Arany, aki fénylik

Tegnap, itt a Bukaresti Rádióban, Forró László műsorában is beszéltek róla: kétszáz éve született Arany János és szülővárosában, Nagyszalontán egész napos rendezvénnyel indult az Arany János emlékév. Néhány esztendeje, egy hegyvidéki ember számára ugyancsak fullasztó-tikkasztó nyári napon, reggeltől-estig jómagam is ott ténferegtem a városban, és most visszagondoltam: (tovább…)

Continue Reading

Jöjjön a könyv!

Decemberben Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Szatmárnémetiben és természetesen otthonában, Nagyváradon, idei utolsó előadásait tartotta a Szacsvay Akadémia. Manapság kissé sok az akadémia, mondhatni igazi akadémia-infláció van, ezért a legjobb, ha az intézményt annak nevezzük, amit céljai alapján jelent. Amolyan erdélyi népfőiskola, amely arra törekszik, hogy komoly szakemberek vigyék el a hallgatósághoz a valóban hiteles információkat. Januártól decemberig az erdélyi magyarság legutóbbi száz (tovább…)

Continue Reading

Az elmaradt kötőszó

Az elmúlt napokban majd minden erdélyi és magyarországi napilap megírta a maga nekrológját a 87 éves korában Budapesten elhunyt Bodor Pálról. Életének legfontosabb mozzanatai, alkotói pályájának legjelentősebb állomásai ott szerepeltek a rádióadásokban, a tévéállomások híradóiban vagy dokumentum összeállításaiban és természetesen a világhálón bárki utána tudott nézni sok irányú, több elkülöníthető részből álló életművének. (tovább…)

Continue Reading

Brexití- exit

Megszólít egy ismerősöm a főutcán és fagy ide, hó oda, el kezdi magyarázni, hogy nem érti, ott Londonban, miért vacakolnak annyit ezzel a Brexittel, hol így szavaznak, hol meg amúgy, és egyáltalán, mi ez az összevissza beszéd, amikor a nép már egyszer eldöntötte, hogy hátat fordít az uniónak. Ott demokrácia van – válaszoltam egyetlen szóval, hiszen az évszak és a helyszín aligha volt megfelelő arra, hogy mélyebb fejtegetésekbe kezdjek a közvetlen és a képviseleti demokrácia viszonyáról, a felső- és alsó házról és egyáltalán az angol parlamentarizmusról, amelynek kezdetei még a tizenharmadik századba nyúlnak vissza.

(tovább…) Continue Reading

Tíz év és a következők

A hét elején, Marosvásárhelyen, fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Magyar Televízió. Úgy hozta a média-sors, hogy már megalakításának első heteiben találkoztam vele, szerepeltem több műsorában, akár mint riportalany, akár mint kommentátor, például az RMDSZ nagyváradi kongresszusán, jártam többször is a stúdióban az általam tanított Sapientiás egyetemistákkal, de nem is ez lényeg. Hanem az a tény, hogy az ETV maga mögött tudott hagyni tíz olyan esztendőt, amelyben kereste-kutatta önmagát, többször is változtatta műsorszerkezetét, szerkesztőit, javított műszaki felszereltségén, és az analóg műsorkészítés után a digitális műsorokra átállva bekerülhetett az erdélyi kábelhálózatokba, megnövelve mind földrajzilag, mind nézőszámok tekintetében a vételkörzeteit.

(tovább…) Continue Reading

Balási Csaba – MFIAP

Ma délután, néhány percig, arra kérem a kedves hallgatókat, hogy kalandozzanak el velem a nemzetközi fotóművészet útjain, és mint néhány mondat után kiderül, nem véletlenül. De hadd kezdjem egy betűszóval: FIAP. Nos, ez nem más, mint a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség, amely 1946-ban alakult meg belga, holland, olasz, portugál és svájci országos fotószövetségek részvételével, és jelenleg több mint kilencven ország a tagja. (tovább…)

Continue Reading

Jön a pápa

Amikor a tegnap este több forrásból is hallottam-olvastam, hogy május végén Ferenc pápa három napra eljön Romániába – a román források szerint Bukarest-Kolozsvár- Iasi az útvonal, a magyar források kérdőjelekkel ugyan, de Balázsfalvát és Csíksomlyót is hozzácsatolták – a világhálón megkerestem a Vatikán állam illetve a Szent Szék hivatalos honlapját, amelyet még soha nem böngésztem, és a különböző friss sajtóközleményekben  megpróbáltam felfedezni a hír igazolását, de nem sikerült.

(tovább…) Continue Reading

A múlt emlékei

Nagy Ödön csíkszeredai szobrászművész tizenhét esztendővel ezelőtt, az ezredfordulón, a Volt Politikai Foglyok Szövetségének a felkérésére, ugyancsak látványos, terméskő és…

Continue Reading

Élni a változásokkal

A múlófélben levő héten az erdélyi magyar média a csituló tüntetések, a parlamenti viták, az alkotmánybirósági döntések nyomán nagyon bele lendült a jogászkodásba, a fogalom- értelmezésekbe, noha akadt volna egy olyan téma, amely ha nem is  nagyobb, de mindenképpen megkülönböztetett  figyelmet érdemel. És ez nem más, minthogy végre-valahára alternatív tantervek és tankönyvek alapján kezdik oktatni az egy-négy osztály után az ötödik-nyolcadik osztályban is a román nyelvet. (tovább…)

Continue Reading

Mítosz és valóság

Csíkszeredában nemrég az első világháborús megemlékezések keretében a  Székely Hadosztály történetéről mutattak be könyvet. A háború végén összeálló katonai alakulatról mindmáig meglehetősen ellentmondásosak a feljegyzések, a történészek azt tűzték ki célul, hogy eredeti forrásmunkák alapján, a lehető legtárgyilagosabban térképezzék fel ennek a mikor elhallgatott, mikor az egekig magasztalt különítménynek a  sorsát, amelyet jelentős mértékben befolyásoltak a korabeli, a magyarországi tanácsköztársaság megalakulásával együtt járó kormányzati és társadalmi változások. (tovább…)

Continue Reading

A felszín alatt

Voltaképpen most vették észre, hogy Bukarestben egy olyan húszas-harmincas nemzedék nőtt fel, amely az európai trendekkel összhangban öltözködik, nyelveket beszél, digitális információs kellékeit ugyanúgy használja, mint például a budapestiek az emlékezetes, internetadó elleni tüntetésen, és nem hajlandó visszatérni egy olyan társadalmi rendszerbe, amely egyetlen tekintélyelvű központból szeretné osztogatni a parancsait.

Continue Reading

Garabonciások

A garabonciás diák mindenféle bübájos, ördöngős mesterséghez értő varázsló. Valami ilyesmit tartott a néphit azokról a fiatalokról, akik egykoron, gyalogszerrel, egyik településről a másikra vándoroltak és ha mást nem tettek, akkor is legalább vitték a hírt és beszéltek a másságról az oly gyakran önmagukba teljesen bezárkozott közösségeknek. Nem tudom, hogy 1976-ban, amikor Mátray László színész a Garabonciás nevet javasolta az újonnan megalakult temesvári együttesnek, gondolt-e egyáltalán valamiféle  varázslatra, (tovább…)

Continue Reading