Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Az új kormány megalakítására irányuló erőfeszítések egyelőre nem léptek ki az elmúlt hónapok patthelyzetéből, amely a Bolojan-kormány május 5-i bizalmatlansági indítvánnyal történt menesztése óta áll fenn.
Sorin Grindeanu, a szociáldemokraták elnöke, akit a párt miniszterelnök-jelöltként javasol, tegnap a közösségi oldalán azt közölte, hogy a PSD kész egy parlamenti többség létrehozására. Ugyanakkor szerinte nem annak kellene az elsődleges szempontnak lennie, hogy megvan-e a támogatáshoz szükséges parlamenti szavazatszám, hanem Románia gazdasági és társadalmi helyzetének.
A liberális európai parlamenti képviselő, Siegfried Mureșan – akit a PNL, az USR és az RMDSZ miniszterelnök-jelöltként támogat – Facebook-oldalán válaszolt a PSD vezetőjének. Azt állítja, hogy a nemzetgazdaság jobban működik a Szociáldemokrata Párt kormányzati részvétele nélkül, visszatérésük pedig nagyobb költségvetési hiányt, a közpénzek elpazarlását, valamint az ország nemzetközi hitelességének újbóli megkérdőjeleződését jelentené.
Az Országos Energiaszabályozó Hatóság Szabályozási Bizottsága több mint 1 gigawatt összteljesítményű villamosenergia-termelő és -tároló létesítményre adott ki telepítési engedélyeket és üzemeltetési licenceket.
George Niculescu, a hatóság vezetője azt mondta ez mérföldkő az intézmény történetében: az elfogadott engedélyek több mint 80 százaléka energiatárolási projektekre vonatkozik. Szerinte ez egyértelmű jelzés arról, milyen irányba fejlődik a román energiarendszer. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Románia és Bulgária közötti, akkumulátoros energiatárolás terén fennálló lemaradás gyorsan behozható, ehhez azonban fel kell gyorsítani a beurházásokat. Arra szólította fel az átviteli és elosztóhálózati üzemeltetőket, hogy a már elkészült projektek számára gyorsabban adják ki a hálózati csatlakozási tanúsítványokat.
Az elemi és az általános iskolás diákok esetében bevezetik az értékelési standardokat, a tanárokat pedig arra ösztönzik, hogy alkalmazzák ezeket. A rendszer három teljesítményszintet különböztet meg: alapszintű, megszilárdított és haladó.
Az értékelési standardok nem váltják fel az osztályzatokat, céljuk azonban, hogy egységes alapra helyezzék az egyes osztályzatok odaítélésének szempontjait, függetlenül az oktatási intézménytől. Így például a 7-es osztályzat ugyanazt a tudásszintet jelezze az adott évfolyam bármely tanulója esetében, függetlenül attól, hogy melyik iskolába jár. A középiskolások számára is vannak újdonságok, az újítások azonban nagy valószínűséggel NEM érintik a felvételit. Az a rendelkezés, amely lehetővé tette volna, hogy egyes líceumok saját, kiegészítő felvételi vizsgákat szervezzenek, a jövő héten kerül a parlament elé végszavazásra, elutasításra vonatkozó bizottsági jelentéssel.
Gyermeknapi különkiadásunkban előbb Korzenszky Klára énekművésszel és kórházi gyermekpszichológussal beszélgetünk, majd J. Kovács Judit drámapedagógust – a Kerekítő mondókás könyvcsalád…
Idén 18. kiadását ünnepelte a bukaresti Magyar Zene Fesztivál. A májusban megszervezett versenyfesztiválon fiatal romániai zenészek mérték össze tudásukat. A…
Az erdélyi magyar és német irodalomról lesz szó egyebek mellett az aradi 8. Titkos beszélgetések elnevezésű irodalmi fesztiválon, amelynek a Liszt Intézet bukaresti központja a társszervezője.
Őrizetbe vették a Cosa Nostra szicíliai maffiaszervezet vezetőjeként ismert és 1993 óta körözött Matteo Messina Denarót, akit Palermo város utcáin, egy presszóban fogott el a csendőrség.
Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfői döntése értelmében bizottság jön létre a tulajdon-visszaszolgáltatási folyamatra vonatkozó jogszabályok módosításának kidolgozására.
