Skandináv, Könnyű percek, Olasz módra, Kvíz, Nyelvi játékok, Sudoku… Egyebek között ezekkel a kategóriákkal találkozhat az, aki benevez a február 5-i, Budapesten zajló nagyszabású rendezvényre. A kezdeményezés előzménye, hogy a két szervező, a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete és a Füles szerkesztősége közös javaslatára 2007-ben az oktatási és kulturális miniszter minden év február 3-át, a Füles első számának megjelenése alkalmából a magyar rejtvényfejtők napjává nyilvánította. „A versenyzőknek három óra áll a rendelkezésükre, hogy minél több rejtvényt megfejtsenek. A feladatokat tetszőleges sorrendben lehet megoldani, de egyszerre csak egy rejtvénysor lehet a játékos birtokában” – idéztem a verseny szabályzatából, az ajtó pedig a kezdők, a haladók és a mesterek előtt is nyitva áll.

A Füles című rejtvényújság egyébként 1957. február 3-án jelent meg először, és elsősorban a gondolkodva szórakoztatást tűzte ki célul. Számonként mintegy huszonöt keresztrejtvény és negyven egyéb fejtörő található benne, ezenkívül számos kvízzel, cikkel és sztárinterjúval is találkozhat az érdeklődő.

Most pedig utazzunk vissza egy kicsit a múltba! A Magyar Távirati Iroda 2013. december 21-i közleménye szerint maga a keresztrejtvény 1913. december 21-én, az amerikai New York World újság vasárnapi számában indult el világhódító útjára.

Az első magyar keresztszórejtvény a Ma Este 43. oldalán, 1925. január 22-én látott napvilágot egy 10×10-es mezőben tizenhét fekete négyzettel, huszonöt vízszintes és tizennyolc függőleges, számmal jelzett feladvánnyal. „Ezután sorra jelentek meg a fejtörők az újságokban, a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: például a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán a fődíj egy körúti bérház volt” – olvasható az egyik cikkben, amelyet az MTVA archívuma szerint 2022. február 3-án tettek közzé.

Közben eszembe jutottak a bevezetőben is említett nyelvi játékok, amelyekkel számos rejtvényújságban találkozhatunk, sőt egy-egy kiadvány kizárólag ilyen jellegű feladványokat sorakoztat fel. Néhány közülük eszperente nyelven íródott, azaz a megfejtésre váró meghatározásban csak egyetlen magánhangzót használtak fel, ez pedig az e betű volt. „Mellette melegedsz telente.” „Rejtelmes jelek, melyeket meg kell fejtened.” „Szerkezet, mely reggel csengetve felkelt.” A megfejtéseket egyelőre nem árulom el, jövő héten azonban visszatérek erre a témára.