Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság Szabályozási Bizottsága több mint 1 gigawatt összteljesítményű villamosenergia-termelő és -tároló létesítményre adott ki telepítési engedélyeket és üzemeltetési licenceket.
George Niculescu, a hatóság vezetője azt mondta ez mérföldkő az intézmény történetében: az elfogadott engedélyek több mint 80 százaléka energiatárolási projektekre vonatkozik. Szerinte ez egyértelmű jelzés arról, milyen irányba fejlődik a román energiarendszer. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Románia és Bulgária közötti, akkumulátoros energiatárolás terén fennálló lemaradás gyorsan behozható, ehhez azonban fel kell gyorsítani a beurházásokat. Arra szólította fel az átviteli és elosztóhálózati üzemeltetőket, hogy a már elkészült projektek számára gyorsabban adják ki a hálózati csatlakozási tanúsítványokat.
Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
A csíksomlyói roma telepen január 7-én keletkezett tűzeset károsultjainak megsegítéséről beszélgetünk Csata Orsolya csíkszeredai szabadúszó újságíróval, a civil összefogás egyik…
Megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében – jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a soron kívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően, kedd hajnalban. A találkozó zárónyilatkozata szerint a csővezetéken szállított nyersolajra a tilalom egyelőre nem terjed ki.
Miközben a közvélemény figyelmét leköti az ukrajnai válság és a nacionalista hangvételű botrányok, a koronavírus-járvány nem szűnt meg. Naponta halnak meg emberek, és a nyári hónapokban várható enyhülés után, az ősz beálltával biztosra vehető egy újabb járványhullám kialakulása.
Oroszország kész elősegíteni az izraeli-palesztin rendezési tárgyalások felújítását, amivel kapcsolatban vannak elképzelései – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter,
Brüsszeli sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság újabb javaslatot tett az ügyben.Eszerint megtiltanák az orosz kőolaj tengeri importját, ugyanakkor az Európai…
Második világháborús, fel nem robbant gránátokat és töltényeket talált tegnap egy engedéllyel rendelkező fémdetektoros kereső az Úzvölgyében, Csinód környékén –…
A zenész pünkösdvasárnap a Mount Everesten ad zongorakoncertet. A muzsikus még csütörtökön, május 26-án indult el Katmanduba, Nepál fővárosába, ahonnan…
A csíksomlyói roma telepen január 7-én keletkezett tűzeset károsultjainak megsegítéséről beszélgetünk Csata Orsolya csíkszeredai szabadúszó újságíróval, a civil összefogás egyik kitartó támogatójával.
Igor Grosu, a moldovai parlament elnöke szerint nem áll fenn a közvetlen veszélye annak, hogy a háború kiterjed a Dnyeszteren túli területre.
A moldovai törvényhozás elnöke erről tegnap Bukarestben nyilatkozott. Kifejtette: nem áll fenn annak a veszélye, hogy az orosz erők lerohanják Transznisztriát, hiszen láttuk az ukrán erők sikerét Herszonban, és azt is, hogy a megszálló hadsereget visszaszorították a folyó túlpartjára. Grosu szerint ezért jelenleg nincs közvetlen veszélye a konfliktus eszkalálódásának a Dnyeszteren túli területeken. Hozzátette ugyanakkor, hogy Transznisztriában feszültség érzékelhető mind a lakosság, mind az ottani adminisztráció körében.
Megállapodás született az európai uniós tagállamok között az orosz olaj unióba tartó exportjának betiltásáról, az EU ezzel a lehető legnagyobb nyomást gyakorolja Oroszországra az Ukrajna elleni háborújának befejezése érdekében - jelentette be Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Twitter-üzenetében a soron kívüli, kétnaposra tervezett brüsszeli EU-csúcstalálkozó első munkanapját követően, kedd hajnalban. A találkozó zárónyilatkozata szerint a csővezetéken szállított nyersolajra a tilalom egyelőre nem terjed ki.