Mától a számlálóbiztosok felkeresik azokat, akik nem vagy hiányosan töltötték ki interneten a cenzus kérdőívét a március 14. és május 27. közötti önkitöltéses szakaszban.
A kormány meghosszabbította az idei év végéig a munkahelyvédelmi bértámogatást, amelyet azok a vállalatok kapnak, amelyeknek a termelése vagy az árbevétele 10 százalékkal csökkent. Az erről szóló sürgősségi kormányrendeletet hétfői ülésén fogadta el a kabinet.
Sürgősségi rendelettel módosította a kormány a büntető törvénykönyvet (btk.), hogy megakadályozza azoknak a bűncselekményeknek az elévülését, amelyekben büntetőeljárás indult.
Gyermeknapi különkiadásunkban előbb Korzenszky Klára énekművésszel és kórházi gyermekpszichológussal beszélgetünk, majd J. Kovács Judit drámapedagógust - a Kerekítő mondókás könyvcsalád megalkotóját és a foglalkozáshálózat vezetőjét - halljuk a kerekítőzésről. Ezt követően pedig a Szerettem őköt úgy ahogy kellett című, népi egészségkultúra és gyermekgyógyászat témakörben megjelent könyvéről beszél Bernád Ilona szülésznő, néprajzi szakíró.
Idén 18. kiadását ünnepelte a bukaresti Magyar Zene Fesztivál. A májusban megszervezett versenyfesztiválon fiatal romániai zenészek mérték össze tudásukat. A Liszt Intézet - Magyar Kulturális Központ eseményéről Bara Zsolt hangképes összeállítását hallják.
Műsorunk tartalmából: A Balkánt Európa puskaporos hordójának is szokás nevezni. Egyre gyakrabban bukkan fel Kína neve a világpolitikában és nem feltétlenül dicsérő jelzők kíséretében. Véget ért az idei sznúker világbajnokság.
Ukrajna négyezer fegyvert kapott Nyugattól a Bloomberg hírügynökség összesítése szerint.
Ez a szám tartalmazza a páncélos és tüzérségi fegyvereket, valamint a harci repülőgépeket is. Az összesítés szerint Kijev 410 tankot, 300 gyalogsági harcjárművet, 1.100 páncélozott szállító harcjárművet, 925 aknaálló járművet, több mint 1540 gyalogsági szállítót, 300 ágyút, 95 rakétát és 38 amerikai Himars rakétarendszert kapott. Nagy-Britannia a múlt héten jelentette be, hogy 14 Challenger2 típusú tankot szállít Ukrajnának.
Az erdélyi magyar és német irodalomról lesz szó egyebek mellett az aradi 8. Titkos beszélgetések elnevezésű irodalmi fesztiválon, amelynek a Liszt Intézet bukaresti központja a társszervezője.
Az intézet keddi közlése szerint a gazdag irodalmi programmal rendelkező, június 2. és 4. között zajló fesztiválon lehetőség nyílik találkozniuk az olvasóknak erdélyi szerzőkkel, de filmvetítéseken és koncerteken is részt vehetnek. A magyar írók közül jelen lesz Fischer Botond, Láng Orsolya, Lövétei-Lázár László, Mărcuţiu-Rácz Dóra, Márton Evelin és Orcsik Roland.
Az intézet javaslatára a fesztiválnak lesz egy erdélyi német irodalmi témája is, így Fischer Botond, Lucian Vărşăndan, Thomas Perle és Elise Wilk írók is jelen lesznek. A résztvevők megvitatják egyebek mellett, hogy miként fogadták a német nyelvű szerzőket és az általuk írt irodalmat Romániában, illetve hogyan őrzi a kortárs német irodalom az "elveszett haza" emlékét.
A szervezők felhívták a figyelmet arra az érdekes jelenségre, hogy sok olyan fiatal szerző van, aki már nem Romániában született, de úgy ír Siebenbürgenről (Erdélyről), tájakról, házakról, szokásokról, mintha ott éltek volna, vagy ott élnének.
A magyar szerzők programjában Fischer Botond a Buddha Jazz című kötetéből olvas fel, amelyet Andrei Dósa fordított románra, Lövétei-Lázár László a legújabb könyvéből, a Feketemunka című kötetből olvas fel, amelyet Kocsis Francisco ültetett át románra. Láng Orsolya Pályamatricák - Útirajz című könyvével érkezik Aradra, amelyből részleteket George Volceanov fordított románra. Marcutiu-Rácz Dóra Már minden nő hazament című könyvéből olvas fel általa fordított szemelvényeket. Orcsik Roland a megjelenés előtt álló Tor című új regényéből ad ízelítőt Andrei Dósa fordításában.
