Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az elmúlt héten több székelyföldi városban is bemutatták a Székely Hadosztály történetei című ismeretterjesztő animációs dokumentumfilmet, Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezők alkotását.
A film az első világháborút követő, összeomlás időszakába kalauzolja a nézőt, felidézve a Székely Hadosztály történetét és az első világháborút követő időszak emberi tapasztalatait. Az alkotás Gazda József író által Erdélyben gyűjtött történetekből is merít, közelebb hozva hozzánk a múlt emlékeit, a kor emberének döntéseit, veszteségeit, félelmeit és reményeit. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A témaválasztásról, a Székely Hadosztályról Novák Tamás társrendezőt kérdeztem.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz holnap lesz a magyar nyelv napja, majd november 15-én a magyar szórvány napja, és természetesen mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napján számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepelnek, és valószínűleg több helyen hivatkoznak majd jeles költőinkre, íróinkra, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most az egyik kedvencemet ragadom ki, amely Kosztolányi Dezsőtől származik: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”
Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít.
A magyar szórvány napját minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján tartják. De mit is jelent a szórvány? A magyar értelmező kéziszótár szerint idegen nyelvterületbe, valamint más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
A tömbmagyarságban élők közül sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehet úgy végigsétálni egy településen, hogy szinte alig hallasz magyar nyelvet az utcán, sőt az üzletekben sem tudsz beszélni az anyanyelveden.
Én tizennyolc éves koromig a tömbmagyarságban éltem, majd hét évet töltöttem Marosvásárhelyen, onnan pedig Temesvárra, a nagyvárosi szórványba költöztem, és csak ott értettem meg igazán, mit jelent ez a kifejezés. Utána volt egy kilenc hónapos svájci kitérőm, így a diaszpóra fogalmába is belekóstoltam, míg tavaly júniustól az anyaországban, vagyis Magyarországon próbálok boldogulni.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állíthatja a munkaerőpiacot, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert – figyelmeztetett Silviu Vîrva, az Országos Statisztikai Intézet alelnöke.
Az intézet adatai szerint 2026. január elsején Románia lakossága 19 millió fő volt, ennek közel 26 százaléka, mintegy 4 millió 890 ezer ember pedig már betöltötte a 60. életévét. Míg tíz évvel ezelőtt 100 fiatalra 112 idős ember jutott, ez az szám idén már 135.
Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Egy második teherforgalmi belépő sávot is megnyitottak tegnap a Pete–Csengersima közúti átkelőnél a román–magyar határon, és ennél röntgenkapuval világítják át a kamionokat az illegális bevándorlók kiszűrése érdekében – derült ki a határrendészet közleményéből.
Az erről szóló kivitelezési szerződést szerdán írták alá. Az RMDSZ közleménye szerint a munkálatok egy és fél évet tartanak, másfél év múlva átadhatják a modern tanuszodát Csíkszentkirályon.
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a Szociáldemokrata Párt az oltási stratégia radikális módosítását kéri, tekintettel arra, hogy a kormány nem érte el az eredetileg kitűzött célokat.
A román parlament gyorsan végig fogja vinni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének ratifikálását, rendkívüli ülésszakot hívnak majd össze ezért – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökégnek Marcel Ciolacu, a Képviselőház elnöke.
Az elmúlt 24 órában 381 új koronavírus-fertőzéses esetet diagnosztizáltak Romániában, ezzel az igazolt fertőzéses esetek száma 1 076 154-re emelkedett a járvány kezdete óta – közölte kedden a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
Skandináv, Könnyű percek, Olasz módra, Kvíz, Nyelvi játékok, Sudoku… Egyebek között ezekkel a kategóriákkal találkozhat az, aki benevez a február 5-i, Budapesten zajló nagyszabású rendezvényre. A kezdeményezés előzménye, hogy a két szervező, a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete és a Füles szerkesztősége közös javaslatára 2007-ben az oktatási és kulturális miniszter minden év február 3-át, a Füles első számának megjelenése alkalmából a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánította. „A versenyzőknek három óra áll a rendelkezésükre, hogy minél több rejtvényt megfejtsenek. A feladatokat tetszőleges sorrendben lehet megoldani, de egyszerre csak egy rejtvénysor lehet a játékos birtokában” – idéztem a verseny szabályzatából, az ajtó pedig a kezdők, a haladók és a mesterek előtt is nyitva áll.
Az idei év első öt hónapjában 29.634 cég szűnt meg Romániában, 9,25 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában – közölte csütörtökön az országos cégbíróság.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi Szakosztálya a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Intézetével közösen szervezte meg a a IX. erdélyi magyar vendéglátás és turizmus konferenciát.
