Dominic Fritz temesvári polgármester bejelentette, hogy miután Nicușor Dan államfő kihirdette a feddhetetlenségi törvényt, elöljárói mandátuma 30 napon belül megszűnik, és alpolgármesterei átveszik ügyvivő jelleggel a városháza vezetését szeptember végétől. Fritz hangsúlyozta, hogy az új jogszabályt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) által benyújtott és a parlament által elfogadott módosító javaslatával együtt hirdették ki, amely véleménye szerint kifejezetten ellene és Temesvár ellen irányult. Fritz szerint az eset jól mutatja a durva visszaélést, politikai bosszút és az alkotmány megsértését, ezért úgy látja, hogy Romániában már nem létezik jogállamiság.
Augusztus 30-án, vasárnap délelőtt 10 órától a bukaresti Calvineum református egyházközségben kiköszönő-istentisztelet lesz. Ezen a nyugdíjba vonuló Zsold Béla lelkipásztor huszonnégy év szolgálat után búcsúzik a fővárosi gyülekezettől.
Holnap nagyszabású kerékpár-versenyt szerveznek Bukarest utcáin, ezért jelentős útlezárásokra kell számítani reggel 6 óra és délután 4 óra között. A rendőrség arra a kéri a lakosságot, hogy személyi autójukat csak szükség esetén használják, vegyék igénybe a tömegközlekedést, főleg a metrót. Részleteket itt olvashatnak: https://www.bucurestifm.ro/2026/08/28/letape-bucharest-by-tour-de-france-in-bucuresti/
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A…
Olaszországban március 23-án és 24-én tartanak népszavazást az igazságügyi reformról, amely alapjaiban írja át az olasz igazságszolgáltatás szervezeti felépítését. A…
A Wetterstein‑hegységben lebontják a Schneeferner sífelvonót, amely a világ egyik legnagyobb szintkülönbségét hidalta át. A létesítmény tartóoszlopainak stabilitását már nem…
Mindaddig nem járul hozzá Magyarország Ukrajna uniós támogatásához, amíg Kijev fenntartja az olajszállítások blokádját – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági…
Donald Trump szerint az Egyesült Államok közel jár ahhoz, hogy teljesítse közel-keleti katonai célkitűzéseit. A kijelentés ugyanakkor ellentmondani látszik annak,…
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a közel-keleti válságról, amely nem közeledett a nyugvóponthoz, az Egyesült Államokat pedig elutasították a NATO-szövetségesei,…
Megduplázódott a román határon feltartóztatott lopott járművek száma az idei év első két hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest - közölte a határrendőrség. Januárban és februárban 44 lopottként körözött vagy annak gyanított járművet azonosítottak a határátkelőkön, köztük 36 személygépkocsit és 8 motorkerékpárt. Tavaly ugyanebben az időszakban 21 ilyen járművet tartóztattak fel a határrendőrök. A járművek többsége pedig Németországból, Olaszországból, Csehországból és Ausztriából származott.
A kormány a héten fogja megvitatni, hogy milyen intézkedéseket hoz az üzemanyag árának folyamatos emelkedése miatt. A standard gázolaj közeledik a 10 lejes pszichológiai küszöbhöz, míg a standard benzin ára elérte a 9 lej 26 banit, így a literenkénti 10 lej már nem csupán egy elképzelhető forgatókönyv, hanem az új valóság. Miközben a benzinár napról-napra emelkedik, az emberek megoldásokat várnak a kormánytól. A miniszterelnök szerint a szakértői csoportok egész hétvégén egy intézkedéscsomagon dolgoztak, amelyet a hét elején véglegesítenek. Ilie Bolojan kormányfő azt mondja, nem kívánnak önkényes árplafont bevezetni, ami a benzinkutak kiürüléséhez vezethetne. Úgy véli, egy esetleges jövedékiadó-csökkentésnek garantálnia kell az árak mérséklődését. A legnagyobb félelmek azzal kapcsolatosak, hogy a megdrágult üzemanyag mennyire befolyásolja általában az árakat, hiszen a kisvállalkozók és a kereskedők arra figyelmeztetnek, hogy az üzemanyag drágulása hamarosan megjelenik az alapvető élelmiszerek árában is. Feliciu Paraschiv, a Kis- és Középvállalkozók Országos Szövetségének alelnöke a közszolgálati rádiónak elmondta: a kenyér és a pékáruk költségei magasak, beleértve az energiaköltségeket is, mivel elektromos vagy gáztüzelésű kemencékben sütik őket, teherautókkal szállítják, és nagy a térfogatuk, de alacsony az áruk. Az egységnyi szállítási költség magas, ezért a termékek ára eltérő mértékben fog emelkedni. A kenyér és a pékáruk esetében valószínűleg az év végéig 8%-os áremelkedésre számíthatunk. Ugyanez lesz a helyzet a tejipari termékek és a szalámik esetében is, ott is körülbelül 8, talán 10% körüli drágulás várható” – magyarázta Feliciu Paraschiv.
