Már korábban is szó volt arról, hogy manapság egyre több idegen szó és szakkifejezés kerül a nyelvünkbe, a modernkori nyelvújítók – persze, ha még használható ez a fogalom – pedig igyekeznek magyarítani ezeket, több-kevesebb sikerrel. (tovább…)
Continue ReadingCsalafinta igekötők
Hallgassa meg!
Continue ReadingA szelfi és a lájkol bűvöletében
Ma olyan szavakról, kifejezésekről beszélek, amelyeket idegen nyelvekből vettünk át, és akarva-akaratlanul beépültek a mindennapjainkba. (tovább…)
Continue ReadingIdegen közszavak magyarosan
Ma az idegen nyelvekből átvett közszavak magyaros írásmódjáról lesz szó. Ezek egy idő után annyira meghonosodhatnak, hogy feledésbe merül, valójában honnan is erednek. Az idegen szavakat attól függően írjuk magyaros vagy az eredeti írásmód szerint, hogy mennyire épültek be a magyar nyelvbe. (tovább…)
Continue ReadingNagyító alatt a tulajdonnevek
Ma főként a tulajdonnevek írásáról lesz szó, előbb viszont a különféle típusait idézzük fel. Vannak személynevek, állatnevek, tárgynevek, földrajzi nevek, csillagászati elnevezések, intézménynevek, márka- és fajtanevek, címek, sőt kitüntetések és díjak nevéről is beszélhetünk. (tovább…)
Continue ReadingOlvassunk többet és védjük a szellemi tulajdonunkat!
Április 23-án ünnepelték a könyv és a szerzői jogok napját? Hozzá kell tennem, hogy egy olyan világban, ahol már-már ritkaságszámba megy, ha valaki könyvet, újságot olvas a buszon vagy a parkban, helyette okostelefonjukkal babráló fiatalokat, sőt elvétve még időseket is látni. Néha még én is beleesem a csapdába, pedig gyerekkorom óta mágnesként vonz a könyvek világa. (tovább…)
Continue ReadingA labdarúgástól az aranyköpésekig
Előre is elnézést kérek a hölgyektől, mivel ma kizárólag sportos témákkal foglalkozom, de bízom benne, hogy egy-két dolog nekik is fog tetszeni. Miért esett a választásom a sportra? Talán azért, mert javában zajlik a labdarúgó-világbajnokság, amelyet kötőjellel kell írni, ugyanis a szótagszám meghaladja a hatot. (tovább…)
Continue ReadingMagyarosított idegen eredetű tulajdonnevek
Múlt héten az idegen eredetű közszavak magyaros írásmódjáról volt szó, a legvégén pedig jeleztem, hogy ma az idegen eredetű tulajdonnevek kerülnek nagyító alá. Mielőtt belemélyednék a témába, szeretnék megosztani Önökkel egy személyes történetet. Gyerekkoromban rengeteget olvastam, egyik kedvenc szerzőm volt Jules Verne. (tovább…)
Continue ReadingRöviden vagy hosszan
Ma abból indulok ki, hogy a szavak egy részében az i, í, u, ú, illetve az ü, ű ejtése ingadozhat, írásban viszont a kialakult szabályokat kell követni. Mit is jelent ez pontosan? (tovább…)
Continue ReadingAz agymestertanácstól a lapolvasóig
Múlt héten egyebek mellett olyan idegen nyelvekből átvett szavakkal foglalkoztam, mint a szelfi, a lájkol, vagy éppen az okostelefon. A felsorolt példák közül mindhármat megtaláljuk A magyar helyesírás szabályai 12. kiadásában, az első kettő magyaros írásmóddal szerepel, vagyis úgy, ahogy halljuk. (tovább…)
Continue ReadingNem viccből találták ki a -ban, -ben és a -ba, -be ragokat!
Ma a -ban, -ben, illetve a -ba, -be helyhatározóragokról lesz szó, amelyeket sokan következetesen felcserélnek, sőt olyan is előfordul, hogy valamelyik párost mellőzik. Még az egyik romániai áruházlánc hirdetésében is az szerepelt, hogy ?szerélmes Olaszországban?. Igen, jól hallották? Mivel nem ellenőriztették a magyar szöveget megjelenés előtt, egy é betű is befurakodott a szerelmes szóba. Valószínűleg azt akarták írni, hogy ?szerelmes Olaszországba?, legalábbis így több értelme van. (tovább…)
Continue ReadingMi köze van a műemlékeknek és Zsolnaynak a helyesíráshoz?
Ma többek között szó lesz a műemlékvédelmi világnapról, valamint Zsolnay Vilmos keramikusról. Bár első hallásra úgy tűnhet, hogy egyiknek sincs köze a nyelvműveléshez, mindkét témának vannak olyan vetületei, amelyek valamilyen szinten kapcsolódnak ehhez a témakörhöz. (tovább…)
Continue Reading