Charles Michel tájékoztatása szerint az olajembargó azonnal vonatkozik az Oroszországból származó olajimport több mint kétharmadára. Az orosz olaj kivitelének tilalma "hatalmas finanszírozási forrást vág el" Moszkva hadigépezetétől - húzta alá.
A tanácsi elnök arról is tájékoztatott, hogy az Európai Unió új szankciós csomagja "más kemény intézkedéseket is tartalmaz", köztük azokat, amelyekkel a Sberbankot, Oroszország legnagyobb bankját kizárják a SWIFT néven ismert globális elektronikus fizetési rendszerből, három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltató uniós szolgáltatásának betiltásáról rendelkeznek, továbbá az Ukrajnában elkövetett háborús bűnökért felelősöket a megszorító intézkedések hatálya alá vonják.
Charles Michel üzenetében - Vlagyimir Putyin orosz elnököt megszólítva - azt írta: nem a szankciók, hanem az Ukrajna elleni orosz háború akadályozza az élelmiszerek szállítását, veszélyeztetve ezzel az élelmiszer-biztonságot. Több mint 20 millió tonna gabona vesztegel Ukrajnában Oroszország aknái és háborúja miatt - emelte ki.
"Meg kell állítanunk a háborút, és helyre kell állítanunk a globális élelmiszer-ellátási láncokat" - fogalmazott az európai tanácsi elnök, és felszólította a Kremlt arra is, hogy hagyjon fel a hírek hamisításával.
Michel kijelentette azt is: az Európai Tanács, valamint a világ hét legfejlettebb iparú országa (G7) továbbra is segíti Ukrajnát azonnali likviditási szükségleteinek kielégítésében. A tanács továbbá készen áll arra, hogy 9 milliárd eurós támogatást nyújtson Kijevnek. "Erős és konkrét támogatást jelent ez Ukrajna újjáépítéséhez" - tette hozzá.
A tanácskozás első munkanapját lezáró sajtótájékoztatóján Charles Michel "figyelemre méltó eredménynek" nevezte a megállapodást, és azt mondta: fontos, hogy az EU megmutassa, képes a határozottságra, és meg tudja védeni érdekeit.
Újságírói kérdésre válaszolva közölte: nagyon fontos az energiaellátás biztonsága és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett a Kreml szankcionálása. Hangsúlyozta: "az energiaágazatot érintő szankciók kérdése érzékeny téma, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy megszüntessük függőségünket az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól". Hozzátette: a tanács figyelembe vette a tengerparttal nem rendelkező országok helyzetét.
A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban azt írták: megállapodtak abban, hogy a hatodik uniós szankciócsomag kiterjed az Oroszországból az EU-ba szállított kőolajtermékekre, átmeneti kivétellel a csővezetéken szállított nyersolajra. Hozzátették, hogy ezen a szinten is a lehető leghamarabb visszatérnek az átmeneti kivétel kérdéséhez. Kiemelték továbbá, hogy az olajszállítás hirtelen megszakadásának esetére, az ellátás biztonságának érdekében vészhelyzeti intézkedésekről is megállapodtak.
Az állam-, illetve kormányfők felszólították a megállapodás konkrét intézkedésekbe öntésére hivatott Tanácsot: véglegesítse és haladéktalanul fogadja el a szükséges intézkedéseket, hogy biztosított legyen az uniós egységes piac működése, a tisztességes verseny, a tagállamok közötti szolidaritás, és egyenlő versenyfeltételek maradjanak a tagállamok között az Oroszországból származó fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség fokozatos megszüntetése tekintetében.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üzenetében üdvözölte a megállapodást, és közölte: a megszorító intézkedések az év végére az Oroszországból az Európai Unióba irányuló olajkereskedelmet mintegy 90 százalékkal fogják csökkenteni.