A román közszolgálati rádió 2026. március 2. és április 2. között országos tudatosító kampányt bonyolít Maradj biztonságban a neten címmel. A kezdeményezés célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a gyermekek és serdülők felelőtlen internethasználatának valós veszélyeire: az online kihívásokra, a like-függőségre, a káros tartalmakra, az online zaklatásra, a manipulációra és a valós kapcsolatok háttérbe szorulására. A kampány egyik fontos üzenete: a gyerekeknek nemcsak szabályokra, hanem magyarázatra és párbeszédre van szükségük. Az egészséges online jelenlét. A Román Rádió célja, hogy felelős közszolgálati szereplőként segítse a családokat és az iskolákat abban, hogy a digitális tér biztonságosabb legyen a fiatal generációk számára.
A mai műsor vendége BBTE kommunikáció és közkapcsolatok szakának oktatóját, Benedek István közösségimédia-szakértő – akit Rácz Éva kérdezett arról, hogyan is maradhatnak a fiatalok de talán az idősebbek is “biztonságban a neten” - tartsanak velünk!
Műsorunk következő részében azt vizsgáljuk meg az utóbbi két évben végzett magyarországi illetve nemzetközi kutatások eredményein keresztül, hogy melyek azok a veszélyek amelyeknek a fiatalkorúak ki vannak téve az online térben – milyen természetűek ezek a veszélyek, hogyan ismerhetjük fel őket – mit tehetünk a gyakorlatban? Az internet nem az ellenség. De a vakon használt internet igen. A cél nem az, hogy a gyerekek ne legyenek online — hanem hogy biztonságban legyenek ott. Ehhez nem elég az államra vagy az iskolára várni. Szükség van a szülőkre. És magára a kamaszra is.
Felhasznált felmérések: *Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság: Digital Parenting Magyar gyerekek, képernyőidő, cyberbullying, 2025 *Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány: InternetMOST Magyar kamaszok motivációi, biztonságérzet 2024–25 *WHO/HBSC: Problémás közösségimédia-használat *Európai Parlament : Eurobarometer EU-s fiatalok médiafogyasztása, 2025 *Saferinternet.at : Platformhasználat, 11–17 évesek, 2025
Kuba megtiltotta az Egyesült Államok havannai nagykövetségének, hogy dízelt importáljon a képviselet áramfejlesztő generátoraihoz – írja a Washington Post. A kubai külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben utasította el az amerikai kérelmet, „szégyentelennek” nevezve azt, hogy a nagykövetség olyan ellátást igényel, amely a lakosság számára nem elérhető az ország súlyos energiaválsága közepette.
Washington az elmúlt hónapokban jelentősen korlátozta Kuba olajellátását, többek között vámfenyegetésekkel és a venezuelai import visszaszorításával, miközben a szigetország villamosenergia‑termelése nagymértékben függ az olajtól.