Egy második teherforgalmi belépő sávot is megnyitottak tegnap a Pete–Csengersima közúti átkelőnél a román–magyar határon, és ennél röntgenkapuval világítják át a kamionokat az illegális bevándorlók kiszűrése érdekében – derült ki a határrendészet közleményéből.
Az új teherforgalmi sáv beüzemelése alkalmából a legmagasabb szinten egyeztettek szerdán a határátlépés felgyorsításának lehetőségeiről a két ország határrendészeti szervei. A Balogh János altábornagy, országos rendőrfőkapitány és Victor Ștefan Ivașcu rendőrfőbiztos, a román határrendőrség vezetője közti megbeszélésen meghívottként Marian Matei Benone rendőrfőkvesztor, a román rendőrség vezetője is jelen volt.
A hatályos nemzetközi megállapodásoknak megfelelően (két uniós tagországról lévén szó) az újonnan kialakított sávon is csak egyszer állítják meg ellenőrzésre a járműveket, mégpedig a fogadó fél területén, vagyis a határ magyar oldalán. A román határrendőrség szatmárnémeti regionális kirendeltsége rendelkezésre tudja bocsátani a megfelelő számú képzett személyzetet a határellenőrzés felgyorsítása érdekében.
Az erről szóló kivitelezési szerződést szerdán írták alá. Az RMDSZ közleménye szerint a munkálatok egy és fél évet tartanak, másfél év múlva átadhatják a modern tanuszodát Csíkszentkirályon.
A csíkszentkirályi 25×12 méteres, 1,2-1,8 méter mély medence mellett zuhanyzók, öltözők, mosdók is lesznek.
A tanuszoda a szükséges energiájának 50 százalékát újrahasznosítható forrásokból fogja nyerni. Létesül egy kis, 124 fős lelátó, az uszoda mellett pedig egy 40 férőhelyes parkolót is kialakítanak. A beruházás értéke 23 millió lej.
Az Agerpres hírügynökség tájékoztatása szerint a Szociáldemokrata Párt az oltási stratégia radikális módosítását kéri, tekintettel arra, hogy a kormány nem érte el az eredetileg kitűzött célokat.
A párt által kiadott sajtóközleményben úgy fogalmaznak, a vidéki oltási akciók szinte teljes hiánya “a társadalom mély megosztottságához és a kampányt koordinálókba vetett bizalom drámai csökkenéséhez vezetett”. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kormánynak kötelessége kiterjeszteni a nem beoltott emberek számára a COVID-19 elleni tesztelési tevékenységet, különösen az oktatási intézményekben és a vírus átvitelének legnagyobb kockázatát jelentő foglalkozási kategóriákban.
Egy évvel az értéktár-bizottság megalakítása után megjelent az Aradi Magyar Értéktár első kötete.
A vaskos gyűjteménybe olyan kulturális örökségek, ipartörténeti kuriózumok, történelmi emlékhelyek kerültek be, amelyek hallatán mindenkinek Arad jut eszébe, vagy ha nem is a várost társítja hozzá, de különlegességnek, „aradicumnak” számítanak. Az értéktár megalkotását a Szabadság-szobor Egyesület vállalta fel, Király András, az egyesület elnöke helytörténészeket, képzőművészeket, tanárokat és nyugalmazott pedagógusokat kért fel az értékek felleltározására, és a szócikkek megírására. A könyvet csütörtök kora este mutatták be Aradon, a rendezvény végén Pataky Lehel Zsolt a szerkesztőt, Király Andrást kérte mikrofon elé.
A román parlament gyorsan végig fogja vinni Finnország és Svédország NATO-csatlakozási jegyzőkönyvének ratifikálását, rendkívüli ülésszakot hívnak majd össze ezért - nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökégnek Marcel Ciolacu, a Képviselőház elnöke.
Az alsóház vezetője a Parlament épületében zajló Parlamenti Hírszerzési-Biztonsági Fórumon beszélt erről. Mint hangsúlyozta, a június végi madridi NATO-csúcson "történelmi jelentőségű döntések" születtek, többek között hivatalosan is felkérték Svédországot és Finnországot, hogy csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez.
Az adóügyi módosításokról szóló sürgősségi rendelet tervezetét tárgyalta tegnapi ülésén a kormány.
Nicolae Ciucă kormányfő azt nyilatkozta a kormányülés előtt, hogy összehangolt döntésekre, elfogadható megoldásokra van szükség, a tervezett intézkedések a gazdasági stabilitást és a munkahelyek védelmét célozzák, az üzleti környezet kiszámíthatóságát és a gazdasági növekedést hivatottak szolgálni.
