Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az elmúlt héten több székelyföldi városban is bemutatták a Székely Hadosztály történetei című ismeretterjesztő animációs dokumentumfilmet, Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezők alkotását.
A film az első világháborút követő, összeomlás időszakába kalauzolja a nézőt, felidézve a Székely Hadosztály történetét és az első világháborút követő időszak emberi tapasztalatait. Az alkotás Gazda József író által Erdélyben gyűjtött történetekből is merít, közelebb hozva hozzánk a múlt emlékeit, a kor emberének döntéseit, veszteségeit, félelmeit és reményeit. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A témaválasztásról, a Székely Hadosztályról Novák Tamás társrendezőt kérdeztem.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz holnap lesz a magyar nyelv napja, majd november 15-én a magyar szórvány napja, és természetesen mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napján számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepelnek, és valószínűleg több helyen hivatkoznak majd jeles költőinkre, íróinkra, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most az egyik kedvencemet ragadom ki, amely Kosztolányi Dezsőtől származik: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”
Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít.
A magyar szórvány napját minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján tartják. De mit is jelent a szórvány? A magyar értelmező kéziszótár szerint idegen nyelvterületbe, valamint más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
A tömbmagyarságban élők közül sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehet úgy végigsétálni egy településen, hogy szinte alig hallasz magyar nyelvet az utcán, sőt az üzletekben sem tudsz beszélni az anyanyelveden.
Én tizennyolc éves koromig a tömbmagyarságban éltem, majd hét évet töltöttem Marosvásárhelyen, onnan pedig Temesvárra, a nagyvárosi szórványba költöztem, és csak ott értettem meg igazán, mit jelent ez a kifejezés. Utána volt egy kilenc hónapos svájci kitérőm, így a diaszpóra fogalmába is belekóstoltam, míg tavaly júniustól az anyaországban, vagyis Magyarországon próbálok boldogulni.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állíthatja a munkaerőpiacot, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert – figyelmeztetett Silviu Vîrva, az Országos Statisztikai Intézet alelnöke.
Az intézet adatai szerint 2026. január elsején Románia lakossága 19 millió fő volt, ennek közel 26 százaléka, mintegy 4 millió 890 ezer ember pedig már betöltötte a 60. életévét. Míg tíz évvel ezelőtt 100 fiatalra 112 idős ember jutott, ez az szám idén már 135.
Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslatot, ellenkező esetben leáll az ország európai uniós…
Az anyanyelv vizsgával zárul ma az országos képességfelmérő a kisebbségekhez tartozó diákoknak.Az eredményeket június 23-án teszik közzé, az óvásokat is…
A május végén tartandó telefonos és online árverésen történelmi, ipartörténeti emlékként próbálják értékesíteni őket. Kikiáltási áruk egyenként 25 ezer euró.
Elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfői határozatában Litvániát amiatt, hogy egy LMBTI témájú mesekönyvet cenzúrázott. A strasbourgi testület…
A műsor témái: Népszavazást szeretne Skócia miniszterelnöke, Nicola Sturgeon a skót függetlenségről; A franciaországi parlamenti választások első fordulója; Garzó Ferenc…
Kettős kiállításmegnyitó volt múlt héten a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Az egyik a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Brassaï néven ismertté vált fotográfusról elnevezett tavalyi sajtófotó-pályázata nyertes munkáiból készült kiállítás, amely május 18-ig látható. A tárlaton megtekinthetők az újságíró egyesület tavalyi, Egy járvány (H)Arcképei Memento COVID-19 című pályázatának díjnyertes nyertes alkotásai is.
Németország és Hollandia támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni övezethez – közölte a bukaresti külügy, miután a szaktárca vezetője, Bogdan…
Magyarország szempontjából a bővítéspolitika nagyon fontos dimenziója az Európai Uniónak – jelentette ki Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztosa Brüsszelben.
