Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
Az elmúlt héten több székelyföldi városban is bemutatták a Székely Hadosztály történetei című ismeretterjesztő animációs dokumentumfilmet, Antal-Demes Szabolcs és Novák Tamás rendezők alkotását.
A film az első világháborút követő, összeomlás időszakába kalauzolja a nézőt, felidézve a Székely Hadosztály történetét és az első világháborút követő időszak emberi tapasztalatait. Az alkotás Gazda József író által Erdélyben gyűjtött történetekből is merít, közelebb hozva hozzánk a múlt emlékeit, a kor emberének döntéseit, veszteségeit, félelmeit és reményeit. A film a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült. A témaválasztásról, a Székely Hadosztályról Novák Tamás társrendezőt kérdeztem.
Ezen a héten két jeles napot is ünnepelünk. November 13-án, azaz holnap lesz a magyar nyelv napja, majd november 15-én a magyar szórvány napja, és természetesen mindkét megnevezést csupa kisbetűvel írjuk.
November 13-át 2011-ben nyilvánította a magyar nyelv napjává a magyar országgyűlés, annak emlékére, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyart államnyelvvé tévő, a magyar nyelv és nemzetiségről szóló törvényt.
Ez annak idején hatalmas előrelépésnek számított, ugyanis sokáig a német volt a hivatalos nyelv Magyarországon, és a magyar nyelvről a felsőbb körökben úgy vélekedtek, hogy alkalmatlan a tudományok művelésére, sőt a magyar kancellária szerint hivatalos használatra sem volt alkalmas. Ezzel szemben az 1844-es rendelet többek között kimondta, hogy „az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi Leiratok, Előadások, Válaszok, és Intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki”.
A magyar nyelv napján számos oktatási, tudományos és kulturális intézménynél, anyanyelvápolással foglalkozó civil szervezetnél ünnepelnek, és valószínűleg több helyen hivatkoznak majd jeles költőinkre, íróinkra, akik emlékezetes írásaikkal hódoltak az anyanyelvünknek. Most az egyik kedvencemet ragadom ki, amely Kosztolányi Dezsőtől származik: „Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. Ennek mélységes mélyéből buzognak föl az öntudatlan sikolyok, a versek. Itt megfeledkezem arról, hogy beszélek, írok.”
Romániában egyébként 2015-től ünnepelhetjük hivatalosan a magyar nyelv napját, ami jelentős sikernek számít.
A magyar szórvány napját minden évben Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének napján tartják. De mit is jelent a szórvány? A magyar értelmező kéziszótár szerint idegen nyelvterületbe, valamint más vallásúak közé elszórtan beékelődött, más nyelvű, illetve felekezetű kisebb embercsoport.
A tömbmagyarságban élők közül sokaknak fogalmuk sincs arról, milyen lehet úgy végigsétálni egy településen, hogy szinte alig hallasz magyar nyelvet az utcán, sőt az üzletekben sem tudsz beszélni az anyanyelveden.
Én tizennyolc éves koromig a tömbmagyarságban éltem, majd hét évet töltöttem Marosvásárhelyen, onnan pedig Temesvárra, a nagyvárosi szórványba költöztem, és csak ott értettem meg igazán, mit jelent ez a kifejezés. Utána volt egy kilenc hónapos svájci kitérőm, így a diaszpóra fogalmába is belekóstoltam, míg tavaly júniustól az anyaországban, vagyis Magyarországon próbálok boldogulni.
Románia népességének elöregedése egyre nagyobb kihívás elé állíthatja a munkaerőpiacot, valamint a nyugdíj- és egészségügyi rendszert – figyelmeztetett Silviu Vîrva, az Országos Statisztikai Intézet alelnöke.
Az intézet adatai szerint 2026. január elsején Románia lakossága 19 millió fő volt, ennek közel 26 százaléka, mintegy 4 millió 890 ezer ember pedig már betöltötte a 60. életévét. Míg tíz évvel ezelőtt 100 fiatalra 112 idős ember jutott, ez az szám idén már 135.