Adrian Câciu pénzügyminiszter a tervezet ismertetésekor elmondta, annak előírásai az adótörvénykönyv kiigazításait tartalmazzák, az országos helyreállítási tervben megfogalmazott vállalásoknak és a kormányprogramban foglaltaknak tesznek eleget.
Az új intézkedések egyik fő célja a 4500 lej alatti jövedelemben részesülők támogatása. A fiatalok foglalkoztatottsági mutatóinak növelése érdekében a 26 éven aluli munkavállalók 15 százalékos adókedvezményben részesülnek, ugyanakkor gyermekenként 100 lejes adókedvezmény jár majd a szülőknek, ha a gyermekük iskolába jár; utóbbi intézkedés az iskolaelhagyás visszaszorítását szolgálná – ismertette a tárcavezető.
Câciu hozzátette, a tervezet előírja továbbá bizonyos kedvezmények megszüntetését vagy átstrukturálását. Állítása szerint olyan kedvezményekről van szó, amelyek az elmúlt években kifejtették a hatásukat, de már az Európai Bizottság, sőt, esetenként az üzleti szféra is kérte a megszüntetésüket.
Az elmúlt 24 órában 381 új koronavírus-fertőzéses esetet diagnosztizáltak Romániában, ezzel az igazolt fertőzéses esetek száma 1 076 154-re emelkedett a járvány kezdete óta – közölte kedden a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS).
Elhunyt újabb 63 koronavírussal fertőzött személy, így az áldozatok száma 30 040-re nőtt. Jelenleg 545 beteget kezelnek intenzív osztályon, kevesebbet, mint előző napon. Az elmúlt 24 órában közel 32 ezer teszt eredményét dolgozták fel. A Stratégiai Kommunikációs Csoport bejelentése szerint az ország valamennyi megyéje és a főváros is zöld zónának minősül járványügyi szempontból. Mindegyik megyében 1 ezrelék alá csökkent a fertőzöttségi arány. Bukarestben 0,55-re mérséklődött az ezer lakosra jutó esetszám, egy nappal korábban 0,59 ezrelék volt. Fehér megyében a legnagyobb az incidencia, 0,83. A legalacsonyabb incidenciát (0,14) Gorj megyéből jelentették.
Skandináv, Könnyű percek, Olasz módra, Kvíz, Nyelvi játékok, Sudoku… Egyebek között ezekkel a kategóriákkal találkozhat az, aki benevez a február 5-i, Budapesten zajló nagyszabású rendezvényre. A kezdeményezés előzménye, hogy a két szervező, a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete és a Füles szerkesztősége közös javaslatára 2007-ben az oktatási és kulturális miniszter minden év február 3-át, a Füles első számának megjelenése alkalmából a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánította. „A versenyzőknek három óra áll a rendelkezésükre, hogy minél több rejtvényt megfejtsenek. A feladatokat tetszőleges sorrendben lehet megoldani, de egyszerre csak egy rejtvénysor lehet a játékos birtokában” – idéztem a verseny szabályzatából, az ajtó pedig a kezdők, a haladók és a mesterek előtt is nyitva áll.
A Füles című rejtvényújság egyébként 1957. február 3-án jelent meg először, és elsősorban a gondolkodva szórakoztatást tűzte ki célul. Számonként mintegy huszonöt keresztrejtvény és negyven egyéb fejtörő található benne, ezenkívül számos kvízzel, cikkel és sztárinterjúval is találkozhat az érdeklődő.
Most pedig utazzunk vissza egy kicsit a múltba! A Magyar Távirati Iroda 2013. december 21-i közleménye szerint maga a keresztrejtvény 1913. december 21-én, az amerikai New York World újság vasárnapi számában indult el világhódító útjára.
Az első magyar keresztszórejtvény a Ma Este 43. oldalán, 1925. január 22-én látott napvilágot egy 10×10-es mezőben tizenhét fekete négyzettel, huszonöt vízszintes és tizennyolc függőleges, számmal jelzett feladvánnyal. „Ezután sorra jelentek meg a fejtörők az újságokban, a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: például a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán a fődíj egy körúti bérház volt” – olvasható az egyik cikkben, amelyet az MTVA archívuma szerint 2022. február 3-án tettek közzé.
Közben eszembe jutottak a bevezetőben is említett nyelvi játékok, amelyekkel számos rejtvényújságban találkozhatunk, sőt egy-egy kiadvány kizárólag ilyen jellegű feladványokat sorakoztat fel. Néhány közülük eszperente nyelven íródott, azaz a megfejtésre váró meghatározásban csak egyetlen magánhangzót használtak fel, ez pedig az e betű volt. „Mellette melegedsz telente.” „Rejtelmes jelek, melyeket meg kell fejtened.” „Szerkezet, mely reggel csengetve felkelt.” A megfejtéseket egyelőre nem árulom el, jövő héten azonban visszatérek erre a témára.