A Bukaresti Rádió szerkesztője, Márton Evelin a frissen megjelent Farkashab című könyvéből olvas fel George Volceanov fordításában.
Őrizetbe vették a Cosa Nostra szicíliai maffiaszervezet vezetőjeként ismert és 1993 óta körözött Matteo Messina Denarót, akit Palermo város utcáin, egy presszóban fogott el a csendőrség.
Az 1962-ben született Matteo Messina Denaro harminc éve vezette az ország körözési listáit. 1994 óta a nemzetközi körözési listákon is szerepelt. A keresztapa szerepét attól a Tito Riinától vette át, akit 23 év körözés után éppen harminc éve tartóztattak le szintén Palermo utcáin, amikor kilépett egyik tartózkodási helyéről. A szicíliai "maffiafőnökök főnökének" nevezett Matteo Messina Denarót a távollétében tartott perekben többszörös életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték többek között az 1992-es szicíliai ügyészgyilkosságokért, az 1993-as bombamerényletekért, amelyeket a maffia Milánóban, Firenzében és Rómában hajtott végre, valamint a 15 éves Giuseppe Di Matteo meggyilkolásáért, akit Matteo Messina Denaro parancsára savban oldottak fel, mivel apja a maffia ellen vallott. Évtizedek óta fantomkép alapján igyekeztek őt azonosítani, mivel az utolsó róla készült fénykép még fiatalon ábrázolta. Matteo Messina Denaro elfogása újabb csapást jelent az utóbbi évtizedekben egyébként is erősen meggyengült szicíliai bűnszervezet számára.
Nicolae Ciucă miniszterelnök hétfői döntése értelmében bizottság jön létre a tulajdon-visszaszolgáltatási folyamatra vonatkozó jogszabályok módosításának kidolgozására.
A törvénymódosításkor figyelembe kell venni az Állami Vagyonkezelő Ügynökség kezelésében lévő területek helyzetének tisztázását és az ingatlanok nyilvántartásba vételét az integrált kataszteri és telekkönyvi rendszerben – áll a miniszterelnöki döntésben.
A bizottság feladata lesz javaslatokat megfogalmazni az ingatlan-visszaszolgáltatási jogszabályok módosítására és ezek összhangba hozatalára a kataszteri és telekkönyvi rendszert szabályozó törvényekkel.
A testületnek ugyanakkor megoldásokat kell javasolnia az állami tulajdonban vagy az Állami Vagyonkezelő Ügynökség adminisztrálásában lévő területek felleltározására, az átfedések felszámolására és ezen ingatlanok nyilvántartásba vételére az integrált kataszteri és telekkönyvi rendszerben. A kormányfő döntése megjelent a Hivatalos Közlönyben.
Mától a számlálóbiztosok felkeresik azokat, akik nem vagy hiányosan töltötték ki interneten a cenzus kérdőívét a március 14. és május 27. közötti önkitöltéses szakaszban.
A statisztikai intézet közleménye szerint az önkitöltési időszakban 11 millió kérdőívet kaptak, ezek közül 8,9 millió volt teljes és került be a népszámlálási adatbázisba, ami az ország 19 millió 23 ezresre becsült lakosságának 46,8 százaléka.
Akik nem töltötték ki interneten a kérdőívet, vagy válaszaikat nem érvényesítette a statisztikai intézet informatikai rendszere, azokat a kedden kezdődő, július 17-ig tartó személyes megkereséses időszakban otthonában keresni fel az intézet által felkészített húszezer számlálóbiztos egyike. A népszámláláson a részvétel kötelező, akik megtagadják a válaszadást, azok 1000 lejtől 3000 lejig terjedő pénzbírságot kockáztatnak - figyelmeztetett a statisztikai intézet.
A hivatal által közzétett - május 24-ig összesített - adatokból az látszik, hogy a jelentős magyar lakossággal rendelkező székelyföldi és partiumi megyékben is meghaladta az országos átlagot az önkitöltési hajlandóság. A legutóbbi népszámlálás adatait véve alapul és azt feltételezve, hogy a várható több mint egymilliós lakosságfogyás azonos arányban érintette az ország minden megyéjét Hargita megyében 66,2, Kovászna megyében 62,4, Maros megyében 58,1, Bihar megyében 60.6, Szatmár megyében pedig 54,4 százalékra tehető a részvétel a népszámlálás online, önkitöltéses szakaszában.