Arad és a minoriták történelme elválaszthatatlan: a szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, aztán évszázadokon át az oktatás megszervezése és biztosítása volt a fő feladatuk, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig mindvégig kitartottak híveik és a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak az atyák közül.
Október 22-én volt a minoriták temploma, a Páduai Szent Antal oltalmába ajánlott Arad-belvárosi római katolikus templom felszentelésének 115. évfordulója, amikor is szentmisével, vesperással, képkiállítással és helytörténeti előadással idézték fel a város és a ferences családhoz tartozó minorita rend kapcsolatának történetét. Pataky Lehel Zsolt összeállítása.
A kora bronzkorban élt gyerekek csak hírből ismerték a fogszuvasodást: táplálkozásuk miatt alig akadt rossz foguk – derült ki egy osztrák tanulmányból.
Bírálta az ukrán külügyminisztérium Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombati tusnádfürdői előadását, amelyben a magyar kormányfő egyebek mellett arról beszélt: az…
Megtartotta előadását ma délelőtt Tusnádfürdőn a Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki egyebek mellett a mai kor…
Illetékesnek nyilvánította magát a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság a Mianmart népirtással vádoló gambiai beadvány ügyében. Az ENSZ ellenőrzése alatt álló…
Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettessel találkozott tegnap Klaus Johannis államfő a Cotroceni-palotában. Az Államelnöki Hivatal szerint a megbeszélésen a június 14-i NATO-csúcs előkészítésére összpontosítottak, különös tekintettel a NATO 2030 kezdeményezésre és az új stratégiai koncepcióra.
Az államfő hangsúlyozta, hogy a közelgő brüsszeli csúcstalálkozó döntő fontosságú szakasza annak a folyamatnak, amelynek során a NATO-t a mai biztonsági kihívásokhoz igazítják. Johannis kijelentette, támogatja a NATO főtitkárának az új stratégiai koncepcióra vonatkozó javaslatát.
A kora bronzkorban élt gyerekek csak hírből ismerték a fogszuvasodást: táplálkozásuk miatt alig akadt rossz foguk – derült ki egy osztrák tanulmányból.
A gyerekkori táplálkozás jellemzői és a fogak egészsége nagyon más volt az iparosodás előtti korszakban, mint ma – írta a PlosOne tudományos folyóiratban a Bécsi Orvostudományi Egyetem törvényszéki orvostudományi központjának munkatársa, Fabian Kanz által vezetett szerzőcsoport.
A szakértők kutatásukban az alsó-ausztriai Traismauer közelében található Franzhausenben feltárt kora bronzkori (i. e. 1700-1500) temető leletanyagára támaszkodtak. Itt a feltárás során 75 gyerek 978 fogkövületét találták meg az Osztrák Tudományos Akadémia régészei. A kutatók mindössze három gyereknél bukkantak szuvas fogakra, és csupán öt darabra. Így a Franzhausen területén élt bronzkori kicsiknél kevesebb mint egy százalék volt a fogszuvasodás gyakorisága.
Ezzel szemben 2018-ban az ausztriai iskolakezdők felének voltak szuvas fogai.
A kutatók szerint a kirívó eltérés magyarázata az étrendben keresendő. Az eredmények arra utalnak, hogy a lelőhelyen talált kora bronzkori gyerekek étrendje nem segítette elő a fogszuvasodást – írták.
Másrészt a már gyerekkorban észrevehető kopás jeleit mutató fogak aránya elérte a hetven százalékot. Ez olyan étrendre utal, amely jobban megterheli a fogakat – állapították meg a szakértők. A két tény együtt azt bizonyítja, hogy a bronzkori gyerekek étrendje egészen más lehetett, mint a maiaké – mutattak rá a kutatók.