Olaszországban március 23-án és 24-én tartanak népszavazást az igazságügyi reformról, amely alapjaiban írja át az olasz igazságszolgáltatás szervezeti felépítését. A reform központi elemei alkotmányos szintű változtatások, legfontosabb része a bírói és az ügyészi karrier szétválasztása. Ennek célja, hogy csökkentse az igazságszolgáltatáson belüli csoportosulások, a politikai érdekcsoportok befolyásolását.
A referendum kérdése erőteljes belpolitikai vitát kavar Olaszországban. A jobboldali párok azzal érvelnek, hogy csak így lehet véget vetni az évtizedek óta tartó bírói önkénynek, az úgynevezett vörös tógák hatalmának. Az ellenzék szerint az új rendszer meggyengíti a bírói függetlenséget és kiszolgáltatottá teszi az ügyészeket a mindenkori hatalomnak.
A voksolás egyfajta bizalmi szavazás a kormányról. Győzelem esetén Giorgia Meloni miniszterelnök megerősödik a jövő évi választások előtt; vereség esetén az ellenzék „vérszemet kap”.
A Wetterstein‑hegységben lebontják a Schneeferner sífelvonót, amely a világ egyik legnagyobb szintkülönbségét hidalta át. A létesítmény tartóoszlopainak stabilitását már nem lehetett biztosítani, mert a gleccser gyors ütemben olvad.
A Bajor Tudományos Akadémia korábban törölte a déli gleccsermaradványokat a hivatalos listáról, és a kutatók szerint a megmaradt négy bajorországi gleccser is súlyos veszteségeket szenvedett: felületük egynegyede eltűnt két év alatt.
Az Európai Unió Copernicus programja szerint az elmúlt három év volt a valaha mért legmelegebb, a gleccserek felülete pedig 2015 óta több mint 40 százalékkal csökkent világszerte.
Az ENSZ pont szombaton tartja a gleccserek világnapját, hogy felhívja a világ figyelmét a megóvásuk fontosságára.
Mindaddig nem járul hozzá Magyarország Ukrajna uniós támogatásához, amíg Kijev fenntartja az olajszállítások blokádját – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közösségi oldalán. A tárcavezető Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nyilatkozatára reagált, amely szerint az Európai Unió a magyar vétó ellenére is megtalálhatja a módját a 90 milliárd eurós támogatás folyósításának.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: az uniós szabályok egyhangúságot írnak elő, és Magyarország álláspontja változatlan – „előbb az olaj, aztán a pénz”. A miniszter szerint Ukrajnának helyre kell állítania a kőolajszállítást, és garanciát kell adnia arra, hogy a jövőben nem kerül sor hasonló korlátozásra.
A külügyminiszter hozzátette: amíg ez nem történik meg, a magyar kormány nem támogatja újabb uniós források átutalását Ukrajnának.
Donald Trump szerint az Egyesült Államok közel jár ahhoz, hogy teljesítse közel-keleti katonai célkitűzéseit. A kijelentés ugyanakkor ellentmondani látszik annak, hogy az Egyesült Államok újabb erőket vezényel a térségbe. Trump korábban azt mondta, nem tervezi szárazföldi csapatok bevetését Irán ellen, ugyanakkor hangsúlyozta: minden lehetőség nyitva marad.
A Pentagon három partraszálló hajót és mintegy 2 500 tengerészgyalogost küld a Közel-Keletre, néhány nappal azután, hogy egy másik, hasonló egységet is átirányítottak a Csendes-óceán térségéből. A frissen érkező alakulatok az ott állomásozó több mint 50 ezer amerikai katonához csatlakoznak.
Irán a Közel-Keleten túlra is kiterjesztené fenyegetéseit
Az iráni hadsereg szóvivője, Abolfazl Sekarcsi tábornok közölte: a világ bármely pontján veszélybe kerülhetnek az ország „ellenségei”, beleértve parkokat, szabadidős létesítményeket és turisztikai célpontokat is.
A legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei írásos üzenetben méltatta az irániak kitartását a perzsa újév, a Norúz alkalmából. Hamenei azóta nem jelent meg nyilvánosan, hogy apja, Ali Hamenei ajatollah egy izraeli légicsapásban életét vesztette, ő maga pedig megsebesült.