Kihirdette Klaus Iohannis államfő a veszélyes medvékkel szembeni azonnali beavatkozást lehetővé tevő törvényt.
A jogszabály arról rendelkezik, hogy a települések határán kívül is ki lehet lőni a veszélyes medvéket. A 2021/81-es sürgősségi kormányrendeletet jóváhagyó törvényt június 22-én fogadta el a döntő házként a képviselőház, immáron másodjára, ugyanis az eredetileg tavaly december 15-én elfogadott változatot az elnök visszautalta a parlamentnek – írja az Agerpres.
A törvényhozók részben jóváhagyták az elnöknek a jogszabály újratárgyalására vonatkozó igénylését, és bizonyos előírásokat módosítottak, az a kitétel azonban, amely a települések határán kívül is lehetővé teszi a veszélyes medvék elleni azonnali közbelépést, nem változott.
Az idei év első öt hónapjában 29.634 cég szűnt meg Romániában, 9,25 százalékkal több, mint 2021 azonos időszakában - közölte csütörtökön az országos cégbíróság.
A legtöbb vállalkozást Bukarestben törölték a cégjegyzékből, a fővárosban 4576 cég szűnt meg, 8,36 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A listán Temes, Kolozs és Konstanca megye következik a főváros után, a bezárt vállalkozások tekintetében.
Tevékenységi terület szerinti lebontásban a legtöbb megszűnt cég nagybani és kiskereskedelemmel, illetve járműjavítással foglalkozott, de sok vállalkozást számoltak fel az építő- és a feldolgozóiparban is.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Jog-, Közgazdaság-, és Társadalomtudományi Szakosztálya a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Földrajz Intézetével közösen szervezte meg a a IX. erdélyi magyar vendéglátás és turizmus konferenciát.
A fórum lehetőséget kínált a vendéglátási és turisztikai kutatóműhelyeknek, hogy munkájuk eredményeit bemutassák. Jánossy Alíz gyergyószentmiklósi gasztronómiai szakíró: "Gasztronómiai örökségünk, a kultúránk része" címmel tartott előadást, majd László Tibor kolozsvári kollégánk kérte mikrofon elé.
Múlt héten volt a legjobban látható a „bolygóvonat”, amikor is a Naprendszer valamennyi bolygója megfigyelhető volt pirkadatkor az égbolton.
A különlegesnek tartott együttállás megszűnésével azonban nem maradnak látni való nélkül a csillagvizsgálók, hiszen a következő időszakban a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz még tisztábban kivehető lesz, sőt az év vége felé közeledve már nem kell hajnalok hajnalán felkelni ahhoz, hogy megcsodálhassuk az égitesteket. A „bolygóvonat” megfigyelésére az aradi Galaxis Astro Klub több kitelepülést szervezett az érdeklődőknek, de a „járdacsillagászat” folytatódni fog, számos érdekes eseményre, az égbolt kémlelésére várják majd a kíváncsiakat. Az amatőr csillagászklub két alapító tagjával, Popa Armanddal és Torma Csabával beszélgetett Pataky Lehel Zsolt.
Egy második teherforgalmi belépő sávot is megnyitottak tegnap a Pete–Csengersima közúti átkelőnél a román–magyar határon, és ennél röntgenkapuval világítják át a kamionokat az illegális bevándorlók kiszűrése érdekében – derült ki a határrendészet közleményéből.
Az új teherforgalmi sáv beüzemelése alkalmából a legmagasabb szinten egyeztettek szerdán a határátlépés felgyorsításának lehetőségeiről a két ország határrendészeti szervei. A Balogh János altábornagy, országos rendőrfőkapitány és Victor Ștefan Ivașcu rendőrfőbiztos, a román határrendőrség vezetője közti megbeszélésen meghívottként Marian Matei Benone rendőrfőkvesztor, a román rendőrség vezetője is jelen volt.
A hatályos nemzetközi megállapodásoknak megfelelően (két uniós tagországról lévén szó) az újonnan kialakított sávon is csak egyszer állítják meg ellenőrzésre a járműveket, mégpedig a fogadó fél területén, vagyis a határ magyar oldalán. A román határrendőrség szatmárnémeti regionális kirendeltsége rendelkezésre tudja bocsátani a megfelelő számú képzett személyzetet a határellenőrzés felgyorsítása érdekében.