A gazdák szakmai szerveztei szerint az idei súlyos szárazság nem csak az idei termésre, hanem a jövő évire is kihat. Erre figyelmeztetett Daniel Botănoiu, a hazai gazdák egyesületének elnöke.
A szakember szerint az öntőzőberendezéseket is hozzá kell igazítani az új technológiákhoz, főleg a növények esetében. Szerinte az idei gabonatermés várhatóan csak 35 százalékkal lesz alacsonyabb, min a tavalyi. Ez annak köszönhető, hogy a gabona esetében használt öntözőberendezések hatékonyabbak. Úgy vélte, a gazdáknak több olyan növényt kellene használniuk, amelyek ellenállóbbak a szárazsággal szemben, hogy megelőzzék a jelentős terméskiesést. Botănoiu szerint a szárazság a kukoricát, a napraforgót, a szóját, a takarmánynövényeket és a zöldségeket sújtotta leginkább.
Nincs már öntözésre alkalmas víz Teleorman, Olt és Dolj megyében – figyelmeztetett hétfőn Petre Daea mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető egy közösségi oldalon tett bejegyzésben azt írta: mivel a Duna vízszintje jelentős mértékben csökkent a szárazság miatt, a parton elhelyezett vízszivattyúkban nincs nyomás.
Megállapította: azokban a térségekben ahol sikerült öntözni, a termés jó állapotban van. Ezért ismét szorgalmazta az öntözőrendszerek fejlesztését. Arról biztosította a gazdákat, hogy van elég pénz ezeknek a beruházásoknak a végrhejatására. Románia egyebek mellett az uniós helyreállítási alapból akar jelentős összegeket fordítani az öntözőrendszerek fejlesztésére. A mezőgazdasági minisztérium közlése szerint az eddigi kárbejelentések szerint az aszály 20 megyében több mint 106 ezer hektár termőföldet sújt. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter kijelentette, hogy a gyűjtőtavakban a víz szintje elfogadható, de is vigyázni kell a vízhasználatra. A tárcavezető továbbra is takarékoskodásra intette a lakosságot.
Holnap megkezdődhet a 12-15 éves korosztály beoltása a Pfizer/BioNTech vakcinájával - tájékoztatott ma a COVID-19 elleni oltáskampányt koordináló országos bizottság. Ennek az a feltétele, hogy az Európai Gyógyszerügynökség által előírt valamennyi eljárási kritérium teljesüljön, a jóváhagyott ütemtervnek megfelelően' - olvasható a bizottság tájékoztatásában.
Az Európai Gyógyszerügynökség május 28-án közölte, hogy ajánlja az említett oltóanyag alkalmazását COVID-19 ellen az említett korcsoport immunizálására. A két dózist 21 napos eltéréssel kell beadni. A 12-15 évesek beoltásához június elsejétől az oltási platformon a szülők vagy törvényes gyám fiókjáról lehet előjegyzést kérni, de előzetes regisztráció nélkül is hozzá lehet férni az oltóközpontokban, a családorvosi rendelőkben vagy az oltási maratonok, drive-thru oltási akciók során. A szülői beleegyezési űrlap letölthető a ROVACCINARE oldalról.
Románia bebizonyította, hogy képes stabilitást és biztonságot vinni az Európai Unióba – közölte tegnap Nicolae Ciucă miniszterelnök.
A kormányfő a határrendészet napja alkalmából közzé tett üzenetében kifejtette: a schengeni övezet helyzetéről szóló idei jelentés szerint hazánk maradéktalanul teljesítette vállalásait, ami elismeri azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Románia a határok biztonságossá tétele érdekében tesz.
Bírálta az ukrán külügyminisztérium Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombati tusnádfürdői előadását, amelyben a magyar kormányfő egyebek mellett arról beszélt: az Európai Uniónak új stratégiára van szüksége, hogy békét teremtsen Ukrajna és Oroszország között.