A korlátozott információk miatt továbbra sem ismert, milyen károkat szenvedtek el Irán katonai, nukleáris vagy energetikai létesítményei a február vége óta tartó amerikai és izraeli támadásokban, és az sem egyértelmű, ki irányítja ténylegesen az országot. Az tény, hogy Irán rakéta- és dróntámadásai továbbra is akadályozzák az olajszállítást, ami világszerte növeli az energia- és élelmiszerárakat.
Izrael folytatja a Hezbollah elleni támadásokat Libanonban
A hadsereg szombat hajnalban újabb csapássorozatot indított Bejrút déli negyedeiben. A libanoni kormány szerint eddig több mint ezer ember halt meg, és több mint egymillióan kényszerültek elhagyni otthonukat. A háború kezdete óta Iránban több mint 1 300, Izraelben 15 ember vesztette életét az iráni rakétatámadások következtében, és amerikai oldalon is legalább 13 katona halt meg.
A háború céljairól továbbra is eltérő magyarázatok hangzanak el Washingtonból és Jeruzsálemből: a kezdeti remények között szerepelt egy Iránon belüli felkelés kirobbantása, illetve az ország nukleáris és rakétaprogramjának felszámolása.
Az iráni háború aggasztó hiányt okozhat Európa légvédelmében
Amerikai védelmi tisztviselők az AP hírügynökségnek megerősítették: a Patriot elfogórakéták egy részét a Közel‑Keletre irányították át, hogy támogassák Washington hadműveleteit az Iránnal zajló háborúban.
Két tisztviselő szerint ez aggasztó hiányokat okozhat Európa légvédelmében Oroszországgal szemben, míg egy harmadik úgy fogalmazott: a NATO továbbra is „bőséges” kapacitással rendelkezik a kontinens védelmére. A források névtelenséget kértek, mivel érzékeny katonai műveletekről van szó.
A Fehér Ház szóvivője, Karoline Leavitt közleményben reagált a hírekre. Azt hangsúlyozta: az amerikai hadseregnek bőséges fegyver- és lőszerkészlete áll rendelkezésére ahhoz, hogy végrehajtsa a Trump elnök által meghirdetett „Végtelen Düh” hadművelet céljait – és akár azon túlmutató feladatokat is.
Az amerikai védelmi miniszter vallási retorikája ismét vitákat vált ki
Pete Hegseth, aki hivatalba lépése óta rendszeresen jeleníti meg konzervatív, evangéliumi keresztény meggyőződését a Pentagon működésében, most a háború miatt került a figyelem középpontjába. A tárcavezető több alkalommal hangsúlyozta: az Egyesült Államok keresztény nemzet, és a katonáknak is „Istenhez kell fordulniuk”.
A konfliktus kiéleződése óta Hegseth retorikája új jelentést kapott. A Pentagon egyik tájékoztatóján a Zsoltárok könyvéből idézte Dávid győzelmi imáját: „Áldott legyen az Úr, az én sziklám! Ő tanította a kezemet harcra, az ujjaimat viadalra.”
Több amerikai szakértő is felvetette: a vallási utalások egy iszlám teokráciával vívott háború idején különösen érzékenynek számítanak.
Mára virradóra ismét drágultak az üzemanyagok. A legfrissebb áremelés után a standard benzin ára minden fővárosi töltőállomáson meghaladja a 9 lejt, kivéve a Socar három egységét. A standard gázolaj erősen közelíti a 10 lejes határt, a prémium változat pedig már át is lépte azt.
Egy hét alatt a dízel 80 banival, a benzin 58 banival drágult. A Profit.ro elemzése szerint a háború kitörése óta a gázolaj ára már 1 lej 50 banival, vagyis 18 százalékkal nőtt.
A versenyhivatal szerint nincs szó kartellről: a drágulást elsősorban a nemzetközi energiapiaci feszültségek és a közel-keleti konfliktus okozza.
