Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Tömegbaleset történt ma egy kelet-bulgáriai autópályán, tizenkét ember életét vesztette és 86-an megsebesültek - jelentette be Rumen Radev bolgár miniszterelnök. Számos jármű csúszott egymásba a ködös időjárás miatt az A1-es, Szófiát és Burgászt összekötő, kétszer háromsávos autópálya mindkét oldalán Jambol város közelében. A helyszínen készült felvételeken látható, hogy összetört autók és teherautók torlódtak egymásra, több jármű felborult vagy lesodródott az útról. A baleset sérültjei között egy román állampolgár is van - közölte a bukaresti külügyminisztérium.
Megkezdődött ma Abu-Dzabiban az ukrajnai rendezésről szóló háromoldalú tárgyalások első fordulója az amerikai, az orosz és az ukrán küldöttek részvételével. Oroszország és Ukrajna között csaknem nyolc hónap kihagyás után, február óta először indulnak újra az egyeztetések az Egyesült Államok közvetítésével. A kétnaposra tervezett tanácskozáson elsősorban a biztonsági garanciákról lesz szó. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt követeli, hogy Ukrajna vonja ki csapatait a 2022 őszén Oroszország részéről magához csatolt Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megyéből, illetve mondjon le a NATO-csatlakozással kapcsolatos törekvéseiről. Emellett fogadjon el szigorú korlátozásokat a haderejére vonatkozóan, és oldja fel az orosz nyelvhasználattal és az orosz ortodox egyházzal kapcsolatos korlátokat. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elutasítja azt a követelést, hogy Ukrajna önként lemondjon olyan területekről, amelyeket az oroszok harcok során nem tudtak elfoglalni. Zelenszkij nem hajlandó az ukrán haderő korlátozására sem, illetve ragaszkodik a nyugati országokkal fenntartott partnerséghez is, amelyben biztonsági garanciát lát Moszkvával szemben.
Donald Trump amerikai elnök szerint pozitív elmozdulás tapasztalható az Iránnal folytatott konfliktus lezárása felé, és jelenleg nem tartja valószínűnek újabb jelentős amerikai katonai műveletek megindítását. Trump újságíróknak azt mondta, hogy katonai értelemben az iráni háború "gyakorlatilag véget ért", ugyanakkor közölte, hogy az Egyesült Államok fenntartja az iráni kikötők elleni tengeri blokádot, és szükség esetén kész ismét katonai erőt alkalmazni.
Adásunkban két olyan rendezvényről számolunk be, amely a november 2. és 5. között megrendezett 11. Kolozsvári Zsidó Napok programjában szerepelt. A rendezvénysorozatot, amely mára a kincses város kulturális életének egyik legkedveltebb eseményévé vált, Bősze Ádám zenetörténész Aranylánc, avagy Kolozsvár zsidó zenéje című értekezése nyitotta meg. A budapesti előadóval László Tibor, a Kolozsvári Rádió munkatársa beszélgetett, akárcsak Laczkó Vass Róbert színművész-énekessel, aki Szép András zongoraművész és zeneszerző, valamint Szép Gyula Bálint hegedűművész társaságában bemutatta az Egy ideális, könnyű esti program című zenés-irodalmi összeállítást.
Az elmúlt 24 órában 782 új koronavírus-fertőzést igazoltak közel 40 ezer teszt feldolgozása alapján, és 14 Covid–19-beteg hunyt el – közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). A mostaninál több új fertőzést utoljára május közepén regisztráltak.
Kimozdult a holtpontról a medveügy – nyilatkozta Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, miután az Európai Parlament petíciós bizottságának küldöttsége Romániába érkezett,…
Krizbai Fazakas József 1738-as orgonakönyvecskéje különlegesen értékes zenei kézirat, amelyről a krizbai evangélikus templomban tart ma délután előadást Ursula Philippi…
Cáfolta a miniszterelnök, hogy Brüsszel az igazságügyi reformokhoz kötné az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében rendelkezésre álló uniós alapok lehívását.