A cenzussal kapcsolatos tudnivalókat ismertető és a lakosságnak magyar nyelvű segítséget biztosító Nepszamlalas.ro honlap becslése szerint mintegy 700 ezer magyar töltötte ki online a népszámlálási kérdőívet. A honlapot működtető szakemberek felhívták a figyelmet arra, hogy a számlálóbiztos látogatásakor mindenkire vonatkozóan ki kell tölteni a személyes kérdőíveket, akik az adott háztartásban éltek 2021 december 1-én, a válaszadók pedig győződjenek meg róla, hogy helyesen vezetik be mindegyikük nemzetiségét, anyanyelvét, és vallását.
A Nepszamlalas.ro arra is felhívta a figyelmet, hogy Romániában a kisebbségi jogok - például a magyar nyelvű feliratozás, ügyintézés, a kisebbségi oktatási és kulturális intézmények állami támogatása - az etnikumhoz, nem pedig az anyanyelvhez kötődnek, ezért fontos, hogy a magyarok ne csak az anyanyelvnél, hanem az etnikumnál is a "magyart" válasszák a népszámláláson.
A honlap működtetői azt tanácsolják, hogy akik nem töltötték ki online a kérdőívet és a számlálóbiztos sem jelentkezett náluk június 27-ig, azok jelezzék ezt településük polgármesteri hivatalában.
Akiknek az adatait sem az önkitöltéses időszakban, sem a számlálóbiztosok terepmunkája során nem pontosítják, azokról az adminisztratív nyilvántartásokban szereplő adatbázisokból emelnek be információkat az összeírásba. Nekik azonban nem rögzítik nemzeti, nyelvi, vallási identitásukat, így, ha kisebbségi közösségek tagjai mulasztják el az adatközlést, akkor azzal közösségük hivatalosan kimutatott részarányát csökkentik.
A legutóbbi, 2011-es népszámláláson Románia 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító 20 százalékos küszöböt.
Mostanáig 1 005 623 koronavírusból meggyógyultról és több mint 1 millió 62 ezer fertőzöttről jelentettek a hatóságok hazánkban - közölte ma a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). Az elmúlt 24 órában 1 632 új fertőzéses esetet és 94 halálesetet regisztráltak, így az új koronavírus-fertőzéssel összefüggésbe hozott halálesetek száma 28 710-re emelkedett.
Az egészségügyi intézményekben jelenleg 7 346 személyt kezelnek, közülük 1 100-at ápolnak intenzív osztályokon. Eddig 8.381.037 koronavírusteszt eredményét dolgozták fel hazánkban, ebből 38 473-at az elmúlt 24 órában készítettek.
Oroszország és Fehéroroszország hétfőn közös hadgyakorlatot kezdett - közölte a fehérorosz védelmi minisztérium.
A tájékoztatás szerint a két szövetséges ország január 16. és február 1. között légi hadgyakorlatokat tart az összes fehérorosz katonai repülőtéren, a manőverekben közreműködik egy gépesített dandár is. Minszk szerint a légi gyakorlatok védelmi jellegűek, és az ország nem lép be az ukrajnai háborúba. Az ukrán fővárosban és a Nyugaton is attól tartanak, hogy Moszkva Fehéroroszországot felhasználva újabb szárazföldi támadást indíthat Ukrajnában, akárcsak tavaly februárban, amikor fehérorosz területről, északról is orosz csapatok léptek be Ukrajna területére.
A kormány meghosszabbította az idei év végéig a munkahelyvédelmi bértámogatást, amelyet azok a vállalatok kapnak, amelyeknek a termelése vagy az árbevétele 10 százalékkal csökkent. Az erről szóló sürgősségi kormányrendeletet hétfői ülésén fogadta el a kabinet.