Oleg Nyikolenko az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerint Orbán kijelentése, miszerint Nyugat szankciói Moszkva ellen nem hasznosak, klassziukus példája az orosz propagandának. Nyikolenko szerint ezek a szankciók eredményesek, és jelentősen csökkentették az orosz hadigépezet erejét. Az ukrán külügy szóvivője szerint nem lehet békét kötni az oroszok által elkövetett háborús gyilkosságok figyelmen kívül hagyásával.
Román politikus és a magyarországi ellenzék is bírálta a magyar kormányfő tusnádfürdői beszédét. Alin Mituță román EP-képviselő, a liberális Renew frakció tagja Orbán Viktornak a fajok keveredésére vonatkozó kijelentését tartja elfogadhatatlannak. Az európai parlamenti képviselő szerint „veszélyes delírium” Kelet-Közép-Európa faji és etnikai tisztaságáról beszélni egy olyan térségben, ahol annyi féle nép él összekeveredve. Több magyarországi ellenzéki párt is reagált Orbán Viktor beszédére. A Momentum szerint a kormányfő nem ért máshoz csak az uszításhoz és hergeléshez. Az MSZP szerint nem a nyugat alkonyát kell várni, hanem tenni Magyarország felemelkedéséért. Az LMP szerint félő, hogy nem lehet komolyan venni a miniszterelnök szavait zöld kérdésekben. A Demokratikus Koalíció (DK) pedig azt írta, beteg embernek gyógyszer kell, nem tanács.
Az utóbbi 90 év legalacsonyabb élveszületési számát regisztrálták tavaly hazánkban, az iskoláskorúak beiskolázási aránya pedig idén január 1-jén 71,9% volt - derül ki az Országos Statisztikai Hivatal tegnap közölt adataiból.
2021. január elsején a romániai lakóhellyel rendelkező 0-18 évesek száma 3,895 millió volt, ami 37.900 fővel kevesebb az előző évhez képest. A kiskorúak aránya a teljes népességen belül 17,6% volt, ami szintén alacsonyabb az előző évekhez képest. A 18 év alattiak körében a fiúk aránya az elmúlt években magasabb volt (51,4%), mint az azonos korú lányoké; 1000 lányra 1057 fiú jutott. 2020-ban a romániai anyakönyvi hivatalokban regisztrált élveszületések száma 178,6 ezer gyermek volt, ami 1930 óta a legalacsonyabb élveszületési szám - áll a hivatal közleményében.
A legmagasabb születési arányt 2020-ban Bukarest-Ilfov térségben (9,1 élveszületés 1000 lakosra), valamint az észak-nyugati (8,8) és középső (8,7) régiókban regisztrálták, míg a legalacsonyabb születési arányszámokat a dél-keleti térségekben (7,2 élveszületés 1000 lakosra) és Délnyugat-Olténiában (7) jegyezték.
Megtartotta előadását ma délelőtt Tusnádfürdőn a Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki egyebek mellett a mai kor kihívásairól beszélt.
Ezek között említette a demográfiát, amely továbbra is megoldatlan kérdés, hiszen még mindig többen halnak meg, mint ahányan születnek Magyarországon és a Kárpát-medencében. Mint mondta, Magyarországot mind a migráció, mind a genderkérdésben elítélte az Európai Unió, de ezeknek az ítéleteknek a végrehajtását egyelőre félretették az orosz-ukrán háború miatt. Orbán a nyugati civilizáció hanyatlásáról is beszélt, ami szerinte abból fakad, hogy Nyugat anyagi és hatalmi szepontból egyaránt visszaszorult. Kiemelte, míg 1950-ben Nyugat birtokolta az enhergiahordozók fölötti ellenőrzést, ez mostanra megváltozott. Orbán bírálta az Európai Unió energiapolitikáját, amelyet kizárólag a megújuló energiaforrásokra akarnak felépíteni, de – mint mondta - látszik, hogy ez nem működik.