Az európai kontinensen jelenleg nagy nyomás nehezedik a demokratikus értékekre, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy az alapvető jogok védelmére képes,…
Felszámolják az állami vállalatok privatizációját előkészíteni hivatott úgynevezett speciális ügyvezetők rendszerét. Ezt Claudiu Năsui gazdasági miniszter jelentette be a Facebook-oldalán. Mint írta, a kormány sürgősségi rendeletet készül elfogadni a kérdésről.
Az Európai Unió a korábbi 50 millió euróról több mint 200 millió euróra emeli az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt; a támogatás a konfliktus sújtotta országból a szomszédos államokba menekülőket is segíti majd – jelentette be az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben.
Hárman életüket vesztették, csaknem ötezer embert pedig evakuáltak az éjjel a közép-olaszországi áradásokban, amelyek elsősorban Emilia-Romagna tartományt sújtják. A régió…
Az utóbbi évekhez képest sokkal több bevándorlóra, évente 400 ezer emberre van szüksége Németországnak a demográfiai folyamatok ellensúlyozásához – mondta a német szövetségi munkaügyi ügynökség (Bundesagentur für Arbeit – BA) vezetője egy keddi lapinterjúban.
A romániai munkavállalók csaknem fele (44,5 százaléka) másodállást vállal, ugyanis kiegészítésére szorul havi jövedelme – derül ki az eJobs legutóbbi felméréséből. Az állásközvetítő platform közvélemény-kutatása szerint a másodállást vállalók 29,5 százaléka hétfőtől péntekig mindkét munkahelyén dolgozik, 11,2 százalékuknak a főállás mellett egy hétvégi részmunkaidős állásuk van, 11,6 százalékuk csak esetenként dolgozik valamilyen projekten, amikor plusz jövedelemre van szüksége, 3,8 százalékuknak pedig több részmunkaidős állásuk van.
A felmérés szerint a másodállást vállalók csaknem fele (46,8 százaléka) lemondana az egyik munkahelyéről, ha a másikon a havi költségeit fedező fizetésben részesülne; 12,1 százalékuk akkor tenné meg ezt a lépést, ha már nem tudná fenntartani az egyensúlyt a magánélete és a munka között, és szintén 12,1 százalékuk akkor, ha fizikailag és érzelmileg kimerültnek éreznék magukat.
A felmérés 2023. április-májusban készült 1350 munkavállaló megkérdezésével.
Az elmúlt 24 órában 782 új koronavírus-fertőzést igazoltak közel 40 ezer teszt feldolgozása alapján, és 14 Covid–19-beteg hunyt el – közölte a Stratégiai Kommunikációs Csoport (GCS). A mostaninál több új fertőzést utoljára május közepén regisztráltak.
Jelenleg mintegy 40 ezer aktív koronavírus-esetet tartanak nyilván, 1476-en vannak közülük kórházban, ahol már 205-an szorulnak lélegeztetőgépre.
Kimozdult a holtpontról a medveügy - nyilatkozta Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter, miután az Európai Parlament petíciós bizottságának küldöttsége Romániába érkezett, hogy a medvetámadásokról és az illegális fakitermelésekről tájékozódjon.
A tárcavezető megerősítette, hogy május folyamán közzétették azt a miniszteri rendeletet, amellyel vissza szeretnék vezetni a medvevadászatot és lehetőséget szeretnének teremteni, hogy megelőző beavatkozásokat hajtsanak végre. A rendelet terv szerint május végén meg is jelenik a Hivatalos Közlönyben.
Tánczos Barna megemlítette, hogy az utóbbi 5-6 évben több mint 150 embert támadott meg a medve, és 14 esetben a találkozás az ember életébe került. Mint mondta, a nagyragadozók más európai országokban is gondokat okoznak. Emiatt szeptember végén csúcstalálkozót szerveznek az európai nagyragadozók kérdéséről és az EU által követendő lépésekről. A Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Miniszter ugyanakkor kijelentette, hogy Románia nem fogad el többé tanácsokat a medvepopuláció kezelésével kapcsolatban olyan országoktól, amelyek már 100 évvel ezelőtt kiirtották területükről ezt a fajt.
Az Európai Parlament petíciós bizottságának küldöttsége csütörtökig tartózkodik hazánkban.