A NATO nagyra értékeli Joe Biden amerikai elnök bejelentését, amely szerint az Egyesült Államok további segítséget nyújt Ukrajna önvédelméhez, ahogy a többi szövetséges ország is fenntartja jelentős és példátlan mértékű támogatását az Oroszországgal szemben védekező ország számára – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.
Az elmúlt egy évben több időt töltöttünk az online világban, mint bármikor, én legalábbis számos képzésen vettem részt a képernyő előtt ülve, olyanokon is, amelyekre valószínűleg másként nem jutottam volna el. Általában a közösségi médiában, főként a Facebookon hirdetik meg ezeket a képzéseket, az oldal minősége pedig jócskán befolyásolhatja azt, hogy jelentkezünk-e rájuk vagy sem. Mára összegyűjtöttem néhány kipróbált tippet, amellyel csalogatóbbá tehetjük a Facebook-bejegyzéseinket, attól függetlenül, hogy magánemberként vagy cégtulajdonosként akarjuk-e megszólítani az olvasókat.
Eljött a takarékos energiafelhasználás ideje Németországban, a helyzet komoly, minden megspórolt kilowattóra számít – közölte Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat csütörtöktől tovább csökkenti az Északi Áramlat-1 vezetéken Németországba szállított földgázmennyiséget.
Nagy többséggel megszavazta tegnap a Képviselőház azt a törvényjavaslatot, amely a balkáni románság napjává nyilvánítja hazánkban május 10-ét. A Parlament honlapján elérhető indoklás szerint az új jogszabály arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a románoknak - a nemzeti és kulturális önazonosság tekintetében - szolidaritást kell vállalniuk a Balkánon élő rokonaikkal, a meglenoromán és aromán kisebbséggel.
A törvényt két éve a szociáldemokrata és kisebbségi képviselők kezdeményezték.
Szerbiának el kell fogadnia a Koszovóval fenntartott kapcsolat rendezését célzó úgynevezett francia-német javaslatot, ellenkező esetben leáll az ország európai uniós csatlakozása, leállnak a külföldi beruházások, és más gazdaságot és politikát érintő megszorítások is várhatók – közölte a szerb államfő.
Aleksandar Vucsics a televízióban is közvetített hétfő esti beszédében rámutatott: a megváltozott geopolitikai viszonyok közepette a nemzetközi megbízottak már nem egyeztetni és közvetíteni akarnak Szerbia és Koszovó között, hanem a megoldást sürgetik, ez a megoldás pedig az, hogy ha kimondva nem is kell elismernie Szerbiának Koszovó függetlenségét, nem akadályozhatja tovább a nemzetközi szervezetekbe történő felvételét.
Az államfő rámutatott, hogy Szerbia mindenképpen az európai úton kíván maradni, ezért hajlandó elfogadni a vele szemben támasztott feltételeket. Viszont azt mindenképpen szeretné elérni, hogy Pristina megalakítsa az észak-koszovói szerb önkormányzatok közösségét, amelynek létrehozásáról 2013-ban állapodott meg a két fél, és amely nagyobb autonómiát biztosítana a koszovói szerb kisebbségnek.
Az anyanyelv vizsgával zárul ma az országos képességfelmérő a kisebbségekhez tartozó diákoknak.Az eredményeket június 23-án teszik közzé, az óvásokat is aznap fogadják, elektronikus úton is.A végleges eredményeket június 30-án ismertetik. A képességfelmérőn szerzett jegyek átlaga 80 százalékos arányban számít bele a felvételi jegybe, a fennmaradó 20 százalékot az 5.-8. osztály tanulmányi átlaga adja.
Árverésre bocsátanak hazánkban két ROMBAC 1-11 típusú egykori elnöki különgépet: az egyiket Nicolae Ceauşescu, a másikat Ion Iliescu használta – adja hírül az Agerpres. Az árverést rendező Artmark aukciósház leírása felidézi: az angol licenc alapján gyártott, Rolls-Royce hajtóművel ellátott ROMBAC 1-11 volt az egykori keleti tömb első és egyetlen olyan lökhajtásos utasszállító repülőgéptípusa, amely nem a Szovjetunióban készült.