A magyar miniszterelnök előadásának egyik központi eleme volt az orosz-ukrán háború. Erről úgy vélte, Európának olyan új stratégiára van szüksége, amelynek a középpontjában nem a háború megnyerésének, hanem a béketárgyalásnak és egy jó békeajánlat megfogalmazásának kell lennie. Kifejtette: azt az illúziót nem érdemes Magyarországnak dédelgetnie, hogy remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a Nyugat stratégiáját, de minden vitában meg kell próbálni elmondania az álláspontját és rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát. Kiemelte: az Európai Uniónak nem az a dolga most, hogy "az oroszok vagy az ukránok oldalára álljon, hanem hogy Oroszország és Ukrajna közé álljon".
Hangsúlyozta: amíg nem lesz orosz-amerikai tárgyalás, addig nem lesz béke. "Mi európaiak a dolgok befolyásolására eljátszottuk az esélyünket" 2014 után, amikor az első konfliktusban létrejött a minszki megállapodás, amelyből kihagytuk az amerikaiakat, és a megállapodás végrehajtását nem sikerült kikényszeríteni - magyarázta. Hozzátette: ezért "az oroszok nem is velünk akarnak most már tárgyalni", hanem azzal, aki ki tudja kényszeríteni Ukrajnával szemben azt, amiről megállapodnak.
Orbán Viktor rámutatott: az ukránokon kívül csak a magyarok adtak vért az orosz-ukrán háborúban, a nyilvántartások szerint eddig 86 magyar ember halt meg, ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás. Megjegyezte: vannak országok, amelyek bírálják Magyarországot, mert szerintük nem eléggé elkötelezett az ukránok mellett, de ők messze vannak és legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak. Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem. Ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás az emberélet megmentésében, de a háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben - jelentette ki Orbán, aki hangsúlyozta, ezért fenn fogják tartani azt a magyar véleményt, hogy "ez nem a mi háborúnk".
Magyar fotósok és formatervezők mutatkoznak be Bukarestben a kilencedik alkalommal megszervezett (romániai dizájnhéten) Romanian Design Weeken, amely a román formatervezői szakma legfontosabb eseményének számít - közölte tegnap a Bukaresti Magyar Kulturális Intézet. Az intézmény székhelyén június 7-től lesz látható A jövő most kezdődik című kiállítás, amely a fenntarthatóság iránt érzékeny magyar divat- és formatervezőket mutat be. A kiállítás kurátora Fazekas Fanny - áll a közleményben. A kiállítás egybegyűjti azon tervezők munkáit, akik kiemelkedően fontosnak tartják a jelen és a jövő környezeti, gazdasági és társadalmi kihívásaival való szembenézést, és a fenntartható fejlődés koncepciójába illeszkedve alkotnak.
Egy másik tárlat keretében mutatkoznak be a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotósai, az eseménynek a Román Nemzeti Parasztmúzeum Új Galériája ad otthont. A június 2-án megnyíló, Thirtythree - A fotográfia új horizontjai a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen címû kiállítás visszatekintés a MOME Fotográfia Tanszék képzésének elmúlt harminchárom évére huszonnyolc fotográfus harminchárom művén keresztül. A retrospektív kiállítás rendezőelve a horizont fogalma.
"
["post_title"]=>
string(68) "Magyar fényképészek és formatervezők mutatkoznak be Bukarestben"
["post_excerpt"]=>
string(162) "Június 7-től lesz látható A jövő most kezdődik című kiállítás, amely a fenntarthatóság iránt érzékeny magyar divat- és formatervezőket mutat be"
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(63) "magyar-fenykepeszek-es-formatervezok-mutatkoznak-be-bukarestben"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2021-06-01 10:28:01"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2021-06-01 07:28:01"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=402870"
["menu_order"]=>
int(17295)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[10]=>
object(WP_Post)#3761 (24) {
["ID"]=>
int(423646)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2023-02-09 13:50:35"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2023-02-09 11:50:35"
["post_content"]=>
string(901) "
Kétnapos csúcstalálkozón egyeztetnek ma Brüsszelben az Európai Unió állam és kormányfői. A legutóbbi, december 15-i csúcs óta ez lesz az első alkalom, hogy a 27 tagállam vezetői találkoznak.