Krizbai Fazakas József 1738-as orgonakönyvecskéje különlegesen értékes zenei kézirat, amelyről a krizbai evangélikus templomban tart ma délután előadást Ursula Philippi orgonaművész. Ezt megelőzően, 17 órától a kolozsvári Transylvania Barokk Együttes (Majó Zoltán és Szabó Mária - barokk furulya, Erich Türk - csembaló, Csata István - viola da gamba) a gyűjteményben szereplő Georg Friedrich Händel, Johann Christoph Pez és XVIII. századi ismeretlen szerzők műveit adja elő. A hangverseny része a 13. kiadásához érkezett Barcarozsnyói Történelmi Filmfesztivál kiegészítő rendezvényeinek.
Krizbai evangélikus templom (Brassó megye)
Krizbai Fazakas József bőrkötéses, 21x15 cm nagyságú orgonakönyvecskéje 51 lapból áll. A gyűjtemény több másoló írásával egy sor orgonadarabot tartalmaz, amelyeknek egy része töredékes lejegyzés. Ursula Philippi szerint a kézirat olyan gyűjteménynek tűnik, amilyet egy fiatal orgonista saját magának állított össze részben templomi használatra, ahol korálok, prelúdiumok, fúgák és chaconne-ok megszólaltatására volt szükség, részben pedig a templomon kívüli zenélés igényeire, olyan alkalmakra gondolva, amikor menüettek, áriák, rigaudonok, sarabande-ok vagy akár kamarazene előadását kérhették tőle.
Az orgonakönyvecske belső borítóján egy templomrajz és a következő német nyelvű szöveg található: “MMSTA 1738. Josephus Fazakas Krisbacensis. Ez a kézirat egy magyar diáké, akinek a karját egykor a malom letépte, és így meg kellett tanulnia bal kézzel írni.”
Több mint 3 milliárd dollárra lesz szüksége az ENSZ-nek a szudáni humanitárius segítséghez és a harcok elől menekülők megsegítéséhez – jelentette be ma a világszervezet. Az ENSZ részéről leszögezték azt is, hogy csak a menekültek támogatására több mint 470 millió dollárra van szükség.
Jelenleg Szudán lakosságának már több mint a fele, azaz körülbelül 25 millió ember szorul humanitárius segítségre. A világszervezet egyúttal azt közölte, hogy idén év végéig akár több mint egymillióan is elmenekülthetnek Szudánból, ahol áprilisban robbantak ki a harcok a hadsereg és a Gyorsreagálású Támogató Erők nevű szervezet között.
Cáfolta a miniszterelnök, hogy Brüsszel az igazságügyi reformokhoz kötné az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében rendelkezésre álló uniós alapok lehívását.
Florin Cîţu erről a Románia Fejlesztéséért Koalíció képviselőivel folytatott keddi, online egyeztetésen nyilatkozott. A kormányfő hozzátéve, van néhány kitétel a tervben, amely kötődik az igazságügyhöz, de azok többnyire tisztázó jellegűek. Példaként említette azt az előírást, miszerint törvénymódosítás esetén a teljes jogszabályt meg kell újra jelentetni, nem csupán a módosítást.
A miniszterelnök elmondta, hogy pénteken lezárult a helyreállítási tervvel kapcsolatban felmerült kérdések tisztázása, és Cristian Ghinea európai projektekért felelős miniszter úgy becsüli, Brüsszelnek szeptember utolsó hetében jóvá kellene hagynia a román tervet.
Az európai kontinensen jelenleg nagy nyomás nehezedik a demokratikus értékekre, ezért minden eddiginél fontosabb, hogy az alapvető jogok védelmére képes, rugalmas demokráciákba fektessünk - jelentette ki Klaus Iohannis államelnök az Európa Tanács tagállamai állam- és kormányfőinek Reykjavikban zajló csúcstalálkozóján.