A 119 férőhelyes, óránként 870 kilométeres végsebességű modellből mindössze kilenc készült 1982 és 1989 között a bukaresti repülőgépgyárban. Az első ROMBAC 1-11 először 1983. január 28-án szállított utasokat Bukarest és Temesvár között, az első külföldi járatát pedig 1983 márciusában a Bukarest-London útvonalon teljesítette. A Tarom légitársaság egyiptomi, pakisztáni, török, ciprusi cégeknek adta át ROMBAC 1-11-eseit. A két volt elnöki különgépet a Védelmi Minisztériumhoz tartotó, azóta csődbe ment egykori Romavia állami légitársaság üzemeltette. Idén márciusban miniszteri rendelettel a nemzeti kulturális örökség részévé nyilvánították őket.
A május végén tartandó telefonos és online árverésen történelmi, ipartörténeti emlékként próbálják értékesíteni őket. Kikiáltási áruk egyenként 25 ezer euró.
Elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfői határozatában Litvániát amiatt, hogy egy LMBTI témájú mesekönyvet cenzúrázott.
A strasbourgi testület sajtóközleménye szerint a mesekönyv 2013-ban jelent meg a litván kulturális minisztérium és a litvániai oktatástudományi egyetem támogatásával, majd nem sokkal később, az egyetemhez érkező panaszok miatt felfüggesztették a terjesztését, majd újra engedélyezték, de az újságírói etikai felügyelőség javaslatára olyan címkével látták el, amely felhívja a figyelmet, hogy annak a tartalma káros lehet a 14 éven aluli gyermekek számára.
A felperes, a könyv szerzője 2019-ben az EJEB-hez fordult azt állítva, hogy ezeket az intézkedéseket kizárólag azért hozták, mert a könyv pozitívan ábrázolja az azonos neműek közötti kapcsolatokat.
A bírói testület úgy ítélte meg, hogy sérelmet szenvedett a szerző véleménynyilvánításhoz való joga, és kötelezte Litvániát 17 ezer euró megfizetésére.
Kettős kiállításmegnyitó volt múlt héten a Bukaresti Magyar Kulturális Intézetben. Az egyik a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Brassaï néven ismertté vált fotográfusról elnevezett tavalyi sajtófotó-pályázata nyertes munkáiból készült kiállítás, amely május 18-ig látható. A tárlaton megtekinthetők az újságíró egyesület tavalyi, Egy járvány (H)Arcképei Memento COVID-19 című pályázatának díjnyertes nyertes alkotásai is.
A kiállítást Hegedüs Csilla államtitkár, az RMDSZ szóvivője nyitotta meg, akit a megnyitó után kértünk mikrofon elé.
A megnyitót követően Kósa András Lászlótól, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatójától azt kérdeztem, a kettős eseménnyel próbálják behozni a járvány miatti lemaradást.
Simion Mechno, az Agerpres fotóriportere, a hírügynökség fotó részlegének egykori vezetője szakmai szemmel értékelte a kiállítást.
A másik kiállítás a budapesten 125 évvel ezelőtt megnyílt kisföldalatti történetét mutatja be. Az intézet udvarán mintegy fél évig látható kiállítást a helyszínen Kósa András László igazgató, Szentes József vasúti szakember, az Országos Vasúttársaság Személyszállító részlegének korábbi igazgatója nyitotta meg, illetve online küldött üzenetben köszöntötte a résztvevőket a kiállítás kurátora, Zsigmond Gábor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese.
A megnyitót követően elsőként Kósa András Lászlót, a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatóját kértük mikrofon elé.
A 125 éves budapesti kisföldalattiról, megépítésének érdekességeiről Szentes József, az Országos Vasúttársaság Személyszállító részlegének korábbi igazgatója beszélt.