Az úgynevezett "kurzarbeit" román változata szerint az állam fizeti azoknak az alkalmazottaknak a bruttó alapbérük 75 százalékát, akiknek a munkaidejük maximum 80 százalékban csökken. Az alkalmazottak közvetlenül a munkáltatótól kapják meg a juttatást, amelyet a munkáltatónak megtérít az állam. Azok a vállalkozások jogosultak igényelni ezt a támogatást, amelyeknek legalább az alkalmazottaik 10 százalékát érinti a csökkentett munkaidő, illetve az árbevételük vagy a termelésük 10 százalékkal csökkent. Az intézkedés jelenleg is hatályos, június 8-ig, a mostani kormányrendelet december 31-ig tolja ki az alkalmazási határidőt. A kormány a munkanélküliség szinten tartása érdekében döntött a bértámogatás meghosszabbításáról.
Az intézkedés része annak a nagyszabású szociális és gazdaságösztönző intézkedéscsomagnak, amelyet a kormánykoalíció április elején jelentett be. Ennek értelmében összesen 17,3 milliárd lej (1349,4 milliárd forint) értékű támogatást hirdettek meg a gazdaság különböző ágazatai és a szociálisan nehéz helyzetben levő állampolgárok megsegítése érdekében.
Sürgősségi rendelettel módosította a kormány a büntető törvénykönyvet (btk.), hogy megakadályozza azoknak a bűncselekményeknek az elévülését, amelyekben büntetőeljárás indult.
A sürgősségi beavatkozást egy múlt heti alkotmánybírósági döntés tette szükségessé, amely - a megfogalmazás pontatlanságára hivatkozva - alaptörvénybe ütközőnek minősítette a btk. azon cikkelyét, amely előírta, hogy "bármely, az ügyben foganatosított eljárás" megszakítja az elévülést.
Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter szerint fontos volt, hogy a btk. kiigazítása még az alkotmánybírósági döntés hatályba lépése - az indoklással ellátott határozat közzététele - előtt megtörténjen, különben olyan jéghézag keletkezett volna, amelyre hivatkozva rengeteg büntetőper vádlottja megúszta volna a felelősségre vonást.
Korábban a legfőbb ügyészség is felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybírósági döntés súlyos bűncselekmények miatt indult - nagy médiavisszhangot keltő - büntetőperek százait érinti. Az 5-10 év közötti szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmények általános elévülési határideje 8 év, márpedig az adócsalás, kiskorúak bántalmazása, korrupciós bűncselekmények, vagy emberkereskedelem felderítése és bizonyítása időigényes feladat, amely szükségessé teszi az elévülési határidő megszakítását - érvelt a vádhatóság.
A vitatott btk-cikkelyt hétfőn úgy módosította a kormány, hogy "megszakítja az elévülést bármely olyan, az ügyben foganatosított eljárás, amelyet a törvénynek megfelelően a gyanúsítottal, vagy vádlottal is közölni kell".
A kormány beavatkozása a büntetőjogba azért aggályos, mert 2019-ben - az akkori szociáldemokrata kormányt támadó Klaus Iohannis jobboldali államfő kezdeményezésére - a választók érvényes és eredményes (véleménynyilvánító) népszavazáson fejezték ki egyetértésüket azzal, hogy a kormány nem módosíthatja sürgősségi rendelettel a bűncselekmények meghatározását, a kiszabható büntetést, illetve az igazságszolgáltatás működését.
Predoiu szerint azonban a sürgősségi kormányrendelet nem töröl el bűncselekményeket, nem növeli vagy csökkenti a büntetési tételeket és nem szervezi át az igazságszolgáltatást, tehát teljes összhangban áll azzal a népakarattal, amely az akkori - a sajtó által "korrupció-ellenesnek" nevezett - népszavazást sikerre vitte.
A kormányt egyébként éppen az alkotmánybíróság "bíztatta" arra, hogy ne várja meg a határozat indoklásának közzétételét és hatályba lépését, hanem még előtte igazítsa ki a btk.-t, elkerülendő a joghézag kialakulását.
Gyermeknapi különkiadásunkban előbb Korzenszky Klára énekművésszel és kórházi gyermekpszichológussal beszélgetünk, majd J. Kovács Judit drámapedagógust - a Kerekítő mondókás könyvcsalád megalkotóját és a foglalkozáshálózat vezetőjét - halljuk a kerekítőzésről. Ezt követően pedig a Szerettem őköt úgy ahogy kellett című, népi egészségkultúra és gyermekgyógyászat témakörben megjelent könyvéről beszél Bernád Ilona szülésznő, néprajzi szakíró.