Románia is csatlakozik a Hormuzi‑szoros megnyitását célzó nemzetközi nyilatkozathoz. A román államfő hangsúlyozta: Románia nem vesz részt a közel‑keleti konfliktusban, ugyanakkor kész támogatni azokat a nemzetközi erőfeszítéseket, amelyek mérsékelhetik az energiaárak emelkedését és biztosíthatják a szabad hajózást a Hormuzi-szoros térségében.
Nagy‑Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia és Japán közös nyilatkozata elítéli a kereskedelmi hajók elleni akciókat, és felszólítja Iránt, hogy haladéktalanul hagyjon fel a civil energetikai létesítmények elleni támadásokkal. A részt vevő országok késznek mutatkoznak hozzájárulni a szoros biztonságához, és együttműködnek az energiapiac stabilizálása érdekében.
Copilot
Az Egyesült Államok átmenetileg felfüggeszti az iráni olajra kivetett szankciók egy részét. A döntés azokra a szállítmányokra vonatkozik, amelyeket péntektől kezdve rakodtak hajókra, és április 19‑ig marad érvényben. A lépés célja a globális olajpiac stabilizálása, miután a Brent hordónkénti ára a közel-keleti háború miatt 70 dollárról 106 dollár közelébe emelkedett. Szakértők szerint a szankciók enyhítése nem növeli érdemben a kínálatot, mivel Irán eddig is jelentős mennyiséget juttatott ki a piacra a korlátozások ellenére.
A háború világszerte ellátási zavarokat okozhat a csúcstechnológiai iparágakban is, mivel a támadások megbénították a héliumtermelést Katarban, amely a világpiac harmadát látja el.
A heti hírösszefoglalóban szó lesz a közel-keleti válságról, amely nem közeledett a nyugvóponthoz, az Egyesült Államokat pedig elutasították a NATO-szövetségesei, hogy segítségükre siessenek a Hormuzi-szorosba. Itthon feszült gazdasági helyzet közepette a koalíciós pártok az idei állami költségvetés kapcsán szólalkoztak össze, de sokáig nem akadályozhatták a büdzsé elfogadását, mert a politikai stabilitás manapság értékes valuta. Szó lesz arról is, hogy Ausztráliában melyek az első tapasztalatok azzal kapcsolatban, hogy a hatóságok megtiltották a 16 éven aluliaknak a közösségi média használatát.
Szőcs Levente jelentkezik összefoglalóval arról, hogy Donald Trump politikájában központi szerepet kap a vallási ideológia, és ez az Irán elleni katonai akcióra is igaz.
Garzó Ferenc olvassa fel A polgár és a fogalmak harca című jegyzetét.
Az izraeli hadsereg légiereje "likvidálta" az iráni Forradalmi Gárda szóvivőjét - jelentette ma a hadsereg. Korábban az iráni állami televízió is bejelentette, hogy Ali Mohammad Naini, a Forradalmi Gárda szóvivője életét vesztette egy támadásban.
Az izraeli rendőrség és a Sin Bét belbiztonsági szolgálat közölte, hogy azzal vádolnak egy, a Vaskupola légvédelmi rendszerben szolgált tartalékos katonát, hogy fizetségért érzékeny biztonsági információkat adott át Iránnak. A közlemény szerint a huszonhat éves jeruzsálemi Raz Cohent letartóztatták.
Az izraeli egészségügyi minisztérium ma reggel közölte, hogy az iráni háború kezdete óta 4099 sebesültet szállítottak kórházba, közülük nyolcvanat jelenleg is ott kezelnek.
Megduplázódott a román határon feltartóztatott lopott járművek száma az idei év első két hónapjában az egy évvel korábbi időszakhoz képest - közölte a határrendőrség. Januárban és februárban 44 lopottként körözött vagy annak gyanított járművet azonosítottak a határátkelőkön, köztük 36 személygépkocsit és 8 motorkerékpárt. Tavaly ugyanebben az időszakban 21 ilyen járművet tartóztattak fel a határrendőrök. A járművek többsége pedig Németországból, Olaszországból, Csehországból és Ausztriából származott.