Zsigmond Gábor a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese üzenetében Európa első villamos meghajtású földalattija történetéből emelt ki néhány érdekességet.
Németország és Hollandia támogatja Románia mielőbbi csatlakozását a schengeni övezethez – közölte a bukaresti külügy, miután a szaktárca vezetője, Bogdan Aurescu tárgyalt német és holland hivatali kollégájával a Külügyi Tanács hétfői brüsszeli ülése alkalmával.
A tárca közleménye szerint Annalena Bärbock német külügyminiszter elismerően beszélt a Románia által elért eredményekről, és megerősítette, hogy országa aktívan, konkrét szerepvállalással vesz részt a schengeni térség bővítési folyamatában.
A román külügy tájékoztatása szerint Hollandia külügyminisztere megismételte, hogy a december 8-i szavazás nem Románia, hanem Bulgária ellen irányult. Ugyanakkor jelezte, hogy hazája támogatja Románia schengeni csatlakozását, és aktívan részt fog venni a Románia csatlakozását célzó európai szintű megoldás kialakításában.
Bogdan Aurescu tájékoztatta holland hivatali kollégáját arról, hogy Bukarest egyhónapos szünet után visszaküldi szolgálati helyére Románia ausztriai nagykövetét. Ez a gesztus egyrészt azt jelzi, hogy Románia az európaiság szellemében kíván együttműködni, másrészt azt, hogy konstruktív párbeszéd újraindítását várja el az osztrák féltől – mondta a román diplomácia vezetője.
Magyarország szempontjából a bővítéspolitika nagyon fontos dimenziója az Európai Uniónak – jelentette ki Várhelyi Olivér, az EU szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztosa Brüsszelben.
A Brüsszeli Magyar Gazdasági Klub által szervezett, az EU-bővítésről és annak gazdasági vonatkozásairól szóló konferenciát megnyitó beszédében Várhelyi elmondta: az Ukrajna elleni orosz invázióra, három ország, Ukrajna, Georgia és Moldávia úgy reagált többek között, hogy beadta uniós csatlakozási kérelmét. Várhelyi Olivér a konferencia után elmondta, hogy az Európai Bizottság pénteken fog véleményt adni Ukrajna, Georgia és Moldávia csatlakozási kérelmére, amelyben javaslatokat fogalmaz meg a három ország számára. Kérdésre válaszolva leszögezte: a tagjelöltséghez és a csatlakozási tárgyalások elkezdéséhez, a csatlakozni kívánó országoknak maradéktalanul teljesíteniük kell a koppenhágai kritériumokat.
A NATO nagyra értékeli Joe Biden amerikai elnök bejelentését, amely szerint az Egyesült Államok további segítséget nyújt Ukrajna önvédelméhez, ahogy a többi szövetséges ország is fenntartja jelentős és példátlan mértékű támogatását az Oroszországgal szemben védekező ország számára – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben csütörtökön.
Stoltenberg a tagországok védelmi minisztereinek tanácskozására érkezve a június végén Madridban tervezett NATO-csúccsal kapcsolatban azt mondta, a biztonság szempontjából kiemelten fontos időszakban tervezett találkozón arról kell dönteni, hogy a szövetség miként erősítse védelmi és elrettentő képességét.
Az elmúlt egy évben több időt töltöttünk az online világban, mint bármikor, én legalábbis számos képzésen vettem részt a képernyő előtt ülve, olyanokon is, amelyekre valószínűleg másként nem jutottam volna el. Általában a közösségi médiában, főként a Facebookon hirdetik meg ezeket a képzéseket, az oldal minősége pedig jócskán befolyásolhatja azt, hogy jelentkezünk-e rájuk vagy sem. Mára összegyűjtöttem néhány kipróbált tippet, amellyel csalogatóbbá tehetjük a Facebook-bejegyzéseinket, attól függetlenül, hogy magánemberként vagy cégtulajdonosként akarjuk-e megszólítani az olvasókat.