A szomszédban dúló háborús konfliktus mellett áttekintik az unió gazdasági helyzetét, és az ismét fontos témává váló migrációról is tárgyalnak majd a belga Charles Michel vezette uniós intézményben.
A múlt héten Kijevben tartott EU–Ukrajna-csúcstalálkozó előtt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen bejelentette, hogy már dolgoznak az Oroszország elleni tizedik szankción, és reményeik szerint a háború kitörésének évfordulóján, február 24-én már el is fogadhatják azt.
"
["post_title"]=>
string(43) "Kétnapos EU-csúcstalálkozó kezdődik ma"
["post_excerpt"]=>
string(109) "A legutóbbi, december 15-i csúcs óta ez lesz az első alkalom, hogy a 27 tagállam vezetői találkoznak. "
["post_status"]=>
string(7) "publish"
["comment_status"]=>
string(6) "closed"
["ping_status"]=>
string(6) "closed"
["post_password"]=>
string(0) ""
["post_name"]=>
string(38) "ketnapos-eu-csucstalalkozo-kezdodik-ma"
["to_ping"]=>
string(0) ""
["pinged"]=>
string(0) ""
["post_modified"]=>
string(19) "2023-02-09 13:50:37"
["post_modified_gmt"]=>
string(19) "2023-02-09 11:50:37"
["post_content_filtered"]=>
string(0) ""
["post_parent"]=>
int(0)
["guid"]=>
string(39) "https://www.bukarestiradio.ro/?p=423646"
["menu_order"]=>
int(17296)
["post_type"]=>
string(4) "post"
["post_mime_type"]=>
string(0) ""
["comment_count"]=>
string(1) "0"
["filter"]=>
string(3) "raw"
}
[11]=>
object(WP_Post)#3762 (24) {
["ID"]=>
int(417410)
["post_author"]=>
string(3) "195"
["post_date"]=>
string(19) "2022-07-23 11:08:55"
["post_date_gmt"]=>
string(19) "2022-07-23 08:08:55"
["post_content"]=>
string(1032) "
Illetékesnek nyilvánította magát a hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság a Mianmart népirtással vádoló gambiai beadvány ügyében.
Az ENSZ ellenőrzése alatt álló bíróság nem adott helyt Mianmar beadványának, amelyben arra kérte, hogy utasítsa el Gambia ellene benyújtott keresetét. A nyugat-afrikai állam még 2019-ben perelte be Mianmart, arra hivatkozva, hogy a buddhista többségű országban népirtást követtek el a muszlim kisebbség ellen. Gambia azután nyújtotta be feljelentését, hogy az iszlám vallású rohingja kisebbség tagjai százezrével voltak kénytelenek elmenekülni Mianmarból a kormányhadsereg és a hozzá kapcsolódó buddhista milíciák műveletei elől. Az üldöztetés következtében mintegy 850 ezer rohingja él ma is menekülttáborokban a szomszédos Bangladesben, 600 ezren pedig Mianmaron belül kerestek menedéket.
Mircea Geoană NATO-főtitkárhelyettessel találkozott tegnap Klaus Johannis államfő a Cotroceni-palotában. Az Államelnöki Hivatal szerint a megbeszélésen a június 14-i NATO-csúcs előkészítésére összpontosítottak, különös tekintettel a NATO 2030 kezdeményezésre és az új stratégiai koncepcióra.
Az államfő hangsúlyozta, hogy a közelgő brüsszeli csúcstalálkozó döntő fontosságú szakasza annak a folyamatnak, amelynek során a NATO-t a mai biztonsági kihívásokhoz igazítják. Johannis kijelentette, támogatja a NATO főtitkárának az új stratégiai koncepcióra vonatkozó javaslatát.