Sajtótájékoztatóján az uniós bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy a fennmaradó - elsősorban a Barátság kőolajvezetéken érkező - mintegy 10 százalékról is hamarosan megegyezés születik a tagállamok egyetértésével.
Ursula von der Leyen úgy vélte, hogy a Barátság kőolajvezetéken Magyarországra érkező orosz olaj pótolható a Horvátországból tengeri úton érkező Adria olajvezeték kapacitásának növelésével. A kapacitásnöveléshez szerinte mintegy 45-60 napra lehet szükség, valamint "némi beruházásra", köztük a magyar olajfinomítók átalakítására a más minőségű olaj feldolgozására. Elmondása szerint Magyarországnak elegendő ideje lesz arra, hogy a más forrásból származó olaj felhasználására álljon át.
Orbán Viktor miniszterelnök a tárgyalásokat követően elmondta: "Olyan megállapodást hoztunk tető alá, amely kimondja, hogy azok az országok, amelyek az olajat csövön keresztül kapják, továbbra is a régi feltételekkel folytathatják a gazdálkodásukat". Hangoztatta: "Megvédtük a rezsicsökkentést, sikerült visszaverni az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, amely betiltotta volna az Oroszországból származó olaj használatát Magyarországon".
Alexander De Croo belga kormányfő a tanácskozásról távozva megerősítette, hogy Magyarország és Szlovákia számára a vészhelyzeti intézkedés bevezetésének lehetősége is fennáll: ha ugyanis külső okok miatt csökkenne az olajellátásuk, akkor más forrásokon keresztül biztosíthatják azt.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a megállapodás nélkül "nehéz lenne hatékony fellépésről beszélni a putyini hadigépezet ellen".
Miközben a közvélemény figyelmét leköti az ukrajnai válság és a nacionalista hangvételű botrányok, a koronavírus-járvány nem szűnt meg. Naponta halnak meg emberek, és a nyári hónapokban várható enyhülés után, az ősz beálltával biztosra vehető egy újabb járványhullám kialakulása. Dr. László Attilával, a szenátus egészségügyi bizottságának titkárjával arról is beszélgettünk, hogy ajánlott-e, és ha igen, kinek védekeznie a nyári hónapokban is, illetve mikor lenne a legalkalmasabb felvenni az Covid elleni oltás negyedik adagját. Az orvos-szenátort elsőként arról kérdeztük, hogy megszűnt-e a pandémia.
"
["post_title"]=>
string(52) "László Attila: a pandémiának koránt sincs vége"
["post_excerpt"]=>
string(313) "Miközben a közvélemény figyelmét leköti az ukrajnai válság és a nacionalista hangvételű botrányok, a koronavírus-járvány nem szűnt meg. Naponta halnak meg emberek, és a nyári hónapokban várható enyhülés után, az ősz beálltával biztosra vehető egy újabb járványhullám kialakulása. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(45) "laszlo-attila-a-pandemianak-korant-sincs-vege"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2022-06-27 13:27:15"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2022-06-27 10:27:15"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=415545"
["menu_order"]=>
int(16263)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[4]=>
object(WP_Post)#3623 (24) {
["ID"]=>
int(401989)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2021-05-06 13:01:18"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2021-05-06 10:01:18"
["post_content"]=>
string(931) "
Oroszország kész elősegíteni az izraeli-palesztin rendezési tárgyalások felújítását, amivel kapcsolatban vannak elképzelései - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, amikor tegnap Moszkvában fogadta palesztin hivatali partnerét, Rijád al-Malikit. Lavrov az elképzeléseket nem osztotta meg a nyilvánossággal.
Az orosz diplomácia vezetője elmondta, hogy Moszkva, szeretné mielőbb megtartani az orosz-palesztin kormányközi gazdasági együttműködési bizottság ülését. Maliki a tanácskozást követően hangsúlyozta, hogy Palesztina az eddig biztosított 500 ezer adag után érdekelt további orosz oltóanyag-szállítmányokban. Rámutatott, hogy az orosz oltóanyag volt az első, amely eljutott a palesztin területekre.
Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint tavaly több mint 9200 erdészeti bűncselekményt regisztráltak hazánkban.
Codrin Ciurea főfelügyelő, a rendőrség közrendvédelmi igazgatóságának munkatársa közölte, hogy tavaly 40.431 ellenőrző akciójuk volt, amelyek során erdőket, illetve a fa származásának, tárolásának, feldolgozásának, értékesítésének törvényességét vizsgálták. Erdészeti kihágások miatt több mint 14 200 bírságot róttak ki több mint 23 millió lej értékben. 9247 bűnvádi eljárást indítottak erdészeti bűncselekmények miatt; 31 személyt hatósági felügyelet alá helyeztek, 72 személyt őrizetbe vettek, 10 személy ellen házi őrizetet rendeltek el, 11 személyt pedig előzetes letartóztatásba helyeztek. A rendőrök több mint 117 000 köbméter faanyagot foglaltak le.
Brüsszeli sajtóértesülések szerint az Európai Bizottság újabb javaslatot tett az ügyben.Eszerint megtiltanák az orosz kőolaj tengeri importját, ugyanakkor az Európai Unió teljes mentességet adna a korlátozás alól a Barátság Kőolajvezeték felhasználóinak, így Magyarországnak, Csehországnak és Szlovákiának is.
Klaus Johannis államfő ma és holnap részt vesz Brüsszelben az Európai Tanács rendkívüli ülésén, amelynek napirendjén a biztonsági helyzet és az Orosz Föderáció Ukrajna elleni agressziójának következményei szerepelnek. „Az európai vezetők megvitatják, hogyan lehetne további politikai támogatást, valamint humanitárius, gazdasági és pénzügyi segítséget nyújtani Ukrajnának, beleértve azt is, hogy az Európai Uniónak fontos szerepet kell majd betöltenie a konfliktus utáni újjáépítési erőfeszítésekben. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi válság több síkon is kihatással van a Moldovai Köztársaságra, a tanácskozáson terítéken lesz az ország ellenállóképességének megerősítéséhez nyújtandó segítség is” – tájékoztatott az Államelnöki Hivatal. Az Orosz Föderációtól való energiafüggetlenedést célzó uniós terv, a RePowerEU keretében tett ajánlásokból kiindulva az államfők és miniszterelnökök folytatják a megbeszéléseket az energiaforrások és energia-útvonalak diverzifikálásáról is, valamint az európai energiaárak ingadozásának féken tartásáról, hogy a kiszolgáltatott kategóriák nagyobb biztonságban érezhessék magukat – közölte még a hivatal.
Románia és Magyarország kölcsönösen elismeri az oltási igazolványokat - jelentette ki ma Florin Cîţu miniszterelnök.
"Jelen pillanatban az van, hogy mi elismerjük a magyarországi oltási igazolványt, Magyarország pedig elismeri a mienket. Zajlik az egyeztetés külügyminisztériumi szinten, hogy szükség van-e feltétlenül egy erről szóló megállapodásra" - fogalmazott a kormányfő.
"
["post_title"]=>
string(85) "Cîţu: Románia és Magyarország kölcsönösen elismeri az oltási igazolványokat"
["post_excerpt"]=>
string(155) ""Zajlik az egyeztetés külügyminisztériumi szinten, hogy szükség van-e feltétlenül egy erről szóló megállapodásra" - fogalmazott a kormányfő."