Egy könyvhöz hasonlóan például a Facebookon is érdemes törekedni az átláthatóságra. Bizonyára Önök is találkoztak már olyan hosszúra nyúlt szöveggel, amelyet egyáltalán nem tagolt a szerző, összefolytak a sorok, ami rendkívül fárasztó volt a szemnek. Bár a Facebookon nincsenek hagyományos értelemben vett bekezdések, az Enter billentyűvel üres sorokat lehet beszúrni a bejegyzésbe, és az így áttekinthetőbbé, fogyaszthatóbbá válik. Ennél is egyszerűbb, ha előbb a szövegszerkesztőben dolgozunk, és ott szabályosan beállítjuk a bekezdéseket. Miután befejeztük, másoljuk ki a szöveget, majd illesszük be a Facebook-oldalra. Ideális esetben azonnal megjelennek a már korábban is említett, bekezdéseket helyettesítő üres sorok.
Ugyancsak fontos, hogy ne kiabáljunk, vagyis mellőzzük a csupa nagybetűs írást, ami az internetes etikett szerint kiabálást jelent, sőt még az olvasást is megnehezíti, amit egyáltalán nem fog díjazni a célközönség. Egyetlen nap van az évben, amikor nem gond, ha csupa nagybetűvel írunk: október 22-én sokan megünneplik a Caps Lock billentyű világnapját, amelyet állítólag az üdvözlőkártyákat gyártó cégek találtak ki.
A mosolygós, sírós, integetős, dühös hangulatjelek visszafogott használata vagy mellőzése is segíthet minket abban, hogy világosabban jusson el az üzenetünk a célközönséghez. Sokan minden egyes mondatba beszúrnak kettőt-hármat, ami egy-egy olvasó szemében komolytalanságnak tűnhet. Néha én is használok egy-két hangulatjelt a szövegeimben, de csak akkor, ha úgy érzem, hogy nem fogja összezavarni az olvasót.
Természetesen a helyesírásra is érdemes figyelni, mivel egy-egy helytelenül írt szóval elriaszthatjuk az embereket, ami nagy veszteség lehet, főleg akkor, ha valamilyen terméket vagy szolgáltatást reklámozunk. Nem arra akarok célozni, hogy mindenki kívülről kellene fújja a helyesírási szabályzatot, inkább azt sugallom, hogy amennyire tőlünk telik, próbáljuk meg a lehető legjobb szöveget kiadni a kezünkből. Elsősorban mi nyerünk belőle, és nem mellékesen bizalmat is építünk ezáltal.
Eljött a takarékos energiafelhasználás ideje Németországban, a helyzet komoly, minden megspórolt kilowattóra számít – közölte Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter azzal kapcsolatban, hogy a Gazprom orosz állami energetikai óriásvállalat csütörtöktől tovább csökkenti az Északi Áramlat-1 vezetéken Németországba szállított földgázmennyiséget.
A Zöldek politikusa kiemelte, hogy Vlagyimir Putyin pontosan azt teszi a földgázpiacon, amitől az Ukrajna elleni háború kezdete óta tartani lehetett, vagyis fokozatosan csökkenti az Európába irányuló szállítást, hogy szétzilálja és elbizonytalanítsa a piacot, felhajtsa a földgáz árát és egymás ellen fordítsa az európai országokat.
Nagy többséggel megszavazta tegnap a Képviselőház azt a törvényjavaslatot, amely a balkáni románság napjává nyilvánítja hazánkban május 10-ét. A Parlament honlapján elérhető indoklás szerint az új jogszabály arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a románoknak - a nemzeti és kulturális önazonosság tekintetében - szolidaritást kell vállalniuk a Balkánon élő rokonaikkal, a meglenoromán és aromán kisebbséggel.
A törvényt két éve a szociáldemokrata és kisebbségi képviselők kezdeményezték.