Iohannis rámutatott, hogy az elmúlt években Európa számos kihívással nézett szembe, kezdve a Covid-19 világjárvány elleni küzdelemmel, amely "elkerülhetetlen korlátozásokhoz", ugyanakkor a félretájékoztatás "hatalmas hullámban' való megjelenéséhez vezetett. Ez pedig lehetővé tette a "kiélezett nacionalizmus" újjáéledését. A gyűlöletbeszéd, a félretájékoztatás, a manipuláció, az újságírók elleni erőszak és a rosszindulatú befolyás csak néhány példa e válságok Európa-szerte tapasztalható hatásaira - tette hozzá. Iohannis szerint a demokratikus értékek, a sajtószabadság, a sokszínűség és a liberális demokrácia mind nyomás alatt állnak az európai kontinensen. Ezért most fontosabb, mint valaha, hogy befektessünk abba, hogy a demokráciák rugalmasabbá váljanak, és jobban meg tudják védeni alapvető jogainkat - fejtette ki a román államfő.
Iohannis ugyanakkor leszögezte, hogy a demokratikus országok támogatják Ukrajnát és állampolgárait, és támogatják a szabadságért, demokráciáért, illetve a megfélemlítés, totalitarianizmus és elnyomás ellen zajló harcot is.
Az Európa Tanács 18 év után most ülésezik először. A 46 országot tömörítő egyik legjelentősebb emberi jogi szervezet kétnapos reykjavíki találkozójának megnyitóján Oroszország felelősségre vonása került fókuszba. A szervezet tagja Ukrajna és Oroszország is, utóbbit azonban a háború kitörése után kizárták.
A találkozó célja, hogy a mai nap végére elkészüljenek a kompenzációs rendszer körvonalai, amely segít elindítani Ukrajna gyógyulási folyamatát gazdasági szempontból. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke úgy fogalmazott: fontos téma lesz Oroszország felelősségre vonása az agresszió bűntettéért, amelyet folyamatosan elkövet azzal, hogy háborút folytat Ukrajnában.
Felszámolják az állami vállalatok privatizációját előkészíteni hivatott úgynevezett speciális ügyvezetők rendszerét. Ezt Claudiu Năsui gazdasági miniszter jelentette be a Facebook-oldalán. Mint írta, a kormány sürgősségi rendeletet készül elfogadni a kérdésről.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy a speciális ügyvezetői feladatkört az Adrian Năstase irányította kabinet vezette be egy 2002-es törvénnyel. Feladata az lenne, hogy előkészítse az érintett állami vállalat privatizációját, a valóságban azonban évek óta nem történt semmi ezen a téren. Meglátása szerint az intézkedéssel voltaképpen jól fizető állásokhoz juttattak pártközeli embereket.
„A mi vállalataink az ő vállalataikká váltak, fekete lyukak, amelyeken keresztül két évtizeden át elszippantották a pénzeket” – vonta le a következtetést a gazdasági miniszter, kifejtve: amíg a vállalatot nem privatizálják, a speciális ügyvezető felveszi a fizetését, amely esetenként elérheti a havi 19 ezer lejt.
Năsui szerint azért is fontos a speciális ügyvezetői rendszer felszámolása, mert ellenkező esetben az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indíthat Románia ellen. A csődközeli állapotba jutott vállalatokat ugyanis a különleges ügyvezetők „a végtelenségig eladósították”, majd az adósságot időszakosan eltörölték.
Helyben hagyta ma a párizsi fellebbviteli bíróság a Nicolas Sarkozy volt francia elnök ellen korrupció miatt hozott ítéletet. A 67 éves korábbi államfőt 2021-ben első fokon 3 év börtönre ítélték, mert megpróbált befolyásolni egy bírót. Az ítéltből két év szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették.
A fellebbezés után született döntés értelmében a politikusnak egy évre sem kell börtönbe vonulnia, az ítélet elektronikus nyomkövető viselésére kötelezi. A fellebbviteli bíróság helyben hagyta az alacsonyabb szintű törvényszék azon döntését is, hogy Nicolas Sarkozy ideiglenesen nem viselhet közhivatalt.
Az Európai Unió a korábbi 50 millió euróról több mint 200 millió euróra emeli az afgánoknak nyújtott humanitárius segélyt; a támogatás a konfliktus sújtotta országból a szomszédos államokba menekülőket is segíti majd – jelentette be az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben.
Ursula von der Leyen az uniós biztosok rendkívüli, az afganisztáni helyzet miatt összehívott ülését követően tartott sajtónyilatkozatában közölte, a humanitárius segítség a tagállamok eddigi támogatásán felül járul hozzá az afganisztáni emberek megsegítéséhez.
