredményét Orbán Viktor, a Fidesz elnöke.
Győzelmi beszédében, a Fidesz-KDNP választási eredményváróján a miniszterelnök azt mondta: óriási nemzetközi erőközpontok és szervezetek mozdultak meg velük szemben. Nekik azt üzente: kidobott pénz volt minden fillér, amit a magyarországi baloldalnak adtak.
Úgy fogalmazott: "a magyar baloldal volt Gyuri bácsi életének legrosszabb befektetése. Tizenkét éve csak viszi a pénzt" - utalt Soros Györgyre a Fidesz elnöke.
MTI
Elismerte a Fidesz választási győzelmét Márki-Zay Péter, az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje vasárnap este Budapesten.
A Városligeti Műjégpályán úgy fogalmazott: "ugyanúgy le vagyok taglózva, mint mindenki más. Nem akarom titkolni a csalódottságomat, a szomorúságomat, soha nem gondoltuk volna, hogy ez lesz az eredmény".
Az ellenzéki politikus rendkívül egyenlőtlennek nevezte a választási küzdelmet, de azt mondta, nem vitatják az eredményt, azt azonban igen, hogy demokratikus és szabad lett volna a verseny.
Márki-Zay Péter kijelentette, a propaganda az, ami megnyerte ezt a választást a Fidesznek, nem a tisztesség és nem a becsület.
Bár minden józan magyarban felmerülhet az országból való távozás gondolata, mert "hazánk nem a jó úton megy", a színpadon mögötte álló családja nevében kijelentette, "mi itt maradunk veletek".
Folytatni fogjuk azt a küzdelmet, amit lelkiismeretünk és hazaszeretetünk diktál - tette hozzá, arra hívva fel híveit, hogy ne engedjék el egymás kezét. Azt hangsúlyozta, nem küzdöttek hiába, hiszen csodálatos közösséget építettek fel, "ami még propagandával sem lehet megvenni, akinek a haza nem eladó".
A leadott szavazatok 91,06 százalékának összesítése után:
FIDESZ-KDNP: egyéni választókerület: 88, országos lista: 47, összesen: 135, a parlamenti mandátumok aránya: 67,84 százalék.
DK-JOBBIK-LMP-MSZP-MOMENTUM-PÁRBESZÉD: egyéni választókerület: 18, országos lista: 38, összesen: 56, a parlamenti mandátumok aránya: 28,14 százalék.
MI HAZÁNK: egyéni választókerület: 0, országos lista: 7, összesen: 7, a parlamenti mandátumok aránya: 3,52 százalék.
MNOÖ: kedvezményes mandátum: 1, összesen: 1, a parlamenti mandátumok aránya: 0,50 százalék.
A külhoni levélszavazatok 96,46 százalékát a Fidesz-KDNP kapta.
Az RMDSZ összesen 132 506 levélcsomagot juttatott el a főkonzulátusok valamelyikére, ez 38 307 szavazattal több, mint amit 2018-ban eljuttattak a külképviseletekre – írja Kelemen Hunor Facebook-bejegyzésében.
Florin Cîțu szombaton bejelentette, hogy távozik a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki posztjáról. A szenátus elnöki posztját egyelőre megőrzi, mivel "senki nem kérte, hogy lemondjak", idézi a távozó pártvezetőt a digi24 hírtelevízió.
A volt miniszterelnök egyértelműen a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött koalíciót okolja a pozíciója megingásáért.
„Számomra egyértelmű, hogy a PSD-vel való koalíciót nehéz volt megemészteni, ez nem volt természetes" - fogalmazott.
Egyúttal bírálta egykori támogatóit, azt állítva, hogy "úgy tűnik", egyedül ő maradt hű a liberális elvekhez”. Azt mondta: pénzügyminiszterként, majd miniszterelnökként és PNL-elnökként kijavította "a 2017-2019 között felgyülemlett problémákat", viszont az utódja, Nicolae Ciucă vezette kabinet ismét olyan intézkedéseket hoz, "amelyeknek bumeránghtásuk" lehet.
Florin Cîțu pénteken azt mondta, "csalódott", hogy kollégái mindössze hat hónap után a menesztését kezdeményezték.
Florin Cîțu barátja, Dan Vîlceanu is bejelentette, hogy lemond a PNL főtitkári tisztségéről, valamint a PNRR-ért is felelős európai beruházások és projektek minisztériuma éléről.
„Figyelembe véve az intenzív terápiás osztályok telítettségét, indokoltnak tartanék egy kéthetes, nagyon szigorú korlátozást, amikor a házból nem szabad kimenni” – nyilatkozta dr. Fejér Szilárd kémikus kutató, akivel a járvány alakulásáról, a Proel Biotechnél végzett antitest-mérések eredményeiről, a járvány harmadik hullámának alakulásáról és az oltásokról beszélgettünk.
A szakember hangsúlyozta: az AstraZeneca vakcinája által kiváltott súlyos mellékhatás valószínűsége nagyságrendekkel kisebb, mint a Covid-19 betegség által okozott komplikációké. Éppen ezért nem szabad adott esetben több hónapot várni egy Pfizer- vagy Moderna-oltásra, „pláne most, amikor olyan nagy az esélye, hogy megbetegedhetünk” a fertőzőbb brit koronavírus-variáns miatt.
Az egészségügyi miniszter közlése szerint országszerte vasárnap összesen hat szabad hely volt a kórházak intenzív terápiás osztályain, annak ellenére, hogy az újonnan diagnosztizált fertőzések száma lassan csökken. Fejér Szilárd szerint az ellentmondás csak látszólagos, hiszen egyrészt Romániában továbbra sem tesztelnek eleget – tehát a napi esetszámok nem feltétlenül tükrözik a valós helyzetet –, másrészt két- vagy akár háromhetes eltolódás is lehet a megfertőződés és a súlyos beteg kórházba kerülése között.
