Székedi Ferenc

Arra kérem kedves hallgatóimat, figyeljenek erre szókapcsolatra: megfenyegetett kerámia. Megismétlem: megfenyegetett kerámia. Mi jut erről az eszükbe? Vajon valaki, valami…

Ciceró egyik mondásából származó klasszikus szállóige szerint „inter arma silent musae”, azaz fegyverek között, háborúban, hallgatnak a múzsák. Számtalan példa bizonyítja azonban ennek az ellenkezőjét is, hiszen a legnagyobb világégések és emberi szenvedések közepette nem is egyszer szólaltak meg a múzsák és olyan kiváló irodalmi és képzőművészeti valamint zenei alkotások születtek, amelyek azóta is helyet kapnak különböző országok, nemzetek és a világ művelődési értékei között. (tovább…)

A tegnap meglehetősen gyorsan bejárta az erdélyi magyar sajtót, hogy a Budapesten élő Lipthay Antal báró,  Lipthay Frigyesné született szárhegyi gróf Lázár Margit dédunokája, a szárhegyi Lázár kastély 13/24-nyi  tulajdonrészét a dévai Szent Ferenc Alapítványnak ajándékozta, annak érdekében, hogy a kastély végre ki tudja nyitani kapuját a látogatók előtt, és így újra szolgálhassa a szárhegyi népet, Székelyföld történetét és hagyományait.  (tovább…)

Éppen ilyenkor, márciusban történt. Öt esztendővel ezelőtt,  Kézdivásárhely főtéren, készítettem néhány felvételt a múzeum szomszédságában levő patinás épületről, amelynek a tetején kinőtt egy fa, a tetőt magát pedig körbevette az elszáradt fű sárga csíkja. Két év múlva, immár nyáron, megint lefényképeztem ugyanazt az épületet, a látvány csupán annyiban változott, hogy a fa láthatóan megnőtt és a fű a tetőn kizöldült, a falak pedig méginkább vékonyodtak az addig lepergő vakolattól. (tovább…)

Kedves hallgatóim, holnap, március 5.-én este hat órakor Csíkszeredában, a Csíki  Székely Múzeum  öt termében, a nyolcvan éves Gaál András születésnapját köszöntő, a képzőművész eddigi munkásságára visszatekintő gyűjteményes kiállítást nyitnak meg és  életét, alkotásait összefoglaló monográfiát is bemutatnak. A jelenleg Magyarországon élő művészt az erdélyi és általában a magyar tajképfestészet megújítójaként tartják számon, de tevékenysége ezernyi szállal kötődik Csíkszeredához. (tovább…)

Minden bizonnyal hallgatóink is értesültek róla: az RMDSZ kérdezőbiztosai 36 erdélyi városban négy hónapon keresztül több mint 50 ezer magyar családot kérdeztek meg arról, hogy melyek a legfontosabbak problémák, mire van igény a településeken, illetve az erdélyi magyar közösség szintjén. Az eredmény pedig dióhéjban így foglalható össze: munkahelyteremtés, az egészségügyi ellátás javítása, a jövedelmek emelése és az utak feljavítása. (tovább…)

Egyértelmű, hogy az utóbbi két napban az ?uniós csúcs? szókapcsolat fordult elő a leggyakrabban az európai médiában, függetlenül attól, hogy milyen nyelven írták le vagy milyen nyelven hangzott el. Egyrészt az esetleges brit kilépést, a brexitet megelőzendő tárgyalások, másrészt a migránstéma az a két forró téma, amelyek körül az eszmecserék és a kommentárok zajlanak és egyértelmű, mindkettőnek igen nagy szerepe van abban, hogy az európai népek mostanig ugyancsak látványosan fejlődő szövetsége kibírja vagy sem a jelenben és a közeljövőben rá nehezedő tehertételt. (tovább…)

Az idén, Márton Áron püspök születésének 120. évfordulóján, Magyarország Miniszterelnökségének Nemzetpolitikai Államtitkársága Márton Áron évet hirdetett meg és a kezdeményezéshez több erdélyi intézmény, így Hargita Megye Tanácsa is csatlakozott. Az emlékévet ma délelőtt ünnepi emléknappal nyitották meg Csíksomlyón, erre Márton Áron püspökké szentelésének 77. évfordulója kinált alkalmat. (tovább…)

Annak a tájat szemlélő utasnak, aki vonattal teszi meg a Brassó-Marosvásárhely távot, Gyergyószentmiklós után egy hatalmas templom ragadja meg a tekintetét, amelyet leszállás után sem felejt és nem véletlenül. Hiszen Gyergyóditrónak az 1908 és 1913 között épült neogotikus katolikus imahelye Románia legmagasabb kéttornyú temploma és az építészek azt is feljegyzik, hogy a maga 75 méterével, magasság tekintetében, az ötödik helyen áll az országban. (tovább…)

A bukaresti rádió hallgatói is értesültek róla: életének 81. évében a múlt szombaton hunyt el és kedden már el is temették Bukarestben Elisabeta Polihroniade sakk nagymesternőt, akinek életművét, munkásságát Klaus Johannis államfő post mortem az egyik legrangosabb romániai kitüntetéssel ismerte el. A hazai magyar médiában már szép csendesen kimúltak a sakkrovatok, nem így az egyik csíki napilapban, amelyben Biró Sándor nemzetközi mester hétről-hétre megjelenteti Sakklépésben című érdekes írásait és ebben méltatja a hazai sakkélet egyik legismertebb személyiségének érdemeit. (tovább…)

Nagyon jól tudják a kedves hallgatók, hogy 1989 óta ezen napon, azaz január 22-én ünnepeljük a Magyar Kultúra napját, méghozzá annak emlékére, hogy a korabeli, megsárgult papírlap tanúsága szerint Kölcsey Ferenc, 1823-ban, ezen a napon tisztázta le Szatmárcsekén a Himnusz kéziratát. (tovább…)

Az új esztendő első hónapjának a közepén, január tizenötödikén, arra kérem a kedves hallgatót, hogy tegye szívére a kezét és vallja be töredelmesen, hogy mondjuk a szilveszter után eltelt közel két hét alatt egyéni célokra használta vagy sem munkahelyi számítógépét, netán valamilyen más kütyüt, amelyek minden kompjúter körül úgy rajzanak, mint a méhek?  (tovább…)