Közölte azt is, hogy a segítségnyújtás feltétele az emberi jogok és a nők jogainak tiszteletben tartása. Ez határozza meg, hogy mennyi pénz áramlik közvetlenül Afganisztánba vagy a szomszédos régiókba – mondta.
Hárman életüket vesztették, csaknem ötezer embert pedig evakuáltak az éjjel a közép-olaszországi áradásokban, amelyek elsősorban Emilia-Romagna tartományt sújtják. A régió közlekedése megbénult, öt megye teljesen van víz alatt. Más tartományokból tűzoltóegységek érkeztek segíteni, mintegy húsz helikopterrel végzik a mentést. Az eltűntek keresésében búvárok is részt vesznek. Bolognában egész kerületek kerültek víz alá, utakat zártak le, hidak omlottak le. A város körüli dombokon és hegyeken egymást követik a földcsuszamlások. Az alsóbb szinteket élőket evakuálták. Az iskolák ma is zárva tartanak.
Hónapokig tartó szárazság után majdnem egész Olaszországban esik az eső. A meteorológiai előrejelzések szerint az esőzés ma sem enyhül. Meteorológiai adatok szerint május másodikán és tegnap összesen annyi csapadék esett le Emilia-Romagnában mint hat hónap alatt szokott.
Kritikus a helyzet az áradás sújtotta Horvátországban is, ahol az elmúlt napok heves esőzései után az árvizek elleni harc a tetőfokára hágott. A horvát vízügyi hatóság előrejelzései szerint az elkövetkező napokban nagy vízhullámok várhatók a Száva, a Kulpa és az Una folyókon.
Bosznia-Hercegovinában is feszült a helyzet, az ország nyugati részén az emberek aggódva figyelik a szomszédban zajló fejleményeket.
Az utóbbi évekhez képest sokkal több bevándorlóra, évente 400 ezer emberre van szüksége Németországnak a demográfiai folyamatok ellensúlyozásához – mondta a német szövetségi munkaügyi ügynökség (Bundesagentur für Arbeit - BA) vezetője egy keddi lapinterjúban.
Detlef Scheele a Süddeutsche Zeitung című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a német gazdaságot tömeges munkaerőhiány sújtja, és a helyzet egyre rosszabb.
Úgy vélte, a problémát csak jelentősen nagyobb bevándorlással lehet megoldani, de nem a menekültügyi rendszer révén, hanem „a munkaerőpiaci szükségletekre szabott, célzott bevándorlás" révén. Kiemelte, hogy az ápolóktól kezdve a klímaszerelőkön át a szállítmányozási szakemberekig és az egyetemi végzettségű munkavállalókig "mindenütt hiány lesz szakképzett munkaerőből".
A migrációval szembeni fenntartásokról azt mondta, hogy "ki lehet állni és el lehet mondani, hogy nem akarunk külföldieket, de ez nem működik". "A helyzet az, hogy Németországban elfogynak a munkavállalók" - mondta BA igazgatója.
A romániai munkavállalók csaknem fele (44,5 százaléka) másodállást vállal, ugyanis kiegészítésére szorul havi jövedelme – derül ki az eJobs legutóbbi felméréséből. Az állásközvetítő platform közvélemény-kutatása szerint a másodállást vállalók 29,5 százaléka hétfőtől péntekig mindkét munkahelyén dolgozik, 11,2 százalékuknak a főállás mellett egy hétvégi részmunkaidős állásuk van, 11,6 százalékuk csak esetenként dolgozik valamilyen projekten, amikor plusz jövedelemre van szüksége, 3,8 százalékuknak pedig több részmunkaidős állásuk van.
A felmérés szerint a másodállást vállalók csaknem fele (46,8 százaléka) lemondana az egyik munkahelyéről, ha a másikon a havi költségeit fedező fizetésben részesülne; 12,1 százalékuk akkor tenné meg ezt a lépést, ha már nem tudná fenntartani az egyensúlyt a magánélete és a munka között, és szintén 12,1 százalékuk akkor, ha fizikailag és érzelmileg kimerültnek éreznék magukat.
A felmérés 2023. április-májusban készült 1350 munkavállaló megkérdezésével.