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(74) "citu-romania-es-magyarorszag-kolcsonosen-elismeri-az-oltasi-igazolvanyokat"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-05-06 12:54:04"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-05-06 09:54:04"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=401987"
["menu_order"]=>
int(16268)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[9]=>
object(WP_Post)#3628 (24) {
["ID"]=>
int(422828)
["post_author"]=>
string(3) "231"
["post_date"]=>
string(19) "2023-01-16 11:20:35"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-01-16 09:20:35"
["post_content"]=>
string(1042) "
Második világháborús, fel nem robbant gránátokat és töltényeket talált tegnap egy engedéllyel rendelkező fémdetektoros kereső az Úzvölgyében, Csinód környékén - közölte Alina Ciobotariu, a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség szóvivője. A Hargita megyei tűzszerészek szerint a fémdetektoros kereső három 82 mm-es aknagránátot és kilenc 7,92 mm-es puskatöltényt talált. A töltényeket és gránátokat elszállították, hogy biztonságos körülmények között hatástalanítsák őket.
Az Úzvölgyében az utóbbi időben többször találtak lőszereket, valószínűleg a második világháborúból. Hargita megyében gyakran találnak a két világháborúból származó lőszereket, többnyire mezőgazdasági vagy építési munkálatok során, de az utóbbi időben megnőtt azoknak az eseteknek a száma, amikor az erre felhatalmazott detektoros keresők bukkannak rájuk.
A zenész pünkösdvasárnap a Mount Everesten ad zongorakoncertet. A muzsikus még csütörtökön, május 26-án indult el Katmanduba, Nepál fővárosába, ahonnan tervei szerint serpák segítségével, napi 4-5 óra mászással 8 nap alatt éri el a Mount Everesten, 5364 méteren levő alaptábort, ahol egy nap pihenés után pünkösdvasárnap koncertezni fog.A 270 kilogramm súlyú koncertzongorát, a zongorahangolót és a Guiness rekord rögzítéséhez szükséges tanúk az általa bérelt helikopterrel szállítják a helyszínre. Az akció költségei 21 ezer euróra rúgnak, ezt Thurzó Zoltán szponzorok támogatásából és adományokból fedezi. A zongoraművész 28 nemzet himnuszát, valamint ezen nemzetek zeneszerzőinek összesen 82 zongoraművét játszaná el a hegyen, közölte a Facebook-oldalán. Thurzó Zoltán vállalkozásának célja, hogy nemzetközi hírnévre tehessen szert, és így fellépési lehetőségekhez jutva pénzt gyűjthessen a hegedűművész és muzikológus nagyapjának emléket állító Thurzó Sándor Zenetörténeti Múzeum és Zenei Adattár megalapítására.Ha terve sikerül, a 39 éves előadóművész bekerülhet a Guiness-rekordok könyvébe a világ legmagasabban bemutatott zongorakoncertjével. A jelenlegi rekord a brit Evelina De Lainé, aki 2018. szeptember 6-án 4946 méteren koncertezett az indiai Shingo-la hágón.
Július 1-től 20 százalékkal többe kerülnek a vonatjegyek – az erről szóló miniszteri rendelet már meg is jelent a Hivatalos Közlönyben. A drágítás nem csak az állami vasúttársaság járatait, hanem a magánvállalatok által üzemeltetett járatokat is érinti. Az árak emelésével kapcsolatos tervezetet múlt hónapban bocsátotta közvitára a szállításügyi minisztérium és módosítások nélkül fogadták el. Az indoklás szerint az emelésre azért van szükség, mert nőtt a különféle nyersanyagok, alkatrészek, az elektromos áram, vagy a gázolaj ára, illetve az utolsó áremelés óta a román lej leértékelődött az euróhoz képest. Az utolsó áremelés 2013-ban volt. Például Kolozsvárról Csíkszeredába jelenleg 66 lej 30 baniért lehet utazni, július elsejétől ugyanezért a jegyért 79 lej 56 banit kell majd fizetnünk.
A csíksomlyói roma telepen január 7-én keletkezett tűzeset károsultjainak megsegítéséről beszélgetünk Csata Orsolya csíkszeredai szabadúszó újságíróval, a civil összefogás egyik kitartó támogatójával.
